Christophe Préault, a Touteleurope.eu főszerkesztőjének cikke
A 2024-es európai választásokon a Rassemblement national francia szélsőjobboldali párt felülmúlta a közvélemény-kutatások előzetes eredményeit, és történetének legjobb eredményét érte el. Ráadásul a 35 év alattiak szavazatainak több mint egyharmadát megszerezte. Meghívott vendégünk, Christophe Préault, a Toute l'Europe főszerkesztője a Rassemblement national és vezetője, Jordan Bardella sikerét elemzi. Bardella Párizs egyik külvárosában született, mindössze 28 éves és mindenütt ott van a TikTok-on.
Christophe Préault, a Touteleurope.eu főszerkesztőjének cikke
A 2024-es európai választásokon a Rassemblement national francia szélsőjobboldali párt felülmúlta a közvélemény-kutatások előzetes eredményeit, és történetének legjobb eredményét érte el. Ráadásul a 35 év alattiak szavazatainak több mint egyharmadát megszerezte. Meghívott vendégünk, Christophe Préault, a Toute l'Europe főszerkesztője a Rassemblement national és vezetője, Jordan Bardella sikerét elemzi. Bardella Párizs egyik külvárosában született, mindössze 28 éves és mindenütt ott van a TikTok-on.
A 2024. júniusi európai választásokon a Rassemblement Nationale (RN) eddigi történelmében példa nélküli eredményt ért el, és a szavazók közel egyharmadát (31,4%) maga mellé állította. A szélsőjobboldali párt szinte minden korcsoportban és társadalmi-szakmai csoportban vezető helyen végzett, és így átrendezte a választási erőviszonyokat. Ez különösen igaz a fiatalokra, ahol Jordan Bardella listája megkapta a 25–34 éves korcsoport 32%-ának szavazatait, és a 18–24 évesek körében több mint 10 százalékpontot (26%) javult a 2019-es európai választásokhoz képest.
Számos tényező magyarázza a fiatalok vonzódását az RN irányába. Először is érdemes megemlíteni Jordan Bardella személyét, a párt elnökét és listavezetőjét az európai választásokon, aki szakított a hagyományos politikával. A fiatalok számára hiteles és egyenes, őszintének tűnik ebben a politika iránt bizalmatlan időszakban. Személyes életútjával is könnyű azonosulni: a középosztály gyermeke, aki egy párizsi külvárosban, Seine-Saint-Denis-ben nőtt fel; nem járt elit iskolákba és nincs egyetemi diplomája; csupán egy érettségivel rendelkezik. Így hódította meg az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó fiatalokat, akik jövőjükkel kapcsolatban tele vannak kérdésekkel, és úgy érzik, elhagyták, sőt elfelejtették őket.
Azért is népszerű a 18–34 évesek körében, mert Jordan Bardella maga is fiatal! 28 évesen tökéletesen dekódolja ezt a generációt, és tudja, hogyan lehet ebből tőkét kovácsolni. Érdemes megjegyezni, hogy 2017-ben Emmanuel Macron volt az, aki ennek a diadalmaskodó fiatalságnak a szimbóluma volt, de ő más társadalmi rétegből érkezett.
Az RN így használja ki vezetőjének személyiségét és a közösségi médián keresztül széles körben róla elterjedt képet. Jordan Bardella ott van mindenütt a TikTok-on, amely fontos szerepet játszik választási stratégiájában egy olyan időszakban, amikor a fiatalok már nem a hagyományos médiahálózatokon keresztül tájékozódnak. Népszerűsége egyre nő (1,6 millió követő). Nem beszél az európai szerződések reformjáról, Ukrajnáról vagy a zöld megállapodásról. Nem. Saját mindennapi életéről beszél, anyák napján köszönti az édesanyákat, levideózza irodai napjait és utazásait stb. Meglovagolja az aktuális trendeket, és a pillanatnyi témákról beszél. Sőt, még játékos kihívásokat is szervez a gémereknek, a videojátékok fiatal (és kevésbé fiatal) szerelmeseinek.
Az új generációk és a hagyományos politika közötti egyre nagyobb távolság csak tovább erősíti imázsát, pozícióját és a populista diskurzust. A 2019-es európai választások óta pedig jelentősen megváltozott a választók érdeklődése. A fiatalok 2019-ben kibontakozó, környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos küzdelme más, ugyanolyan fontos, de a mindennapi életben gyökeredző témákra terelődött át. Ma a (bevándorlással összefüggő) bizonytalanság és a vásárlóerő az, ami aggasztja őket. A szélsőjobboldali párt ebből a haragból táplálkozik, miközben kihasználja egy olyan generáció érzéseit, amely úgy érzi, hogy rosszul járt. A politikai intézményrendszer egésze nem vette kellőképpen figyelembe a 2020-as Covid19-válság következményeit. A Covid19-világjárvány drámaian feltárta és súlyosbította a már fennálló egyenlőtlenségeket a francia és az európai fiatalok körében a munkaerőpiacon, de az oktatáshoz való hozzáférés terén is, és ezek csak tovább súlyosbodtak a tanulás, vagy egy egyszerű képzés esetében akkor, amikor a teljes körű digitalizáció lett minden megoldása!
Ezért ahelyett, hogy az RN miatt aggódnánk, először az RN szavazói, és különösen a középosztályba tartozó fiatalok felé kell fordulnunk. Egyértelmű és konkrét válaszokat kell adni aggályaikra, köztük az egyre fokozódó erőszakra a társadalomban, a közszolgáltatások megszűnésére a vidéki területeken, a munkakeresés nehézségeire, a megfelelő képzés kiválasztásának gondjára és a kontrollálatlan bevándorlás érzésére. A hagyományos politikai pártok esetében ez azt jelenti, hogy egy fokkal lejjebb kell lépni, és azokhoz kell szólni, akik rendszerint kiesnek a látókörükből, mivel nem érdeklődnek a politika iránt és nem köteleződnek el. Ebben a küzdelemben, el kell ismernünk, az Európai Unió nem eléggé látható. Annak ellenére, hogy számos program foglalkozik az ifjúsággal, az oktatással, a foglalkoztatás támogatásával és a bizonytalanság elleni küzdelemmel. Az Erasmus program, amely egy sokszínűbb népesség (tanulószerződéses tanulók, munkanélküliek stb.) mobilitását és tapasztalatait is elősegíti, már egyfajta válasz erre, de ma ez nyilvánvalóan nem elég. A megoldás ott kezdődik, hogy feltesszük A megfelelő kérdést a migráció kezelésével kapcsolatban, amely európai társadalmaink központi és meghatározó témája. Ez a téma még mindig vita tárgya – az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum közelmúltbeli elfogadása ellenére is.
Christophe Préault újságíró, a Touteleurope.eu, az Európai Unió működésével és szakpolitikáival foglalkozó oktatási célú hírportál főszerkesztője. Sokéves tapasztalattal rendelkezik a hírek, különösen az európai és gazdasági témájú kérdések kezelésében. A Bordeaux-i Politikai Tanulmányok Intézetében és az ENA (École Nationale d’Administration – Nemzeti Közigazgatási Főiskola) felsőfokú európai tanulmányok szakán szerzett diplomát. Jelenleg a touteleurope.eu szerkesztésével foglalkozik, és rendszeresen vezet európai témákkal kapcsolatos vitákat és konferenciákat.
Olyan Európára van szükségünk, ahol a fiatalok hangja számít
Az újonnan megválasztott Európai Parlament júliusban tartja első plenáris ülését. Bár a demokráciapárti többség megmaradt, a szélsőjobboldal és az euroszkeptikus erők felemelkedése a júniusi választásokat követően aggasztó tendencia. Azt is láthattuk, hogy a szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb vonzerővel bírnak a fiatalabb generáció körében, akik egyértelműen fogékonyak ezekre a tendenciákra. Itt az ideje, hogy a demokratikus erők felelősséget vállaljanak, együttműködjenek, és egyértelműen elkötelezzék magukat egy olyan erős Európa mellett, ahol a fiatalok hangja is számít.
Olyan Európára van szükségünk, ahol a fiatalok hangja számít
Az újonnan megválasztott Európai Parlament júliusban tartja első plenáris ülését. Bár a demokráciapárti többség megmaradt, a szélsőjobboldal és az euroszkeptikus erők felemelkedése a júniusi választásokat követően aggasztó tendencia. Azt is láthattuk, hogy a szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb vonzerővel bírnak a fiatalabb generáció körében, akik egyértelműen fogékonyak ezekre a tendenciákra. Itt az ideje, hogy a demokratikus erők felelősséget vállaljanak, együttműködjenek, és egyértelműen elkötelezzék magukat egy olyan erős Európa mellett, ahol a fiatalok hangja is számít.
A fiatalok bevonása az uniós politikai döntéshozatalba elengedhetetlen a reziliens, fenntartható és előretekintő Európa szempontjából. Meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a fiatalok véleményét teljes mértékben beépítsük az uniós szintű kötelezettségvállalásokba. Nem a választásoknak kellene az egyetlen alkalomnak lennie, amikor a fiatalok hangja számít: az EGSZB szorgalmazza, hogy a fiatalok rendszeresen és szisztematikusan szólaljanak meg.
Megbízatásom egyik prioritása az, hogy megnyissam az EGSZB kapuit a fiatalok – köztük a tagjelölt országokból érkezők – előtt is. 2024 májusában az EGSZB lett az első olyan uniós intézmény, amely szakpolitikai ajánlásainak kidolgozása során alkalmazza az ifjúsági tesztet, amely eszköz azt hivatott biztosítani, hogy a javaslatok a fiatalok javát szolgálják. Azáltal, hogy az ifjúsági tesztet alkalmazzuk véleményeinkre, biztosítjuk, hogy a szakpolitikák figyelembe vegyék a fiatalok szempontjait, hogy mérlegeljék a fiatalokra gyakorolt hatásokat, és hogy enyhítsék a szakpolitikák esetleges negatív hatásait.
Az ifjúsági teszt bevezetése előtt egy kísérleti tesztet hajtottunk végre, hogy lássuk, hogyan is működne a teszt a gyakorlatban. Európai, illetve azon kívülről érkező fiatalokkal is együttműködtünk, akik részt vettek az üléseken, és segítettek a vélemények kidolgozásában. Inspiráló volt látni elkötelezettségüket, lelkesedésüket, ragyogó ötleteiket és hozzáértésüket. Röviddel ezelőtt meghirdettük a hivatalos EGSZB ifjúsági tesztre való jelentkezési felhívást, amely június 30-án zárult le. Szeretnék köszönetet mondani a kísérleti projektben részt vevő valamennyi ifjúsági képviselőnek és az EGSZB ifjúsági csoportja tagjainak az ifjúsági teszt megvalósításában tanúsított elkötelezettségükért.
Az EU-nak szüksége van a fiatalokra. Ezért a többi uniós intézményeknek is követnie kell ezt a példát, hogy létrejöhessen egy a fiatalok által vezérelt Európa. Miközben az Európai Parlament a következő hónapban áll fel, az Európai Bizottság pedig az ősszel kezdődő következő mandátumára készül, az EGSZB továbbra is amellett fog kiállni, hogy többet áldozzanak a fiatalokra: ideje még tovább haladni ezen az úton!
A nyár kezdetével szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki minden kollégának, aki lehetővé tette, hogy bizottságunk újabb mérföldkövet érjen el.
A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
Sajnos idővel a gyakornoki programok végrehajtása során visszaélések és torzulások alakultak ki, és egyre inkább kizsákmányolják a fiatal gyakornokokat, akiket olcsó munkaerőként, megfelelő biztosítékok és szociális védelem nélkül munkaerő helyettesítésére használnak.
Az EGSZB ezért támogatja azt az európai bizottsági célt, hogy Európa-szerte javítsák a szakmai gyakorlatok minőségi keretét, különösen a tanulási és képzési tartalmak megerősítése és a szakmai gyakorlatokkal való visszaélés vagy helytelen használat elleni küzdelem tekintetében.
Az Európai Bizottság két javaslata – egy aktualizált tanácsi ajánlás és egy irányelv – azonban nem kezeli az összes problémát, és egyes szempontjai problematikusak:
a javaslatok megkülönböztetés nélkül hivatkoznak a szakmai gyakorlatok valamennyi formájára, és nem veszik kellőképpen figyelembe a különböző típusú szakmai gyakorlatok és azok céljai, illetve a tagállamokban való eltérő alkalmazásuk között meglévő különbségeket,
nem rendelkeznek sem a szakmai gyakorlatokkal való visszaélések előzetes megelőzéséhez szükséges intézkedésekről, sem a minőségi követelmények emelését célzó kötelező erejű szabályokról, valamint
ami a javasolt irányelvet illeti, az, hogy az alkalmazási kör csak a munkavállalóknak minősülő vagy munkaviszonyban álló gyakornokokra korlátozódik – ami a tagállamok kevesebb mint felében van így –, korlátozza a kedvezményezettek körét, és fennáll a veszélye, hogy nem éri el a várt eredményeket.
Véleményem szerint a szakmai gyakorlatok minőségének javítása érdekében mindenekelőtt minimális minőségi kritériumokat kell meghatározni az egyes gyakornoki típusok számára, és így már a kezdetektől fogva korlátok közé szorítani alkalmazásukat. Ezeknek a kritériumoknak alapvető garanciákat kell nyújtaniuk, és nagy hangsúlyt kell fektetniük a képzésre, valamint arra, hogy megfelelő intézkedésekkel, többek között az ellenőrzési rendszer megerősítésével minden visszaélési esettel szemben fellépjenek.
Továbbá, annak érdekében, hogy mindenki lehetőséget kapjon szakmai gyakorlatra – még ha nem is beszélhetünk általánosságban bérezésről, mivel a legtöbb esetben a gyakornokok nem minősülnek munkavállalóknak, és a szakmai gyakorlat általában nem minősül munkaviszonynak – fontos lenne véget vetni a fizetetlen szakmai gyakorlatoknak egy olyan kötelező díjazás révén, amelynek meghatározása nemcsak a szakmai gyakorlattal járó feladatok és felelősségek alapján történik, hanem figyelembe veszi a gyakornokok által a szakmai gyakorlat elvégzése során felmerülő költségeket is.
Végezetül nagyobb figyelmet kellene fordítani arra a szerepre, amelyet a szociális partnerek játszhatnak a szabályozás nemzeti szintű végrehajtásában, valamint az eszköz alkalmazásának nyomon követésében és ellenőrzésében.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Elveszíteni látszunk egy generációt. A Z generációt már nem érjük el a hírekkel. A 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt. A 18 év alattiak körében ez az arány még alacsonyabb.
Általánosságban véve ez a jelenség nem új keletű. Mostanra már mindenki hallott arról, hogy az emberek belefáradtak a hírekbe és kerülik azokat. Ehhez járul még az is, hogy egyre fontosabbak azok a véleményformálók és platformok, amelyek rövid videókat kínálnak, különösen a fiatalok körében. Ezt a Reuters Institute digitális hírfogyasztásról szóló jelentése (Digital News Report) is megerősíti.
A fiatalok egyre kevesebb hírt fogyasztanak, mert egyrészt nehezen találnak megbízható híreket az olyan platformokon, mint a TikTok, másrészt nincsenek tisztában azzal, hogy a híreknek mi közük van az életükhöz. Ezt egy 16 éves lány emelte ki az egyik #UseTheNews tanulmányunkban, és riasztó tendenciát vetít előre. A nagy kérdés tehát: hogyan érhetjük el a TikTok generációt?
Először is, jelen kell lennünk az általuk amúgy is használt platformokon, hírekkel, kitekintéssel és háttérinformációkkal. Ezután meg kell mutatnunk a fiataloknak, hogy miért olyan fontos az életük szempontjából, hogy tájékozottak legyenek. Ezzel egyidejűleg – mintegy véletlenül – erősítjük médiatudatosságukat.
Ez a célja a #UseTheNews kezdeményezésnek és a Social News Daily szerkesztői csapatának is, amely idén „A hírek éve” címmel a társadalom és a demokrácia megerősítését tűzte ki célul a hírek között való eligazodás javítása révén, különösen a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében.
A Social News Daily ennek keretében a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on közzétett hírekkel foglalkozik. Hírek a közösségi médiában? Hogyan valósul ez meg? Olyan módszerekkel, amelyeket a tartalomgyártók már jóval előttünk megértettek: lehet sminkelni, főzni vagy sétálni, és mégis komoly dolgokról beszélni. Pontosan ezt tesszük mi is az SND-nél, de hírekkel.
Alkalmazkodni a fogyasztók nézettségi szokásaihoz – ezt próbáljuk tenni. Azáltal, hogy 40 másodperces videókban foglaljuk össze a főbb témákat, és elmagyarázzuk, miért fontosak ezek egy mai 16 éves számára.
Kattintásvadász tartalmat is használunk – szem előtt tartva az újságírói normákat. Miért csináljuk ezt? Mert a TikTokon mindössze két másodperced van arra, hogy megragadd az emberek figyelmét. Ha a videód nem kelti fel az érdeklődést ez alatt a nagyon rövid idő alatt, senki sem fogja megnézni. Tehát a videót rögtön egy provokatív kérdéssel vagy egy szokatlan ténnyel kezdjük, hogy kattintásvadász tartalommal hívjuk fel magunkra a figyelmet, de a videó végén megadjuk a választ. A fiatalok így végignézik a videót, és közben újságírói tartalmat fogyasztanak. Ennyi az egész?
Elég, ha médiaorgánumként jelen vagyunk a közösségi médiában? A rövid válasz: nem. Több kapcsolatfelvételi pontra van szükség a fiatalok és az újságírók között. Növelni kell a médiába vetett bizalmat, és javítani kell az újságírás átláthatóságát. Ösztönözni kell például a tanárokat arra, hogy az iskolában előmozdítsák a médiakompetenciákat, vagy intenzívebbé kell tenni az osztályok és a szerkesztőségek közötti kapcsolatokat, ahogyan azt a #UseTheNews mintaprojektekkel és workshopokkal tesszük.
Ott kell lennünk, ahol a fiatalok vannak – az iskolákban, a fesztiválokon és a közösségi médiában –, hogy beszélhessünk velük az álhírekről, a médiáról és arról, hogy mindez mit jelent. Ez az egyetlen módja annak, hogy újra elérjük a Z generációt a hírekkel.
Rieke ügyeletes szerkesztőként a Social News Daily (SND) napi szerkesztői munkájáért felel. 2021 óta tagja a #UseTheNews projektcsapatnak, ahol különböző pozíciókat töltött be. Jelenleg az SND hozzájárulásainak tervezéséért, koordinálásáért és jóváhagyásáért felel. Miután újságírás és humanitárius segítségnyújtás szakon alap- és mesterdiplomát szerzett, a FUNKE csoport központi szerkesztőségében töltötte szakmai gyakorlatát.
A #UseTheNews (UTN) a DPA német hírügynökség kezdeményezése, amely a fiatalok médiakompetenciájának mélyére ás. A Leibniz Médiakutató Intézet segítségével innovatív tájékoztatási formákat fejlesztenek ki egy a hírműveltségre összpontosító laboratóriumban és egy a közösségi médiában való tájékoztatásnak szentelt térben. Ezzel párhuzamosan az UTN workshopokat és anyagokat biztosít a tanárok számára. A projektet számos partner támogatja a média, az oktatás és a kutatás területéről, kuratóriumában pedig a politika és a média világának ismert személyiségei foglalnak helyet.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
A konferencián felszólalt Oliver Röpke elnök, akihez csatlakozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszter, Luka Mesec szlovén munkaügyi miniszter és Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára.
Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott: „A Nyugat-Balkánnak az EU-ban van a helye. Amíg ez nincs így, addig nem teljes az uniós családunk. Számíthatnak arra, hogy az EGSZB továbbra is teszi a dolgát, így például szeptemberben megszervezi a bővítésről szóló civil társadalmi csúcstalálkozót.”
Tanja Fajon szlovén külügyminiszter elmondta: „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden eddiginél nagyobb szükségünk van egymásra. Az EU-hoz való közeledés érdekében most nagyon fontos, hogy a civil társadalom nyomást gyakoroljon a politikára és az adott kormányokra.”
Luka Mesec, a szlovén munka-, család- és szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős miniszter kifejtette: „Szlovénia és a Nyugat-Balkán hosszú közös történelemre tekint vissza. Az Európai Unió a közös otthonunk, ezért együtt fogok működni a szlovén kormánnyal a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásának megkönnyítése érdekében.” (mt)
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
