Meglepetésvendégünk Pyrros Dimas háromszoros olimpiai bajnok, korábbi görög súlyemelő, aki elmesélte nekünk, hogy mire figyel, amikor az olimpiai játékokat nézi. Bár az olimpiai játékok az idők során sok tekintetben megváltoztak, az olimpia elvei és a versengő sportolók érzelmei még mindig ugyanazok, mint korábban.
Meglepetésvendégünk Pyrros Dimas háromszoros olimpiai bajnok, korábbi görög súlyemelő, aki elmesélte nekünk, hogy mire figyel, amikor az olimpiai játékokat nézi. Bár az olimpiai játékok az idők során sok tekintetben megváltoztak, az olimpia elvei és a versengő sportolók érzelmei még mindig ugyanazok, mint korábban.
Pyrros Dimas a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség alelnöke és az USA nemzeti válogatottjának edzője. Három olimpiai aranyérmet és egy bronzérmet nyert. Tagja volt a görög parlamentnek, és a Görög Súlyemelő Szövetség elnöki tisztét is betöltötte.
Készen áll arra, hogy útnak induljon, és tájékozottabb, elkötelezettebb és aktívabb európai polgárrá váljon? Akár diák, akár fiatal szakember vagy egy közösség aktív tagja, az EGSZB európai demokráciáról szóló útlevele kulcsfontosságú a polgári jogaiban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához.
Készen áll arra, hogy útnak induljon, és tájékozottabb, elkötelezettebb és aktívabb európai polgárrá váljon? Akár diák, akár fiatal szakember vagy egy közösség aktív tagja, az EGSZB európai demokráciáról szóló útlevele kulcsfontosságú a polgári jogaiban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához.
Ez az útlevél adatlapokat, háttér-információkat, útmutatókat és iránytűket tartalmaz a modern európai demokrácia valamennyi aspektusáról. Található benne egy „részvételi eszköztár” és egy az európai polgári kezdeményezésről szóló részletes útmutató is.
Érdekli az európai demokrácia útlevelének új kiadása (2023–2024)? Írjon nekünk, és mi elküldjük Önnek – az útlevél immár mind a 24 uniós nyelven elérhető.
Az interaktív változatot online is megtekintheti angol, francia vagy német nyelven (a többi nyelv fokozatosan kerül hozzáadásra), és egy olyan világba léphet, ahol valóban számít a hangja! (ep)
Egyes történésekre szívesen ráragasztják az emberek, hogy azok az évszázad meghatározó pillanatai és eseményei, emiatt ez a kifejezés elcsépeltté válik. Most azonban, amikor hamarosan megalakul az új Európai Bizottság, éppen egy ilyen meghatározó pillanat tanúi vagyunk: erősödik a szélsőjobb, az egész kontinensen egyre nagyobb az elégedetlenség, továbbra is dúl az ukrajnai háború, a gázai háború pedig nyílt regionális háborúvá szélesedhet.
Egyes történésekre szívesen ráragasztják az emberek, hogy azok az évszázad meghatározó pillanatai és eseményei, emiatt ez a kifejezés elcsépeltté válik. Most azonban, amikor hamarosan megalakul az új Európai Bizottság, éppen egy ilyen meghatározó pillanat tanúi vagyunk: erősödik a szélsőjobb, az egész kontinensen egyre nagyobb az elégedetlenség, továbbra is dúl az ukrajnai háború, a gázai háború pedig nyílt regionális háborúvá szélesedhet.
Az Atlanti-óceán túloldalán még nincs elvetve a kocka, de a vámok növekednek és nem csitul, sőt egyre élesebb a Kínával folytatott kereskedelmi háború, ami minden bizonnyal sokkolni fogja az ellátási láncokat és a fogyasztói árakat, így ezt végül a lakosság is meg fogja érezni.
Eközben tavasszal az Európai Parlament és az EU Tanácsa új megszorítási szabályokról állapodott meg, és a „takarékos” uniós tagállamok még mindig blokkolják a további saját forrásokat vagy hitelfelvételi lehetőségeket. Az EU egyre nagyobb éghajlati nyomással, társadalmi feszültségekkel, szélsőségekkel és fasizmussal, a demokrácia hiteltelenítésével és a tekintélyelvűség erősödésével néz szembe, aminek – a nukleáris megsemmisülés és az uniós határok mentén zajló nyílt háború fenyegetésével együtt – bizony adnia kellene némi ösztönzést az uniós vezetőknek arra, hogy félretegyék rövidlátásukat és belső harcaikat. Minden olyan politika, amely ignorálja az egyenlőtlenséget és az igazságosságot (vagy csak prédikál róla), szükségszerűen elbukik. A polgárok belefáradtak az unos-untalan ismételt, szépen hangzó beszédekbe és szólamokba, miközben azt látják, hogy egyre nagyobb bajban vannak és küzdenek a megélhetésükért, sokuknak pedig így is megszűnik a munkahelye, jövedelme pedig bezuhan. A szélsőjobboldali populizmus kihasználja mindezt, és azzal tér ki az alapvető kérdések elől, hogy a bevándorlókat hibáztatja.
Társadalmi igazságosság nélkül egyik tagállamban sem lesz stabilitás, és megbízható partnerekre sem számíthatunk. Enélkül viszont nem lesz egység, amely pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudjuk az EU előtt álló kihívásokat. Legyen a társadalmi haladás az egyesítő ereje ennek az új uniós jogalkotási ciklusnak.
Szerencsés ember vagyok. A párizsi a kilencedik olyan olimpia, amelyen részt vettem – az első az 1992-es barcelonai volt. Négy olimpián sportolóként vettem részt, és érmet is nyertem. A másik ötöt különféleképpen éltem meg: voltam néző, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség tagja és az amerikai csapat edzője is.
Szerencsés ember vagyok. A párizsi a kilencedik olyan olimpia, amelyen részt vettem – az első az 1992-es barcelonai volt. Négy olimpián sportolóként vettem részt, és érmet is nyertem. A másik ötöt különféleképpen éltem meg: voltam néző, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség tagja és az amerikai csapat edzője is. Az olimpiaközelben töltött évtizedek során sok változásnak voltam tanúja. A játékok helyszínei is sokat alakítottak az olimpiákon, de azok idővel egyébként is egyre nagyobb volumenű eseményekké nőtték ki magukat. A televíziós közvetítések fejlődése révén a nézők közelebb kerülhettek a sportolókhoz – olyannyira, hogy manapság már az arcukon megjelenő érzelmeket is láthatják. Az új olimpiai sportágak megjelenése sok fiatal számára is érdekessé tette a játékokat, és olyan sportágakkal ismerkedtünk meg, amelyekről korábban nem is hallottunk. A biztonsággal kapcsolatos szempontok viszont mindannyiunkat arra emlékeztetnek, hogy kiszámíthatatlan világban, viharos időket élünk.
Az olimpiai játékok terén tehát minden változik. Minden, kivéve az olimpiai elveket és a részt vevő sportolók álmait. Napjaink világában az olimpiai eszmék fontosabbak, mint valaha. Ráadásul ezek az eszmék gyakran megelőzik saját korukat. Az olyan fogalmak, mint a befogadás, a sokszínűség elfogadása és a harmonikus együttélés ugyanis évtizedek óta az olimpiai szellem részét jelentik – és ez már jóval azelőtt így volt, hogy társadalmi vita indult volna ezekről a kérdésekről. Akárhogy is, sportemberként és olyan olimpikonként, aki tudja, hogy mennyi erőfeszítéssel jár az ilyen magas szintű versenysportban való részvétel, elsősorban a sportolókra kell koncentrálnom. E fiatalok közül sokak számára ugyanis az olimpia életcélt jelent – ez ad értelmet az életüknek, ez minden álmuk. Ezért ami engem illet, az olimpián nem az eredménytáblát vagy a rangsort nézem, hanem a sportolók arckifejezéseit. Nézem ahogy örülnek, vagy éppen szomorkodnak. Nézem örömkönnyeiket és üdvrivalgásukat. Mert az olimpia azokról az emberekről szól, akik azért küzdenek, hogy legyőzzék saját korlátaikat.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
A jövő munkahelyei olyan készségeket igényelnek, amelyekkel megvalósítható a zöld és digitális átállás, illetve kezelhetők a demográfiai változások. Hogyan biztosíthatjuk, hogy a képzésbe és átképzésbe való beruházás során ezek az intézkedések a legkiszolgáltatottabbakhoz is eljussanak? Jelenleg milyen szakadékokról beszélhetünk a készségek terén, és azok hogyan kapcsolódnak a szegénységhez?
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
A jövő munkahelyei olyan készségeket igényelnek, amelyekkel megvalósítható a zöld és digitális átállás, illetve kezelhetők a demográfiai változások. Hogyan biztosíthatjuk, hogy a képzésbe és átképzésbe való beruházás során ezek az intézkedések a legkiszolgáltatottabbakhoz is eljussanak? Jelenleg milyen szakadékokról beszélhetünk a készségek terén, és azok hogyan kapcsolódnak a szegénységhez?
Július 10-én az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja egy tematikus vita keretében vizsgálta meg ezeket a kérdéseket. A vitaalkalom egyben útjára indított egy új EGSZB-tanulmányt is, amely azt vizsgálja, hogy Hogyan lehet felszámolni a készségszegénységet a legkiszolgáltatottabbak körében? A csoport kérésére az EGSZB rendelte meg a tanulmányt a készségek európai évével (2023) összefüggésben. A tanulmány megvizsgálja a készségszegénységet, mint új fogalmat, megpróbálja azt definiálni, feltárja annak lehetséges okait és a szóba jövő megoldásokat, megnyitva az utat a témával kapcsolatos jövőbeli további kutatások előtt. Egyik következtetése, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a továbbképzést igénylő kiszolgáltatott személyek azonosításában és támogatásában, aminek során szorosan együtt kell működniük a helyi közösségekkel és hatóságokkal, ki kell aknázniuk kapcsolatrendszereiket, és biztosítaniuk kell, hogy senki se maradjon le az oktatás és a készségfejlesztés terén.
A vitában részt vett Juliana Wahlgren, az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) igazgatója, aki a készségekhez való hozzáférést befolyásoló mögöttes tényezőkről beszélt, valamint Agnieszka Maj, a tanulmányt készítő Szociális és Gazdasági Kutatói Központ (CASE) kutatója.
A tematikus vitáról szóló teljes cikk és a szerzőkkel készült interjúa rendezvény honlapján olvasható.
A Munkáltatók csoportja gratulált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének júliusi újraválasztásához, és üdvözölte politikai iránymutatásait. Ezek az iránymutatások jelentős elmozdulást jeleznek: jól mutatják, hogy az Európai Bizottság foglalkozni akar a gyengélkedő versenyképesség kihívásával, felismerve, hogy ez ugyanolyan kritikus kérdés, mint az éghajlatváltozás és a biztonság.
A Munkáltatók csoportja gratulált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének júliusi újraválasztásához, és üdvözölte politikai iránymutatásait. Ezek az iránymutatások jelentős elmozdulást jeleznek: jól mutatják, hogy az Európai Bizottság foglalkozni akar a gyengélkedő versenyképesség kihívásával, felismerve, hogy ez ugyanolyan kritikus kérdés, mint az éghajlatváltozás és a biztonság.
A versenyképesség és a jólét végre a kulcsfontosságú prioritások közé került. Az új Európai Jóléti Terv célja, hogy megkönnyítse Európában az üzleti tevékenységeket, elmélyítse az egységes piacot, és úttörő technológiák segítségével növelje a termelékenységet. Külön üdvözöljük, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével, a végrehajtás egyszerűsítésével és azzal, hogy mindezek koordinálására külön alelnököt neveznek ki, kimondottan szem előtt tartják a vállalkozások életének megkönnyítését.
Az EGSZB Munkáltatók csoportja már régóta szorgalmazza ezt a megközelítést. Ezt a Jólét mindenkinek: Versenyképességi program az EU számára című dokumentumban foglalt prioritásaink is tükrözik, és szívesen részt veszünk az arra irányuló munkában, hogy a végrehajtás igazodjon a valós körülményekhez. Az EU versenyképessége egy ideje komoly veszélynek van kitéve. Bár Európa továbbra is az egyik leginkább innovatív, biztonságos és virágzó régió, lemaradt az Egyesült Államok mögött, és több kulcsfontosságú mérőszám tekintetében Kínával szemben is veszít a pozíciójából. Ilyen például az egy főre jutó GDP növekedése, melynek kapcsán az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben lehagyta Európát. Jól jelzi ezt az aggasztó tendenciát az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szabadalmak száma és a közvetlen külföldi befektetések szintje.
Ezért különösen üdvözöljük a következő Európai Bizottság politikai iránymutatásaiban szereplő alábbi prioritásokat:
Megújított versenyképességi ellenőrzés és intézményközi megállapodás az egyszerűsítésről és a jogalkotás minőségének javításáról
A beruházások felpörgetése az európai megtakarítási és beruházási unióval
A kutatási kiadások növelése a stratégiai prioritásokra, az úttörő kutatásra és a tudományos kiválóságra összpontosítva
Új, uniós szintű jogi státusz létrehozása az innovatív vállalkozások növekedésének elősegítéséhez
Egy ún. tisztaipar-megállapodás az infrastruktúrába és az iparba való beruházások, az energiaárak csökkentése és a vállalatok zöldítési erőfeszítéseinek támogatása érdekében.
A sport időtlen érték: embereket és országokat egyesít
Tisztelt Olvasóink!
Az EGSZB elindította az „Álljunk ki együtt, erősebben a sport értékeiért” elnevezésű kezdeményezést, hogy a civil társadalom szempontjából támogassa a 2024. évi párizsi olimpiai játékok kapcsán képviselt értékeket. A kezdeményezés ráirányította a figyelmet az EGSZB munkájára, amely uniós intézményként mindig is élen járt a sport népszerűsítésében, azt hirdetve, hogy a sport értékes eszköz arra, hogy a társadalom minden rétegében megfelelő értékeket mozdítsunk elő.
A sport időtlen érték: embereket és országokat egyesít
Tisztelt Olvasóink!
Az EGSZB elindította az „Álljunk ki együtt, erősebben a sport értékeiért” elnevezésű kezdeményezést, hogy a civil társadalom szempontjából támogassa a 2024. évi párizsi olimpiai játékok kapcsán képviselt értékeket. A kezdeményezés ráirányította a figyelmet az EGSZB munkájára, amely uniós intézményként mindig is élen járt a sport népszerűsítésében, azt hirdetve, hogy a sport értékes eszköz arra, hogy a társadalom minden rétegében megfelelő értékeket mozdítsunk elő.
A kezdeményezéssel szimbolikusan szeretnénk felvetni a fegyverszünet gondolatát, amelyet először a kilencedik században, az ókori görög olimpiai játékokon vezettek be. A fegyverszünet, görögül ekecheiria, az egymással hadban álló városállamok közötti béke időszakát jelentette a játékokhoz kapcsolódó ünnepségek során, lehetővé téve, hogy a sportolók és nézők biztonságosan részt vehessenek a játékokban.
Napjainkban a fegyverszünet gondolata időszerűbbnek, mint valaha – elég, ha csak a jelenlegi törékeny geopolitikai helyzetre gondolunk, az Európában és a világ más részein kialakult konfliktusokra és nyugtalan politikai helyzetre.
Azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sport időtlen értéket képvisel. Ahogy Nelson Mandela fogalmazott, a sport reményt teremthet ott, ahol egykor csak kétségbeesés uralkodott. Az általunk védelmezett értékek képesek megváltoztatni a világot, illetve békét és harmóniát teremtve, a tisztelet és a barátság szellemében egyesíteni embereket és országokat.
Ennek jegyében rövid kampányt indítottunk, amely jól tükrözi a kiválóság, a tisztelet és a barátság három eredeti értékét. Ezek alakultak az évek során, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyeket is.
A szervezett civil társadalom kiáll amellett, hogy építsünk egy békés és jobb világot, és ehhez a sporton keresztül tanítsuk a fiatalokat: azzal, hogy sportolni mindenfajta megkülönböztetés nélkül, egymás kölcsönös megértésével, a barátság, a szolidaritás és a sportszerűség szellemében lehet és kell.
A párizsi játékok kezdete óta cikkek, grafikák, videoüzenetek és különféle nyilatkozatok jelentek meg a tagoktól az EGSZB honlapján és közösségimédia-platformjain. A kampány a paralimpia ideje alatt folytatódott, kiemelve, hogy ez a nagyszerű sportünnep erőteljes nyomot hagy a társadalomban, határozott üzeneteket küldve az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód fontos értékeiről.
A párizsi játékok során hirdetett sportértékek nagyban egybevágnak a szabadság, a béke, a sokszínűség és a befogadás európai értékeivel. Ezeknek az értékeknek vezérelvként kellene szolgálniuk mindennapi életünkben azzal, hogy a különbségeket és a konfliktusokat párbeszéd útján és a kölcsönös tisztelet jegyében kell kezelni.
Az EGSZB, a szervezett civil társadalom otthona mindig is kiállt ezen értékek mellett, azt hirdetve, hogy olyan, befogadóbb, méltányosabb és összetartóbb társadalomra van szükség, amelyben mindenki számára garantált az esélyegyenlőség és az aktív szerepvállalás lehetősége.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Régiók Bizottságával együttműködve megállapodott abban, hogy a Van Maerlant épület (VMA) is részt vesz az Urban Brussels által szervezett Európai Örökség Napok rendezvényen, melyre ez évben a szeptember 14–15-i hétvégén került sor.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Régiók Bizottságával együttműködve megállapodott abban, hogy a Van Maerlant épület (VMA) is részt vesz az Urban Brussels által szervezett Európai Örökség Napok rendezvényen, melyre ez évben a szeptember 14–15-i hétvégén került sor.
A látogatók vezetett túrákon vehettek részt az épületben, ahol a rotunda márványlépcsőin felkapaszkodva felfedezhették az 1980-as évek elejének eredeti építészetét, megtekinthették a teljesen felújított és modernizált negyedik emeletet annak innovatív és környezetbarát megoldásaival, valamint az épület legjellegzetesebb részét, a rue Belliard fölött átívelő kétemeletes gyaloghidat, rajta a Jean-Paul Laenen belga szobrászművész által 1991-ben készített Ariadné fonala című szoborral.
A brüsszeli Európai Örökség Napok (Journées du Patrimoine/Open Monumentendagen) egy évente megszervezésre kerülő rendezvény, amely az Art Nouveau gazdag történelmét ünnepli a városban. A helyi lakosok és a turisták egyaránt felfedezhetnek különböző épületeket a fővárosban, különös tekintettel a nagyközönség előtt általában zárt épületekre.
