2024. március 8-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Bizottság konferenciát tartott Brüsszelben Ritka betegségek az EU-ban: Az európai referenciahálózatok jövőjét alakító együttes fellépés címmel (így tartva meg a JARDIN első ülését). A cél az volt, hogy elinduljon egy a ritka betegségekkel foglalkozó közös európai kezdeményezés az európai referenciahálózatoknak a nemzeti egészségügyi rendszerekbe való integrálása érdekében, egyúttal közös frontba tömörüljenek az uniós intézmények, az európai országok, a civil társadalmi szervezetek, a betegszervezetek, a kutatók, a gyakorlati szakemberek és a kórházi vezetők.

Az uniós egészségügyi rendszerek nehezen tudnak magas színvonalú, költséghatékony ellátást nyújtani a ritka vagy kis prevalenciájú, összetett betegségek esetében, amelyek mintegy 30 millió európai polgárt érintenek a mindennapokban. Ezért fontos kiaknázni az európai referenciahálózatokban rejlő lehetőségeket. Ezek az európai egészségügyi szolgáltatókat összefogó virtuális hálózatok megkönnyítik az összetett vagy ritka betegségekről, illetve a rendkívül speciális kezelést, valamint a szakértelem és az erőforrások koncentrációját igénylő betegségekről folytatott szakmai vitát.

A JARDIN közös fellépés egy olyan projekt, amely integrálja az európai referenciahálózatokat a nemzeti egészségügyi rendszerekbe, és igyekszik fenntarthatóvá tenni ezeket. Kidolgozza az európai referenciahálózatokhoz kapcsolódó nemzeti betegutakat, az európai referenciahálózatokat tükröző és kiegészítő nemzeti referenciahálózatokat, valamint a nem diagnosztizált betegekre irányuló struktúrákat.

A projektben 27 uniós tagállam, Norvégia és Ukrajna vesz részt. A munkát Ausztria koordinálja, és a finanszírozás három évre összesen 18,75 millió EUR (15 millió EUR az EU-tól és 3,75 millió EUR a tagállamoktól). A JARDIN-től várt eredmények – többek között ajánlások, tervek és konkrét kísérleti projektekről készült jelentések – minden bizonnyal segítenek abban, hogy az uniós tagállamokban jobb nemzeti tervek készüljenek a ritka betegségekre vonatkozóan. (mp)

Minden szavazat számít!

Tisztelt Olvasóink!

Napjainkban a demokrácia az európai kontinensen próbatételek egész sorát kénytelen kiállni azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A következmények sokrétűek, a tagállamok, de maga az Európai Unió is társadalmi, politikai és pénzügyi nehézségek egész sorával szembesül. Ennek ellenére én mindig is hittem, hogy ha kihívásokkal szembesülnek, akkor Európa polgárai összefognak, és együttes erővel kövezik ki a jövőbe vezető utat: az új uniós vezetők megválasztásával saját maguk és az eljövendő generációk igénye szerint alakítják, formálják Európa arculatát.

Mivel a közelgő európai választások az elkövetkező öt évben alapvetően meghatározzák majd az EU irányát, az EGSZB az Európai Parlamenttel egyetértési megállapodást kötött annak érdekében, hogy erőiket egyesítve együttműködjenek a 2024. június 6–9-re tervezett európai választások előkészítésében.

A tapasztalatok szerint az európai választásokon a részvételi arány alacsonyabb, mint a nemzeti választásokon. Ezért az EGSZB nagyon aktív szerepet fog vállalni abban, hogy felhívja a figyelmet a közelgő európai választásokra. Az EGSZB azzal tudja növelni a részvételi arányt, hogy mozgósítja a munkáltatói, munkavállalói és egyéb civil társadalmi szervezetekből álló, 90 millió embert képviselő kapcsolati hálózatát.

Már számos intézkedésre sor került: 2024. március 4–7-én tartottuk a civil társadalmi hetet, amelyen civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok több mint 800 képviselője gyűlt össze, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét.

A márciusi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában az EGSZB arra buzdította a polgárokat, hogy menjenek el szavazni. Az EGSZB tagjai, illetve a titkárság tevékenységei, rendezvényei és kezdeményezései számára külön weboldalt hoztunk létre a #USEYOURVOTE mottó alatt. A tagok helyi tájékoztatási tevékenységei kulcsszerepet játszanak majd!

A Schuman-nyilatkozat évfordulója alkalmából és a választásokon való demokratikus szerepvállalást megünneplendő, május 4-én valamennyi uniós intézmény nyílt kapukkal várja majd a látogatókat. Május 26-án pedig lelkes „Run for Europe” futócsapatunk részt vesz majd a 20 kilométeres brüsszeli futóversenyen, ezzel is a „Szavazz te is!” kampányunkat népszerűsítve. Ne feledjük: minél többen szavaznak, annál erősebb a demokrácia, annál legitimebbé válnak a meghozott döntések. Fontos, hogy a polgárok, különösen a fiatalok, elmenjenek szavazni, hiszen így tudnak változást elérni, így tudják Európát olyanná arculatúvá formálni, amelyre büszkék lehetnek.

Mivel az európai polgárok általános érdekeit szolgálja, a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben a kampányban, különösen azáltal, hogy felhívja a figyelmet a választások jelentőségére, illetve hogy szavazásra ösztönzi az embereket.

Fogjunk össze, szólítsuk meg a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket minden – európai, nemzeti és regionális – szinten! Folytassunk velük igazi párbeszédet, hallgassuk meg véleményüket, és mondjuk el politikai vezetőinknek, hogy az általunk képviselt, polgárok millióinak érdekeit tömörítő szervezetek mit várnak el az új európai parlamenti képviselőktől és az új Európai Bizottságtól az elkövetkező 5 évben!

Minden szavazat számít! #USEYOURVOTE

Őszinte tisztelettel:

Aurel Laurenţiu Plosceanu, kommunikációért felelős alelnök

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Szabadfoglalkozásúak” kategóriája 2024. május 7-én 10:30 és 16:00 között tartja Brüsszelben a Szabadfoglalkozásúak Európai Napjának 8. rendezvényét.

Csatlakozzon hozzánk a vitában, melynek témája az idei évben: „Az uniós kék megállapodás szakmai támogatása”. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kulcsfontosságú politikai döntéshozóival együtt megoldásokat fogunk keresni a vízzel kapcsolatos növekvő kihívások kezelésére.

A víz létfontosságú, de egyre szűkösebb erőforrás. A világ népességének növekedésével párhuzamosan a víz iránti kereslet is nő. Az európai polgárok közel kétharmada súlyos problémának tartja, hogy országukban nincs elegendő mennyiségű vagy elég jó minőségű víz. Az éghajlatváltozás további hatással lesz a víz elérhetőségére, minőségére és mennyiségére. Ha nem cselekszünk, akkor a vízszegénység világszerte a civil társadalmak egyre nagyobb részét érintheti, ami messzemenő következményekkel jár az élelmezésbiztonságra, a környezetre, az emberi egészségre, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai stabilitásra nézve.

Ezen a konferencián, amelyet Európa vezető szakemberei már most is izgalmas és releváns platformnak tekintenek, megvitatjuk, hogy a szabadfoglalkozásúak hogyan segíthetnek innovatív megoldásokat találni az uniós kék megállapodás megvalósítására, valamint az elkövetkező években és évtizedekben Európa és a világ előtt álló, a vízzel kapcsolatos kihívások enyhítésére.

Szinkrontolmácsolás angol, német és olasz nyelven áll majd rendelkezésre. A konferencia nyilvános, és személyesen vagy online is bárki részt vehet rajta. Mindkét esetben előzetes regisztráció szükséges.

Kérjük, 2024. május 2-ig regisztráljon az erre a célra létrehozott regisztrációs oldalunkon.

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Az energiaszövetkezetek és energiaközösségek kulcsfontosságúak a zöld átállás sikeréhez. Az Európai Bizottság azonban nem tulajdonít nekik kellő hangsúlyt az európai szélenergiára vonatkozó cselekvési tervében, amely úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja az új szélerőműparkokkal szembeni növekvő ellenállást.

Októberben az Európai Bizottság előterjesztette a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervet annak biztosítása érdekében, hogy a tiszta energiára való átállás az ipari versenyképességgel karöltve történjen meg, és hogy a szélenergia továbbra is európai sikertörténet legyen.

Az európai megújuló villamos energia több mint egyharmadát – és a teljes villamosenergia-termelés több mint 17%-át – előállító szélenergia a nettó zéró kibocsátású villamosenergia termelésének alapvető eleme a jövőben.

Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság cselekvési terve figyelmen kívül hagyja az új szélerőműparkokkal szembeni növekvő ellenállást, a tájvédők és a természetvédők NIMBY-szerű (not in my backyard, „Ne az én kertemben!”) reakcióit.

A szövetkezetek és a közösségek, amelyek egy olyan helyi, polgárok által vezérelt folyamatot irányítanak, amely az átmenetet magáénak tudhatja, döntő fontosságúak az ellenállás leküzdésében és annak biztosításában, hogy az átmenet előnyei széles körben megoszthatók legyenek. Emellett fontosak ahhoz is, hogy a megújuló energiatermelés új, decentralizáltabb energiatermelési rendszert hozzon létre.

Ehelyett az Európai Bizottság cselekvési terve csak a nagyvállalatokra összpontosít. Ez káros hatással lesz a folyamatra, csökkenti az elfogadottságot és veszélyezteti az átmenetet. Az Európai Bizottságnak újra kell gondolnia cselekvési tervének hatályát, és be kell építenie a polgári részvételt a 7. pillérbe.

Biztosítania kell, hogy az ajánlatok ne kizárólag árvezéreltek legyenek, és figyelembe vegyék a környezetvédelemmel, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, valamint a kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos aggályokat, amint azt az EGSZB a témáról szóló véleményében nemrégiben javasolta.

Márciusban az EGSZB részt vett az Egyesült Nemzetek nők helyzetével foglalkozó bizottsága (CSW68) – a nemek közötti egyenlőségért küzdő legfontosabb nemzetközi és kormányközi testület – 68. ülésszakán, melyre New Yorkban került sor.

Ez volt az első alkalom, hogy az EGSZB részt vett az ENSZ legnagyobb, a nők szerepvállalásának erősítésével foglalkozó éves találkozóján, amelynek központi témája idén a nők körében tapasztalható szegénység felszámolása volt. Az európai civil társadalomnak hangot adva a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben, az EGSZB egy olyan nyilatkozattal járult hozzá a témáról folytatott vitához, amely tíz intézkedési pontot határoz meg a nők gazdasági szerepvállalásának és szociális védelmének erősítése érdekében.

Az EGSZB küldöttségét Oliver Röpke elnök vezette, aki a nemek közötti egyenlőséget munkája és elnöksége egyik kiemelt prioritásává tette. „Az EGSZB – jelentette ki az elnök – hosszú ideje támogatja azokat az európai és globális szintű politikákat, amelyek elősegítik a nemek közötti egyenlőséget, és küzdenek a nők és lányok által még ma is tapasztalt gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Ez azonban az első alkalom, hogy az EGSZB, amelyen keresztül az európai civil társadalom egy hangon szólal meg, a lehető legmagasabb szintre emeli munkáját ebben a nemek közötti egyenlőség világszintű biztosításáért folytatott kollektív küzdelemben. A szegénység nem nemsemleges, így a rá adott válaszunk sem lehet az.”

Az EGSZB nyilatkozatában felsorolt intézkedések összefoglalják az EGSZB álláspontját az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 68. ülésszakának középpontjában álló kérdéssel kapcsolatban. Céljuk a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem és az intézmények megerősítése a nemek közötti egyenlőség szempontjainak figyelembevételével, összhangban az EU prioritásaival. Többek között idetartozik a nők védelme az erőszak minden formájától, a hozzáférhető egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a nők méltányos képviselete a munkaerőpiacon, a nők vezetői szerepének támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása az oktatás révén.

„Remélem, hogy egy év múlva elmondhatom, hogy az EGSZB részvétele az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának ülésszakán hozzájárult ahhoz, hogy ezek a követelések erőteljesebb hangsúllyal hangozzanak el. Jogunk és kötelességünk kritikusnak lenni. Szükségünk van a civil társadalom, az érdekelt felek, a nem kormányzati szervezetek és az intézmények kritikus hangjára, akik e közös célért dolgoznak: egy egyenlőbb Európáért és egy egyenlőbb világért. Meg tudjuk és meg is kell mutatnunk az előre vezető utat” – tette hozzá Oliver Röpke. Az EGSZB az uniós elnökséget képviselő uniós küldöttség részeként vett részt a találkozón, ahol az Európai Parlamenthez hasonlóan megfigyelői szerepet töltött be. Az elnökön kívül az EGSZB küldöttségének tagjai voltak: Christa Schweng, Mariya Mincheva, Cinzia Del Rio, Maria Nikolopoulou, Chiara Corazza, valamint Sif Holst, az EGSZB egyenlőséggel foglalkozó csoportjának elnöke. (ll)

Csatlakozzon hozzánk az EGSZB május 4-i nyílt napján!

2024. május 4-ét, szombatot jegyezze be naptárába, mivel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ekkor nyitja meg kapuit az éves uniós intézményközi nyílt nap alkalmából. E napon az európai demokráciát ünnepeljük, és a közelgő júniusi európai választásokra összpontosítunk. Az esemény ehetőséget kínál arra, hogy megismerkedjen az EU-val, kapcsolatba lépjen a civil társadalommal, és felfedezze, véleménye és szavazata hogyan alakíthatja Európa jövőjét.

Miért érdemes ellátogatni az EGSZB nyílt napjára?

• A Jacques Delors épület: Fedezze fel az ikonikus EGSZB-épületet, az európai szervezett civil társadalom központját a Rue Belliard-on. Tudja meg első kézből, hogyan járulnak hozzá például a munkáltatók, munkavállalók, környezetvédők, fogyasztók képviselői az uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz.
• Interaktív tanulás: Kapcsolódjon be az EGSZB képviselőivel az Önhöz közel álló kérdésekről folytatott élénk vitákba. Ismerje meg, hogyan alakítja a szociális párbeszéd az uniós jogszabályokat, és hogyan gondoskodhat Ön is arról, hogy meghallgassák a véleményét. 
• Tevékenységek az összes korosztály számára: Élvezze a fantasztikus hangulatot, így például a csúcskategóriás élőzenét és az interaktív játékokat, amelyek segítségével próbára teheti tudását az EU-ról, miközben a kicsiket arcfestéssel ajándékozzuk meg. Vigyen haza emlékül ajándékot vagy karikatúra portrét, és a fotófülkékben készült vicces fényképpel örökítse meg a napot.
• Mélyreható viták: Ismerje meg, hogy miként látják a bennfentesek az EGSZB szerepét a mindenki számára elérhető, fenntartható, virágzó és befogadó Európa kialakításában. Ragadja meg a lehetőséget arra, hogy az EGSZB-tagokkal gyors és célzott beszélgetéseket folytasson az Ön számára fontos konkrét témákról. A nyílt nap egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a látogatók értékes ismereteket szerezzenek az európai politikai döntéshozatal középpontjában.
• A civil társadalom ereje: Fedezze fel, hogy az EGSZB a tevékenysége révén hogyan hidalja át a polgárok és EU közötti szakadékot. Tapasztalja meg, hogy a különböző álláspontok együtt hogyan támogatják a társadalmi igazságosságot, a környezetvédelmet és sok más fontos témát egy erősebb Európai Unió szolgálatában.

Ünnep két keréken!

Fokozva az izgalmakat, május 4-én egy kerékpároscsoport is érkezik az EGSZB-hez! A lelkes EGSZB-tagokból és más kerékpárosokból álló csoport néhány résztvevője 500 km-t teker Franciaországtól Brüsszelig, hogy felhívja a figyelmet az európai választásokra. Köszöntse őket velünk együtt, ahogy megérkeznek az EGSZB-hez, és tudjon meg többet inspiráló küldetésükről, utazásukról és azokról a kihívásokról, amelyekkel útközben szembesültek.

A nyílt nap több, mint látogatás: tapasztalat is egyben

Az EGSZB nyílt napja lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók kapcsolatba lépjenek Európával, ünnepeljék a demokráciát és felfedezzék a civil társadalom erejét. Mindegy, hogy az Unió tapasztalt, lelkes híve, EU-szkeptikus vagy csak kíváncsi újonc, mindenki számára tartogatunk valamit. Élje át a felfedezés, a tanulás és a részvétel élményét – mindezt az európai demokrácia szívében!

További részletekért maradjon kapcsolatban velünk

Nincs szükség előzetes regisztrációra. A következő hetekben több információt osztunk majd meg a konkrét tevékenységekről és az izgalmas rendezvényekről. Kövessen minket a közösségi médiában, és látogasson el honlapunkra (www.eesc.europa.eu/openday) az aktuális információkért.

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget arra, hogy első kézből megtapasztalja az EU-t! (cg)

#EuropeDay #UseYourVote

Február 27-én Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egyetértési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy együttműködjenek az európai választások előkészítése során.

A partnerség célja, hogy elmélyítse a két intézmény közötti együttműködést az európai választások előmozdítása, a részvételi arány növelése – különösen a nem szavazók és az első alkalommal szavazók körében –, valamint az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében.

Az intézmények több intézkedésről is megállapodtak, amelyek között szerepel az, hogy fokozzák együttműködésüket a választásokkal kapcsolatos kommunikáció terén, összehangolják rendezvényeiket (például a nyílt nap vagy a civil társadalmi hét), és információkat osztanak meg egymással a together.eu és az „Európának köszönhetjük” platformokon.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke elmondta: „Az európai választások az európai demokrácia lakmuszpapírja lesz. Az EGSZB platformként szolgálhat a civil társadalom számára, hogy az kiállhasson a demokrácia mellett. Üdvözlöm az Európai Parlamenttel kötött mai egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi számunkra, hogy aktívabb szerepet játszhassunk a választások előkészítésében, és megszólítsuk a szavazókat a részvételi arány növelése érdekében. Az EGSZB és az Európai Parlament egymás partnerei és szövetségesei.”

A memorandum ismerteti azokat a konkrét területeket, amelyeken az EGSZB és az Európai Parlament közötti együttműködést folytatni és erősíteni kell a 2024-es európai választások előtt. (kn/ll)

Régis Genté grúz-francia újságíróval beszélgettünk az európai választásokkal kapcsolatos fő aggodalmakról: a szélsőjobboldal erősödéséről, a motiválatlan fiatal szavazókról és a dezinformációról. Régis Genté a posztszovjet terület politikai szakértője. A Radio France Internationale, a France 24 TV és a Le Figaro fősodorbeli médiumoknak tudósít.

EGSZB info: Ön szerint a szélsőjobboldali pártok európai térnyerése hatással lesz az európai választások kimenetelére?

Egyáltalán nem vagyok szakértője az európai szélsőjobboldalnak, de a hazámban (Franciaországban) végzett jelenlegi felméréseket elnézve el kell ismernem, hogy a szélsőjobboldal áll élen. Az európai választások politikai eszközt jelentenek az európai polgárok számára ahhoz, hogy kifejezzék vagy közvetítsék a saját országukkal kapcsolatos üzeneteiket a politikusaik felé. Az európai polgárok először saját országuk politikai helyzetére gondolnak, és csak azután az európai helyzetre. Tehát igen, a szélsőjobboldali pártok valószínűleg hatással lesznek ezekre a választásokra, egy olyan kontextusban, ahol a szuverenitás kontra európai integráció kérdései egyre fontosabbá válnak.

Ön szerint a fiatalok motiváltak az európai választásokon való részvételre?

Úgy fogok válaszolni, mint egy átlagpolgár, aki 22 éve él egy posztszovjet térségben, és mint valaki, aki gyakran beszélget fiatalokkal Európában. Úgy látom, hogy a fiatalok nem nagyon motiváltak a választásokon való részvételre. Ugyanezt tapasztalom Grúziában is, ahol élek. Az ottani fiatalok politizálnak, de nem támogatják sem a kormánypártot, sem az ellenzéket. Szeretnének részt venni az országuk politikai életében, de nem hajlandók szavazni, mert egyik párt vagy pártvezető sem képviseli őket igazán. Ez egy érdekes álláspont, amelyet tiszteletben tartok, mert lehetőséget kínál a politikára más alapokon, a képviseleti demokrácián, a pártokon kívül. Mindeközben a politikai terepet a politikusokra és a különböző politikai erőkre hagyja... a fiatalok nélkül.

Milyen mértékben befolyásolhatja a dezinformáció a választókat a közelgő európai választásokon?

A dezinformáció akkor lesz sikeres, ha a célpontja gyenge, és ebben az esetben mi, európaiak vagyunk a célpont. Az orosz dezinformáció nem teremti a problémákat, hanem kihasználja a már meglévőket. És mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy társadalmaink jelenleg mély politikai és erkölcsi válságon mennek keresztül. Ez sajnos termékeny talajt jelent a dezinformáció számára. Mégis az a benyomásom, hogy európaiként és világpolgárokként ma már jobban képzettek és tapasztaltabbak vagyunk a közösségi médiában megjelenő hírek értelmezésében. Sokat tanultunk az elmúlt tíz évben. Kicsit jobban tudjuk, hogyan kell szűrni a közösségimédia-platformokon megjelenő híreket, mivel felismertük, hogy ezek a platformok a manipuláció és az álhírek terjesztésének terepéül szolgálnak. Nem szabad túl pesszimistának lennünk, mert már csak ezért is a dezinformáció áldozatai leszünk. A társadalmak már nem ilyen naivak, és az emberek tisztában vannak azzal, hogy az országok és más politikai szereplők a közösségi hálózatokat a közvélemény manipulálására használhatják. Nekem úgy tűnik, hogy az embereknek csak egy kis része aktív a közösségi médiában, és az átlagnépesség nagy többsége, a művelt emberek gyakran csendben maradnak. És ez a nem kevés ember nem esz meg minden ostobaságot, amit a közösségi médiában összehordanak.

Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elfogadott egy állásfoglalást, amelyben arra biztatja az európai polgárokat, hogy a küszöbön álló európai választásokon éljenek demokratikus szavazati jogukkal, és adják le voksaikat.

„Nehéz időket éltünk át, de senki sem tagadhatja, hogy az Európai Unió garantálja a békét, a demokráciát, a gazdasági jólétet és a társadalmi fejlődést tagállamai és polgárai számára. Az Uniónak köszönhetően szabadon dolgozhatunk, tanulhatunk és folytathatunk üzleti tevékenységet minden uniós országban” – emlékeztet az EGSZB az állásfoglalásban.

„A nacionalizmus, a populizmus és az egyes államok által alkalmazott különmegoldások nem adnak választ a kihívásokra. A válasz az összefogásban, az együttműködésben és az egységre való törekvésben keresendő” – fejti ki az EGSZB, hangsúlyozva, hogy egyetlen uniós ország sem képes egyedül megbirkózni az olyan kihívásokkal, mint a növekvő infláció, a háborúk, a migráció vagy az éghajlati vészhelyzet.

Az állásfoglalást az EGSZB márciusi plenáris ülésén fogadták el „A 2024. évi európai választások a civil társadalom szemszögéből” című vitát követően, amelyben civil társadalmi aktivisták, valamint Franciaország és Bulgária nemzeti gazdasági és szociális tanácsainak képviselői is részt vettek.

Az EGSZB mozgósítani szeretné az EU-szerte legalább 90 millió emberből álló hálózatát, és biztosítani kívánja, hogy az európaiak a szavazóurnákhoz járuljanak, és döntsenek arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben az elkövetkező öt évben.

Az EGSZB elnöke, Oliver Röpke a plenáris ülésen elmondta, hogy az EGSZB-tagok által képviselt szervezetek mélyen gyökereznek a tagállami civil társadalmakban: „Mindenkit meg tudunk szólítani, rá tudjuk beszélni az embereket a szavazásra, és így is kell tennünk. Erkölcsi kötelességünk.”

Az EGSZB az Európai Parlamenttel együttműködve is igyekszik növelni a részvételi arányt, amely általában jóval alacsonyabb, mint a nemzeti választásokon, különösen egyes tagállamok esetében.

Az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy a 2024-es választások tétje különösen nagy, hiszen a demokrácia világszerte és néhány tagállamban is visszaszorulóban van.

„A választások nem vetnek egy csapásra véget a gondjainknak, nem oszlatják el félelmeinket és nem enyhítik polgáraink aggodalmait, ám jogszerű módját jelentik annak, hogy kifejezésre juttassuk kívánságainkat, jobb jövőt követeljünk és felelősségre vonjuk a hatalmon levőket” – fejtette ki az elnök.

Az állásfoglalás három előadója, az EGSZB Munkáltatók, Munkavállalók, illetve Civil társadalmi szervezetek csoportjait képviselő Christa Schweng, Cinzia del Rio és Ioannis Vardakastanis EGSZB-tagok a plenáris ülésen felszólalva egységesen azt kérték az európaiaktól, hogy éljenek szavazati jogukkal, és válasszanak olyan képviselőket, akik kiállnak az egységes, demokratikus, fenntartható és szociális Európa mellett.

Júliusban az EGSZB újabb állásfoglalást fogad el, amely a civil társadalomnak az újonnan megválasztott Európai Parlamenthez és Európai Bizottsághoz intézett kéréseit foglalja össze. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB), az Európai Parlament (EP) vízügyi csoportjának és a Régiók Európai Bizottságának (RB) a képviselői közösen nyílt levelet küldtek Maroš Šefčovič ügyvezető alelnöknek, válaszul arra, hogy az Európai Bizottság elhalasztotta a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezést. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a vízzel kapcsolatos kérdéseket átfogóan közelítse meg, és ismételten szorgalmazták egy uniós kék megállapodás létrehozását.

A levél a három intézmény közös aggodalmát tükrözi a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezés elhalasztásáról szóló döntéssel kapcsolatban, amely rossz fényt vet az EU elkötelezettségére Európa egyre súlyosbodó vízügyi kihívásainak kezelése iránt. A három intézmény a civil társadalmat, a polgárokat, illetve a helyi önkormányzatokat képviseli az Unióban.

Olyan átfogó és együttműködésen alapuló megközelítést javasolnak, amely a vízzel kapcsolatos kérdéseket minden szakpolitikában érvényesítené, és ezzel biztosítaná, hogy a társadalom egésze, a mezőgazdasági termelők, az ipar és az infrastruktúra méltányos módon hozzáférjen a vízhez, és figyelmet kapjanak a víz társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozásai.

Ennek a lépésnek az a célja, hogy túllépjünk a jelenlegi széttagolt megközelítéseken egy átfogóbb és hatékonyabb, önálló vízügyi stratégia javára. Az intézményközi felhívás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezéssel kapcsolatos munkáját, és a következő mandátumidőszakban (2024–2029) a vízügyet tegye az EU egyik legfontosabb prioritásává.

A teljes levél itt olvasható.(gb)