Giuseppe Guerini cikke EGSZB, Civil társadalmi szervezetek csoportja
Az elmúlt évben az Európai Bizottság és az Európai Tanács megbízta Mario Draghit és Enrico Lettát, hogy készítsenek jelentést az EU versenyképességéről, illetve az egységes piac javításáról. Ezek a jelentések ambiciózus politikai menetrendet határoznak meg az Európai Unió számára, amely ütemtervként és viszonyítási alapként szolgál annak értékeléséhez, hogy az intézmények és a politikai döntéshozók mennyire elkötelezettek az EU jövőjének alakítása mellett, illetve milyen mennyire képesek erre a feladatra.
Giuseppe Guerini cikke EGSZB, Civil társadalmi szervezetek csoportja
Az elmúlt évben az Európai Bizottság és az Európai Tanács megbízta Mario Draghit és Enrico Lettát, hogy készítsenek jelentést az EU versenyképességéről, illetve az egységes piac javításáról. Ezek a jelentések ambiciózus politikai menetrendet határoznak meg az Európai Unió számára, amely ütemtervként és viszonyítási alapként szolgál annak értékeléséhez, hogy az intézmények és a politikai döntéshozók mennyire elkötelezettek az EU jövőjének alakítása mellett, illetve milyen mennyire képesek erre a feladatra.
Ezek a jelentések felhasználhatók annak felmérésére, hogy az intézmények és a vezetők mennyire hatékonyan reagálnak napjaink összetett kihívásaira.
A jelentésekről szóló EGSZB-vélemény értékes eszköz az új politikai ciklus első lépéseinek értékeléséhez. E lépések közül az elsőt az Európai Bizottság által január 29-én elindított versenyképességi iránytű jelenti. Számos olyan kiemelt fontosságú javaslatot tartalmaz, amelyeket véleményünk is hangsúlyoz. Ilyen például a versenyképességi szakadék megszüntetése, az egységes piac kiteljesítése, a szabályozás dereguláció nélküli egyszerűsítése, valamint annak elismerése, hogy a versenyképesség az emberektől és a készségektől függ.
A versenyképességi szakadékon túl azonban hiányoznak a konkrét intézkedések. Az Európai Bizottság előterjesztett már stratégiai dokumentumokat, közleményeket és kötelezettségvállalásokat, a kézzelfogható intézkedésektől azonban még több hónap választ el bennünket. Ez a késlekedés rávilágít arra, hogy – amint azt véleményünkben is megjegyeztük – az uniós intézményeknek és a tagállamoknak vitát kell kezdeményezniük az EU alapvető szabályairól és arról, hogy a jelenlegi Szerződések mennyire relevánsak napjaink kihívásainak kezelésében, hiszen utóbbiak gyors fellépést igényelnek.
A gyors intézkedések nem jelentik a minőség elhanyagolását. Az Európai Bizottság ezt 2020-ban már bizonyította, amikor gyorsan végrehajtotta a Next Generation EU kezdeményezést. Ma ugyanilyen agilisnek kell lennie.
E célok eléréséhez sokrétű megközelítésre van szükség. Az egységes piac gyors kiteljesítése létfontosságú, de együtt kell járnia a környezeti fenntarthatóság, a gazdasági jólét, valamint a társadalmi és területi kohézió iránti határozott elkötelezettséggel, mivel ezek a versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugói.
Ehhez olyan koherens iparpolitikára is szükség van, amely túlmutat az eltérő nemzeti megközelítéseken, és amelyet stratégiai adóügyi és vámügyi ösztönzők támogatnak. Ugyanakkor a dinamikusabb üzleti környezet előmozdításához elengedhetetlen a bürokratikus terhek és a megfelelési költségek intelligensebb szabályozás és egyszerűsített adminisztratív folyamatok révén történő mérséklése.
Az energiaágazatban elengedhetetlen a tagállamok és a világ más gazdaságai közötti árkülönbségek csökkentése. Ehhez növelni kell a megújuló energiába történő beruházásokat, biztosítva ezáltal a versenyképesebb és fenntarthatóbb energiapiacot.
E törekvések támogatása érdekében az EU-nak közös politikát kell kidolgoznia az európai közjavakra vonatkozóan, egyértelműen meghatározva stratégiai prioritásait és megerősítve szerepét a globális színtéren.
Az EGSZB továbbra is nyomon fogja követni e politikák végrehajtását, biztosítva, hogy az európai civil társadalom véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék.
Az EGSZB-véleményben megfogalmazott legfontosabb ajánlás az, hogy sürgősen lépni kell a Letta-jelentés és a Draghi-jelentés ajánlásainak végrehajtása érdekében. Véleményem szerint ezt átfogó módon kell megtenni, a két jelentés nem arra való, hogy csak szemezgessünk belőlük. A végrehajtásnak a jelentések egészére vonatkoznia kell, a javaslatokat és a figyelmet nem szabad a komfortzónákra korlátozni, és nem szabad kerülni a legkritikusabb és legmegosztóbb kérdéseket, például a beruházásokkal kapcsolatban.
Az EGSZB-véleményben megfogalmazott legfontosabb ajánlás az, hogy sürgősen lépni kell a Letta-jelentés és a Draghi-jelentés ajánlásainak végrehajtása érdekében. Véleményem szerint ezt átfogó módon kell megtenni, a két jelentés nem arra való, hogy csak szemezgessünk belőlük. Egészben kell végrehajtani őket, a javaslatokat és a figyelmet nem szabad a komfortzónákra korlátozni, és nem szabad kerülni a legkritikusabb és legmegosztóbb kérdéseket, például a beruházásokkal kapcsolatban.
Nyilvánvaló annak a jelentősége, hogy a Draghi-jelentés az EU egészének versenyképességére összpontosít, ezért az uniós iparpolitikával kapcsolatos ajánlásait kulcsfontosságúnak tartom. Kiemelendő hogy Draghi egy olyan iparpolitika elfogadását tartja szükségesnek, amely képes leküzdeni a jelenlegi széttöredezett megközelítést. Ma 27 nemzeti iparpolitikánk van, amelyek nincsenek mindig összehangolva. Az adóügyi, szabályozási, kereskedelmi/vámügyi intézkedések és pénzügyi ösztönzők dinamikus kombinációja – amely az Egyesült Államok és Kína legújabb iparpolitikáját jellemzi – csak strukturált európai erőfeszítéssel fordítható kifejezetten az egységes piac javára.
Ennek azonban együtt kell járnia a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terhek drasztikus csökkentésével. Ezért értékelem különösen nagyra Letta arra irányuló felhívását, hogy az egységes piac gyorsan és széleskörűen működjön. Legfontosabb ajánlásaiban Letta a bürokratikus terhek észszerűsítését, az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, valamint további bürokráciacsökkentő intézkedéseket szorgalmaz, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Ezzel összefüggésben az EGSZB-vélemény üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az összes vállalkozás esetében 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 50%-kal csökkentsék az adatszolgáltatási terheket. Emellett, továbbgondolva Letta arra vonatkozó ajánlását, hogy fontoljuk meg egy olyan mechanizmus bevezetését, amely dinamikus hatásvizsgálattal segíti a társjogalkotókat, az EGSZB határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy a versenyképességi ellenőrzést a jogalkotási folyamat során végezzék el.
Mivel a mesterséges intelligencia átalakítja a munkahelyeket, alapvető fontosságú az emberközpontú mesterséges intelligencia további előmozdítása, valamint olyan szakpolitikák támogatása, amelyek egyensúlyt teremtenek a mesterséges intelligencia erőteljes európai fejlődése, valamint a társadalmi igazságosság és a munkavállalói jogok között – hangzott el az EGSZB-nél folytatott magas szintű vitában.
Mivel a mesterséges intelligencia átalakítja a munkahelyeket, alapvető fontosságú az emberközpontú mesterséges intelligencia további előmozdítása, valamint olyan szakpolitikák támogatása, amelyek egyensúlyt teremtenek a mesterséges intelligencia erőteljes európai fejlődése, valamint a társadalmi igazságosság és a munkavállalói jogok között – hangzott el az EGSZB-nél folytatott magas szintű vitában.
Januári plenáris ülésén az EGSZB vitát tartott a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásáról, ahol többek közöttOliver Röpke EGSZB-elnök, Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Katarzyna Nowakowska lengyel családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszterhelyettes szólaltak fel.
„A mesterséges intelligencia korunk egyik legátalakítóbb erejű trendje, amely hatalmas potenciált kínál, de kritikus kihívásokat is támaszt” – jelentette ki a vitát megnyitó Oliver Röpke. „A mai vita megerősítette annak fontosságát, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó szakpolitikát beépítsék a szociális jogok európai pillérének elveibe.”
„Amikor a mesterséges intelligenciáról gondolkodunk, különösen a munkahely vonatkozásában, meg kell vizsgálnunk, hogy miként fokozhatjuk a kutatásba és az innovációba való beruházásunkat, és hogyan egyszerűsíthetjük az európai vállalatok fejlődési lehetőségeit ezen a területen, hogy saját technológiáinkat az európai adatok és az európai értékek alapján alakítsuk ki – mutatott rá Roxana Mînzatu. Tiszteletben tartva a szociális jogokkal és az egyenlőséggel kapcsolatos értékeinket, biztosítjuk, hogy az európai munkavállalók azonos jogokkal rendelkezzenek egy mesterséges intelligenciát alkalmazó vagy anélküli világban – hogy védelmet élvezzenek, és emberközpontú ellenőrzés valósuljon meg.”
Katarzyna Nowakowska hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia a munka világában hatalmas lehetőségeket kínál a vállalkozások termelékenységének és versenyképességének növelésére, ugyanakkor számos kérdést vet fel a munkahelyekre és a foglalkoztatásra, a munkavállalók egészségére és biztonságára, a munkakörülményekre, a munkahelyek általános minőségére és a szociális párbeszéd szerepére gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban.
A munkavállalókat támogató mesterséges intelligenciáról szóló vélemény és a mellékelt ellenvélemény elfogadása
A véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása döntő szerepet játszik a munkavállalók alapvető jogainak megőrzésében és a munka világában alkalmazott „megbízható” mesterséges intelligencia előmozdításában. A hatályos jogszabályoknak foglalkozniuk kell a munkavállalói jogok (munkahelyi) védelme terén fennálló hiányosságokkal, és biztosítaniuk kell, hogy az emberek továbbra is az ellenőrzésük alatt tarthassanak minden ember és gép közötti interakciót.
A Munkaadók csoportjának ellenvéleményét csatolták a véleményhez. A csoport tagjai kifejtették, hogy véleményük szerint az EU már rendelkezik az MI-forradalom megvalósításához szükséges eszközökkel, és a meglévő jogi keret biztosítja annak zökkenőmentes bevezetését. (lm)
A mesterséges intelligencia példátlan ütemben alakítja át a munka világát, lehetőségeket és kihívásokat is teremtve a munkavállalók, a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára. Február 3-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös magas szintű konferenciát tartott „Társadalmi igazságosság a digitális korban: A mesterséges intelligencia hatása a munkára és a társadalomra” címmel.
A mesterséges intelligencia példátlan ütemben alakítja át a munka világát, lehetőségeket és kihívásokat is teremtve a munkavállalók, a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára. Február 3-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös magas szintű konferenciát tartott „Társadalmi igazságosság a digitális korban: A mesterséges intelligencia hatása a munkára és a társadalomra” címmel.
A magas szintű konferencián ismert vezetők – köztük több uniós munkaügyi miniszter – megvitatták azokat a stratégiákat, amelyek a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázására irányulnak, és közben kezelik azokat a kockázatokat, amelyeket az MI jelent a munkavállalók jogaira és a munkaerőpiacokra nézve. A rendezvény sokban segítette a társadalmi igazságossággal foglalkozó globális koalíció munkáját is, kiemelve, hogy mind európai, mind globális szinten összehangolt megközelítésre van szükség a mesterséges intelligencia irányítása terén. A konferenciára egyébként az EGSZB „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekciója és az ILO közös szervezésében került sor.
Etikus és inkluzív módon kell fejleszteni a mesterséges intelligenciát
A konferencia megnyitóján Oliver Röpke EGSZB-elnök hangsúlyozta, hogy sürgősen emberközpontú megközelítésre van szükség a mesterséges intelligencia kapcsán, és kijelentette, hogy: „A mesterséges intelligencia már most is átalakítja társadalmainkat és munkaerőpiacainkat, lehetőségeket és kihívásokat egyaránt teremtve. Az EGSZB és partnerszervezetei elkötelezettek amellett, hogy a mesterséges intelligencia a társadalmi igazságosságot, a munkavállalói jogok megerősítését, a befogadás előmozdítását és az új egyenlőtlenségek megelőzését szolgálja. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia méltányos és emberközpontú legyen a jövőben, kollektív intézkedésekre van szükség – a politikai döntéshozóktól a szociális partnereken át a civil társadalomig mindenki részéről – annak biztosítása érdekében, hogy a technológia ne az emberek ellen irányuljon, hanem a javukat szolgálja.”
Gilbert F. Houngbo, az ILO főigazgatója hangsúlyozta, hogy proaktív politikák kellenek ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt romboló hatását: „Úgy kell alakítanunk a mesterséges intelligenciát, hogy az előmozdítsa a társadalmi igazságosságot. Ez több intézkedést jelent: a munkavállalók támogatása, többek között készségekkel és szociális védelemmel; méretüktől függetlenül és a világ minden részén meg kell könnyíteni a vállalkozások számára, hogy a termelékenységi előnyök kiaknázása érdekében hozzáférjenek az MI-technológiához; valamint biztosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi felhasználása védje a munkavállalók jogait és előmozdítsa a szociális párbeszédet a digitális átállás során.”
Két panelbeszélgetés során a magas rangú felszólalók elmondták, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket látnak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a mesterséges intelligenciát a tisztességes munka és a befogadó munkaerőpiacok, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására használni az elkövetkező években. A vitafórumon (többek között) részt vett Agnieszka Dziemianowicz-Bąk (Lengyelország), Yolanda Díaz (Spanyolország), Níki Keraméos (Görögország) és Maria do Rosário Palma Ramalho (Portugália) munkaügyi miniszter, valamint a francia kormány ILO-ba és a G7-G20-akba delegált küldöttje, Anousheh Karvar.
A megbeszélések rávilágítottak arra, hogy bár vannak kockázatok a mesterséges intelligencia elterjesztésével kapcsolatban, nem szabad eleve elutasítóan állni ehhez az új technológiához. Nagyon fontos azonban, hogy a szociális párbeszédre összpontosítsunk, és a munkavállalókat is bevonjuk a mesterséges intelligencia bevezetésébe, és egyszersmind kiemelt figyelmet fordítsunk az át- és továbbképzéssel kapcsolatos intézkedésekre. A mesterséges intelligencia megfelelő, ellenőrzött bevezetése és szabályozása segít majd elkerülni a jelentős sokkhatásokat, és lehetővé teszi, hogy ez a technológia anélkül csökkentse az ismétlődő feladatokat, hogy szükségszerűen nagyszabású elbocsátásokhoz vezetne.(lm)
2025. március 13–14-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megrendezi éves ifjúsági találkozóját, aYour Europe, Your Say! (YEYS)rendezvényt, amelyre több mint 130 résztvevő érkezik szerte Európából és Európán kívülről. Ezen az egyedülálló eseményen középiskolás diákok, ifjúsági szervezetek képviselői és a nemzeti ifjúsági tanácsok küldöttei találkozhatnak, akik a 27 uniós tagállamból, 9 tagjelölt országból és az Egyesült Királyságból jövő 16–25 éves fiatalok.
2025. március 13–14-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megrendezi éves ifjúsági találkozóját, aYour Europe, Your Say! (YEYS)rendezvényt, amelyre több mint 130 résztvevő érkezik szerte Európából és Európán kívülről. Ezen az egyedülálló eseményen középiskolás diákok, ifjúsági szervezetek képviselői és a nemzeti ifjúsági tanácsok küldöttei találkozhatnak, akik a 27 uniós tagállamból, 9 tagjelölt országból és az Egyesült Királyságból jövő 16–25 éves fiatalok.
A rendezvény számos workshop, vitafórum és beszélgetés révén platformot biztosít a fiatalok számára ahhoz, hogy aktívan hozzájárulhassanak Európa jövőjének alakításához. Az idei rendezvény címe „Giving Youth a Voice” (Adjunk szót a fiataloknak!), ahol a résztvevők többek között olyan kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak majd, mint a fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a digitális transzformáció.
E viták konklúzióit és az összegyűjtött elképzeléseket továbbítják az EGSZB második Civil Társadalmi Hete számára, és az Európai Parlament által 2025 júniusában Strasbourgban szervezett Európai Ifjúsági Rendezvényen (EYE) is népszerűsítik azokat.
A rendezvény felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalok szerepvállalását be kell építeni a polgári fellépésekbe, a részvételi demokráciába és az európai politikák alakításába.
Kövesse figyelemmel az ebből a fontos találkozóból származó eredményeket és kezdeményezéseket! (kc)
Közeledik a nemzetközi nőnap (március 8.) és a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (UNCSW69) – a legfontosabb globális női jogérvényesítő testület – 69. ülésszaka. Ebből az alkalomból Maria Nikolopoulou EGSZB-tag, „Az EGSZB hozzájárulása az EU prioritásaihoz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 69. ülésszakán” című vélemény előadója ismerteti az EU által a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket. Sok olyan lépés történt, amely elismerést érdemel, de a nők még mindig messze vannak attól, hogy ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. Még sok hiányosságot kell orvosolni, még sok harcot kell megnyerni.
Közeledik a nemzetközi nőnap (március 8.) és a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (UNCSW69) – a legfontosabb globális női jogérvényesítő testület – 69. ülésszaka. Ebből az alkalomból Maria Nikolopoulou EGSZB-tag, „Az EGSZB hozzájárulása az EU prioritásaihoz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 69. ülésszakán” című vélemény előadója ismerteti az EU által a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket. Sok olyan lépés történt, amely elismerést érdemel, de a nők még mindig messze vannak attól, hogy ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. Még sok hiányosságot kell orvosolni, még sok harcot kell megnyerni.
Nemsokára itt a nemzetközi nőnap, a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (UNCSW69) pedig 69. alkalommal ülésezik New Yorkban, ezért időszerű átgondolni és értékelni a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket, de itt az ideje előretekinteni és előkészíteni a további lépéseket is.
Nemsokára itt a nemzetközi nőnap, a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (UNCSW69) pedig 69. alkalommal ülésezik New Yorkban, ezért időszerű átgondolni és értékelni a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket. de itt az ideje előretekinteni és előkészíteni a további lépéseket is.
A jogszabályi keretek tekintetében javulást tapasztalunk: több nő van a munkaerőpiacon, jobban keresnek, magasabb iskolai végzettséget szereznek, javul a politikai képviseletük, és több hatalmi pozíciót töltenek be. Az előrehaladás azonban lassú és egyenlőtlen volt a tagállamok közötti összehasonlításban.
Amíg azonban továbbra is fennállnak a strukturális egyenlőtlenségek és a nemi sztereotípiák, a nők jogait pedig időről időre csorbítják, addig a nők továbbra is alulreprezentáltak lesznek a közszférában, a politikában és a STEM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) oktatása terén, online és offline erőszaknak lesznek kitéve, és nem férnek hozzá a vállalkozói tevékenységhez szükséges erőforrásokhoz és tőkéhez. Emellett hajlamosabbak lesznek arra, hogy idő- és pénzhiányban szenvedjenek, a bér- és nyugdíjszakadék felszámolása pedig túl sok évig fog tartani.
Képzés, finanszírozás és elkötelezettség: csak így lehet előrelépni. Erőforrások kellenek ahhoz, hogy növeljük a nők digitális és zöld átálláshoz szükséges készségeit, finanszírozzuk a nőkkel szembeni erőszak leküzdését célzó nemzeti cselekvési terveket, és képzést biztosítsunk az erőszak túlélőivel foglalkozó személyzet számára.
Vállalkozói projekteket kell finanszíroznunk, valamint megfizethető, hozzáférhető és magas színvonalú gyermek- és idősgondozási szolgáltatásokat kell létrehoznunk, hogy levegyük a nők válláról a fizetetlen gondozási kötelezettségek terhét. Emellett szilárd elkötelezettségre van szükségünk amellett, hogy biztonságos tereket hozzunk létre, több nőt vonjunk be a helyi és nemzeti parlamentekbe, illetve az Európai Parlamentbe és biztosítsuk aktív részvételüket az erőszakmentes konfliktusrendezési és béketeremtési folyamatokban, miközben ezen erőfeszítések keretében előmozdítjuk a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítéseket is.
Ezen felül a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend átfogó európai stratégiája segítene abban, hogy a nemek közötti egyenlőséget a lehető leghamarabb szakpolitikáink kulcsfontosságú részévé tegyük. A fenntartható fejlődési célokat összességében, nem pedig külön-külöm egyenként kell kezelni.
Az Európai Unióban az eddig elért eredmények „jók”. A „jó” azonban nem eléggé jó az EU-ban élő férfiak, nők és lányok számára, akik majd az eljövendő években küzdenek a nemek közötti tényleges egyenlőségért. Civil társadalmi szerepünk az, hogy fokozzuk a politikai döntéshozókra nehezedő nyomást a gyors előrelépés érdekében.
Globális versenytársaihoz, például az Egyesült Államokhoz képest az euroövezetnek olyan sürgető kihívásokkal kell szembenéznie, mint az alacsony munkatermelékenység, a gyengülő versenyképesség és a gazdasági lendület megtorpanása. E tendencia megfordítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgős és összehangolt stratégiát szorgalmaz.
Globális versenytársaihoz, például az Egyesült Államokhoz képest az euroövezetnek olyan sürgető kihívásokkal kell szembenéznie, mint az alacsony munkatermelékenység, a gyengülő versenyképesség és a gazdasági lendület megtorpanása. E tendencia megfordítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgős és összehangolt stratégiát szorgalmaz.
Az euroövezet gazdaságpolitikája (2025) című véleményében az EGSZB olyan tervet vázol fel, amely a belső piac elmélyítése, a szabályozási terhek csökkentése és a költségvetési fenntarthatóság biztosítása révén ösztönzi a növekedést. A szakpolitikáknak egyúttal foglalkozniuk kell az olyan transzformatív tendenciákkal, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a népesség öregedése okozta nyomással.
Az olyan külső sokkhatásokat követően, mint a Covid19-világjárvány és az energiaválság, az euroövezet jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Bár történtek stabilizációs erőfeszítések, az olyan kérdések, mint a belső bizonytalanság, a demográfiai változások és a növekvő költségvetési nyomás merész reformokat tesznek szükségessé.
Az EGSZB háromlépcsős megközelítést javasol a termelékenység és a versenyképesség fokozására: a belső piac elmélyítése, az iparpolitika összehangolása és a bürokrácia csökkentése. A költségvetés fenntarthatósága alapvető fontosságú, mivel kiegyensúlyozott keretet, szorosabb uniós együttműködést és a kiaknázatlan bevételek felhasználására irányuló erőfeszítéseket igényel. A beruházások továbbra is gyenge pontnak számítanak, és kibővített kockázati tőkére és innovációbarát szakpolitikákra van szükség.
A munkaerőpiac rezilienciája szintén kulcsfontosságú, ahol rugalmasságra, méltányos bérekre, szociális biztonsági reformokra és mesterséges intelligencián alapuló készségfejlesztésre van szükség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU és a tagállamok között közös elszámoltathatóságra van szükség, és szorgalmazza a fokozott szakpolitikai koordinációt. Határozott fellépéssel és stratégiai beruházásokkal az euroövezet reziliens, versenyképes és fenntartható gazdaságot építhet ki a jövőre nézve (tk).
Ahogy a tél vonakodva átadja helyét a tavasznak, az EGSZB dinamikus rendezvénysorozattal köszönti a márciust, a fiatalok és a civil társadalom hangját helyezve előtérbe.
Ahogy a tél vonakodva átadja helyét a tavasznak, az EGSZB dinamikus rendezvénysorozattal köszönti a márciust, a fiatalok és a civil társadalom hangját helyezve előtérbe.
A programsorozatot a 2025. március 13-án és 14-én, 16. alkalommal megrendezésre kerülő A Te Európád, a Te szavad! – ismertebb nevén YEYS – rendezvény nyitja, amelyen közel 100 fiatal vesz részt ifjúsági szervezetek, nemzeti ifjúsági tanácsok és középiskolák képviseletében, valamint 37 tanár az EU tagállamaiból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból. Mindannyian egyedülálló tapasztalatokat szereznek majd, és együtt járulnak hozzá annak az Európának a kialakításához, amelyben élni szeretnének.
Ajánlásaik beépülhetnek az EGSZB néhány nappal később megrendezésre kerülő második Civil Társadalmi Hetébe, és alapul szolgálhatnak az ifjúság témájára összpontosító megbeszélésekhez, sőt, akár az európai intézmények magas szintű képviselőihez is eljuttathatják őket.
A 2024-es ígéretes kezdetet követően az idei Civil Társadalmi Hét március 17–21. között kerül megrendezésre, fő témája A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban.A társadalmi instabilitás, a gazdasági recesszió és a széles körű elégedetlenség – különösen azok körében, akik úgy érzik, hogy nem hallják meg őket és lemaradnak – tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot.
E sürgető problémák kezelése érdekében a Civil Társadalmi Hét 2025 a civil társadalom szereplőinek sokszínűségét fogja össze Európából és Európán kívülről, egyedülálló platformot biztosítva a kritikus vitákhoz, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a társadalmi kohéziót elősegítő és a demokratikus elkötelezettséget erősítő megoldások közös kidolgozásához.
Az idei program három fontos kezdeményezést fog össze: az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok (az EGSZB kapcsolattartó csoportjának panelbeszélgetései) arról folytatott vitáját, hogy egy európai civil társadalmi stratégia hogyan segíthetné elő a nagyobb kohéziót; az európai polgári kezdeményezés napját és szerepét a polarizáció elleni küzdelemben; valamint a civil társadalmi díj díjátadó ünnepségét. A civil társadalmi kezdeményezések kiválóságát jutalmazó 15. civil társadalmi díj témája az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelem. A díjazottak: Belgiumból a „Diversity” civil társadalmi szervezet, Franciaországból a „Reporters of Hope” és Szlovákiából a „Slovak Debate Association”. A sorrendet a díjátadó ünnepségen hirdetjük ki!
A Civil Társadalmi Hét időszerű platformként szolgál a civil társadalom és a polgárok számára, hogy kifejthessék véleményüket a legfontosabb kérdésekben – az éghajlatváltozás fokozódó kihívásaitól, a megélhetési költségek emelkedésétől és a jövedelmi különbségek növekedésétől kezdve a 2024-es választások kimeneteléig világszerte –, amelyek mind termékeny talajt teremtettek az elterjedt polarizációnak.
Arra kérem Önöket, hogy vegyenek részt ebben a tartalmas eszmecserében, és ragadják meg a lehetőséget, hogy a szavakat tettekre váltsák. Számít a hangunk és meghallgatásra találhat, ha közösen cselekszünk, proaktív hozzáállással és azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljunk egy összetartóbb és részvételi Európa megteremtéséhez. A regisztráció megkezdődött. Ne hagyják ki ezt a lehetőséget!
Február 11-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bejelentette, hogy, immár negyedik alkalommal, megnyílt a jelentkezési lehetőség az uniós ökológiai díjakra, amelyekre 2025. április 27-ig nyújthatók be a pályázatok.
Február 11-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bejelentette, hogy, immár negyedik alkalommal, megnyílt a jelentkezési lehetőség az uniós ökológiai díjakra, amelyekre 2025. április 27-ig nyújthatók be a pályázatok.
Ezek a díjak az ökológiai értékláncban elért kiváló teljesítményt díjazzák, és olyan kategóriákban ismerik el a kiemelkedő eredményeket, mint a legjobb ökológiai termelő, város és régió, a legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv, a legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és a legjobb bioétterem/vendéglátóipari szolgáltató. Az EGSZB a következő három kategóriáért felelős:
Legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv
Legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő
Legjobb bioétterem/vendéglátóipari szolgáltató
A nyerteseket 2025. szeptember 23-án (uniós ökológiai nap) hirdetik ki. Pályázásra buzdítjuk az ökológiai termelésben érdekelt feleket – köztük a mezőgazdasági termelőket, a feldolgozókat, a kiskereskedőket és a hatóságokat.
A pályázati feltételekért és részletekért látogasson el az Európai Bizottság honlapjára. Az EGSZB által kezelt kategóriákkal kapcsolatos kérdéseket a következő e-mail-címre lehet küldeni: EUorganicawardsEESC@eesc.europa.eu.
Ez a kezdeményezés támogatja az ökológiai termelést és a fogyasztói tudatosságot előmozdító uniós ökológiai cselekvési tervet. (ks)
