EGSZB info

Az emberi jogok érvényesülése felett őrködő vezető magyarországi szervezet pályázata is bekerült aközé a 23 uniós és egyesült királyságbeli projekt közé, amelyek a Covid19-járvány és annak katasztrofális következményei elleni küzdelemhez való kiemelkedő hozzájárulásukért díjban részesültek.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil szolidaritási díjat a Magyar Helsinki Bizottságnak ítélte oda, jutalmazva azt, hogy ingyenes jogi segítségnyújtást biztosított a válsághoz kapcsolódó és az emberi jogot érintő ügyekben, valamint szorosan nyomon követte és igyekezett elhárítani az arra irányuló kísérleteket, hogy a Covid19-világjárványt ürügyként használják fel a jogállamiság aláásására.

Az EGSZB – az európai civil társadalmat uniós szinten képviselő tanácsadó testület – a magyar pályázók közül a Magyar Helsinki Bizottságot ítélte a díjra leginkább érdemesnek, úgy látva, hogy projektjük a figyelemre méltó polgári felelősségvállalás és szolidaritás kiemelkedő példája volt a Covid19-válság idején.

Azt, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a 23 díjazott egyike, az EGSZB február 15-én tartott virtuális díjátadó ünnepségén jelentették be.

A győztesek egyenként 10 000 euró értékű díjban részesültek.

A díjak átadásakor az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Cillian Lohan rámutatott:

Az EGSZB több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a szolidaritás és a célzott közös fellépés kulcsfontosságú ahhoz, hogy túléljünk egy ilyen világjárványt. A jelenlegi pandémiához hasonló válságokra kizárólag gyors, határozott és együttes fellépéssel adhatunk hatékony választ. A most szerzett tapasztalatokat pedig felhasználhatjuk ahhoz, hogy kezelni tudjunk más, akár társadalmi, gazdasági vagy környezeti válságokat is.

A civil társadalom kezdettől fogva élen járt a szolidaritási tevékenységek terén, és helyben nyújtott segítségük nélkül sokkal súlyosabb következményei lennének a jelenlegi világjárványnak. A pályázó projektek mindegyike ékes bizonyítéka az önzetlen polgári és helyi szintű szerepvállalásnak, illusztrálva, hogy a civil társadalom hatalmas mértékben járul hozzá ehhez a küzdelemhez. Ezzel a díjjal azoknak az embereknek és szervezeteknek a munkáját ismerjük el, akik és amelyek e példa nélküli időkben jobbá teszik mások életét. Megtiszteltetés számunkra, hogy ma velük ünnepelhetünk.

A nyertesek az Európai Unió 21 különböző tagországát képviselik, ezenkívül díjat kapott egy határon átnyúló projekt, illetve egy egyesült királyságbeli szervezet is. Ez utóbbi gesztussal az EGSZB azt kívánta jelezni, hogy szoros kapcsolatot kíván fenntartani az Egyesült Királyság civil társadalmával annak ellenére is, hogy az ország kilépett az EU-ból.

Az EGSZB eredeti célja az volt, hogy minden uniós tagállam és az Egyesült Királyság egy-egy pályázóját kitüntesse, azonban hat országból nem érkezett be érvényes pályázat.

A nyertesek teljes listája alább olvasható, illetve a honlapunkon is elérhető.

A nyerteseket civil szervezetek, magánszemélyek és magánvállalkozások által beküldött összesen 250 pályázat közül választották ki. Valamennyi projekt a szolidaritásra épült, és kreatív és hatékony módszereket mutatott be arra, hogy miként lehet megoldást találni a válság által támasztott, gyakran leküzdhetetlennek tűnő kihívásokra.

A legtöbb projekt kiszolgáltatott csoportokra vagy a válság által leginkább sújtott személyekre – például az idősekre vagy a fiatalokra, a gyermekekre, a nőkre, a kisebbségekre, a menekültekre és a külföldiekre, a hajléktalanokra, az egészségügyi dolgozókra vagy a munkavállalókra és a munkáltatókra – irányult.

Tartalmilag a projektek az alábbi öt fő téma valamelyikére koncentráltak: élelmiszer-ellátás és segítségnyújtás kiszolgáltatott csoportok számára, orvosi felszerelések, tanácsadás, oktatási szolgáltatások és tájékoztatás a világjárványról, illetve kultúra.

A MAGYARORSZÁGI NYERTES

A díjat a Magyar Helsinki Bizottság a „tanácsadás” témában benyújtott pályázatáért kapta meg. Olyan projektek tartoztak ebbe a témakörbe, amelyek különböző területeken online támogatást nyújtottak: például a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokat, jogi segítségnyújtást vagy virtuális mentőövet a családon belüli erőszak áldozatai számára.

A világjárvány kitörésekor az Magyar Helsinki Bizottság számos kezdeményezést dolgozott ki az emberi jogok és a jogállamiság védelme érdekében, és így járult hozzá a példátlan egészségügyi válság és az azzal járó jogi következmények kezeléséhez Magyarországon.

A Magyar Helsinki Bizottság ingyenes jogi segítségnyújtást biztosított a válsághoz kapcsolódó és az emberi jogot érintő ügyekben, illetve közérthetően megfogalmazott, több nyelven is elérhető tájékoztató anyagokat tett közzé a kijárási korlátozásokról és egyéb intézkedésekről. Egyes csoportok, például a külföldi lakosok és a magyarul nem beszélő menekültek számára az Magyar Helsinki Bizottság fontos információforrás volt. Emellett többféle módon igyekezett előmozdítani a szolidaritást a világjárvány idején: laptopokat gyűjtött egy alapítvány számára, amely hátrányos helyzetű gyermekek otthoni oktatását támogatja, illetve megszervezte maszkok varrását egy hajléktalanszálló számára.

Természetesen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az Magyar Helsinki Bizottság elnyerte a civil szolidaritási díjat. De ennél sokkal többet is jelent: megerősíti, hogy a súlyos csapásokat semmi esetben sem lehet ürügyként felhasználni ahhoz, hogy megnyirbálják a demokratikus vívmányokat és bűnbaknak kiáltsák ki a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségeket – mondta dr. Kádár András Kristóf, az Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Az ilyen lépések ellentétesek az Európai Unió alapértékeivel, és azok, akik bátran fellépnek ellenük, helyesen cselekszenek. A díj sok erőt ad ahhoz, hogy folytassuk a hiánypótló munkát, és megvédjük a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket és a veszélybe kerülő emberi jogi értékeket.

Az EGSZB díjára pályázó többi magyar szervezet is magas színvonalú projekteket terjesztett elő. Köztük volt például a Coca-Cola Magyarország is, amely az „Együtt vagyunk, együtt segítünk” elnevezésű kommunikációs kampányának keretében több mint két hónapon keresztül a Magyar Vöröskereszt rendelkezésére bocsátotta teljes kommunikációs és marketingcsapatát, ügynökségi hálózatát és hirdetőfelületeit. A nonprofit Utcajogász Egyesület közérthető kisokosokat állított össze a válsággal kapcsolatos jogi és szakpolitikai változásokról, és a személyes támogatást online csatornákra helyezte át.

Kérésre az érdeklődőknek megküldjük brosúránkat, amely részletes információkat tartalmaz a nyertesekről és a többi pályázóról is.

Az EGSZB reméli, hogy a civil szolidaritási díj nemcsak a nyertes projektek, hanem számos más, az EU-ban zajló kreatív polgári kezdeményezés ismertségét is növelni fogja.

A mai napon nem csak a 23 nyertesnek gratulálunk. Kalapot emelünk Európa teljes civil társadalma és számos olyan szervezete, vállalata és magánszemélye előtt, akik példátlan szolidaritásról, bátorságról és polgári felelősségvállalásról tettek és tesznek tanúbizonyságot ezekben a nehéz időkben – mondta Cillian Lohan.

Az EGSZB rámutatott, hogy a polgárok és a civil társadalom által indított projektek és kezdeményezések számtalan módon kiegészítették a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy enyhítsék a válság okozta csapásokat. Egyes területeken, például a szájmaszkok helyi és regionális szintű előállítását illetően még meg is előzték azokat.

Az EGSZB azt tapasztalta, hogy a civil társadalmi díjra az elmúlt években beérkezett pályázatokhoz képest most több informális vagy kevésbé régóta működő szervezet pályázott, ami egyértelműen tükrözi a helyi aktív szellemiséget. Azokból az országokból viszont, amelyeket a világjárvány első hulláma kevésbé súlyosan érintett, illetve amelyek erősebb jóléti rendszerekkel rendelkeznek, kevesebb pályázat érkezett.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK

Az EGSZB 2020 júliusában hirdette meg a díjat „A civil társadalom a Covid19 ellen” címmel, kijelentve, hogy a díj kivételesen, egyetlen alkalommal a védjegyének számító civil társadalmi díj helyébe lép. A cél az volt, hogy elismeréssel adózzunk az európai civil társadalom előtt, amely a világjárvány legelső napjaitól kezdve aktívan és önzetlenül részt vett szolidáris tevékenységekben.

A díjra pályázhattak magánszemélyek, civil társadalmi szervezetek és vállalatok is, azzal a feltétellel, hogy az általuk indított projektek szigorúan nonprofit jellegűek és legfeljebb 50%-os állami finanszírozásban részesülnek. A kezdeményezéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kellett a Covid19-hez, és kifejezetten a vírus elleni küzdelemre vagy a járvány következményeinek kezelésére kellett irányulniuk.

Az EGSZB minden évben odaítéli a rangos civil társadalmi díjat, hogy olyan civil társadalmi szervezeteket és/vagy magánszemélyeket jutalmazzon vele, amelyek vagy akik projektjei egy adott tevékenységi területen az európai identitást és a közös értékeket állítják középpontba. A díjat 2006 óta osztják ki.

A nyertesekkel készített interjúk hírlevelünk érintett nyelvi változatában olvashatók.

Civil szolidaritási díjunk sok szempontból egyedi. Érdekességek a nyertesekről és a díjról

1. 2020 elején az EGSZB már kiválasztotta hagyományos civil társadalmi díjának témáját, amikor kitört a Covid19-járvány. Mivel a híradások egyre több szolidaritást kifejező kezdeményezésről számoltak be, az EGSZB úgy döntött, hogy inkább egy civil szolidaritási díjat hirdet meg.

2. Míg a civil társadalmi díjat legfeljebb öten kaphatják meg szerte Európából, az EGSZB most minden uniós országban és az Egyesült Királyságban is keresett egy-egy nyertest. Az is újdonság, hogy ezúttal nemcsak civil társadalmi szervezetek pályázhattak (mint a hagyományos díj esetében), hanem vállalatok is. 

3. Az EGSZB civil szolidaritási díjára az EGSZB civil társadalmi díjának történetében második legmagasabb számú pályázat érkezett: csak a migránsok és menekültek megsegítésének szentelt, 2015. évi díj volt népszerűbb.

4. A korábbi díjakhoz képest az EGSZB idén több pályázatot kapott nem hivatalos szervezetektől, például önkéntesekből vagy szomszédokból álló csapatoktól, ami jól jellemzi a kialakult légkört.

5. A lengyel Krystyna Paszko a legfiatalabb azok közül, akik valaha elnyerték a díjat. 17 éves volt, amikor benyújtotta pályázatát, ezért azt édesanyjának kellett aláírnia. Fiatal kora dacára Krystyna hatalmas visszhangot váltott ki az európai médiában eredeti, de hihetetlenül bátor projektjével, amely mentőövet nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak. Európa-szerte cikkeztek róla, a BBC és a belga TV interjút is készített vele.

6. „A szegény embert még az ág is húzza” – bizony ezt érezhették nyerteseink, a Horvát Hajléktalanhálózat tagjai. Mindössze néhány nappal azután, hogy a nemzeti hatóságok szigorú kijárási korlátozásokat vezettek be, 140 éve nem tapasztalt, erős földrengés rázta meg Zágrábot, Horvátország fővárosát.

7. Néhány nyertesünknek korábbról is volt tapasztalata a vírusveszély kezelésével. Határon átnyúló nyertesünk, az Emergency nevű NGO a Sierra Leone-i ebolajárvány idején nyújtott segítséget, ír győztesünk, az Alison tanulási platform pedig már a SARS-ról, a sertésinfluenzáról és az eboláról is szervezett tanfolyamokat.

8. Néhány nyertesünk más Covid19-projektekért is kapott díjat. Itt van például Karolina Barišauskienė litván kommunikációs szakértő. Mielőtt a Covid19 frontvonalában dolgozó egészségügyi szakemberek munkáját dokumentáló projektjéért hazavihette a civil szolidaritási díjat, már egy litván PR-díjat is elnyert „Figyelmes fiatalok – cselekvőképes idősek” elnevezésű szociális projektjével, amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy tartsák tiszteletben a karanténszabályokat.

9. 250 pályázónk közül sokan nemcsak értékes helyi munkájukkal, de projektjeik ötletes elnevezésével is kitűntek. Egyes spanyol és szlovén pályázók különösen szellemes neveket találtak ki kezdeményezéseikhez. Ilyen például a #SoulFoodFighters, az Antirasszista kamra, A baj nem jár egyedül vagy a Hotel Korona, a Pingáld ki a falamat és az Utcánk kong, de szívünk zsong. (ll)

Az EGSZB info arra kérte a Magyar Helsinki Bizottságot, az EGSZB civil szolidaritási díjának magyar nyertesét, hogy mondja el olvasóinknak, hogyan született meg a projekt, hogyan reagáltak rá az emberek, és hogy a díjból származó pénz hogyan fogja segíteni szervezetük növekedését. Ebben az interjúban Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke számol be tapasztlatairól.

Mi késztette arra, hogy elindítsa a projektet vagy a kezdeményezést?

A Magyar Helsinki Bizottság civil emberi jogi szervezet, amely leginkább jogvédelemmel foglalkozik. Az élethez és egészséghez való jogok a legfontosabb alapjogok között vannak. A járvány idején közvetlenül is támogatni akartuk azokat, akiknek ilyenkor az áldozatos munkája még fontosabb és még nehezebb, mint máskor, vagy akiket különösen kiszolgáltatottá tett a válsághelyzet.

Fontosnak tartottuk, hogy megtaláljuk a segítségnyújtás olyan formáit, amelyekkel a járvány elleni védekezést a jogi eszközökön túl egyéb kézzelfogható módon is segíthettük.

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kapott-e visszajelzést azoktól, akiken segített? (Ha igen, mondana példát?)

A partnerszervezetek, akiken keresztül pénzt és tárgyakat adományoztunk, mind rettentő hálásak voltak.

A gyorsan változó jogszabályokról szóló tájékoztatóinkra időnként új kérdések érkeztek, amelyekből kirajzolódott, miről érdemes még többet beszélni.

Az orvosokat jogi segítséggel támogató kezdeményezésünkhöz több önálló ügyvéd csatlakozott pro bono.

A szolidaritási akcióinkról beszámoltunk a közösségi médiában is, hogy arra ösztönözzük a követőinket, hogy ők is legyenek kezdeményezőek, és ismerjék fel, hol tudnak segíteni a saját környezetükben. Tőlük is sok elismerést és bátorítást kaptunk.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy további segítséget nyújtsanak a közösségnek? Van már tervben újabb projekt?

Ingyenes jogi segítségnyújtásra fordítjuk a díjjal járó pénzt.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Nekünk az vált be, hogy elég gyorsan szerveztük át a tevékenységünket. Több olyan új célt is meghatároztunk, amihez előbb el kellett szakadnunk a szokásos mandátumunktól, és szélesebb perspektívából kellett rátekintenünk a problémára. Így az egész képet láttuk, és úgy mértük fel, mire van szükség, és hogy mit tudunk tenni. Erről pedig nem egy-két vezető foglalt állást, hanem közös egyeztetés zajlott a szervezeten belül, így mindannyian a sajátunknak éreztük a projektet.