A civil párbeszédről szóló vélemény elfogadásával nem érhet véget a folyamat. A vélemény nyilvánvalóan alapvető előrelépést jelent, hiszen a belga elnökség kérésére készült, így felkerülhet az Európai Unió napirendjére.
A civil párbeszédről szóló vélemény elfogadásával nem érhet véget a folyamat. A vélemény nyilvánvalóan alapvető előrelépést jelent, hiszen a belga elnökség kérésére készült, így felkerülhet az Európai Unió napirendjére.
Ahelyett, hogy felvázolnánk a vélemény tartalmát, hasznosabb, ha megértjük a folyamatot. A civil párbeszéd mindenekelőtt fórum, ahol az emberek megvitathatják terveiket és célkitűzéseiket, ahol az intézményi és nem intézményi érdekelt felek egyenrangú felekként találkoznak.
A képviseleti demokráciát azonban meg kell óvni a megingatására irányuló illiberális kísérletektől. A populizmus különböző formái komoly aggodalomra adnak okot, mivel szűkítik a polgári részvétel számára rendelkezésre álló mozgásteret. Ezért létfontosságú az EUSZ 11. cikkének sürgős végrehajtása. E cikk első megfogalmazásakor egyértelmű volt, hogy a liberális demokrácia megköveteli közvetítő szervezetek, például a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részvételét. Ezek a szervezetek közvetítik az emberek – a nagyvállalatokat vagy kkv-kat működtető vállalkozók, a munkavállalók, a szakemberek, a fogyasztók, a kisebbségek, például a migránsok, a fogyatékossággal élők és a romák, valamint az európai és nemzetközi emberi jogi egyesületekben részt vevő valamennyi szereplő – véleményét. „Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság alapvető értékeire épül, amelyeket az uniós szerződések rögzítenek, és amelyek és az EU identitásának középpontjában állnak. Ezek az értékek azonban az elmúlt években nagy nyomás alá kerültek. Európa példátlan válsághelyzetekkel szembesült, amelyek felerősítették a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, és megkérdőjelezték az uniós polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát” – figyelmeztetett Oliver Röpke beiktatási beszédében. A civil párbeszéd kulcsfontosságú ahhoz, hogy választ adjunk ezekre a kihívásokra, és amint arra az új elnök is rámutatott, amikor az EGSZB-ről mint uniós intézményről beszélt, hogy az uniós intézményeknek mindig nyitottnak kell lennie arra, hogy meghallgassák az emberek mondanivalóját.
A véleményt kidolgozó tanulmányozócsoportban folytatott vita jó példa volt a civil párbeszédre, amelynek során a résztvevők meghallgatják egymást, és vitáznak a megfogalmazásról, a tartalomról és a célkitűzésekről.
Megállapodásra jutottunk arról, hogy a civil párbeszéd megerősítése céljából milyen kéréseket kellene az európai intézmények elé terjesztenünk. Célkitűzésünk egy intézményközi megállapodás elérése volt, amely egy stratégia és egy cselekvési terv alapjául szolgál majd.
Ez előrelépés – sok másikhoz hasonlóan, amelyeket az EGSZB 1999 óta ért el az általa képviselt szervezetek közötti belső vitáknak köszönhetően. Most pedig ezt a lépést végre kell hajtani és támogatni kell, hogy lassanként végigérjen azon az úton, amelynek finisét az Európai Unió általi elfogadás jelenti.
Meglepetésvendégünk Ana Gomes portugál diplomata és politikus, a Portugál Szocialista Párt tagja. Cikkében a populizmus veszélyéről, a szélsőjobboldali pártok felemelkedéséről és arról ír, hogy fel kell lépnünk ezek ellen értékeink védelmében.
Meglepetésvendégünk Ana Gomes portugál diplomata és politikus, a Portugál Szocialista Párt tagja. Cikkében a populizmus veszélyéről, a szélsőjobboldali pártok felemelkedéséről és arról ír, hogy fel kell lépnünk ezek ellen értékeink védelmében.
Ana Gomes 1980 óta hivatásos diplomataként számos pozíciót töltött be, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetében Genfben és New Yorkban. 1999-ben a portugál érdekeket képviselő osztály vezetője, majd 2003-ig nagykövet volt Jakartában, ahol szerepet vállalt a Kelet-Timor függetlenségéhez vezető folyamatban, valamint a Portugália és Indonézia közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításában.
2004 és 2019 között európai parlamenti képviselőként különösen a külkapcsolatok, az emberi jogok, a biztonság és a védelem, a nemzetközi fejlesztés, a nemek közötti egyenlőség, valamint az adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén volt aktív.
2021-ben a Szocialista Párt színeiben indult az elnökválasztáson a leköszönő elnök, Marcelo Rebelo de Sousa kihívójaként. Végül második lett, megelőzve a Chega nevű szélsőjobboldali párt jelöltjét.
Napjainkban az emberi jogokért, a közélet integritásáért és átláthatóságáért, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kampányolva folytatja politikai aktivista tevékenységét. A SIC Notícias nevű portugál televíziós csatornán hetente jelentkezik kommentárműsorral, amelynek címe: Megkérdezzük Ana Gomest.
Vendégszerzőnk Pietro Vittorio Barbieri EGSZB-tag, aki megosztotta velünk nézeteit a civil párbeszéd fontosságáról és arról, hogy annak megfelelő helyet kell kapnia az európai napirenden.
Vendégszerzőnk Pietro Vittorio Barbieri EGSZB-tag, aki megosztotta velünk nézeteit a civil párbeszéd fontosságáról és arról, hogy annak megfelelő helyet kell kapnia az európai napirenden.
Megkértük Tetyana Ogarkovát – egy Kijevben élő ukrán újságírót –, hogy küldjön nekünk egy pillanatképet, amely szimbolizálja az ukrajnai helyzetet két évvel a 2022. február 24-i orosz invázió után. Fényképet küldött nekünk, amelyet az ukrán csapatokat támogató országjáró útja során készített. Íme a fénykép, amelyet Ogarkova meg szeretne osztani olvasóinkkal, és a mögötte meghúzódó történet.
Megkértük Tetyana Ogarkovát – egy Kijevben élő ukrán újságírót –, hogy küldjön nekünk egy pillanatképet, amely szimbolizálja az ukrajnai helyzetet két évvel a 2022. február 24-i orosz invázió után.Fényképet küldött nekünk, amelyet az ukrán csapatokat támogató országjáró útja során készített. Íme a fénykép, amelyet Ogarkova meg szeretne osztani olvasóinkkal, és a mögötte meghúzódó történet.
Tetyana Ogarkova a Paris XII Val-de-Marne Egyetemen szerzett PhD-fokozatot irodalomtudományból. A kijevi Mohyla Egyetem oktatója, újságíróként dolgozik, az ukrán Crisis Media Center nemzetközi osztályának vezetője. Kijevben él.
Egy lerombolt ház Vremivka faluban, Nova Novoszilka közelében, az ukrán ellentámadás epicentrumában 2023 nyarán.
Ezeket az ukrán sztyeppén, három régió (Donyeck, Dnyipro és Zaporizzsja) határán, a nagyvárosoktól távol fekvő falvakat a XVIII. század óta a Krím félszigetről áttelepült görögök lakják. 2022-ben megállították az orosz offenzívát, de nagy árat fizettek érte: az ellenség tüzérségi fegyverei teljesen elpusztították őket. Ezen a stratégiai ponton, amely kulcsfontosságú lehet az Azovi-tenger partjainak felszabadításához, Ukrajna ma, két évvel az orosz invázió után tartja a frontot.
2024. március 4-től lehet pályázni a harmadik alkalommal mghirdetett uniós ökológiai díjakra.
Az uniós ökológiai díjak minden évben elismerik az ökológiai értéklánc kiválóságait. Az idei díjátadót 2024. szeptember 23-án, azaz az uniós ökológiai napon tartják.
Összesen nyolc díjat ítélnek oda hét kategóriában. Az ökológiai értéklánc szereplőit jutalmazzák olyan kiemelkedő, innovatív, fenntartható és inspiráló projektekért, amelyek valódi hozzáadott értéket jelentenek az ökológiai termelés és fogyasztás szempontjából. Az első uniós ökológiai díjakat 2022-ben adták át. (ks)
A közelgő európai választások kulcsfontosságúak az EU számára az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pánikkeltés elleni küzdelemben. A választások alakítják majd ki az EU politikai környezetét, és megkívánják a polgárok és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét.
A közelgő európai választások kulcsfontosságúak az EU számára az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pánikkeltés elleni küzdelemben. A választások alakítják majd ki az EU politikai környezetét, és megkívánják a polgárok és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét.
Ennek fényében a szervezett civil társadalmat magába tömörítő EGSZB „Lépj fel a demokráciért!” címmel első alkalommal rendezi meg civil társadalmi hetét 2024. március 4-7. között.
A rendezvényen különböző korú és hátterű emberek vesznek részt, beleértve a fiatalokat, az uniós tagállamok újságíróit, a civil társadalmi szervezetek képviselőit, az érdekelt feleket és az uniós intézményeket, akik élénk vitákban vesznek részt, kiemelve a civil társadalom hozzájárulását a mindennapi életünket érintő társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekhez.
Mivel a demokrácia a részvétellel kezdődik, az EGSZB ezen új kiemelt rendezvénye öt fontos kezdeményezést fog ötvözni:
civil társadalmi napok, ahol az emberek hangot adnak a demokráciáink számára kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos elvárásaiknak,
az európai polgári kezdeményezés (ECI): az európai polgári kezdeményezés jövőbeli szervezőinek éves magas szintű találkozója, amely kijelöli a következő jogalkotási céljaikat,
Your Europe, Your Say! (A Te Európád, a Te szavad!, YEYS!), egy egyedülálló ifjúsági rendezvény, amely közelebb hozza az EU-t az uniós tagállamokból és azokon kívülről érkező fiatalokhoz, beleértve az uniós tagjelölt országok és az Egyesült Királyság fiatal képviselőit,
civil társadalmi díj, amely azokat a kreatív és innovatív nonprofit projekteket jutalmazza, amelyek támogatják a mentális egészségügyi problémákkal küzdő embereket,
végül, de nem utolsósorban az újságírók szemináriuma, ahová minden uniós tagállamból érkeznek újságírók, akik első kézből megtapasztalják az EGSZB-t, majd beszámolnak róla otthon.
A civil társadalmi hetünk időszerű platform lesz a szervezett civil társadalom és a polgárok számára, hogy kifejtsék véleményüket az új európai jogalkotási ciklus kulcsfontosságú kérdéseiről. Ami a legfontosabb, ösztönözni fogja a választói részvételt és az Európa-párti hozzáállást.
A civil társadalom hetének tanulságai és a résztvevők üzenetei beépülnek majd egy állásfoglalásba, amely ismerteti majd a civil társadalomnak a demokratikusabb Európával kapcsolatos főbb üzeneteit az európai választásokra való tekintettel.
Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a fontos törekvésben: kérem, vegyenek részt a vitákban, és bátorítsák a polgárokat és az egyesületeket, hogy szavazzanak az európai választásokon. Ne hagyják ki ezt a lehetőséget! Az EU-nak szüksége van arra, hogy a polgárai hallassák hangjukat és jelen legyenek.
Új rovatunk: Én szavazok! És Ön? 2024 júniusáig meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. Mai vendégünk Andrej Matišák, Szlovákia legnagyobb napilapja, a Pravda külügyi rovatának helyettes vezetője.
Új rovatunk: „Én szavazok! És Ön?” 2024 júniusáig meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. Mai vendégünk Andrej Matišák, Szlovákia legnagyobb napilapja, a Pravda külügyi rovatának helyettes vezetője.
Üdvözöljük Szlovákiában! Üdvözöljük az európai rekordok országában!
Nem, nem a rekord számú kastélyunkról, exkluzív fürdőinkről vagy a szép hegyeinkről van szó. A szlovák politikai rekordokról beszélek. Ugyanis sajnos a mezőny legalján vagyunk.
A szlovákok először 2004-ben szavaztak európai parlamenti választásokon. Azóta mindig nálunk volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Mindig.
Üdvözöljük Szlovákiában! Üdvözöljük az európai rekordok országában!
Nem, nem a rekord számú kastélyunkról, exkluzív fürdőinkről vagy a szép hegyeinkről van szó. A szlovák politikai rekordokról beszélek. Ugyanis sajnos a mezőny legalján vagyunk.
A szlovákok először 2004-ben szavaztak európai parlamenti választásokon. Azóta mindig nálunk volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Mindig.
2014-ben ez az arány mindössze 13,05% volt. Akkoriban annyira biztos voltam abban, hogy a részvételi arány 15% alatt lesz, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy esetleg bankhitelt veszek fel és pártot alapítok. Még most visszatekintve is úgy gondolom, hogy lett volna esélyem arra, hogy bejussak az Európai Parlamentbe.
Komolyabbra fordítva a szót: hogyan látják ma a szlovákok az Európai Uniót? Egyfajta malacperselyként, ahonnan pénzt lehet szerezni? Nagy valószínűséggel igen, de a probléma az, hogy Szlovákia még az uniós forrásokat sem tudja hatékonyan felhasználni. Ezen a területen is a legrosszabbak közé tartozunk.
Széles körben elterjedt az a narratíva, hogy Brüsszel diktál mindent. Ezzel kétségkívül mindenhol lehet találkozni. A szlovák politikusok azonban tökéletesen átvették ezt az érvelést: ha valami jó történik, akkor szerintük az nekik köszönhető, ha pedig valami rossz, akkor azt mondják, hogy „Brüsszel ismét kudarcot vallott”. Nagyon kevés politikus áll ellen ennek a narratívának.
Emellett a média is része a problémának, mivel gyakran csak teljesen sekélyesen tudósítanak uniós témákról. Az újságírók kerülik az uniós témákat, mert szerintük azok unalmasak, amikor viszont mégis tudósítanak ilyenekről, elsősorban problematikus kérdésekre összpontosítanak, függetlenül attól, hogy azok valósak-e vagy csak kitalációk.
Hadd mondjak néhány szót az üzleti szektorról. A vállalkozók ritkán beszélnek nyilvánosan az EU előnyeiről, inkább panaszkodni szeretnek a brüsszeli előírásokról és rendeletekről.
Mindezen tényezők együttesen azt eredményezték, hogy a felmérések szerint a szlovákok egyre inkább euroszkeptikusak. Ha mindehhez hozzávesszük még azt a széles körű dezinformációt – köztük az Oroszországból származót –, amelyet a jelenleg hatalmon levő politikusok szeretnek a saját céljaikra felhasználni, akkor az érdektelenség és a harag egy igen veszélyes elegyét kapjuk.
Nem, a Slovakxit egyelőre nem szerepel a napirenden. Ha azonban Szlovákia egyszer majd olyan ország lesz, amely már nem jogosult uniós forrásokra, előfordulhat, hogy aktuálissá válik ez a kérdés.
Ha el akarunk kerülni egy ilyen sötét forgatókönyvet, akkor a szlovák politikai vezetőknek el kell végre fogadniuk, hogy az EU elengedhetetlen az ország működéséhez, és ennek megfelelően kell viselkedniük. Sajnos mára egyértelművé vált, hogy a jelenlegi szlovák politikai elit jelentős része érdekei védelme érdekében inkább harcba szállna az EU-val, bármi is legyen ennek az ára.
Ezért minden választópolgárnak, akinek kicsit is fontos az EU, beszélnie kell Európa fontosságáról a rokonaival, barátaival, de akár idegenekkel is. Ez talán túl nagy kérés, és nem is világos, hogy milyen eredményre vezet, de minden más forgatókönyv csak rosszabb lehet ennél.
