Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.

A jelentés, amely most első alkalommal az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjával közösen szervezett brüsszeli rendezvényen került bemutatásra, azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyeket le kell győznünk, ha erős és reziliens szociális védelmi rendszerekről akarunk gondoskodni. Ez különösen fontos a jelenlegi helyzetben, mivel az EU jóléti államai egyre nagyobb pénzügyi megszorításokkal küzdenek, amelyeket a nemzeti kiadások korlátai, valamint a növekvő védelmi és biztonsági kiadások okoznak.

A 19 nemzeti EAPN-tagszervezet megállapításaira épülő jelentésből kiderül, hogy az átfogó és hatékony szociális védelem rendszerszintű megközelítéséhez integrált, hosszú távú stratégiákba ágyazott szakpolitikákra van szükség, amelyek összehangolják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat. Ezeknek a szakpolitikáknak megbízható bizonyítékokon, adatokon és a szegénységben élők érdemi részvételén kell alapulniuk.

Az EAPN nemzeti hálózatai aggodalmukat fejezték ki a szociális kiadások csökkentése miatt. Emellett az olyan mutatók, mint például a szociális ellátások igénybe nem vételének magas szintje, továbbra is kérdéseket vetnek fel azoknak a szakpolitikáknak a hatékonyságával kapcsolatban, amelyek képtelenek elérni a szociális ellátásokra szorulókat és jogosultakat.

A jelentés szerint a digitalizáció, a háború, a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás jellemezte, gyorsan változó világra adott válasz nem volt megfelelő, ami rávilágít arra, hogy vissza kell állítani a szociális politikák rendszerszintű megközelítését.

Juliana Wahlgren, az EAPN igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgős kérdésről van szó: „Az EU-nak meg kell védenie a jóléti államot, és prioritásként kell kezelnie a szociális kiadásokat. E célból a szegénységfigyelő jelentés ajánlásokat fogalmaz meg többek között a minimumjövedelemre, a lakhatási válságra és az energetikai átállásra vonatkozóan. A hatékonyság és a megfelelőség alapvető fontosságú. Az Európai Bizottság jövőre elindítja a szegénység elleni uniós stratégiát, de ez csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok valóban rendszerszintű megközelítést alkalmaznak a szociális védelem terén. Mivel az EU lakosságának több mint 20%-át fenyegeti a szegénység, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is szétaprózott szakpolitikákat alkalmazzunk – a szociális védelemnek erősnek, összehangoltnak és hatékonynak kell lennie.”

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke így nyilatkozott: „A szegénység felszámolása valamennyi tagállam részéről haladéktalan fellépést igényel. Az EU-ban a szegénység jórészt nemzedékről nemzedékre száll, és különösen kemény, ha a gyermekek és az idősek életéről van szó. Az oktatás, a lakhatás és a drága energia területén olyan különleges intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a rendszer gyenge pontjait célozzák. Különben az EU mint politikai entitás nehezen tudja megőrizni polgárai bizalmát.”

Krzysztof Balon, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának alelnöke és a 2024–2029-es Európai Bizottság számára készített politikai iránymutatásban beharangozott, legelső szegénység elleni uniós stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója így fogalmazott: „A szegénység elleni hatékony uniós stratégiának a szegénységgel küzdő emberek tapasztalataira kell épülnie, és foglalkoznia kell szükségleteikkel. Támogatnia kell a civil társadalmi szervezeteket is, és be kell vonnia őket a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló megfelelő projektek és intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.”

Az EGSZB-véleményt az EGSZB július 16–17-i plenáris ülésszakán terjesztik elő.

A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen

Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.

Március valóban intenzív és inspiráló hónap volt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál. Megtartottuk „Your Europe, Your Say” című éves ifjúsági rendezvényünket, melynek során Európa jövőjének adjuk át a szót: a fiataloknak – sokuk még csak középiskolás –, akik az egész kontinensről, többek között az Egyesült Királyságból és az uniós tagjelölt országokból érkeztek.

Megrendeztük a második Civil Társadalmi Hetünket is, amelyen szerte Európából több mint 800 civil társadalmi képviselő vett részt, hogy élénk megbeszéléseket folytassanak, megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a demokratikus részvétel megerősítésére. Az idei rendezvény címe „A kohézió és a részvétel megerősítése a polarizált társadalmakban” volt.

A mai viharos időkben nincs hiány sürgető problémákból. Miért kell tehát a polarizációra összpontosítani?

A polarizáció – az ellentétes nézetek kiéleződése – a demokratikus párbeszéd szokásos része lehet, amely gyakran valamely ideológiában gyökerezik. Valójában az élénk vita és a sokszínű, egymással esetleg ütköző vélemények kifejezése létfontosságú minden olyan nyitott és plurális társadalom számára, mint a miénk. Amint azt az EGSZB gyakran hangsúlyozza, a nyílt és korlátoktól mentes vita „a részvételen alapuló társadalom alapja, amely nélkül nincs megfelelően működő demokrácia”.

Az a fajta polarizáció azonban, amelyet manapság tapasztalhatunk, különbözik ettől. A negatív polarizáció és populizmus térnyerésének vagyunk tanúi, amely elutasítja a párbeszédet, rombolja a bizalmat és aláássa a demokratikus értékeket. A politikában és a közéletben egyre szűkül a kompromisszumok lehetősége. Amikor a polarizáció ellenségessé válik – amikor gyűlöletet táplál vagy sérelmeket kelt –, tönkreteszi a társadalmi kohéziót, táplálja a megosztottságot, és a legrosszabb esetekben erőszakhoz is vezet.

Azzal, hogy rendezvényünket a polarizációnak szenteltük, arra akartunk rámutatni, hogy aggasztó mértékben növekednek toxikus vonásai, amelyek lassan beszivárognak az európai társadalmak összes pórusába.

Ezt az aggasztó tendenciát számos fenyegetés súlyosbítja: a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás, a dezinformáció terjedése, valamint a közösségi média manipulálása az ellentétes hangok elhallgattatása és a szélsőséges nézetek előmozdítása érdekében. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a média szabadságára – monopolizáció, kormányzati beavatkozás vagy újságírók elleni támadások révén –, most, amikor a szabad és pluralista média fontosabb, mint valaha.

Az EGSZB-nél mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy Európa-szerte egyre gyakoribbak a gyűlöleten alapuló bűncselekmények, többek között a vallás, a biológiai és a társadalmi nem ellen irányuló bűncselekmények. A gyűlölet aláássa a demokráciát, gyengíti intézményeinket, és bizalmatlanságot eredményez a polgárok körében.

Pontosan itt játszik alapvető szerepet a civil társadalom. A civil társadalmi szervezetek kellő lendülettel és bátorsággal rendelkeznek a demokratikus terek megvédése, az alapvető jogok védelme és közösségeink szerkezetének megerősítése terén. Ez magában foglalja a negatív polarizáció toxikus hatásai elleni fellépést is.

Mi a Civil Társadalmi Hét révén támogattuk ezeket az erőfeszítéseket. A rendezvény teret biztosított az érdemi párbeszédnek, az új ötleteknek és az együttműködésen alapuló problémamegoldásnak, amelynek célja a részvétel és a társadalmi kohézió előmozdítása. A kapcsolattartó csoportban különböző témákkal foglalkozó panelbeszélgetésekre került sor, és egy napot az európai polgári kezdeményezésnek szenteltünk, amely a közvetlen demokrácia legfontosabb uniós eszköze.

A hét részeként az EGSZB kiosztotta a 15. civil társadalmi díját is három kiemelkedő kezdeményezésnek, melyek az Európa-szerte tapasztalható polarizáció ellen küzdenek. A 15 tagállamból beérkezett több mint 50 pályázat közül kiválasztott projektek megmutatják a kihívás nagyságrendjét, valamint a civil társadalmi szereplők e kihívással való szembenézés iránti mély elkötelezettségét is.

Remélem, hogy az idei Civil Társadalmi Hét és díjazottjaink megújult optimizmust eredményeznek, és hitet abban, hogy a civil társadalom szerepet játszhat az európai demokratikus értékek védelmében és előmozdításában.

És miközben még mindig márciusi rendezvényeink ötleteit, javaslatait és tanulságait gondoljuk át, úgy döntöttünk, hogy április számunkban átadjuk a szót a Civil Társadalmi Hét és a „Your Europe, Your Say” néhány résztvevőjének. Örömteli olvasást kívánok!

Laurenţiu Plosceanu

Kommunikációért felelős alelnök

Az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen Ukrajnát Tatjana Povaljaeva és diákjai képviselték. A harkivi középiskolai tanár utoljára 2022 februárjában állt az osztálya előtt, azóta online tanít. Elmondja, milyen nehézségekkel küzd egy oktató az orosz határtól mindössze 40 km-re fekvő városban, amely a háború kezdete óta könyörtelen támadásoknak van kitéve.

Nevelőként, tanárként hogyan befolyásolta a háború az Ön tanítási lehetőségeit és általában az ukrán oktatási rendszert?

Harkivban mára szinte minden iskola átállt az online oktatásra, mivel nincs elegendő menedékhely ahhoz, hogy a tantermi órák során garantálni tudjuk diákjaink biztonságát. Már három éve így tanítunk, én utoljára 2022. február 23-án láttam a gyerekeket az osztályban.  Sok diák el is hagyta az országot. Nem volt más választásuk. Most különböző európai országokban élnek, és tanárként ez mélyen elszomorít. Hiányoznak a tanítványaim, és tudom, hogy sok mindennek meg kell küzdeniük. Van, hogy európai és ukrán iskolában is tanulniuk kell. Ez óriási terhet jelent számukra. Eközben azok, akik Ukrajnában maradtak, állandó veszélyben élnek. Senki sem érdemel ilyen sorsot.

Még soha nem kellett háború idején tanítanunk és támogatnunk a diákokat. Az egyik legnagyobb kihívás számomra a tehetetlenség érzése, hogy vannak gyerekek, akiknek nem tudok segíteni. A tudásom és a tapasztalatom nem mindig elegendő a stressz és annak hatásai által okozott egészségi problémáik kezeléséhez. Egyes diákoknál komoly személyiségváltozást tapasztaltam poszttraumás stressz zavar miatt. Ilyen esetekben nagyobb szükség lenne orvosi segítségre, mint egy tanáréra. Szörnyű érzés, amikor az ember rájön, hogy nem tudja őket megvédeni az ilyen viszontagságoktól. Ennek ellenére továbbra is szoros kapcsolatban állunk a tanítványainkkal, készen arra, hogy segítséget és támogatást nyújtsunk nekik, és gondoskodjunk róluk.

Ráadásul mindehhez nekem magamnak is ellenállóképesnek kell maradnom, hogy biztos erőforrást jelentsek a diákjaim számára, nemcsak az adott tantárgyból, hanem az élet más területein is. Ez sem könnyű! Egy erős, reziliens tanár jobb támasza lehet a diákoknak, de ott a kérdés: hogyan maradjunk erősek? A háborús körülmények között élő és dolgozó tanároknak ugyanolyan támogatásra van szükségük, mint bárki másnak, mivel mi támogatjuk a jövőnket jelentő gyermekeket. Minél derűlátóbb egy tanár, annál több támogatást és gondoskodást kapnak a diákok.

Ön szerint miért fontos arra ösztönözni diákjait, hogy érdeklődjenek a politika vagy a polgári szerepvállalás iránt, vagy hogy részt vegyenek az ehhez hasonló nemzetközi rendezvényeken?

A tanárok egyik alapvető feladata, hogy tanítványaikat aktív szerepvállalásra ösztönözzék. Talán még fontosabb, hogy a politikai életben való részvételre buzdítsuk őket, mivel a politika jelentős hatással van az emberek életére. Kiváló lehetőséget kínál arra, hogy ötleteket és megoldásokat találjunk a ma előttünk álló számos problémára.

A Your Europe, Your Say!-hez hasonló nemzetközi rendezvényeken való részvétel révén a diákok társakra és támogatókra lelhetnek, megoszthatják ötleteiket, közösen kereshetik a legjobb megoldásokat, és értékes tapasztalatcserét folytathatnak. Nyilvánvaló, hogy a kortársaikkal való találkozásoknak köszönhetően a diákok elgondolkodhatnak arról, hogy mennyire progresszívek, milyen terveik, céljaik és kilátásaik vannak, és milyen téren kellene még fejlődniük.

Ukrajnai tanárként van-e valami üzenete más tanárok vagy iskolák számára?

Csak három dolgot szeretnék megosztani kollégáimmal és diákjaikkal. Először is, ha valóban tudni akarják, mi az a háború, kérdezzék azokat, akik benne élnek.

Másodszor, ismerjék fel, milyen fontos az egység ahhoz, hogy segítséget tudjanak nyújtani másoknak, és készen álljanak a katasztrofális események megelőzésére. És értsék meg, mennyire fontos, hogy egy olyan erős közösséghez tartozzanak, amely közös erkölcsi értékekkel, érdekekkel és jövőbeli kilátásokkal rendelkezik.

A harmadik, és talán a legéletigenlőbb dolog az, hogy életben vagyunk. Éljük az életünket, küzdünk és eredményeket érünk el. Törekszünk a fejlődésre, reméljük, hogy a dolgok majd jobbra fordulnak, és igyekszünk bizonyítani, hogy még a legnehezebb időkben is van remény és élni akarás. Nagyra becsüljük azokat, akik életüket áldozzák független jövőnkért, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsük őket. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít.

Az ukrán iskolások számos belföldi és nemzetközi rendezvényen, versenyen és a diákolimpián is részt vesznek, ahol komoly eredményeket érnek el és világszerte elismerést vívnak ki. Mindeközben megtanulunk fizikailag, intellektuálisan és érzelmileg is túlélni a legnehezebb életkörülmények között, melyek most Európa közepén meghatározzák élettapasztalatainkat.

Tatjana Povaljaeva csaknem 26 éve tanít angolt a harkivi 99-es számú gimnáziumban. Kísérő tanárként vett részt az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen. 

Emilie Prouzet

Az egységes piac működési zavarai közvetlen hatással vannak a megélhetési költségekre, és az EGSZB sajnálattal látja, hogy a helyzet egyre súlyosbodik. A megélhetési költségek minden eddiginél fontosabbak polgártársaink, különösen a fiatalok számára. Ez a probléma a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 94,6 millió európai polgárt érinti a leginkább.

Az IMF becslései szerint az EU-n belüli nem vámjellegű akadályok az áruk esetében mintegy 44%-os vámmal egyenértékűek, ami háromszor annyi, mint az amerikai államok közötti akadályok, hogy egy mostanában szokványos összehasonlítást alkalmazzunk. A szolgáltatások piacán ez az arány 110%!

Élelmiszer, lakhatás, energia, egészségügy, oktatás: számos terület érintett, és léteznek európai kezdeményezések. Mindnyájunk erőfeszítésére szükség van: a tagállamokéra, a magánszektorbeli gazdasági szereplőkére és a Szerződések őreként az Európai Bizottságéra is. A jelentésünkben megfogalmazott legfontosabb ajánlások közül az alábbiakban hármat fogok megemlíteni.

Először is sürgősen foglalkoznunk kell a területi ellátási korlátokkal és a magánszereplők általi nemzeti szegmentációval, amelyek korlátozzák a versenyt, és magasabb árakat eredményeznek a fogyasztók számára. Tizennégy milliárd dollár: ennyi többletköltség hárul a fogyasztókra minden évben a Közös Kutatóközpont 2020-as tanulmánya szerint. Az inflációt figyelembe véve nem meglepő, hogy fő céljuk most az egységes piac javítása. Az Európai Bizottság elsősorban az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoporton keresztül dolgozik ezen. Bár a probléma összetett, már terjesztettek elő javaslatokat. Mérjük fel hatásukat, és érjünk el gyors előrelépést a kérdésben.

Javasoljuk továbbá az uniós jogot sértő nemzeti szabályok elleni eljárások felgyorsítását. Meg kell vizsgálnunk az uniós szabályok egyértelmű megsértése elleni ideiglenes intézkedések lehetőségét. Nem engedhetjük meg, hogy akadályok képződjenek. Egyes tagállamok protekcionizmusa közvetlen következményekkel jár. Mit gondoljunk például arról, hogy bizonyos gyógyszerek lejárhatnak, mielőtt azokat oda irányítanák át, ahol szükség van rájuk?

Végezetül kötelességünk kiegyensúlyozott megközelítést kialakítani a fenntarthatóságra, a jóllétre és a munkavállalók védelmére vonatkozó magas szintű normák gyengítésének megelőzése, a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése és a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése között a tisztességes és versenyképes egységes piac előmozdítása érdekében.

Az egységes piac széttöredezettsége közvetlenül befolyásolja a megélhetési költségeket az EU-ban, és sok európait a szegénység szélére sodor. Megkérdeztük Emilie Prouzetet-t, az e témáról szóló vélemény előadóját, hogy az EGSZB mit javasol e kérdés kezelését, valamint egy tisztességes és versenyképes egységes piac létrehozását illetően. 

A június 3. és 5. között megrendezésre kerülő Zöld Hét reflektorfénybe helyezi a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaságot

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (ECESP), amely az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, büszke arra, hogy társszervezője lehet a 2025. évi Zöld Hétnek, amely a versenyképes EU-t szolgáló körforgásos megoldásokra fókuszál. Az idei konferencia azzal foglalkozik majd, hogy a körforgásos gazdaság miként tudja fokozni a fenntartható versenyképességet, csökkenteni a hulladék mennyiségét és ösztönözni az innovációt. Június 3-án és 4-én magas szintű viták keretében megvizsgáljuk a körforgás szakpolitikai szempontjait, majd június 5-én az érdekelt felekkel mélyreható megbeszéléseket folytatunk arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a körforgás az erőforrás-hatékony és versenyképes Európa számára.

A rendezvény arra is jó alkalom lesz, hogy ismertessük az EGSZB székházában április 10-én, az érdekelt felekkel folytatott párbeszédről készült jelentést. A konferencia felvezető rendezvénye lehetőséget adott az érdekelt feleknek arra, hogy élénk viták keretében áttekintsék a tisztaipar-megállapodást, a bioökönómiai stratégiát és a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabályt.

Itt regisztrálhat a Zöld Héten tartandó konferenciára. (ac)

Az idei díjra 58 pályázat érkezett: magánszemélyektől, magánvállalkozásoktól és civil társadalmi szervezetektől számos európai tagállamból, ami széles földrajzi eloszlást tükröz.

A pályázatok a témák széles skáláját ölelik fel: például az ifjúsági szerepvállalás, illetve annak ösztönzése, a társadalmi kohézió és befogadás, a médiatudatosság és a félretájékoztatás, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség.

Számos kezdeményezés a gyökerénél kezeli a problémát, és segít megelőzni a polarizációt.

Az olyan kezdeményezések, mint az EUth Voices for Social Change (Uniós fiatalok a társadalmi változásért), amelyet a görögországi Youthmakers Hub nonprofit szervezet működtet, arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék a fiatalok számára, hogy pozitív változásokat idézzenek elő közösségeikben. Ezek a projektek a káros polarizáció ellen lépnek fel, és a tolerancia kultúrájára építenek azáltal, hogy ösztönzik az embereket a konstruktív párbeszédben való részvételre és a megosztó narratívákkal szembeni ellenállásra, például a digitális jártassággal kapcsolatos képzés és podcastok révén.

Más projektek a polarizáló narratívák és a radikalizálódás ellen küzdenek. Áthidalják a kulturális, etnikai és generációs szakadékokat, kezelik a társadalmi megosztottságot, előmozdítják a kölcsönös megértést és együttműködést, védik az alapvető jogokat és ösztönzik a társadalmi kohéziót.

A DemDis Digital Discussion elnevezésű kezdeményezés, amelyet a DEMDIS indított Szlovákiában, új szoftverplatformot hozott létre a fair online viták számára, legyenek azok akár ellentmondásos témákban is. A felhasználók szavaznak a különféle állításokról, majd annak alapján külön véleménycsoportokba kerülnek. A közös nevező azonosításán keresztül a projekt hidakat épít e polarizált táborok között.

A Balti Emberi Jogi Társaság emberi jogi útmutatója az egyik példa arra, hogy a civil társadalom hogyan dolgozhat az alapvető jogok érvényesítéséért. Az útmutató az emberi jogokkal kapcsolatos tájékozatás platformjaként működik, és több nyelven magyarázza el, hogy az emberi jogok hogyan működhetnek, illetve hogyan kell működniük a mindennapi élet során.

Az idei pályázatok között vannak olyanok, amelyek kulturális és művészeti szempontból közelítik meg a polarizáció kérdését, ilyen például az Arty Farty által gondozott Atlas géopolitique de la culture et des médias indépendants en Europe (A kultúra és a független média geopolitikai atlasza Európában). Ez a kezdeményezés a független kulturális és médiaszervezetek európai hálózatának kiemelt témáira világít rá: ilyenek például a befogadás, a területi különbségek csökkentése vagy a dezinformáció elleni küzdelem szükségessége. Ezek a projektek bizonyítják, hogy a kultúra és a média átalakító szerepet játszhat a társadalom depolarizálásában.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja három – szlovák, belga és francia – nyertest jutalmazott az Európa-szerte tapasztalható negatív polarizáció elleni küzdelemben végzett inspiráló munkájukért. A győzteseket március 20-án, a civil társadalmi hét keretében megrendezett díjátadó ünnepségen hirdették ki.  

A pénzdíjat a három dobogós között osztották meg, az első helyezett 14 000 eurós díjat kapott. A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

FŐDÍJ: „Slovenská debatná asociácia” szlovák vitafórum a „A kritikus gondolkodás olimpiája” című kezdeményezésért

A ”Slovenská debatná asociácia”egy szlovákiai nem kormányzati szervezet. Küldetésük a nyitottság és a kritikai gondolkodás előmozdítása, valamint az aktív polgári szerepvállalás ösztönzése a szlovák fiatalok körében. A szlovák vitafórum egy sor programon keresztül arra tanítja a fiatalokat, hogy mérjék fel a tényeket és a véleményeket, fejtsék ki saját érveiket, és kritikusan gondolkodjanak a médiatartalmakról a hiteles információforrások felkutatása érdekében. Ennek során a szervezet teret biztosít a szlovák társadalom előtt álló legfontosabb kérdésekről folytatott nyílt és nyilvános vitának.

A 2021-ben indított egyik legsikeresebb program „A kritikus gondolkodás olimpiája”. A kezdeményezést már széles körben elfogadták: tavaly több mint 300 iskolából közel 9000 diák vett részt a programban. Ez az innovatív projekt egy verseny, amelynek segítségével a diákok rezilienssé válnak a félretájékoztatással szemben. A dezinformáció elterjedt Szlovákiában: a szlovákok nem bíznak a médiában, ls több mint felük hisz valamilyen összeesküvés-elméletben. A kezdeményezés arra törekszik, hogy közvetlenül szembeszálljon ezzel a kihívással oly módon, hogy fejleszti a médiaműveltséget és megváltoztatja a fiatalok fogyasztási szokásait.

A verseny három hallgatói korcsoportot (8–13. osztályosok) céloz meg, ahol a résztvevőknek három forduló alatt számos valós médiaproblémával kell szembenézniük. A feladatokat úgy alakították ki, hogy tükrözzék azokat a tartalmakat, amelyekkel a diákok mindennapi életük során találkozhatnak. A résztvevők TikTok videókat elemeznek, tényellenőrzik a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat, Instagram-bejegyzéseket értélkelnek, és megpróbálnak különbséget tenni a valóság és a félretájékoztatás között. A diákok egy nyilvános vitán is részt vesznek, ahol érveiket be kell mutatniuk társaiknak.

„A kritikus gondolkodás olimpiája” segíti a társadalom polarizációjának megszüntetését azáltal, hogy diákok ezreit tanítja arra, hogy különböző nézőpontokat tegyenek magukévá, felismerjék a kognitív torzításokat, és konstruktív módon fejtsék ki nézeteiket” – fejtette ki Richard Vaško, a program alapítója és koordinátora. „A kritikus gondolkodás és a médiaműveltség e készségalapú beavatkozás révén történő megerősítésével lehetővé tesszük a fiatalok számára, hogy ellenálljanak a félretájékoztatásnak, és sikeresen eligazodjanak a társadalmi vitákban.”

MÁSODIK DÍJ: a franciaországi Reporters d'Espoirs „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” című programért

A Reporters d’Espoirs egy 2003-ban alapított francia nonprofit szervezet. Útnak indította a „megoldásközpontú újságírás” megközelítését, amely mára az újságírás széles körben elterjedt formájává vált, és amelynek célja, hogy választ adjon a társadalom előtt álló jelenlegi kihívásokra. A szervezet arra ösztönzi az újságírókat, hogy fogadják el ezt a pozitív gondolkodásmódot, és számos díj révén jutalmazza az újságírók és a fiatalok legjobb tudósításait és szerkesztői innovációit.

A Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy jutalmazza és egyben képezze az újságírókat a megoldásközpontú francia nyelvű újságírásban. A sokoldalú program lehetőséget kínál a pályázóknak arra, hogy az Aix-Marseille Újságírói Iskolával közösen szervezett online tanfolyam keretében megismerjék a megoldásközpontú újságírás alapjait. Minden jelöltet mentor kísér, hogy javítsa írásbeli és beszédkészségét, és jártassá váljon a „pitching” művészetében. A nyertesek Párizsba is meghívást kapnak egy 48 órás tanulmányi útra, amelynek során találkoznak más hasonlóan gondolkodó újságírókkal és szakértőkkel szerte Európából. Végezetül további hat nyertes jutalomban részesül, összesen 10 000 EUR értékben.

„A polarizáció elleni küzdelem szerves része a megoldásközpontú újságírás módszerének, amely megmutatja a világ összetettségét, a szereplők sokféleségét, akik a különböző szinteken és országokban együttesen vagy önállóan fellépnek, és rámutat, hogy a helyi szintű kezdeményezések igenis továbbterjedhetnek – fejtette ki Gilles Vanderpooten, a Reporters d'Espoirs igazgatója.

Az első három alkalommal 25 országból több mint 400 pályázat érkezett a díjra. A jelenlegi 4. forduló alkalmából a pályázatok száma nagy valószínűséggel meghaladja majd a 300-at. A szervezet már több mint 75 pályázót támogatott írásbeli és szóbeli francia nyelvtudásuk tökéletesítésében.

Az ötlet könnyen alkalmazható máshol is, és a csapat jelenleg már megbeszéléseket folytat újságírókkal Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban, hogy partnerként vegyenek részt a kezdeményezésben, és terjesszék tovább a díjat.

„Célunk az, hogy a díjat a francia ajkú nyelvterületről az Európai Unió más nyelveire is kiterjesszük” – jelentette ki Luc Vanderpooten. „Ez a kulcsa annak, hogy egyre több fiatal vegyen részt a „megoldások Európájában”.

HARMADIK DÍJ: a belga FEC Diversité asbl az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektért

Európában és világszerte a jobboldali ideológiák egyre jobban terjednek. A szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb teret nyernek, és egyre erősödik a populizmus. A FEC Diversité belga nonprofit szervezet új módját találta meg annak, hogy hogyan lehet szembeszállni ezekkel a nézetekkel a tanárok, a szakszervezetek és az átlagpolgárok körében.

A ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer egy olyan szabadulószobás játék, amely lehetővé teszi a játékosok számára, hogy szórakoztató, magával ragadó módon „szennyezésmentesítsék” magukat a szélsőjobboldal eszméitől. A játékosokat tájékoztatják arról, hogy szélsőjobboldali ideológiákkal fertőzték meg őket, és számos feladattal „szennyezésmentesíteniük” kell magukat. Ennek során megtanulják, hogyan terjednek és erősödnek a szélsőjobboldali nézetek a társadalomban.

A játék négy körzetből áll, amelyek mindegyikében a játékosoknak speciális teszteket kell teljesíteniük. Az A. körzetben a résztvevők 19 tárggyal való interakció révén vitákat folytatnak a szélsőjobboldal munkahelyi hatásáról. A B. körzetben a játékosok a migránsok valódi élménybeszámolóiból olvashatnak, hogy megértsék, miért vállalták az Európába vezető utazásaikat. A C. körzetben egy „szélsőjobboldali beszéd” hallható, amelyet képsorozat kísér. A D. körzetben a játékosok egy szélsőjobboldali pártról szóló jelentést készítenek, mielőtt keresztrejtvényeket töltenek ki.

Az immerzív játékban vegyvédelmi ruhába és gázmaszkba öltözött, eltorzított hangú segítők is rész vesznek. Az alapvető ötlet, hogy a különböző kihívásokon keresztül mind az öt érzékszerv aktiválódjon, ami lehetővé teszi a játéktapasztalat igazi átélését. Így a játékosok figyelmét felhívják arra, hogy mi forog kockán az európai demokrácia szempontjából.

A kezdeményezés 2023. júniusi elindítása óta közel 1000 játékost „detoxikáltak” már, és a program híre gyorsan elterjedt Belgiumban és azon túl is, a munkavállalói szakszervezetek, szervezetek és iskolák körében. Franciaországból és Bulgáriából is érkeztek már érdeklődők, hogy részt vegyenek a játékban, és annak saját változatát dolgozzák ki országukban.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egy innovatív oktatási eszközt dolgoztunk ki, amely a szélsőjobboldali nézetek kérdését elkötelezett és interaktív módon kezeli” – mutat rá Malika Borbouse, a FEC Diversité munkatársa. „A párbeszéd és a kollektív gondolkodás előmozdításával kezdeményezésünk hozzájárult a feszültségek csökkentéséhez és egy befogadóbb társadalom előmozdításához.”

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte az Európai Bizottság mezőgazdaságra és élelmiszerekre vonatkozó új stratégiai jövőképét, amely a mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítését és a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését célzó reformütemterv. Az EGSZB azonban ambiciózusabb célokat sürget a közös agrárpolitikában (KAP).

Az EGSZB március 27-i plenáris ülésén megvitatott stratégiai jövőkép olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának erősítése, az ellátási lánc átláthatóságának növelése és az élelmezéspolitikai párbeszéd javítása. Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa szerint ez „célzott válasz a versenyképes, méltányos és reziliens agrár-élelmiszeripari ágazat iránti igényekre”, és hangsúlyozta az összes érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal való szoros együttműködés fontosságát.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy a jövőkép az EGSZB számos prioritását tükrözi. „A jövőkép elismeri, hogy valamennyi agrár-élelmiszeripari szereplő kulcsszerepet játszik a fenntarthatóság és a versenyképesség biztosításában” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az EGSZB ajánlásai egyes területeken túlmutattak az Európai Bizottság javaslatain.

Az EGSZB tagjai üdvözölték a termelők tárgyalásokon és szerződésekben betöltött szerepének megerősítésére irányuló kezdeményezéseket. „Az újratárgyalási záradékokat tartalmazó írott szerződések növelni fogják az átláthatóságot és a mezőgazdasági termelők tárgyalási pozícióját” – fejtette ki Stoyan Tchoukanov, „A közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása” című EGSZB-vélemény előadója, amely a termelők pozíciójának a szerződések tárgyalása és megkötése során történő megerősítésével foglalkozik.

Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy fokozza az élelmiszerrendszeren belüli együttműködést, előmozdítva a fenntartható termelést és az egészségesebb étrendet. Emilie Prouzet, az EGSZB „Határon átnyúló jogérvényesítéssel kapcsolatos új szabályok a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben” című véleményének előadója szerint ez az első lépés a mezőgazdasági termelők támogatása és a jogbizonytalanság elkerülése felé.

A jövőkép magában foglal egy, az egész EU-ra kiterjedő, új kockázat- és válságkezelési rendszer iránti kötelezettségvállalást, összhangban az EGSZB azon kérésével, hogy a környezeti, piaci és éghajlati sokkhatások kezelésére erősebb eszközöket alkalmazzanak. Várható a generációs megújulásra vonatkozó jövőbeli stratégia kidolgozása is, amely támogatná a fiatal mezőgazdasági termelőket a földhöz való hozzáférés, a beruházási készségek és a vidéki infrastruktúra terén.

A széles körű támogatás ellenére továbbra is merülnek fel aggályok. A vita résztvevői felhívták a figyelmet az azzal kapcsolatos kihívásokra, hogy a 2027 utáni KAP-reformot a következő uniós költségvetés pontos ismerete nélkül vitatják meg. Az EGSZB a szociális feltételek hatékonyabb érvényesítését is sürgeti, és figyelmeztet arra, hogy a jövőkép nem foglalkozik teljes mértékben az olyan kérdésekkel, mint a piaci koncentráció vagy az élelmiszerárakat érintő pénzügyi spekuláció.

Az EGSZB megerősítette, hogy kulcsfontosságú partner lesz az Európai Bizottság jövőképének szakpolitikává való alakításában. Vállalta, hogy továbbra is együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők, a termelők, a munkavállalók és a fogyasztók érdekei érvényesüljenek az uniós mezőgazdaság jövőjének alakítása során. (ks)