Az EGSZB mindig is élen járt a sport népszerűsítésében, amely a társadalom minden rétegében pozitív szerepet játszik az egészséges értékek előmozdításában.

A „Sport és európai értékek” című, Bernardo Hernández Bataller tag által jegyzett véleményében az EGSZB kijelenti, hogy a sport egyrészt hozzájárul az EU stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, előtérbe helyezi a legfontosabb oktatási és kulturális értékeket, másrészt pedig az integráció egyik színtere, hiszen nemtől, etnikai származástól, vallástól, életkortól, nemzetiségtől, társadalmi helyzettől vagy szexuális irányultságtól függetlenül nyitva áll a társadalom minden tagja számára. A sport kulcsszerepet játszik az intolerancia, az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelemben.

Az EGSZB 2022-ben is dolgozott sporttal kapcsolatos témákon, Pietro Barbieri tag volt az előadója „A Covid19-járvány utáni időszakra vonatkozó uniós fellépés: jobb helyreállítás a sport révén” című véleménynek. Az EGSZB meglátása szerint az elhúzódó világjárvány után – amely súlyosan érintette az egész sportágazatot és a helyi sportegyesületeket – stratégiai megközelítéssel kell ösztönözni és növelni a sport és a testmozgás szerepét egy reziliensebb és fenntarthatóbb társadalom kiépítésében.

Az EGSZB több véleményében – például: „A határokon átnyúló kerékpáros közlekedés ösztönzése” és „Közlekedés a városi és nagyvárosi területeken” – hangsúlyozta, hogy szilárdan elkötelezett a kerékpározás mint egészséges és éghajlatbarát közlekedési mód mellett.

Az EGSZB Európai kerékpárlexikonja (ennek legutóbbi kiadása 2023-ban jelent meg) jó gyakorlati példája annak, hogy az EGSZB hogyan támogatja a kerékpározást. Ebben megtalálhatjuk a kerékpározással kapcsolatos szakszavakat az EU valamennyi hivatalos nyelvén, és hasznos mindenki számára, aki egy másik európai országban vagy még messzebb szeretne kerékpározni.

Az elmúlt években az EGSZB kerékpáros rendezvényeket is szervezett és támogatott. 2024 májusában Bruno Choix EGSZB-tag állt egy kerékpáros rendezvény élére Franciaországban és Belgiumban, hogy népszerűsítse az európai választásokat, és hogy szavazásra ösztönözze az embereket. 2019-ben a Tour de France brüsszeli startjának alkalmából (2019. július 1–7.) az EGSZB hangsúlyozta, hogy a kerékpározás tiszta közlekedési módként fontos szerepet tölt be, és egyre népszerűbb. (mp)

Idén október 17-én és 18-án, Brüsszelben kerül sor az EGSZB uniós kapcsolatépítő (Connecting EU) szemináriumára, amelyen évről-évre civil társadalmi szervezetek kommunikációs szakemberei gyűlnek össze. A médiára gyakorolt növekvő politikai nyomással és a generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerésével összefüggésben az újságírásra és arra fogunk összpontosítani, hogy mennyire fontos az újságírás függetlenségének és relevanciájának megőrzése. 

„A demokrácia bástyája: segítsünk az újságíróknak túlélni és boldogulni” című szeminárium két panelbeszélgetésből és egy kapcsolatépítő programból áll majd:

• Felelős újságírás a posztigazság korszakában – A demokrácia színvonala világszerte zuhan, az újságírók pedig olyan új kihívásokkal néznek szembe, mint például a mesterséges intelligencia egyre gyakoribb felhasználása álhírek terjesztésére. Ráadásul úgy tűnik, hogy a régi kihívások – például a média tulajdonviszonyainak átláthatatlansága vagy az elégtelen finanszírozás – továbbra is jelen vannak. Mi kell ahhoz, hogy az újságírás megmaradjon a demokrácia sarokkövének? Egyáltalán, életképes-e még napjainkban a felelős újságírás? Egy olyan világban, ahol a médiaorgánumok hírforrásként véleményvezérekkel vagy a közösségi médiával versenyeznek, meg kell-e újulnia az újságírásnak ahhoz, hogy közjó maradhasson? A legutóbbi uniós jogszabályok segíthetnek-e abban, hogy a mesterséges intelligencia a sajtószabadság szövetségesévé váljon? 
• Veszélyes hivatás – Az oknyomozó újságírás hosszú múltra tekint vissza a hatalom felelősségre vonásában, és hangot ad azoknak, akik jelenteni szeretnék a pozícióval és kiváltságokkal való visszaéléseket. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük az oknyomozó riportereknek ahhoz, hogy feltárják az igazságot? Milyen eszközökkel tudják megvédeni magukat a fenyegetésektől? Képesek-e az új uniós jogszabályok nagyobb szabadságot és hatalmat biztosítani számukra? 
• A sajtófelelős és a kommunikációs referens munkája az Instagram, a TikTok és a mesterséges intelligencia korában – Mit tegyünk, hogy célba érjen az üzenetünk? (kapcsolatépítő program és workshopok) – a rendezvény ezen részének célja, hogy prezentációk és gyakorlatközpontú workshopok segítségével bepillantást nyújtson a különböző közönségekkel, köztük a fiatalokkal folytatott kommunikáció szép új világába. 

A „Connecting EU” szeminárium platformként szolgál civil szervezetek sajtósai és kommunikációs szakemberei számára, hogy a hálózatépítés mellett megvitathassanak olyan közös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket, amelyek egész Európát érintik. A rendezvényen EGSZB-tagok, egyéb uniós intézmények és tagállami partnerszervezetek képviselői, újságírók, valamint kutatók találkozhatnak egymással, hogy fontos aktuális témákat vitassanak meg. A szeminárium teljes programja és a felszólalók listája hamarosan elérhető lesz az EGSZB honlapján. További információt a következő címen kérhet: pressofficers@eesc.europa.eu. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil társadalom nevében kezdeményezi a 2024-es párizsi olimpiai játékok által képviselt értékek támogatását.

Napjaink törékeny geopolitikai környezetében az EGSZB szimbolikusan megidézi az olimpiai fegyverszünet koncepcióját, a játékok ugyanis eredetileg a kiválóság, tisztelet és barátság értékeit tükrözik. A szervezett civil társadalom a béke előmozdításáért és egy jobb világ építéséért száll síkra. Ennek egyik eszköze a fiatalok sporton keresztül történő nevelése, minden megkülönböztetés nélkül, a barátság, a szolidaritás és a fair play szellemében.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke elmondta, hogy „Az olimpia az egység és a béke szellemét testesíti meg, a határokat lebontva összehozza az embereket az élet minden területéről. Reméljük, hogy ezen értékek ösztönzésével szikrát adhatunk a béke és a szolidaritás irányába történő globális elmozdulás számára.”

Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke így nyilatkozott: „E kezdeményezéssel a sport időtlen értékeit szeretnénk támogatni. Az értékek, amelyek mellett kiállunk, képesek megváltoztatni a világot és egyesíteni az embereket és az országokat.”

Krzysztof Pater, az EGSZB költségvetésért felelős alelnöke a következőket mondta: „A párizsi olimpia megmutatja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megkülönböztetés nélkül vegyen részt ezen a nagy ünnepélyes sporteseményen. A fogyatékossággal élő személyek részvétele rendkívül erőteljes üzenetet közvetít a közönségnek világszerte. Ezek a sportolók olyan értékeket testesítenek meg, mint a bátorság, az elszántság és az egyenlőség.”

Dimitris Dimitriadis volt EGSZB-elnök, az EGSZB „Külkapcsolatok” szekciójának elnöke megjegyezte, hogy a fegyverszünet, azaz görögül ekekheiria ma időszerűbb, mint valaha. Fel kell élesztenünk és a gyakorlatba kell ültetnünk a fegyverszünet eszméjét, abban a reményben, hogy ez inspirációt adhat az emberiség számára, és előmozdíthatja a békét és a párbeszédet.”

Giulia Barbucci EGSZB-tag, költségvetésért felelős volt alelnök így nyilatkozott: „A párizsi olimpia a történelem során az első, ahol a nők és a férfiak egyenlő számban vesznek részt. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a résztvevők egyenlő száma még nem jelent egyenlőséget, és még mindig sok a teendőnk azért, hogy ezt a célt elérjük a sport területén.”

Isabel Caño Aguilar EGSZB-tag, kommunikációért felelős volt alelnök elmondta: „Remélem, hogy a párizsi olimpián az összes fogyatékossági kategória igazságosan képviseltetve lesz. Mindenkinek joga kell, hogy legyen a versenyzéshez és a védelemhez, nem utolsósorban az értelmi fogyatékossággal élőknek!” (mt)

Az EGSZB júliusi plenáris ülésszakán elfogadták az Energetikai digitalizáció: az európai fogyasztók előtt álló lehetőségek és kockázatok közötti egyensúly megteremtése című véleményt. 

A Kęstutis Kupšys EGSZB-tag által kidolgozott vélemény rámutat, hogy az energiának továbbra is megfizethetőnek, szabályozhatónak és könnyen felhasználhatónak kell maradnia a fogyasztók számára. Az energetikai digitalizáció nem jelenti azt, hogy minden „csak digitális” lehet. 

Továbbra is a fogyasztók kell, hogy jelentsék a legfontosabb prioritást, és meg kell őrizni a hagyományos üzleti modelleket. Az EU-nak előrelépést kell elérnie az olyan felhasználóbarát digitális eszközök fejlesztése terén, amelyek kielégítik a különböző igényeket, és előmozdítják a digitális energetikai szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. 

Ugyanakkor továbbra is lehetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy „a digitális korszak előtti módon” válasszanak az árak, szerződések és ügyfélszolgálatok között. „Az energetikai digitalizáció lehetőségeket és kihívásokat is tartogat magában. Együtt kell működnünk annak biztosítása érdekében, hogy a digitális energetikai átállás inkluzív, biztonságos és valóban előnyös legyen valamennyi európai fogyasztó számára, és az erősségeket lehetőségekké alakítsa” – fogalmazott Kęstutis Kupšys. 

A közelmúltbeli informatikai leállás világszerte káoszt okozott a közlekedés terén, illetve az üzleti világban, és megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy ne függjünk túlzott mértékben a technológiától. 

A digitális energetikai átállás kétségtelenül komoly előnyökkel jár, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy egyszersmind kockázatokat és kihívásokat is rejt magában. Ezért továbbra is nagyon fontos a fogyasztók védelme és a munkavállalók támogatása. 

Az ágazat új körülményeihez és résztvevőihez igazított, dinamikus fogyasztóvédelmi szabályozást kell kialakítani, illetve képzési, átképzési programokat és pénzügyi támogatást kell kínálni a munkavállalóknak. (mp)

Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait. 

Magyarország Európa számára érzékeny időszakban tölti be a soros elnökséget, az intézményeken belüli politikai átmenet és az Uniót érő rendkívüli kihívások idején. „2024-ben az EU Tanácsának magyar elnökségére többszörös válságok idején kerül sor – mondta Bóka. – A szomszédban háború dúl, Európa versenyképessége hanyatlik, az EU kereskedelmi kapcsolataiban fokozódnak a feszültségek, de ott vannak a demográfiai kihívások, az ellenőrizetlen migráció és az európai mezőgazdasági termelők romló kilátásai is.” 

Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott, hogy az EGSZB hagyományosan jól együtt tud működni a Tanács elnökségeivel, és az EGSZB európai értékek védnökeként betöltött szerepéről beszélt: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a magyar elnökséggel annak biztosítása érdekében, hogy az EU lépéseket tegyen az európaiak által legsürgetőbbnek tartott prioritások terén. Fontos, szókimondó partnerei leszünk egymásnak, az építő kritikáknak teret adunk. A civil társadalomnak erős hangja van, és teszünk arról, hogy meg is hallják azt.” 

Néhány EGSZB-tag aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, amilyen álláspontot képvisel Magyarország az Ukrajna ellen folytatott orosz agressziós háború kapcsán, szintén aggályosnak tartják az uniós jogállamiság tiszteletben tartásának kérdését és a magyarországi civil társadalom mozgásterének szűkülését is. Bóka János kijelentette, hogy a magyar elnökség teljes mértékben tisztában van feladataival, és támogatja mind az EU Ukrajnával, mind pedig a jogállamisággal és az európai értékekkel kapcsolatos közös álláspontját. A magyar elnökség már felvette a kapcsolatot az EGSZB-vel, és tíz feltáró vélemény kidolgozására kérte fel. A magyar elnökség alatt zajló EGSZB-s tevékenységekről további információkat az EGSZB honlapján talál. (mp)

Bejelentették a 2024. évi uniós ökológiai díjak döntőseit: nyolc kategóriában 12 uniós tagállam 24 projektjét. A nyerteseket szeptember 23-án Brüsszelben, az évente megrendezésre kerülő uniós ökológiai napon hirdetik ki. 

A harmadik alkalommal átadásra kerülő díjjal olyan innovatív és fenntartható projekteket ismernek el, amelyek jelentős hozzáadott értéket teremtenek a biotermékek előállítása és fogyasztása terén. A nyertesek számára platformot biztosítanak arra, hogy szélesebb közönség előtt is bemutassák példaértékű gyakorlatukat. 

A díjakat az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa szervezi. A bírálóbizottság hét tagból áll, akiket ezek az intézmények jelölnek. 

A döntőbe jutottak: 

• Legjobb ökológiai mezőgazdasági termelő (nő): Blagvszta Vaszilieva (Bulgária), Caroline Devillers (Belgium), Reinhild Frech-Emmelmann (Ausztria) 
• Legjobb ökológiai termelő (férfi): Gianpaolo Mancini (Olaszország), Tommi Hasu (Finnország), Benny Schöpf (Németország) 
• Legjobb ökológiai régió: Comunidade Intermunicipal do Alto Tâmega e Barroso (Portugália), Kasztília–La Mancha (Spanyolország), Etelä-Savo (Finnország) 
• Legjobb ökológiai város: BioStadt Bremen (Németország), Cascais (Portugália), Las Rozas (Spanyolország) 
• Legjobb ökológiai „biokörzet”: Distretto del Cibo Monregalese (Olaszország), Bioregião de S. Pedro do Sul (Portugália), Sörmland biokörzet (Svédország) 
• Legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozás: Biologon GmbH (Ausztria), Gino Girolomoni Cooperativa Agricola (Olaszország), organic veggie food GmbH (Németország) 
• Legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő: BIOGAST GmbH (Ausztria), Coolanowle Organic Meats (Írország), SAiFRESC (Spanyolország) 
• Legjobb ökológiai étterem/vendéglátó: B2 Bio pur GmbH (Németország), Biohotel St. Daniel (Szlovénia), Kalf & Hansen (Svédország) 

Az EU-ban 17 millió hektáron folyik ökológiai termelés (ami 2022-ben az uniós mezőgazdasági területek 10,5%-át tette ki), és a cél az, hogy 2030-ra elérjük az európai zöld megállapodás által kitűzött 25%-os célt. A közvélemény tudatosságának növelése és a fogyasztói kereslet erősítése döntő fontosságú. Az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv részeként 2022-ben létrehozott uniós ökológiai díjak célja a kiválóság elismerése a teljes ökológiai értékláncban – a gazdálkodástól az étkeztetési szolgáltatásokig –, az ökológiai gyakorlatok láthatóbbá és ismertebbé tétele mellett. (ks)

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az informális gondozók kérdését a politikai napirend kiemelt helyén szerepeltesse, és hozzon létre egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére.

Az egyik, júliusban elfogadott véleményében az EGSZB további intézkedések meghozatalát szorgalmazza mind uniós, mind nemzeti szinten az informális gondozók jobb védelme és a társadalomhoz való létfontosságú hozzájárulásuk elismerése érdekében.

Ilyen intézkedésként az Európai Bizottság létrehozhatna egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére, illetve magas színvonalú, elérhető és közösségi alapú szolgáltatásokat kellene biztosítani a családi gondozók terheinek enyhítése érdekében, valamint mentesítő szolgáltatásokat is nyújtani kellene. Az is alapvetően fontos, hogy a gondozók rugalmas munkafeltételek mellett dolgozhassanak, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy családtagjaik gondozása miatt fel kelljen adniuk munkahelyüket.

Pietro Vittorio Barbieri, a vélemény előadója kijelentette: „Az EGSZB készen áll arra, hogy képviselje társadalmunk egyik, nagyrészt láthatatlan csoportját: az informális gondozókat. E csoport tagjai sok esetben kénytelenek feladni munkahelyüket, ennek következtében pedig nemcsak jövedelmüktől, hanem számos jogosultságtól is elesnek. Az informális gondozók a kulisszák mögött végzik tevékenységüket. Itt az ideje, hogy erőfeszítéseik reflektorfénybe kerüljenek.”

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az informális gondozás vállalása önkéntes döntés legyen, hogy kezeljék a nemek közötti egyenlőtlenségeket, hogy az informális gondozók a rugalmasabb munkarendnek köszönhetően megtarthassák munkahelyüket és fizetésüket, és könnyen visszatérhessenek a munkaerőpiacra, ha kénytelenek voltak elhagyni azt. Fontos biztosítani számukra a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt.

Az informális gondozásban a férfiak és a nők nem egyformán vesznek részt. Az ilyen gondozást túlnyomórészt nők végzik: 70%-ukra hárul gondozási feladat gyermekük, házastársuk vagy testvérük kapcsán. Amellett, hogy jobban ki vannak téve a kiégés és a pszichofizikai túlterheltség kockázatának, ezeket a nőket a szegénység veszélye is komolyan fenyegeti. „Jóléti rendszerünk a világon az egyik legkiválóbb, sok esetben azonban a nők testi és lelki erejére és kitartására támaszkodik” – mutatott rá az előadó.

A vonatkozó előírások és szabályozás hatásának nyomon követése érdekében rendkívül fontos, hogy minőségi és mennyiségi adatok álljanak rendelkezésre az informális gondozók tényleges életkörülményeire vonatkozóan. Az EGSZB további kutatási stratégiák alkalmazását szorgalmazza, különösen az Eurofound együttműködésével, valamint az érdekelt felek bevonásával.

Az EU-ban a több mint hárommillió gyakornoknak közel fele nem részesül díjazásban, és közel egyharmaduk nem fér hozzá szociális védelemhez.

Az EGSZB júliusban magas szintű vitát tartott a szakmai gyakorlatokra vonatkozó uniós jogszabályok javításáról, miután a civil társadalom és ifjúsági szervezetek szorgalmazták, hogy véget kell vetni annak a széles körben elterjedt gyakorlatnak, hogy a gyakornokok ingyen dolgoznak, és nem férnek hozzá a szociális védelemhez vagy más munkavállalói és szociális jogokhoz.

A plenáris ülésen Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal folytatott vita során az EGSZB üdvözölte az európai szakmai gyakorlatok javítását célzó legutóbbi európai bizottsági javaslatokat – a szakmai gyakorlatokról szóló irányelvet és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszerét.

Az EGSZB azonban sürgette a társjogalkotókat, hogy szigorítsák azokat a javaslatokat, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy a szakmai gyakorlatokat olcsó munkaerő forrásaként vagy a pályakezdő állások helyettesítésére használják fel. Hangsúlyozta a gyakornokok méltányos díjazásának, valamint a szakmai gyakorlat során felmerülő megélhetési költségeik fedezésének fontosságát.

Oliver Röpke EGSZB-elnök kijelentette: „A szakmai gyakorlatok kulcsfontosságúak, mivel lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közvetlen munkatapasztalatot szerezzenek. Biztosítanunk kell, hogy anyagi korlátok miatt egyetlen fiatal se legyen kizárva ezekből a lehetőségekből. Ezért a szakmai gyakorlatok után méltányos díjazást kell fizetni. Európában fel kell lépnünk a kizsákmányolási célú szakmai gyakorlatok ellen, és köszönetet mondok az Európai Bizottságnak az e cél elérésére irányuló javaslataiért.”

Schmit biztos elmondta: „A szakmai gyakorlatok nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a fiatalok számára ahhoz, hogy kezdeti munkatapasztalatot szerezzenek, új készségeket sajátítsanak el és hálózatot építsenek. A szakmai gyakorlatoknak azonban színvonalasnak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy egyértelmű tanulási célt kell kitűzni, fizetést kell biztosítani, és a gyakornokoknak mentorálást és iránymutatást kell kapniuk, ezzel segítve őket a munka világába való belépésben.”

A szakmai gyakorlatokról szóló irányelvről és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszeréről szóló véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy az illetékes hatóságok kulcsszerepet játszanak a szakmai gyakorlatnak álcázott rendes munkaviszony elleni küzdelemben. A szociális partnerek – a meglévő nemzeti gyakorlatokkal összhangban – hozzájárulhatnak ezekhez a törekvésekhez.

„Európa-szerte alapvetően fontos a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének javítása, különösen a tanulási és képzési tartalmak megerősítése, valamint a szakmai gyakorlatokkal való visszaélés és azok nem megfelelő alkalmazása elleni küzdelem tekintetében. Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy e célok elérésének biztosítása érdekében javítson az előterjesztett javaslatokon” – mondta Nicoletta Merlo, a vélemény előadója. (ll)

Az EGSZB már most figyelmeztet az EU közelgő bővítésének a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira. A bővítésre jelentős globális kihívások, többek között a geopolitikai változások, az éghajlatváltozás, valamint az energia- és környezetvédelmi politikák átalakulása mellett kerülne sor. Az EGSZB az új tagok csatlakozása kapcsán hangsúlyozza az alapos felkészülés és az uniós értékek melletti elkötelezettség fontosságát. 

Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén véleményt fogadott el, amelyben kiemelte a bővítési folyamat összetettségét, és hangsúlyozta, hogy mind az uniós tagállamok, mind a tagjelölt országok mezőgazdasági ágazatainak készen kell állniuk a bővítésre, fenntarthatónak kell lenniük, és kiegyensúlyozott támogatásban kell részesülniük. A bővítés az EU stratégiai autonómiájának megerősítését és a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentését célozza. A korábbi bővítések azonban vegyes eredményekkel jártak, és gyakran a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak kedveztek a kisebb vidéki gazdaságokkal szemben. 

Erre a vélemény előadója, Stoyan Tchoukanov is rámutatott, aki megjegyezte, hogy bár a korábbi bővítések általában sikeresek voltak, nem egyformán kedveztek a vidéki térségeknek és a kistermelőknek. Kiemelte, hogy a fennakadások elkerülése érdekében elengedhetetlen a mezőgazdasági rendszer gondos irányítása. 

Az esetleges félretájékoztatás elkerülése és a zökkenőmentes integráció biztosítása érdekében az EGSZB átfogó adatgyűjtést és a mezőgazdasági reformok nyomon követését szorgalmazza. A tagjelölt országoknak alkalmazkodniuk kell a közös agrárpolitika (KAP) fejlődéséhez, amely a hagyományos támogatásokkal szemben most már az ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A bővítés várhatóan jelentősen megnöveli az EU mezőgazdasági területét, különösen Ukrajna csatlakozásával, amely önmagában negyedével növelné azt. 

Az EGSZB a fokozatos integráció megközelítését ajánlja, külön költségvetést biztosítva a leginkább érintett mezőgazdasági alágazatok, és különösen a kkv-k támogatására. A KAP jövőbeli reformjainak a fenntarthatóságra kellene összpontosítaniuk, a hektáralapú támogatások helyett a környezeti és társadalmi előnyökön alapuló ösztönzőket nyújtva. 

Összességében az EGSZB gondos, kellően támogatott bővítési folyamatot sürget annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam részesüljön ennek előnyeiből, és hogy az uniós mezőgazdasági gyakorlatok a növekvő geopolitikai feszültségek közepette is fenntarthatóak és méltányosak maradjanak.

Az EGSZB hiányolja az Európai Bizottság fejlett anyagokra vonatkozó jelenlegi tervéből a finanszírozást, a számszerűsíthető célokat és a fenntarthatósági mutatókat. A vonatkozó európai bizottsági közleményről szóló véleményében olyan átfogó stratégiát szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be ebben a létfontosságú ágazatban. 

„A fejlett anyagok kulcsfontosságúak az EU ipara, gazdasági növekedése és fenntarthatósága szempontjából. Minden termelési folyamatban fenntarthatósági mutatókra van szükségünk, és biztosítanunk kell a megfelelő készségeket és a képzett munkaerőt” – szögezte le Anastasis Yiapanis, a vélemény előadója. 

Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy az Európai Bizottság terve nem rendelkezik az EU ipari vezető szerepének biztosításához szükséges ambíciókkal és konkrét célokkal. Gerardo Luis Arroyo Herranz társelőadó felhívta a figyelmet arra, hogy hiányoznak a számszerűsíthető célok, a határidők és a fő teljesítménymutatók. Az EGSZB bátor, stratégiai megközelítést szorgalmaz az EU fejlett anyagokkal kapcsolatos képességeinek javítása érdekében, és azt javasolja, hogy – jelentős ipari hatása miatt – az egészségügyet is tekintsék stratégiai területnek. 

Az egyik legfontosabb ajánlás szerint át kell térni a körforgásos gazdaságra, hogy ezzel is csökkentsük a nyersanyagoktól való függést. Ehhez fokozott együttműködésre van szükség az ipar, a tudományos élet és a politikai döntéshozók között, és jelentős beruházások kellenek a kutatásba és fejlesztésbe, valamint a készségfejlesztésbe. „Megfelelően képzett emberek nélkül minden intézkedés kudarcot vallhat. Az EU-nak továbbképzési és átképzési programokat és szakképzési kezdeményezéseket kell indítania” – mondta Arroyo Herranz. 

Az EGSZB úgy véli, hogy a Horizont Európa keretében a fejlett anyagokra javasolt 250 millió EUR nem elegendő, és jelentősebb finanszírozást, adóalapú ösztönzőket és egyszerűsített bürokratikus folyamatokat szorgalmaz a beruházások és az innováció ösztönzése érdekében. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való stabil ellátás biztosítása szintén aggodalomra ad okot. 

Az EGSZB támogatja az EU belső kapacitásának megerősítését és a források diverzifikálását, ideértve a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal kialakított partnerségeket, valamint a kisebb országokkal kötött hosszú távú szerződéseket, melyek célja az ellátási zavarok enyhítése. (gb)