Most, hogy bejelentették az Európai Bizottság új összetételét, nem tudunk szó nélkül elmenni amellett, hogy megszűnt a szociális jogokért és a foglalkoztatásért felelős biztosi poszt. Ehelyett létrehozták az „emberekért, készségekért és felkészültségért” felelős tárcát. Az „emberek” szó használata azonban sok kérdést vet fel.
Most, hogy bejelentették az Európai Bizottság új összetételét, nem tudunk szó nélkül elmenni amellett, hogy megszűnt a szociális jogokért és a foglalkoztatásért felelős biztosi poszt. Ehelyett létrehozták az „emberekért, készségekért és felkészültségért” felelős tárcát. Az „emberek” szó használata azonban sok kérdést vet fel. Végső soron nem az emberekről kellene szólnia szinte az összes többi portfóliónak is? A szakzsargonízű „felkészültség” szó is megér egy misét, hiszen az egy másik portfólióban is megjelenik.
A lényeg azonban az, ami hiányzik, amit kihagytak. A szociálpolitika és a foglalkoztatás háttérbe szorult, mégpedig a versenyképesség nevében. Vannak más, rejtélyes és néha színesnek nevezhető biztosi megnevezések is, amelyek önmagukért beszélnek: előkerül a végrehajtás, az egyszerűsítés vagy a jólét és a vízgazdálkodás rezilienciája, hogy csak néhányat említsünk.
A foglalkoztatás- és szociálpolitika portfóliója az 1970-es évek óta létezik, de 2019-ben átnevezték „Foglalkoztatás és szociális jogok”-ra. Ide tartoztak olyan kulcsfontosságú szakpolitikák, mint a szociális jogok európai pillére és annak széles körű kezdeményezései. A színvonalas munkahelyek, az egyenlőség, a szociális párbeszéd, valamint a munka- és életkörülmények továbbra is alapvetően fontosak demokráciáink túlélése szempontjából.
A foglalkoztatás helyett azonban mára csak a készségek maradtak. Úgy tűnik, bizonyos körökben általánosan elfogadott, hogy a jelenlegi problémák közül sok a készséghiányból ered. A vállalatok nehezen találják meg a szükséges szakképzett munkaerőt. És ez nem meglepő. A pályakezdő állásokhoz is több év munkatapasztalatra van szükség, és nem ritka, hogy doktori fokozatot és több nyelv ismeretét, és olyan készségekről szóló képesítéseket várnak el, amelyeket a sikeres pályázó munkája során néhány hónap alatt elsajátíthat. Ráadásul nagyon gyakran a kínált fizetések alig fedezik a megélhetési költségeket. És itt a szakképzettséget igénylő pozíciókról beszélünk, amelyek eleve a skála felső végén helyezkednek el!
Rendkívül aggasztó azt látni, hogy Európai Bizottság sokszor összevissza dobálózik a zsargonnal, miközben narratíváját egyértelműen a versenyképesség uralja. Mintha azt akarná ezzel sugallni, hogy a jóllétre, a minőségi munkahelyekre és a tisztességes bérekre irányuló célok már megvalósultak, és ma már az egyetlen dolgunk csak a készséghiány megszüntetése. Úgy tűnik azonban, hogy a hiány mindenekelőtt a biztosok új grémiumában van, amely nem képes megérteni és perspektívába helyezni a jelenlegi helyzetet, és reális megoldásokat kínálni rá. Reménykedjünk, hogy az eredeti portfóliók mögül, a felszín alól előkerülnek majd szilárd javaslatok a szociális és munkavállalói jogok, a demokrácia és az éghajlatváltozás elleni küzdelem megerősítésére.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a világ első globális jogi kerete a mesterséges intelligencia szabályozására.
A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre szélesebb körben terjed, és mindennapi életünk számos aspektusát érinti. Befolyásolja például az interneten megjelenő információkat, személyre szabott hirdetéseket mutatva az embereknek. Ennél is fontosabb azonban, hogy most már az egészségügyi ágazatban is alkalmazzák betegségek, például a rák diagnosztizálására és kezelésére. Ennek érdekében az MI-alkalmazások általános célú MI-modellekre támaszkodnak, ezeket a modelleket pedig be kell tanítani. Például ahhoz, hogy a rákos sejteket önállóan felismerje, a mesterséges intelligenciának először nagyszámú képet kell betáplálni ezekről a sejtekről.
A betanítás sikere a rendelkezésre bocsátott adatoktól – hatalmas mennyiségű adattól – függ. A betanítás módja befolyásolja a betanított modell vagy MI-alkalmazás eredményének minőségét. Ha nem megfelelő adatokkal vagy képekkel táplálják, az egészséges sejteket tévesen rákos sejtekként fogja azonosítani.
Az orvosi és egészségügyi ellátás javítása meggyőző példája annak, hogy az EU-ban miért kell rendelkeznünk az alapul szolgáló általános célú MI-modellek kifejlesztéséhez szükséges kapacitással és infrastruktúrával. Ez nagyon egyszerű – a mesterséges intelligencia életeket menthet.
Emellett az általános célú mesterséges intelligencia fordulópontot jelent a termelési folyamatokban, a vállalkozások számára is. Ahhoz, hogy az európai gazdaság versenyképes maradjon, az EU-ban teret kell biztosítani az innovációnak, és ösztönözni kell a vállalkozókat és az induló vállalkozásokat ötleteik kidolgozására.
Természetesen a mesterséges intelligenciának és az általános célú mesterséges intelligenciának megvannak a kockázatai, a modellek hibáitól és az alkalmazásokban elkövetett hibáktól kezdve a technológia nyilvánvalóan bűnelkövetési célú felhasználásáig. Ezért az EU-nak rendelkeznie kell a rosszindulatú támadások és kiberfenyegetések visszaveréséhez szükséges szakértelemmel, valamint uniós szintű infrastruktúrára is szüksége van a technológia megfelelő működésének biztosítása érdekében.
A fentiek mindegyike azt mutatja, mennyire fontos a megfelelő szabályozás, amelynek középpontjában a tanulóadatok minősége, a képzési módszerek, végső soron pedig a végtermék áll. A mesterséges intelligencia fejlesztésének olyan európai értékeken kell alapulnia, mint az átláthatóság, a fenntarthatóság, az adatvédelem és a jogállamiság tiszteletben tartása. Sajnos az általános célú mesterséges intelligencia terén a fő fejlesztéseket az EU joghatóságán kívül eső szereplők vezetik. Az Uniónak ezért fejlesztenie kell a kapacitásokat, hogy ne csak az európai szereplőkre, hanem a piacunkon tevékenykedő harmadik országbeli szereplőkre is rá tudja kényszeríteni a jogszabályainak betartását és az európai értékek tiszteletben tartását.
Az EU-nak többek között versenypolitikai eszközökkel kell csökkentenie a gyakran harmadik országbeli digitális nagyvállalatok erőfölényét. Az EU versenyhatóságainak a kapacitásaik bevetésével biztosítaniuk kell, hogy a hiperskálázók ne éljenek vissza B2B vagy B2G piaci pozíciójukkal.
A hatóságok támogathatják az általános célú és egyéb mesterségesintelligencia-alkalmazások európai szolgáltatóit azáltal, hogy megvásárolják termékeiket, ezzel demonstrálva megbízhatóságukat további felhasználók és ügyfelek számára. Az EU ténylegesen rendelkezik a „made in Europe” mesterséges intelligenciához szükséges tehetséggel, technológiai szakismerettel és vállalkozói szellemmel. A beruházások hiánya, a megfelelő informatikai infrastruktúra hiánya és a belső piacnak a bővülést akadályozó tartós széttagoltsága azonban gátolja a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szereplők versenyképességét.
A globális feszültségek fokozódásával az EGSZB sürgeti a kormányokat, hogy összpontosítsanak a biológiai sokféleségre, amely a hármas környezeti válság (éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és elsivatagosodás) megoldásának kulcsa lehet. A COP16 kulcsfontosságú pillanat lesz a bolygónk ökoszisztémáinak védelmére irányuló globális erőfeszítések felgyorsításához, hangsúlyozta szeptemberben elfogadott véleményében az EGSZB.
„A biológiai sokféleség hiányában az ökoszisztémák és a gazdaságok össze fognak omlani, mivel a globális GDP több mint fele és a munkahelyek 40%-a közvetlenül a természettől függ”, jelentette ki Arnaud Schwartz, a vélemény előadója.
Az EGSZB rámutat arra, hogy a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémák alapját, az emberi jóllétet és a gazdaságokat több szakpolitikai ágazatban, például az éghajlat-politikában, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is érvényesíteni kell, és nem szabad elszigetelten kezelni őket. A kereskedelmi megállapodásoknak például elő kell mozdítaniuk a fenntarthatóságot azzal, hogy biztosítják, hogy a termékek és a technológiák ne játsszanak szerepet az erdőirtásban és az élőhelyek pusztulásában.
A biológiai sokféleség megőrzéséhez minél előbb pénzügyi támogatást is biztosítani kell. A közfinanszírozás önmagában nem elegendő, ezért állami, magán és innovatív pénzügyi mechanizmusok kombinációjára van szükség.
Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy támogassa a globális dél országait a biológiai sokféleség védelmében, és szorgalmazza a biológiai sokféleségre káros támogatások – és különösen a fosszilis tüzelőanyagoknak kedvező támogatások – fokozatos megszüntetését. E támogatásoknak az ökoszisztémák helyreállítására való átirányításával mind az éghajlatváltozást, mind a biológiai sokféleség csökkenését természetalapú megoldások révén lehetne kezelni, például újraerdősítéssel, fenntartható mezőgazdasággal és a vizes élőhelyek helyreállításával.
Az EGSZB kiemeli továbbá az „egy az egészség” megközelítés fontosságát, amely összekapcsolja a humán- és állategészségügyet, valamint a környezet egészségét. Az egészséges ökoszisztémák biztosítják az olyan kritikus szolgáltatásokat, mint a beporzás, a szénmegkötés és a vízszűrés, amelyek mindegyike hozzájárul az emberi jólléthez. A biológiai sokféleség csökkenése aláássa az ökoszisztémák rezilienciáját, növelve ezzel az olyan zoonotikus betegségek kockázatát, mint a Covid19.
Az EGSZB azt is kéri, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Javasolja, hogy hozzák létre az Európai Bizottság jövő nemzedékeiért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét, ezzel biztosítva a hosszú távú fenntarthatóság és jóllét elsőbbségét a rövid távú előnyökkel szemben. (ks)
Beszélgetőtársunk Sandra Parthie, az Általános célú MI: a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály után követendő pálya című vélemény előadója, akit a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról kérdeztünk. Konkrétan miért olyan fontos biztosítani, hogy ezt a jogszabályt megfelelően hajtsák végre az általános célú MI-modellek és azok irányítási módja tekintetében? Hogyan állíthatunk elő versenyképes mesterséges intelligenciát az EU-ban, és miért fontos ez?
Beszélgetőtársunk Sandra Parthie, az Általános célú MI: a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály után követendő pálya című vélemény előadója, akit a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról kérdeztünk. Konkrétan miért olyan fontos biztosítani, hogy ezt a jogszabályt megfelelően hajtsák végre az általános célú MI-modellek és azok irányítási módja tekintetében? Hogyan állíthatunk elő versenyképes mesterséges intelligenciát az EU-ban, és miért fontos ez?
Krzysztof Stanisław Balon, A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása Európában – egy átfogó uniós megközelítés felé című EGSZB-vélemény előadójának cikke
Az Európai Unióról szóló szerződés leszögezi, hogy „Az Unió (...) előmozdítja (...) a nemzedékek közötti szolidaritást”.
Krzysztof Stanisław Balon, A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása Európában – egy átfogó uniós megközelítés felé című EGSZB-vélemény előadójának cikke
Az Európai Unióról szóló szerződés leszögezi, hogy „Az Unió (...) előmozdítja (...) a nemzedékek közötti szolidaritást”.
A kor alapján történő megkülönböztetés, a bizonyos korcsoportokkal szembeni negatív attitűdök és a demográfiai trendek a többszörös válságokkal párosulva megosztják az európai társadalmakat és akadályokat gördítenek a tényleges befogadás és részvétel elé. Ezek a problémák nemcsak az idősebb nemzedékeket érintik, hanem a ma még fiatalabb generációk is meg fogják érezni hatásaikat.
A generációk közötti párbeszéd és a gazdasági fejlődésre kifejtett pozitív hatás ugyanakkor fenntartható módon lefedné a különböző generációk szükségleteit, megerősítve eközben a demokráciát és a társadalmi kohéziót. A nemzedékek közötti párbeszéd a civil párbeszéd egyik formájaként működne.
Ezért új politikai megközelítésre van szükség a nemzedékek közötti szolidaritás kapcsán – itt és most!
Az EGSZB tehát azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy tegyen közzé egy a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló zöld könyvet. Ennek a zöld könyvnek tartalmaznia kellene „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása Európában” című EGSZB-vélemény ajánlásait, köztük azokat, amelyek a munka világával, a nyugdíjrendszerekkel, valamint az egészségügyi és gondozási szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A tagállamokat pedig arra ösztönözzük, hogy osszák meg egymással az ezzel a területtel kapcsolatos bevált gyakorlataikat. Ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatása érdekében a nemzedékek közötti szolidaritást kellene a 2027–2034-es időszakra szóló Európai Szociális Alapra vonatkozó rendeletek egyik célkitűzéseként meghatározni.
A civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be egyes konkrét szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. Az EGSZB-nek létre kellene hoznia a nemzedékek közötti szolidaritás fórumát, amely platformként szolgálna az információ- és tapasztalatcseréhez, valamint új koncepcióknak a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel együttműködésben történő kidolgozásához. Az Európai Bizottság részvételével ez a fórum nyomon követhetné a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatos megközelítés EU-szerte történő végrehajtását és alakulását.
Civil társadalmi szervezetek, magánszemélyek és magánvállalkozások mostantól nevezhetik be nonprofit projektjeiket az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelemnek szentelt EGSZB-díjra.
Civil társadalmi szervezetek, magánszemélyek és magánvállalkozások mostantól nevezhetik be nonprofit projektjeiket az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelemnek szentelt EGSZB-díjra.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a napokban hirdette meg 15. civil társadalmi díját. Az idei díj konkrét célja, hogy olyan, az Európai Unió területén végrehajtott, hatékony, innovatív és kreatív nonprofit kezdeményezéseket és tevékenységeket jutalmazzon, amelyek az európai társadalom káros polarizációja ellen küzdenek.
A legfeljebb öt nyertest összesen 50 000 euróval díjazzuk. A nevezési határidő 2024. november 7. (brüsszeli idő szerint) 10 óra. A díjátadó ünnepségre 2025 márciusában kerül sor az EGSZB civil társadalmi hetének keretében.
Az EU-ban hivatalosan bejegyzett és helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A díjra az EU-ban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, valamint ott bejegyzett vagy működő vállalatok is pályázhatnak, feltéve, hogy projektjeik szigorúan nonprofit jellegűek.
Csak olyan kezdeményezések és projektek díjazhatók, amelyeket az EU területén hajtanak végre, és amelyek már megvalósultak, vagy még folyamatban vannak. A követelmények részletes leírása és az online pályázati űrlap az EGSZB civil társadalmi díjának weboldalán érhető el.
A díjra javasolt tevékenységek és/vagy kezdeményezések sokféle kérdéssel foglalkozhatnak. Néhány példa: a káros polarizációt meghatározó egyéni és kollektív tényezők azonosítása; a szervezetek finanszírozásával kapcsolatos átláthatóság előmozdítása; a csökkenő médiapluralizmus elleni küzdelem; a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és függetlenségének előmozdítása; a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelem.
Az EGSZB kiemelt tevékenységeként a civil társadalmi díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához. A díj minden évben más, az EU számára különösen fontos témára összpontosít. (lm)
A demokráciáért, a jogérvényesülésért és a jogállamiságért felelős új európai biztos kinevezése nyomán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottabb uniós fellépésre szólít fel a jogállamiság és az alapvető jogok terén.
A demokráciáért, a jogérvényesülésért és a jogállamiságért felelős új európai biztos kinevezése nyomán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottabb uniós fellépésre szólít fel a jogállamiság és az alapvető jogok terén.
Szeptemberi plenáris ülésén az EGSZB vitát rendezett a demokráciáról, ahol ötletek merültek fel arra nézve, hogy az EU hogyan tudna jobban fellépni a jogállamiság megsértésével és a demokrácia eróziójával szemben. A vita során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a régóta várt civil társadalmi platform életre hívását is.
Az EGSZB ezt már 2016 óta szorgalmazza. A platform várhatóan nagyobb beleszólást biztosít a civil társadalomnak az uniós szakpolitikák alakításába, és biztosítja azt a már régóta igényelt színteret, ahol a szervezetek kapcsolatba léphetnek az uniós intézményekkel és segíthetik az olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalt, mint az igazságszolgáltatás függetlensége és a demokratikus szabadságok.
Joachim Herrmann, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztóügyi Főigazgatóságának munkatársa ismertette a legfrissebb jogállamisági jelentést, kiemelve annak az egységes piacra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a jelentés immáron az uniós csatlakozásra váró országokra is kitér.
Kevin Casas-Zamora a Nemzetközi Intézet a Demokráciáért és a Választási Segítségnyújtásért képviseletében méltatta az EU erőfeszítéseit, de figyelmeztetett a demokratikus visszacsúszásra, emiatt a civil társadalom erőteljesebb szerepvállalására és részletesebb jogállamisági jelentésekre szólított fel. Alexandrina Najmowicz, az Európai Polgári Fórum munkatársa egyértelműbb ajánlásokat és korai előrejelző rendszert sürgetett a demokrácia további eróziójának megelőzése érdekében.
A vita során a résztvevők óva intettek az elkényelmesedéstől, és hangsúlyozták, hogy kezelni kell azokat az egyre fokozódó aggályokat, amelyek a tekintélyelvűség, az igazságszolgáltatás függetlenségére leselkedő veszélyek és a szűkülő civil társadalmi tér kapcsán merülnek fel. Jerzy Pomianowski, a Demokráciáért Európai Alapítvány vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a demokráciát olyan közvetlenebb problémák miatt, mint a migráció és a biztonság, háttérbe szorítják, az visszaüthet, és kérte, hogy a fejlesztési segélyek 5%-át fordítsák demokráciavédelmi programokra.
Az EGSZB vitája rávilágított arra, hogy a civil társadalom nélkülözhetetlen szerepet játszik a jogállamiság védelmében, és arra szólított fel, hogy vonják be őket jobban az uniós szakpolitikai döntéshozatalba. A civil társadalmi platform elindítása, valamint az alapvető jogok iránti megújított elkötelezettség kulcsfontosságú az uniós demokrácia jövője szempontjából. (gb)
A jelenlegi többszörös válságra tekintettel az EGSZB arra kéri az új Európai Parlamentet és Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió megerősítése érdekében használják ki az EGSZB-ben képviselt sokszínűséget.
Az új jogalkotási ciklusnak arra kell irányulnia, hogy megerősítse az EU nemzetközi pozícióját, kezelje az intézményi felépítésével kapcsolatos problémákat, szilárd alapot biztosítson Európa közös értékeihez, a gazdaságot pedig egy fejlett, inkluzív szociális modellre épülő fenntartható jövő felé terelje – mivel ez elengedhetetlen a fejlődéshez, az egységhez és a versenyképességhez.
Az állásfoglalásban az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy alakítsanak ki egy hatrétegű biztonsági koncepciót, amelynek alapja, hogy az EU:
megvédi polgárait a külső fenyegetésekkel szemben,
megvédi az embereket a belső – elsősorban az egészséggel, a demográfiai változásokkal és a szegénységgel kapcsolatos – kockázatoktól, és Európa-szerte hozzáférhető, egyetemes szociális védelmet és jóllétet biztosít,
olyan versenyképes szociális piacgazdaságot garantál, amely termelékenységet, innovációt, minőségi munkahelyeket és teljes foglalkoztatást biztosító ökoszisztémákra épül,
mindenki számára reziliens gazdaságot teremt,
biztosítja a párbeszédet, valamint a szociális partnerek, a szervezett civil társadalom és a nyilvánosság részvételét annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni napjaink és a közeljövő kihívásaival és átalakító hatásaival,
védelmet nyújt az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseivel szemben.
Az állásfoglalás a civil társadalmi hét eredménye, amelyet az EGSZB 2024 márciusában első alkalommal szervezett meg, azzal a céllal, hogy hathatósan képviselje minden európai korosztály, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek véleményét. (mp)
A német filmrendező, İlker Çatak által készített film alapvetően egy tanár nehézségeiről szól, de közben az oktatási rendszer szélesebb körű kérdéseivel is foglalkozik. A filmvetítést követően a résztvevők egy beszélgetésen vettek részt, amelyet Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke vezetett. Ennek során Jan Wilker és Tatjana Babrauskienė is felszólalt, részletesen beszélve a film által érintett témákról és arról, hogy azok mennyiben fontosak aktuális társadalmi kérdések szempontjából.
A filmvetítés egy sorozat része, amelyet az EGSZB az Európai Parlament Lux közönségdíjával együttműködésben szervez, kiemelve, hogy az EGSZB elkötelezett a sürgető társadalmi témákról folytatott párbeszéd előmozdítása iránt.
