EGSZB: Az EU-nak keményen fel kell lépnie a jogállamiság megsértése ellen

Az uniós pénzeszközök - köztük a Helyreállítási Alap - folyósítását a jogállamiság tiszteletben tartásától kell függővé tenni minden tagállamban. A jogállamiság rendszerszintű hiányosságai folytonosan aláássák az uniós finanszírozású programok végrehajtását. Az EU hitelességét veszélyezteti, hogy nem reagál gyorsan és átfogóan erre a problémára – figyelmeztet az EGSZB.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottan állást foglal a jogállamiság EU-n belüli megsértésével kapcsolatban, és kijelenti, hogy elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság szigorú visszatartó erejű szankciókat szabjon ki azokra a tagállamokra, amelyek rendszeresen figyelmen kívül hagyják a jogállamiságot oly módon, hogy az veszélybe sodorja az uniós költségvetést.

Az EGSZB a január 20-i plenáris ülésén elfogadott, a Jogállamiság és a helyreállítási alap című saját kezdeményezésű véleményében üdvözölte az EU 2020/2092 rendeletét, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy egy adott uniós országban rendszerszinten felmerülő jogállamisági hiányosságok miatt pénzügyi szankciókat szabjon ki, és kérte, hogy a rendeletet szigorúan alkalmazzák a költségvetés szempontjából releváns valamennyi területen.

A jogállamiság elengedhetetlen alapja az európai demokratikus és pluralista társadalomnak és az EU fennmaradásának. Az EU olyan értékeken alapul, mint az egyéni méltóság, az egyenlőség, az emberi jogok és a jogállamiság, amelyeket mindenki számára garantálni kell. Ezek az értékek identitásunk részét képezik – jelentette ki Christian Bäumler, a vélemény előadója. Ezért van szüksége az EU-nak jól működő jogállamiságra és független igazságszolgáltatási rendszerekre. Ellenkező esetben nem lesz képes működni.

A jogállamiság rendszerszintű megsértése elleni fellépésként az EGSZB azt ajánlotta, hogy az EU a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletben ((EU) 2020/2092 rendelet) meghatározott lehetőségek mellett minden egyéb rendelkezésére álló szankciós intézkedést alkalmazzon. Ezek közé tartozik az EUMSZ 263. cikkében előírt kötelezettségszegési eljárás és az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás.

Lengyelország és Magyarország tavaly keresetet indított „az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer jogállamiság elveinek megsértése esetében történő alkalmazása ellen”, és kérte a hivatalosan 2021 januárjában hatályba lépett rendelet semmissé nyilvánítását. Az EU Bíróságának főtanácsnoka azonban tavaly decemberben a keresetük elutasítását javasolta, megerősítve a rendelet jogszerűségét. A Bíróság jogerős bírósági határozata az elkövetkező napokban várható.

A jogállamiság az EU fenntartható gazdasági fejlődése szempontjából is alapvető fontosságú, mivel garantálja a beruházások biztonságát és a versenyszabályok tiszteletben tartását, ezáltal gátat vet a korrupciónak és növeli a jogrendszer egészébe vetett bizalmat, ami kulcsfontosságú a magánberuházások és a határokon átnyúló kereskedelem szempontjából.

Az EGSZB véleménye szerint, ha egy uniós ország rendszeresen megsérti a jogállamiságot, az mindig ellehetetleníti, vagy legalábbis súlyosan veszélyezteti az uniós finanszírozású programok végrehajtását, és kárt okoz az EU költségvetésének.

A tagállamok számos programot hajtanak végre, és eközben sok uniós pénzt költenek el, amelyet ott kellene felhasználni, ahol szükség van rá, és nem tűnhetnek el nyomtalanul sötét csatornákban. Magának az EU-nak a hitelessége forog itt kockán – tette hozzá Christian Bäumler.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós költségvetésből származó kifizetések valamennyi kedvezményezettje megfeleljen az átláthatósági szabályoknak, és teljes mértékben igazolni tudja, hogy mire használják fel a forrásokat.

Ha megállapítást nyer, hogy egy tagállam rendszeresen megsértette a jogállamiságot, akkor neki kell bizonyítania, hogy az uniós költségvetés veszélyeztetése nélkül garantálni tudja az uniós források megfelelő felhasználását. Az EGSZB szerint ezt egyértelművé kell tenni a rendeletben.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek, amelyeket a tagállamoknak be kellett nyújtaniuk az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy megkapják a 723,8 milliárd eurós NextGenerationEU-ból és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből rájuk eső részt, tartalmazniuk kellene azokat az intézkedéseket is, amelyeket a kormányok a jogállamiság megerősítése érdekében hoznak.

Az eddig benyújtott nemzeti tervek többsége azonban e tekintetben túl kevés kezdeményezést tartalmaz. Ezenfelül az Európai Bizottság e tervek értékelése során nem tulajdonított kellő jelentőséget a jogállamiságnak, amit az EGSZB sajnálatosnak tart.

A helyreállítási terveken túlmenően az uniós költségvetésből támogatott összes programra szigorú, információszabadságról és átláthatóságról szóló nemzeti törvényeket kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a sajtóorgánumok, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom számára egyszerű, teljes hozzáférést biztosítsanak az információkhoz.

Az emberi jogokat és a jogállamiságot előmozdító civil társadalmi szervezeteknek uniós védelmet kell élvezniük az indokolatlan befolyással szemben, és munkájukhoz uniós finanszírozásban kell részesülniük. 

A véleményben az EGSZB minden tagállamot sürgetett, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészség területén folytatott megerősített együttműködéshez, és kérte, hogy ez váljon az uniós finanszírozású programokban való részvétel előfeltételévé. Ez az együttműködés már most kezd eredményeket hozni, és hosszú távon valószínűleg jelentős javulást eredményez a határokon átnyúló büntetőeljárások terén.

Mivel az újonnan létrehozott Európai Ügyészség átvette a korábban az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) ruházott feladatokat, az EGSZB kérte, hogy az OLAF-ot alakítsák át a jogállamiságért és igazgatási hatékonyságért felelős európai ügynökséggé. Új feladata az lenne, hogy felülvizsgálja a jogállamiságot a tagállamokban, és tanácsot adjon az uniós intézményeknek ebben a kérdésben.

Végezetül az EGSZB szerint annak érdekében, hogy közelebb hozza a jogállamiság koncepcióját a polgárokhoz, és elmagyarázza annak jelentőségét a mindennapi életben, az EU-nak Az én EU-m – az én jogaim címmel tájékoztató kampányt kellene indítania a civil társadalommal karöltve, és ezzel az egész EU-ra kiterjedő párbeszédet kellene kezdeményeznie a jogállamiság fontosságáról.