Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek Konferenciája 16. ülésének (COP16) közeledtével az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) integrált globális megközelítést szorgalmaz a biológiai sokféleség jelenlegi válságának kezelése érdekében.

A globális feszültségek fokozódásával az EGSZB sürgeti a kormányokat, hogy összpontosítsanak a biológiai sokféleségre, amely a hármas környezeti válság (éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és elsivatagosodás) megoldásának kulcsa lehet. A COP16 kulcsfontosságú pillanat lesz a bolygónk ökoszisztémáinak védelmére irányuló globális erőfeszítések felgyorsításához, hangsúlyozta szeptemberben elfogadott véleményében az EGSZB.

„A biológiai sokféleség hiányában az ökoszisztémák és a gazdaságok össze fognak omlani, mivel a globális GDP több mint fele és a munkahelyek 40%-a közvetlenül a természettől függ”, jelentette ki Arnaud Schwartz, a vélemény előadója.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémák alapját, az emberi jóllétet és a gazdaságokat több szakpolitikai ágazatban, például az éghajlat-politikában, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is érvényesíteni kell, és nem szabad elszigetelten kezelni őket. A kereskedelmi megállapodásoknak például elő kell mozdítaniuk a fenntarthatóságot azzal, hogy biztosítják, hogy a termékek és a technológiák ne játsszanak szerepet az erdőirtásban és az élőhelyek pusztulásában.

A biológiai sokféleség megőrzéséhez minél előbb pénzügyi támogatást is biztosítani kell. A közfinanszírozás önmagában nem elegendő, ezért állami, magán és innovatív pénzügyi mechanizmusok kombinációjára van szükség.

Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy támogassa a globális dél országait a biológiai sokféleség védelmében, és szorgalmazza a biológiai sokféleségre káros támogatások – és különösen a fosszilis tüzelőanyagoknak kedvező támogatások – fokozatos megszüntetését. E támogatásoknak az ökoszisztémák helyreállítására való átirányításával mind az éghajlatváltozást, mind a biológiai sokféleség csökkenését természetalapú megoldások révén lehetne kezelni, például újraerdősítéssel, fenntartható mezőgazdasággal és a vizes élőhelyek helyreállításával.

Az EGSZB kiemeli továbbá az „egy az egészség” megközelítés fontosságát, amely összekapcsolja a humán- és állategészségügyet, valamint a környezet egészségét. Az egészséges ökoszisztémák biztosítják az olyan kritikus szolgáltatásokat, mint a beporzás, a szénmegkötés és a vízszűrés, amelyek mindegyike hozzájárul az emberi jólléthez. A biológiai sokféleség csökkenése aláássa az ökoszisztémák rezilienciáját, növelve ezzel az olyan zoonotikus betegségek kockázatát, mint a Covid19.

Az EGSZB azt is kéri, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Javasolja, hogy hozzák létre az Európai Bizottság jövő nemzedékeiért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét, ezzel biztosítva a hosszú távú fenntarthatóság és jóllét elsőbbségét a rövid távú előnyökkel szemben. (ks)