Bejelentették a 2024. évi uniós ökológiai díjak döntőseit: nyolc kategóriában 12 uniós tagállam 24 projektjét. A nyerteseket szeptember 23-án Brüsszelben, az évente megrendezésre kerülő uniós ökológiai napon hirdetik ki. 

A harmadik alkalommal átadásra kerülő díjjal olyan innovatív és fenntartható projekteket ismernek el, amelyek jelentős hozzáadott értéket teremtenek a biotermékek előállítása és fogyasztása terén. A nyertesek számára platformot biztosítanak arra, hogy szélesebb közönség előtt is bemutassák példaértékű gyakorlatukat. 

A díjakat az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa szervezi. A bírálóbizottság hét tagból áll, akiket ezek az intézmények jelölnek. 

A döntőbe jutottak: 

• Legjobb ökológiai mezőgazdasági termelő (nő): Blagvszta Vaszilieva (Bulgária), Caroline Devillers (Belgium), Reinhild Frech-Emmelmann (Ausztria) 
• Legjobb ökológiai termelő (férfi): Gianpaolo Mancini (Olaszország), Tommi Hasu (Finnország), Benny Schöpf (Németország) 
• Legjobb ökológiai régió: Comunidade Intermunicipal do Alto Tâmega e Barroso (Portugália), Kasztília–La Mancha (Spanyolország), Etelä-Savo (Finnország) 
• Legjobb ökológiai város: BioStadt Bremen (Németország), Cascais (Portugália), Las Rozas (Spanyolország) 
• Legjobb ökológiai „biokörzet”: Distretto del Cibo Monregalese (Olaszország), Bioregião de S. Pedro do Sul (Portugália), Sörmland biokörzet (Svédország) 
• Legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozás: Biologon GmbH (Ausztria), Gino Girolomoni Cooperativa Agricola (Olaszország), organic veggie food GmbH (Németország) 
• Legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő: BIOGAST GmbH (Ausztria), Coolanowle Organic Meats (Írország), SAiFRESC (Spanyolország) 
• Legjobb ökológiai étterem/vendéglátó: B2 Bio pur GmbH (Németország), Biohotel St. Daniel (Szlovénia), Kalf & Hansen (Svédország) 

Az EU-ban 17 millió hektáron folyik ökológiai termelés (ami 2022-ben az uniós mezőgazdasági területek 10,5%-át tette ki), és a cél az, hogy 2030-ra elérjük az európai zöld megállapodás által kitűzött 25%-os célt. A közvélemény tudatosságának növelése és a fogyasztói kereslet erősítése döntő fontosságú. Az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv részeként 2022-ben létrehozott uniós ökológiai díjak célja a kiválóság elismerése a teljes ökológiai értékláncban – a gazdálkodástól az étkeztetési szolgáltatásokig –, az ökológiai gyakorlatok láthatóbbá és ismertebbé tétele mellett. (ks)

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az informális gondozók kérdését a politikai napirend kiemelt helyén szerepeltesse, és hozzon létre egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére.

Az egyik, júliusban elfogadott véleményében az EGSZB további intézkedések meghozatalát szorgalmazza mind uniós, mind nemzeti szinten az informális gondozók jobb védelme és a társadalomhoz való létfontosságú hozzájárulásuk elismerése érdekében.

Ilyen intézkedésként az Európai Bizottság létrehozhatna egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére, illetve magas színvonalú, elérhető és közösségi alapú szolgáltatásokat kellene biztosítani a családi gondozók terheinek enyhítése érdekében, valamint mentesítő szolgáltatásokat is nyújtani kellene. Az is alapvetően fontos, hogy a gondozók rugalmas munkafeltételek mellett dolgozhassanak, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy családtagjaik gondozása miatt fel kelljen adniuk munkahelyüket.

Pietro Vittorio Barbieri, a vélemény előadója kijelentette: „Az EGSZB készen áll arra, hogy képviselje társadalmunk egyik, nagyrészt láthatatlan csoportját: az informális gondozókat. E csoport tagjai sok esetben kénytelenek feladni munkahelyüket, ennek következtében pedig nemcsak jövedelmüktől, hanem számos jogosultságtól is elesnek. Az informális gondozók a kulisszák mögött végzik tevékenységüket. Itt az ideje, hogy erőfeszítéseik reflektorfénybe kerüljenek.”

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az informális gondozás vállalása önkéntes döntés legyen, hogy kezeljék a nemek közötti egyenlőtlenségeket, hogy az informális gondozók a rugalmasabb munkarendnek köszönhetően megtarthassák munkahelyüket és fizetésüket, és könnyen visszatérhessenek a munkaerőpiacra, ha kénytelenek voltak elhagyni azt. Fontos biztosítani számukra a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt.

Az informális gondozásban a férfiak és a nők nem egyformán vesznek részt. Az ilyen gondozást túlnyomórészt nők végzik: 70%-ukra hárul gondozási feladat gyermekük, házastársuk vagy testvérük kapcsán. Amellett, hogy jobban ki vannak téve a kiégés és a pszichofizikai túlterheltség kockázatának, ezeket a nőket a szegénység veszélye is komolyan fenyegeti. „Jóléti rendszerünk a világon az egyik legkiválóbb, sok esetben azonban a nők testi és lelki erejére és kitartására támaszkodik” – mutatott rá az előadó.

A vonatkozó előírások és szabályozás hatásának nyomon követése érdekében rendkívül fontos, hogy minőségi és mennyiségi adatok álljanak rendelkezésre az informális gondozók tényleges életkörülményeire vonatkozóan. Az EGSZB további kutatási stratégiák alkalmazását szorgalmazza, különösen az Eurofound együttműködésével, valamint az érdekelt felek bevonásával.

Az EU-ban a több mint hárommillió gyakornoknak közel fele nem részesül díjazásban, és közel egyharmaduk nem fér hozzá szociális védelemhez.

Az EGSZB júliusban magas szintű vitát tartott a szakmai gyakorlatokra vonatkozó uniós jogszabályok javításáról, miután a civil társadalom és ifjúsági szervezetek szorgalmazták, hogy véget kell vetni annak a széles körben elterjedt gyakorlatnak, hogy a gyakornokok ingyen dolgoznak, és nem férnek hozzá a szociális védelemhez vagy más munkavállalói és szociális jogokhoz.

A plenáris ülésen Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal folytatott vita során az EGSZB üdvözölte az európai szakmai gyakorlatok javítását célzó legutóbbi európai bizottsági javaslatokat – a szakmai gyakorlatokról szóló irányelvet és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszerét.

Az EGSZB azonban sürgette a társjogalkotókat, hogy szigorítsák azokat a javaslatokat, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy a szakmai gyakorlatokat olcsó munkaerő forrásaként vagy a pályakezdő állások helyettesítésére használják fel. Hangsúlyozta a gyakornokok méltányos díjazásának, valamint a szakmai gyakorlat során felmerülő megélhetési költségeik fedezésének fontosságát.

Oliver Röpke EGSZB-elnök kijelentette: „A szakmai gyakorlatok kulcsfontosságúak, mivel lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közvetlen munkatapasztalatot szerezzenek. Biztosítanunk kell, hogy anyagi korlátok miatt egyetlen fiatal se legyen kizárva ezekből a lehetőségekből. Ezért a szakmai gyakorlatok után méltányos díjazást kell fizetni. Európában fel kell lépnünk a kizsákmányolási célú szakmai gyakorlatok ellen, és köszönetet mondok az Európai Bizottságnak az e cél elérésére irányuló javaslataiért.”

Schmit biztos elmondta: „A szakmai gyakorlatok nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a fiatalok számára ahhoz, hogy kezdeti munkatapasztalatot szerezzenek, új készségeket sajátítsanak el és hálózatot építsenek. A szakmai gyakorlatoknak azonban színvonalasnak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy egyértelmű tanulási célt kell kitűzni, fizetést kell biztosítani, és a gyakornokoknak mentorálást és iránymutatást kell kapniuk, ezzel segítve őket a munka világába való belépésben.”

A szakmai gyakorlatokról szóló irányelvről és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszeréről szóló véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy az illetékes hatóságok kulcsszerepet játszanak a szakmai gyakorlatnak álcázott rendes munkaviszony elleni küzdelemben. A szociális partnerek – a meglévő nemzeti gyakorlatokkal összhangban – hozzájárulhatnak ezekhez a törekvésekhez.

„Európa-szerte alapvetően fontos a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének javítása, különösen a tanulási és képzési tartalmak megerősítése, valamint a szakmai gyakorlatokkal való visszaélés és azok nem megfelelő alkalmazása elleni küzdelem tekintetében. Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy e célok elérésének biztosítása érdekében javítson az előterjesztett javaslatokon” – mondta Nicoletta Merlo, a vélemény előadója. (ll)

Az EGSZB már most figyelmeztet az EU közelgő bővítésének a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira. A bővítésre jelentős globális kihívások, többek között a geopolitikai változások, az éghajlatváltozás, valamint az energia- és környezetvédelmi politikák átalakulása mellett kerülne sor. Az EGSZB az új tagok csatlakozása kapcsán hangsúlyozza az alapos felkészülés és az uniós értékek melletti elkötelezettség fontosságát. 

Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén véleményt fogadott el, amelyben kiemelte a bővítési folyamat összetettségét, és hangsúlyozta, hogy mind az uniós tagállamok, mind a tagjelölt országok mezőgazdasági ágazatainak készen kell állniuk a bővítésre, fenntarthatónak kell lenniük, és kiegyensúlyozott támogatásban kell részesülniük. A bővítés az EU stratégiai autonómiájának megerősítését és a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentését célozza. A korábbi bővítések azonban vegyes eredményekkel jártak, és gyakran a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak kedveztek a kisebb vidéki gazdaságokkal szemben. 

Erre a vélemény előadója, Stoyan Tchoukanov is rámutatott, aki megjegyezte, hogy bár a korábbi bővítések általában sikeresek voltak, nem egyformán kedveztek a vidéki térségeknek és a kistermelőknek. Kiemelte, hogy a fennakadások elkerülése érdekében elengedhetetlen a mezőgazdasági rendszer gondos irányítása. 

Az esetleges félretájékoztatás elkerülése és a zökkenőmentes integráció biztosítása érdekében az EGSZB átfogó adatgyűjtést és a mezőgazdasági reformok nyomon követését szorgalmazza. A tagjelölt országoknak alkalmazkodniuk kell a közös agrárpolitika (KAP) fejlődéséhez, amely a hagyományos támogatásokkal szemben most már az ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A bővítés várhatóan jelentősen megnöveli az EU mezőgazdasági területét, különösen Ukrajna csatlakozásával, amely önmagában negyedével növelné azt. 

Az EGSZB a fokozatos integráció megközelítését ajánlja, külön költségvetést biztosítva a leginkább érintett mezőgazdasági alágazatok, és különösen a kkv-k támogatására. A KAP jövőbeli reformjainak a fenntarthatóságra kellene összpontosítaniuk, a hektáralapú támogatások helyett a környezeti és társadalmi előnyökön alapuló ösztönzőket nyújtva. 

Összességében az EGSZB gondos, kellően támogatott bővítési folyamatot sürget annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam részesüljön ennek előnyeiből, és hogy az uniós mezőgazdasági gyakorlatok a növekvő geopolitikai feszültségek közepette is fenntarthatóak és méltányosak maradjanak.

Az EGSZB hiányolja az Európai Bizottság fejlett anyagokra vonatkozó jelenlegi tervéből a finanszírozást, a számszerűsíthető célokat és a fenntarthatósági mutatókat. A vonatkozó európai bizottsági közleményről szóló véleményében olyan átfogó stratégiát szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be ebben a létfontosságú ágazatban. 

„A fejlett anyagok kulcsfontosságúak az EU ipara, gazdasági növekedése és fenntarthatósága szempontjából. Minden termelési folyamatban fenntarthatósági mutatókra van szükségünk, és biztosítanunk kell a megfelelő készségeket és a képzett munkaerőt” – szögezte le Anastasis Yiapanis, a vélemény előadója. 

Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy az Európai Bizottság terve nem rendelkezik az EU ipari vezető szerepének biztosításához szükséges ambíciókkal és konkrét célokkal. Gerardo Luis Arroyo Herranz társelőadó felhívta a figyelmet arra, hogy hiányoznak a számszerűsíthető célok, a határidők és a fő teljesítménymutatók. Az EGSZB bátor, stratégiai megközelítést szorgalmaz az EU fejlett anyagokkal kapcsolatos képességeinek javítása érdekében, és azt javasolja, hogy – jelentős ipari hatása miatt – az egészségügyet is tekintsék stratégiai területnek. 

Az egyik legfontosabb ajánlás szerint át kell térni a körforgásos gazdaságra, hogy ezzel is csökkentsük a nyersanyagoktól való függést. Ehhez fokozott együttműködésre van szükség az ipar, a tudományos élet és a politikai döntéshozók között, és jelentős beruházások kellenek a kutatásba és fejlesztésbe, valamint a készségfejlesztésbe. „Megfelelően képzett emberek nélkül minden intézkedés kudarcot vallhat. Az EU-nak továbbképzési és átképzési programokat és szakképzési kezdeményezéseket kell indítania” – mondta Arroyo Herranz. 

Az EGSZB úgy véli, hogy a Horizont Európa keretében a fejlett anyagokra javasolt 250 millió EUR nem elegendő, és jelentősebb finanszírozást, adóalapú ösztönzőket és egyszerűsített bürokratikus folyamatokat szorgalmaz a beruházások és az innováció ösztönzése érdekében. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való stabil ellátás biztosítása szintén aggodalomra ad okot. 

Az EGSZB támogatja az EU belső kapacitásának megerősítését és a források diverzifikálását, ideértve a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal kialakított partnerségeket, valamint a kisebb országokkal kötött hosszú távú szerződéseket, melyek célja az ellátási zavarok enyhítése. (gb)

Az európai választások bebizonyították, hogy még mindig többségben vannak az Európa-pártiak, de arra is rávilágítottak, hogy a szavazók Unió-szerte sürgős politikai és jogalkotási válaszokat szorgalmaznak azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyek a választási kampány során felmerültek. Amennyiben ez nem történik meg, az Európa-párti többség könnyen elveszítheti támogatottságát, hiszen a polgárok egyre inkább elfordulnak a fősodorba tartozó politikai erőktől. 

Júliusi plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) vitát tartott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével és az újonnan megválasztott Európai Parlament képviselőcsoportjainak képviselőivel a demokrácia európai helyzetéről. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök kijelentette, hogy „a júniusi európai parlamenti választások komoly figyelmeztetést jelentenek, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezek után a választási eredmények után átgondoljuk, hogy milyen helyzetben is van manapság a demokrácia. Egyetértünk abban, hogy ebből a szempontból az Európai Unió jelenti az egyetlen választ, hiszen az a demokráciának egy olyan formáját biztosítja, amely Európa-szerte jól láthatóan jobbá teszi az emberek életét.” 

Roberta Metsola rámutatott, hogy az európai demokrácia támogatásának megszilárdítása érdekében az EU-nak bizonyítania kell, hogy továbbra is a politika a legjobb eszköz a pozitív társadalmi és közösségi változások előmozdítására. „A munkáltatók, a munkavállalók és a civil társadalom alapvető szerepet játszanak Európa építésében – minden európai városban és régióban, hiszen ott kezdődik Európa, és ott érhető leginkább tetten a demokrácia.”

A politikai csoportok képviselőivel tartott vita során Željana Zovko, az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportját adó Európai Néppárt (EPP) alelnöke elmondta, hogy reményeik szerint folytatni tudják majd az előző mandátumidőszak alatt megkezdett szakpolitikai munkát. Ana Catarina Mendes, a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának alelnöke szerint nagyon fontos a szociális jogok európai pillérének megvalósítása és a szegénység elleni küzdelem. Dan Barna, a RENEW képviselőcsoport alelnöke arra kérte az új Európai Bizottságot, hogy a meglévő eszközök felhasználásával hatékonyabban védje meg a jogállamiságot. Kira-Marie Peter-Hansen, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke arról beszélt, hogy mennyire fontos, hogy a zöld megállapodás továbbra is kulcsfontosságú uniós politika maradjon. Martin Schirdewan, a Baloldal képviselőcsoport társelnöke pedig egyértelművé tette, hogy fel fogják szólítani az új Európai Bizottságot a lakhatási válság kezelésére. (mt)