Az EGSZB november 12-én az észtországi Pärnuban konferenciát tartott az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénről. A rendezvény célja az volt, hogy megvitassák és azonosítsák a hidrogén és származékai fenntartható infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló stratégiai intézkedéseket, a finanszírozásra és a felhasználásra összpontosítva.

A „Tengeri energiatermelés az e-üzemanyagokért: az új hidrogéngazdaság fellendítése” című konferencián részt vettek Hollandia észtországi nagykövetségének, a Pärnu Megyei Fejlesztési Központnak, a Metrosert Alkalmazott Kutatási Központnak, az Invest Estoniának és az e-metanol fejlesztésével foglalkozó Powe2X-nek a képviselői.

A zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén energetikai átállásunk kulcsfontosságú eleme, és a közelmúltbeli kezdeményezések, például az Európai Hidrogénbank, rávilágítottak arra, hogy a fenntartható hidrogén piacának fejlesztése fellendülőben van. Ezért az uniós és nemzeti politikai döntéshozóknak biztosítaniuk kell a szükséges eszközöket ahhoz, hogy ezeket a törekvéseket átültessék a gyakorlatba, és megkönnyítsék a tagállamok közötti együttműködést a hatékony stratégiák elfogadása érdekében.

Ennek sürgősségét említve Baiba Miltoviča, az EGSZB „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekciójának elnöke így nyilatkozott: „A megújuló hidrogén gyors bevezetése kulcsfontosságú – nemcsak energiarendszerünk átalakítása, hanem az Európai Unió társadalmi és gazdasági jóléte szempontjából is. Alapvető fontosságú azonban, hogy erőforrásainkat bölcsen irányítsuk. A hatás maximalizálása érdekében előnyben kell részesítenünk a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatokat, és olyan hatékony ökológiai és szociális normákat kell kidolgoznunk, amelyek tisztességes és biztonságos munkakörülményeket biztosítanak.” (mp)

Egy november 14-én aláírt közös nyilatkozatban Baiba Miltoviča, az EGSZB „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekciójának elnöke és Andres Jaadla, a lakhatásról szóló RB-vélemény előadója arra kéri az európai intézményeket, hogy fogadjanak el sürgős intézkedéseket annak érdekében, hogy az Európai Unió kilábaljon a jelenlegi lakhatási válságból. Üdvözlik továbbá az energiaügyért és a lakhatásért felelős európai biztos kinevezését, akinek az lesz a feladata, hogy előterjessze a megfizethető lakhatásra vonatkozó legelső európai tervet.

Nyilatkozat a lakhatásról

• Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy az Európai Parlamenttel, az EGSZB-vel és az RB-vel partnerségben szervezzen éves uniós csúcstalálkozót a szociális és megfizethető lakhatásról. Ennek az éves uniós csúcstalálkozónak össze kell fognia a szociális és megfizethető lakhatással kapcsolatos tagállami intézkedések végrehajtásában részt vevő valamennyi érdekelt felet, a többszintű megközelítés és a bevált gyakorlatok cseréje alapján, a szubszidiaritás elvével összhangban.
• Támogatjuk a lakhatásért felelős biztosjelölt arra irányuló tervét, hogy az EGSZB-vel és az RB-vel partnerségben páneurópai beruházási platformot hozzon létre a megfizethető és fenntartható lakhatás érdekében, hogy sürgősen támogassa a nemzeti, regionális és helyi partnerségeket a lakhatásból való kirekesztettség megszüntetése érdekében.
• Felhívjuk a figyelmet arra, hogy fel kell tárni az állami beruházások fellendítésének és a meglévő uniós források mozgósításának innovatív módjait, ha hosszú távú megoldást akarunk találni a lakhatási válságra.
• Sürgetjük az uniós intézményeket, hogy támogassák a lakóépületek mélyreható felújítását diverzifikált, hosszú távú és innovatív pénzügyi támogatás és koherens jogi keretek alapján, amelyek a kiszolgáltatott népességcsoportokra és a helyi kulcsszereplőkre, különösen az energiaközösségekre és a helyi önkormányzatokra irányulnak.
• Szorosabb együttműködést szorgalmazunk a különböző kormányzati szintek szereplői – a tagállamok, az uniós intézmények, a civil társadalmi szervezetek, a regionális kormányzatok és a helyi önkormányzatok – között.

Kötelezettséget vállalunk arra, hogy segítjük a liège-i nyilatkozatban meghatározott intézkedések végrehajtását azáltal, hogy megosztjuk az EU-szerte működő civil társadalmi szervezetek, valamint helyi és regionális önkormányzatok véleményét, egy olyan, az összes uniós intézmény által tett közös erőfeszítés részeként, amelynek célja a lakhatási válság megoldása és az európai kohézió megerősítése minden oldalról.

Október-novemberben két – kudarccal záruló – globális környezetvédelmi csúcstalálkozóra is sor került: a COP16-ra, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény feleinek konferenciájára, és a COP29-re, az ENSZ éghajlatügyi konferenciájára. Mindkettő fő témája a finanszírozás volt, mivel erre a természetvédelemhez és az éghajlatváltozás enyhítéséhez is égető szükség van. Az idei konferenciákon Peter Schmidt, Diandra Ní Bhuachalla és Arnaud Schwartz képviselte az EGSZB-t. Őket kértük fel, hogy osszák meg gondolataikat arról, hogy mit kockáztat a világ, ha nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás ellen.

Meglepetésvendégünk

Meglepetésvendégünk Andrey Gnyot belarusz filmrendező és újságíró, akit nemrégiben engedtek szabadon a szerbiai házi őrizetből, ahol egy évet töltött kiadatási letartóztatásban, miután országa gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolta meg. Személyes történetében a független újságírók sorsát írja le napjaink Belaruszában, ahol még a hatalmon lévőkkel szembeni legcsekélyebb kritika is ahhoz vezethet, hogy „a nép ellenségének” minősítik és hamis gazdasági vádak alapján bebörtönözik őket.

2024. december 4–16.

Fotókiállítás „Mellbevágó pillanatok: Az energiaszegénység felszámolása képekben” címmel

2024. december 9.

A Fogyasztók Európai Napja 2024

2024. december 11.

Kapcsolattartó csoport – 20. évforduló

2025. január 22–23.

EGSZB plenáris ülésszak

A „Connecting EU” fotópályázat 2024. évi nyertese Martina Cikojević, a horvát Postás Szakszervezet szerkesztője és újságírója.

A Brüsszel főtere holdfényben című fotójával kétnapos brüsszeli tartózkodást nyert az EGSZB 2025 márciusában megrendezésre kerülő Civil Társadalmi Hete idején.

Martina Cikojević részt vett az idei „Connecting EU 2024” szemináriumon, amelyet október 17-én és 18-án tartottak Brüsszelben. A szemináriumon az uniós civil társadalmi szervezetek sajtó- és kommunikációs felelősei, valamint újságírók vettek részt. „A demokrácia bástyája: segítsünk az újságíróknak túlélni és boldogulni” című rendezvény középpontjában azok a példátlan kihívások álltak, amelyekkel az újságíróknak a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a növekvő politikai nyomás miatt szembe kell nézniük.

„A sajtófelelős és a kommunikációs referens munkája az Instagram, a TikTok és a mesterséges intelligencia korában – Mit tegyünk, hogy célba érjen az üzenetünk?” című kapcsolatépítő program két workshopot foglalt magában. A fotópályázat „A kommunikációs tartalom tanulságai” című workshop részét képezte, amelyet Tom Moylan kommunikációs szakértő vezetett.

Martina Cikojević elmondta, hogy a sötét felhőkön áttörő és az éjszakát megvilágító holdfényt ábrázoló fotója szimbolikusan kapcsolódhat a szeminárium témájához. „Senki sem akadályozhatja meg, hogy a hold fényt hozzon a sötétségbe. Senkinek sem szabadna akadályoznia az újságírókat abban, hogy egy jobb, biztonságosabb és igazságosabb társadalom érdekében napvilágra hozzák az igazságot” – tette hozzá.

A fotópályázat nyerteseként Martina Cikojević részt vesz majd az EGSZB második Civil Társadalmi Hetén, amelyre március 17. és 21. között kerül sor az EGSZB brüsszeli székházában. A 2025-ös rendezvény témája A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban.

Az EGSZB sajtóosztálya gratulál Martinának, és köszönetet mond mindazoknak, akik beküldték fotóikat. (ll)

Októberben elfogadott véleményében az EGSZB az uniós finanszírozás alapvető újragondolását javasolja, és a demokrácia és a közbizalom megerősítése érdekében nagyobb átláthatóságot és a polgárok fokozottabb részvételét sürgeti az egész EU-ban. 

Ennek érdekében javasolja a költségvetési politika átláthatóságára vonatkozó közös keret kidolgozását, a polgárok bevonását a költségvetés-tervezési folyamatba, valamint a költségvetés világosabb kommunikációját szolgáló digitális eszközök létrehozását.

„Képzeljük csak el, milyen lenne, ha minden egyes, uniós forrásokból elköltött eurót nyomon lehetne követni – Brüsszeltől a nemzeti kormányokon át a helyi közösségig” – hívta fel a figyelmet Elena Calistru, a vélemény előadója.

Az EGSZB véleménye szerint a költségvetési átláthatóság közös kerete egyértelmű és következetes normákat határozna meg valamennyi uniós finanszírozású programra vonatkozóan, egységesítené a jelentéstételt, és megkönnyítené a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállamban. Ennek során a hangsúly inkább a bevált gyakorlatok előmozdítására, mintsem új szabályozások bevezetésére helyeződne.

A részvételen alapuló költségvetés-tervezés lehetővé tenné a polgárok számára, hogy közvetlen beleszólást kapjanak a közkiadásokkal kapcsolatos döntésekbe, különösen helyi szinten, ezzel egyidejűleg pedig a részvételi elemek beépülnének az uniós szintű költségvetési folyamatokba.

Az EGSZB egy olyan egységes, felhasználóbarát digitális platform létrehozását szorgalmazza, amely valós idejű költségvetési adatokat szolgáltat, egyértelmű vizualizált formában, és betekintést nyújt abba, hogy az uniós források hogyan hoznak eredményeket. Ez javítaná a közérthetőséget és növelné a pénzügyi információk felhasználását.

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az együttműködés és az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében fontos a közvélemény figyelmének felkeltése, a felügyelet megerősítése és a pénzügyi gyakorlatok összehangolása az uniós célokkal, például a kohézióval és a fenntarthatósággal.

„Az uniós pénzügyek nemcsak a számokról szólnak, hanem a bizalomról, a demokráciáról és arról, hogy Európa a polgárok szolgálatában álljon”–- zárta Elena Calistru. (tk)

A litván „Climate Reporters” elnevezésű, az éghajlatváltozás témájával foglalkozó, újonnan létrehozott hírügynökség célja, hogy fellépjen az éghajlat-politikai hírekkel kapcsolatos fásultság ellen, és az éghajlatváltozás témájára újra ráirányítsa a figyelmet a médiában. A civil újságírás ragyogó példájaként a „Climate Reporters” a kommunikációs és éghajlati aktivizmus elemeit ötvözve nyújt felvilágosítást az embereknek az éghajlatváltozásról, és a környezeti válságtól szenvedő Földünk nevében szólal fel.

Rūta Trainytė

A „Climate Reporters” elnevezésű, éghajlati hírekkel foglalkozó ügynökség idén kezdte meg működését Litvániában. A kezdeményezés, amelyet nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működtetnek, a civil újságírás kitűnő példája. A hírügynökség célja, hogy segítsen az újságíróknak beszámolni a környezeti válság különböző szempontjairól. E célból a hírügynökség csapata szövegeket készít, és továbbítja azokat a szerkesztőségeknek.

A hírügynökség munkáját aktivisták közössége végzi. A szövegeket újságírók, PR-szakemberek, nem kormányzati szervezetek képviselői, aktivisták és tudósok írják – röviden azok, akiknek fontos, hogy mi történik, és akik társadalmi változást szeretnének. Ők alkotják a „Climate Reporters” igazgatótanácsát is. Az igazgatótanács garantálja az új kezdeményezés megbízhatóságát.

„Climate Reporters” hírügynökségünk nem számít újnak a kommunikáció világában, hiszen már jelentős tapasztalatokra tettünk szert a közönségkapcsolatok, valamint webportálok szerkesztése, létrehozása és karbantartása terén. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben sem vagyunk kezdők. Így született meg az ötlet. Azt tesszük, amihez a legjobban értünk, és ezt éghajlat-politikai aktivizmussal ötvözzük. Tekintettel a jelenlegi környezeti válságra, bolygónk nevében szólalunk fel.

Természetesen kapcsolatban állunk újságírókkal is. A szerkesztőségekben uralkodó vélemény az, hogy az éghajlati hírek nem érdekesek a nyilvánosság számára, és nem generálnak kattintást. A szerkesztők kerülik az „éghajlatváltozás” vagy az „éghajlati válság” kifejezést tartalmazó címeket viselő cikkek publikálását. Mit jelent az éghajlati válság tagadása? Meg lehet-e így védeni a társadalmat a rossz hírektől és a szorongástól?

Nem biztos, hogy ez olyan rossz dolog. A szerkesztőségeket naponta óriási mennyiségű híranyag árasztja el. Ezt fizikailag nehéz feldolgozni, még az éghajlattal kapcsolatos hírek készítése nélkül is. A témát is jól kell ismerni. És itt jövünk be a képbe mi. A „Climate Reporters” következő lépése az újságírók képzése lesz. Látjuk, hogy az újságíróknak érteniük kell a témához, hogy elkerüljék a „zöldrefestés” terjesztését.

Egy másik ötlet, hogy vonzó módon adjunk át tudást bizonyos csoportoknak az éghajlatváltozásról. Mindenekelőtt a fiatalokat akarjuk megszólítani, és rájöttünk, hogy jól reagálnak a humorra. Még nem vagyunk biztosak abban, hogy ez a jövőben pontosan milyen formát ölt majd, de már gondolkodunk rajta.

A hírügynökség jó hat hónapja működik. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy türelmeseknek kell lennünk. Folyamatosan és célzottan kopogtatunk a szerkesztőségek ajtaján híreinkkel. Szövegeink már megjelentek a főbb litván hírportálokon, és rádióműsorokba is meghívnak minket.

Annak biztosítása érdekében, hogy szerkesztői munkánk magas színvonalú legyen, nagyon fontos, hogy jelentős támogatást kapjunk a litván környezetvédelmi szervezetektől, hogy szervezeteink nemzetközi NGO-hálózatok tagjai legyenek, hogy tagjaink részt vegyenek az uniós szintű munkacsoportokban, és képviseljék Litvániát az EGSZB-ben. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük a témák körét, és mindig naprakészek maradjunk.

Az EGSZB-vel való kapcsolatunk túlmutat azon, hogy a projekt egyik kezdeményezője, Kęstutis Kupšys tagja a bizottságnak. Az EGSZB tagjai megoszthatják egymással releváns tapasztalataikat a különböző országokból, hogy tartalommal gazdagítsák a „Climate Reporters” által közzétett éghajlati híreket. Például nemrégiben Arnaud Schwartz francia EGSZB-taggal beszélgettünk a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP16 csúcstalálkozó kapcsán. Az általa közvetlenül Caliból megosztott meglátások egy „Climate Reporters” cikkhez vezettek. Gondolataival nem sokkal később a litván médiában is meg lehetett ismerkedni. Bevált az a modell, amelynek keretében az EGSZB-tagok szakértelmét arra lehet használni, hogy a globális híreket hatékonyan kommunikáljuk a helyi közönség felé. Ezért a jövőben ismét alkalmazni fogjuk.

Rūta Trainytė a „Climate Reporters” éghajlati hírügynökség szerkesztője. Az ügynökség az állami finanszírozású ŽALINK projekt része. A fogyasztóvédelmi szövetség, a fejlesztési együttműködési platform és a „Körforgásos gazdaság” nem kormányzati szervezet által irányított projektet a Litván Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Környezetvédelmi Projektirányítási Ügynökségének éghajlatváltozási programja finanszírozza.

A Munkavállalók csoportjának cikke

Bill Clinton 1992-es kampányszlogenje – „It's the economy, stupid!” (A gazdaság a fontos, te ostoba!) –, amelynek akkoriban nagy volt a visszhangja a recesszióval küzdő amerikai szavazók körében, a fenti, átfogalmazott formájában most is időszerű. Elég, ha rápillantunk az Eurobarométer választások utáni legfrissebb felmérésének eredményeire, amelyekből kiderül, hogy az összes téma közül leginkább az infláció és a gazdaság ösztönözte az embereket arra, hogy elmenjenek szavazni. 

Nem, nincs univerzális megoldás, és a gazdasági nehézségek önmagukban nem adhatnak magyarázatot a választásokat övező nyugtalanságra. Biztosan kijelenthető ugyanakkor, hogy tavaly tavasszal az EU-ban és néhány héttel ezelőtt az Atlanti-óceán túloldalán leginkább az emelkedő árak, a megélhetési költségek és a gazdasági helyzet mozgósította a szavazókat. Nem, mintha nem kaptunk volna figyelmeztetést: már 2023 elején ez volt a legfontosabb probléma (nyomában a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel). Bár a makrogazdasági mutatók alapján akár meg is veregethetnénk a politikai döntéshozók vállát, de az infláció továbbra is közvetlenül és erőteljesen kihat az olyan alapvető termékekre, mint az élelmiszerek és az energia, ami aránytalanul sújtja azokat, akik a jövedelmüknek viszonylag nagy részét költik ezekre a szükséges javakra. Pedig még alig hevertük ki a világjárványt, az arra adott katasztrofális szakpolitikai válasz sem segített, és számos ország még mindig a 2008-as válság utóhatásait nyögi.

A bérek évtizedek óta nem tartják a lépést a termelékenység növekedésével, ami miatt az európai munkás- és a középosztályban sokak számára elhalványult a szebb jövő reménye. Egyelőre nem csitulnak a szélsőséges politikai megnyilvánulások és a választásokat övező feszültségek.

Európa jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy kezeljük a megélhetési költségekkel kapcsolatos válságot, mivel az rávilágít társadalmaink és gazdaságaink strukturális problémáira, és próbára teszi a demokráciáink társadalmi szövetét összetartó elveket.

November 26-án a Munkavállalók csoportja több érdekelt féllel is találkozott, hogy megvitassa ezeket a kérdéseket. Arra invitáljuk Önöket, hogy nézzék vissza ezt a vitát, és csatlakozzanak hozzánk: szólítsuk meg együtt a politikai döntéshozókat, hogy elég az üres szavakból, számolják fel saját készséghiányukat, és arra összpontosítsanak, ami számít. 

Az EGSZB felvázolta, hogy miként kellene a jövőben átalakítani az uniós mezőgazdaságot, halászatot és élelmiszerrendszereket ahhoz, hogy válság idején is garantált legyen az ellenálló képesség és a fenntarthatóság. 

Októberben elfogadott véleményében az EGSZB egy versenyképes, válságbiztos és az EU környezetvédelmi és szociális céljaihoz igazodó élelmiszerrendszer létrehozását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy fontos az élelmezésbiztonság, a méltányos jövedelem a termelők számára, a környezeti reziliencia és az élelmiszertermelők következő generációjának támogatása.

„Nagyon fontos, hogy stabil és fenntartható jövedelmet tudjunk garantálni a termelők számára, valamint hogy olyan, tudásalapú élelmiszer-politikát mozdítsunk elő, amely ösztönzi az innovációt” – jelentette ki Arnold Puech d’Alissac, a Gazdálkodók Világszervezetének elnöke és a vélemény három előadójának egyike.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a fentiek támogatása érdekében erősítsék meg a mezőgazdasági ágazat tárgyalási pozícióját az ártárgyalások során, valamint növeljék az uniós mezőgazdasági és halászati ágazatnak nyújtott finanszírozást. Kéri továbbá, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele a zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” megközelítéssel kapcsolatos szabványokat, ezzel ugyanis garantálni lehet a tisztességes versenyt és a magas élelmiszer-minőséget.

„Fontos, hogy méltányos jövedelmet biztosítsunk az elsődleges termelők számára” – jelentette ki Kállay Piroska, a vélemény másik előadója.

Ennek jegyében az EGSZB azt szorgalmazta, hogy vegyék szigorúbban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat és tiltsák meg az önköltség alatti áron történő értékesítést, hogy ismét egyensúlyt lehessen teremteni az élelmiszer-ellátási láncon belül. Nagyon fontosak a generációs megújulást előmozdító, illetve a fiatalokra és a nőkre összpontosító szakpolitikák is, nem feledkezve meg az oktatásról, a képzésről és a szövetkezetek támogatásáról sem.

Az EGSZB azt ajánlotta, hogy a fenntarthatóság támogatása érdekében jutalmazzák a szénmegkötéssel kapcsolatos erőfeszítéseket, például a fenntartható talajgazdálkodást és a kibocsátásáthelyezés megelőzését. „Ezek az intézkedések segítenének összehangolni az élelmiszer-termelést az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel és globális környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival” – jelentette ki Joe Healy, a harmadik előadó.

Egy másik javaslat szerint létre kellene hozni egy állami biztosítási rendszert, amely megvédené a termelőket az éghajlattal kapcsolatos katasztrófáktól, és ezzel szavatolná a folyamatos élelmiszer-ellátást.

Az EGSZB olyan szakpolitikákat szorgalmazott, amelyek célja a talajok helyreállítása és a vizek egészségének megőrzése, a vízfelhasználás hatékonyságának javítása és a vízhasználat csökkentése, valamint a bürokrácia visszaszorítása és átláthatóság biztosítása digitalizált ár- és költségkövetés révén.

Végezetül az EGSZB javasolta, hogy hozzanak létre egy Európai Élelmiszer-politikai Tanácsot (EFPC), hogy el lehessen mélyíteni a párbeszédet az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdésekről, valamint hogy jobban össze lehessen hangolni az élelmiszer-politikát a szélesebb körű társadalmi és környezetvédelmi célkitűzésekkel. Ezek a javaslatok ütemtervvel szolgálnak ahhoz, hogy az EU élelmiszerrendszerei ellenállóbbá, fenntarthatóbbá és méltányosabbá váljanak a globális kihívásokkal szemben.(ks)