Október 17–18-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megtartotta kiemelt éves kommunikációs rendezvényét, az uniós kapcsolatépítő szemináriumot, amelyen civil társadalmi szervezetek kommunikációs szakemberei vettek részt. „A demokrácia bástyája: segítsünk az újságíróknak túlélni és boldogulni” címmel tartott idei szeminárium központi témája a tömegtájékoztatás aktuális helyzete és a társadalomban elfoglalt helye volt. A szeminárium rámutatott arra, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát korlátozó kormányok és magánérdekek miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az újságírókra. A szokásos akadályok mellett most már a generatív mesterséges intelligencia terjedésével is meg kell küzdeniük: az ugyanis a benne rejlő előnyök ellenére veszélybe sodorja az újságírás gazdasági alapjait.

„Mi az igazság? Ez az örök kérdés ismét jelentőséget kap a mesterséges intelligencia kapcsán, az álhírek, összeesküvés-elméletek és önkényuralmi kormányok kontextusában, hiszen ezek mindegyike szisztematikusan aláássa a tájékozott és tiszteletteljes vitát, valamint az információk pontosságát. Nagyon is időszerű tehát, hogy együtt olyan kérdéseket és válaszokat keressünk, amelyek egyesítenek minket az EU-ban” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

„20 évvel ezelőtt kevesen gondolták volna, hogy 2024-ben a legtöbbünk már nem az újságot olvassa a reggeli kávé mellett, hanem a telefonunkba merülünk, hogy híreket olvassunk hírportálokon, és mindezt egyre inkább a közösségi médián keresztül tesszük” – fogalmazott Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke. „Ám az új kihívások mellett a régiek is megvannak. Az újságíróknak még mindig fel kell venniük a harcot régi ellenségeikkel: ilyenek a cenzúra, az átláthatatlan tulajdonviszonyok, az elégtelen finanszírozás és a médiaellenes jogszabályok – csak hogy néhányat említsünk.”

Ricardo Gutiérrez, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy az újságírói munkát „közszolgálatnak” vagy „közjószágnak” kell tekinteni, amelynek biztosítását gazdasági kihívások, zaklatást jelentő perek (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) és közvetlen erőszak is veszélyeztetik (2015 óta 14 újságírót gyilkoltak meg az EU-ban).

„Az újságírói szakma nagyobb veszélyeket hordoz magában, mint valaha” – hívta fel a figyelmet Jerzy Pomianowski, a Demokráciáért Európai Alapítvány ügyvezető igazgatója, felidézve, hogy Belaruszban üldöznek bizonyos újságírókat. Andrej Gnyot belarusz filmrendező, aktivista és újságíró, aki Belgrádban él házi őrizetben, a kiadatás kockázata mellett, videóüzenetben hangsúlyozta, hogy az újságírást fenyegető legnagyobb veszély „a brutális erőszak, amely az igazság és a tisztesség ellen irányul”. Hanna Ljubakova belarusz újságíró, akit távollétében 10 év börtönbüntetésre ítéltek, ezzel összecsengve jegyezte meg, hogy Belaruszban jelenleg 33 újságíró van börtönben, és hogy akár még azt is börtönbüntetéssel sújthatják, aki követi őt a közösségi médián.

Dr. Alexandra Borchardt vezető újságíró, független tanácsadó, médiakutató, a „Megbízható újságírás a generatív mesterséges intelligencia korában” című EBU-jelentés vezető szerzője azt az általa „provokatívnak” minősített állítást fogalmazta meg, hogy „az újságírás nem egyeztethető össze a generatív MI-vel, ugyanis az újságírás a tényekről szól, a generatív MI pedig valószínűséget számít, tehát nem érdeklik a tények. Ezért fontos az MI kapcsán a tényellenőrzés” – jelentette ki „Megbízható információk a generatív MI korában” címmel tartott vitaindító beszédében.

Dr. Alexandra Borchardt figyelmeztetett arra is, hogy a médiában „digitális szakadék” tapasztalható, ugyanis a társadalom egy része elfogadja a mesterséges intelligenciát, a többiek pedig ellenállnak neki. Ha a tömegtájékoztatás nem alkalmazkodik, eleshet annak lehetőségétől, hogy a mesterséges intelligencia segítségével korszerűsödjön és új közönséget szólítson meg. A média számára a generatív MI okán felmerülő kihívások között említhető, hogy a mesterséges intelligencián alapuló üzleti modellben csökken az újságírók jelentősége, és elvesztik az ellenőrzést a tartalom felett.

A mesterséges intelligencia által tömegesen előállított információ pedig túlterhelheti a közönséget. „Hány fiatal akar majd újságíró lenni, ha az MI-vel kell versenyezniük?” – tette fel a kérdést Dr. Alexandra Borchardt. (ll)