A növekvő biztonsági fenyegetésekkel szembenézve Európának sürgősen egységes védelmi finanszírozási stratégiára van szüksége. Az EGSZB az EU Tanácsa lengyel elnökségének felkérésére elfogadott egy véleményt, amelyben bátor lépéseket sürget: több beruházást a modern rendszerekbe, a NATO-val való együttműködés elmélyítését és az EU pénzügyi keretein belüli finanszírozás növelését.

Az Európa biztonságát fenyegető veszélyek egyre nagyobbak, és ez rávilágít a külső védelmi beszállítóktól való függőségére: az uniós országok által egy év alatt védelmi beszerzésekre fordított 75 milliárd EUR 78%-át harmadik országok beszállítói kapták. Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítése elengedhetetlen e függőség csökkentéséhez.

„Az EU védelmi finanszírozási mechanizmusait át kell alakítani, hogy megfeleljenek a mai kihívásoknak” – fejti ki Marcin Nowacki, az EGSZB Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményének előadója. „A meglévő költségvetési szabályok korlátozzák a katonai kiadásokat, és bár az olyan kezdeményezések, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az Európai Békekeret (EPF) előrelépést jelentenek, továbbra sem elegendőek a jelenlegi fenyegetések nagyságrendjének kezeléséhez.”

A NATO-együttműködés elengedhetetlen az interoperabilitás és az egységes stratégia szempontjából. A közös közbeszerzési, kiberbiztonsági és űrbiztonsági partnerségek, valamint az IRIS2 műholdas projekt növelni fogja a rezilienciát. A védelem finanszírozásának összhangban kell állnia az EU szélesebb körű prioritásaival, anélkül, hogy a szociális és környezetvédelmi célokat veszélyeztetné. A stratégiai beruházások, az innováció és a hosszú távú tervezés kulcsfontosságúak Európa biztonságának és autonómiájának garantálásához. (tk)

A kohéziós politika már régóta az európai integráció egyik pillére, amely előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és földrajzi egységét. Miközben kialakulóban van a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hatékonyság, a fenntarthatóság és az új kihívásokra való reagálási képesség növelése érdekében létfontosságú, hogy a kohéziós politika korszerűsítésre kerüljön.

A közelmúltban elfogadott, „A 2027 utáni kohéziós politika eredményorientáltságának fokozása” című véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy eredményorientált megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is kézzelfogható előnyökkel járjon, miközben csökkenti az egyenlőtlenségeket és előmozdítja a fenntartható versenyképességet.

„A kohéziós politikának továbbra is az EU legfontosabb regionális fejlesztési eszközének kell maradnia. Az eredményorientált megközelítés biztosítja, hogy minden elköltött euro hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi jólléthez” – jelentette ki David Sventek, a vélemény előadója.

A 2028 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős átalakításra szorul annak érdekében, hogy támogassa a regionális fejlesztést, a zöld és digitális átállást, valamint a gazdasági versenyképességet. Mivel a beruházási igények meghaladják az évi 750–800 milliárd EUR-t, az erős uniós finanszírozás létfontosságú.

Az EGSZB kéri, hogy a költségvetési kapacitást tartsák az EU GDP-jének 1,8%-án, és növeljék a kohéziós politika finanszírozását. A legfontosabb prioritások között említhető a megosztott irányítás, a testre szabott regionális politikák, az eredményalapú finanszírozás és az egyszerűsített eljárások kialakítása.

Az eredményorientált megközelítés növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jobb végrehajtást és felügyeletet igényel. A versenyképesség és a szociális beruházások közötti egyensúly megteremtése, a technikai támogatás megerősítése és az átláthatóság biztosítása hatékonyabbá teszi a kohéziós politikát, ugyanis előmozdítja a gazdasági rezilienciát és csökkenti az Európán belüli egyenlőtlenségeket. (tk)

A turizmus az EU gazdaságának egyik motorja, és erősítheti Európa versenyképességét. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a turizmus működését, és a fenntarthatóságon túl a regeneratív turizmus irányába mozduljunk el – ahol az úti célok nemcsak túlélnek, hanem gyarapodnak is.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgeti az Európai Uniót, hogy alakítsa át az idegenforgalmi ágazatot, és a hosszú távú gazdasági és környezeti előnyök biztosítása érdekében helyezze előtérbe a fenntarthatóságot és a megújulást.

Mivel az idegenforgalom továbbra is az EU gazdaságának egyik létfontosságú pillére, különösen az ágazattól nagymértékben függő régiókban, az EGSZB a fenntartható idegenforgalomra való gyorsított áttérést és a regeneratív idegenforgalmi stratégiák felé való elmozdulást szorgalmazza, amint azt a Turizmus az Unióban: a fenntarthatóság mint a hosszú távú versenyképesség motorja című véleményében is kifejtette.

„Biztosítanunk kell, hogy az idegenforgalom szerepet játsszon Európa versenyképességének újjáélesztésében. Ez alapvető fontosságú, mivel a turizmus számos tagállam és régió GDP-jének, valamint értékláncának fontos részét képezi”, jelentette ki a vélemény előadója, Isabel Yglesias.

Isabel Yglesias elmondta, hogy a vélemény a 2023 második felében, a Tanács spanyol elnöksége alatt elfogadott palmai nyilatkozatra épül, amely széles körű konszenzust eredményezett azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható, hogy a fenntarthatóság álljon a turizmus jövőjének középpontjában.

Ennek érdekében az európai intézményeknek, valamint a nemzeti, regionális és helyi kormányzatoknak aktívan támogatniuk kell az ágazatot az átmenet során, folyamatos párbeszédet biztosítva az összes érintett féllel és erősítve a szociális párbeszédet.

Bár az idegenforgalomban a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések már hosszú utat tettek meg, a világjárvány utáni utazási boom számos népszerű úti célra nyomást gyakorol. Ez a növekedés megnehezíti a régiók számára, hogy egyensúlyt teremtsenek a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés között, miközben munkaerőhiánnyal és a rendelkezésre álló munkahelyek és a munkavállalók képzettsége közötti összhang hiányával küzdenek.

Az EGSZB ezért is szorgalmazza a regeneratív turizmus irányába történő elmozdulást, és annak beépítését a fenntartható turizmus európai stratégiájába, amelyet az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban fog előterjeszteni.

A hagyományos fenntartható turizmussal ellentétben, amely a környezeti károk csökkentésére összpontosít, a regeneratív turizmus célja a természeti, társadalmi és gazdasági tőke helyreállítása és növelése. Ez az előremutató megközelítés integrálja a körforgásos gazdaság elveit, és arra törekszik, hogy tartósan pozitív hatást gyakoroljon a célállomásokra és a helyi közösségekre. (ll)

Az európai mezőgazdasági termelőknek egyre több válsággal kell szembenézniük, a szélsőséges időjárástól kezdve a piac instabilitásán át a tisztességtelen versenyig. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikák nem védik a mezőgazdasági termelőket, és sürgős reformokra szólít fel a jövedelmek biztonsága, az alkupozíció megerősítése és a fenntartható mezőgazdaság biztosítása érdekében.

A lengyel elnökség felkérésére készült véleményében az EGSZB reziliensebb mezőgazdasági rendszert szorgalmazott, amelynek középpontjában a mezőgazdasági termelők állnak.

„A mezőgazdaság nemes szakma, amelynek két fő célja van: kiváló minőségű, biztonságos élelmiszer előállítása az emberek számára, valamint a környezet fenntartása és javítása. Mindössze annyit kérünk cserébe, hogy tisztességes napi munkáért tisztességes napi bért kapjunk, valamint tiszteletet és tisztességes árat az általunk előállított élelmiszerekért”, fogalmazott Joe Healy, a vélemény három előadójának egyike.

Az EGSZB szerint a közös agrárpolitika (KAP) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a mai kihívások kezelésére. A mezőgazdasági termelők támogatására általa javasolt pénzügyi eszközök közé tartozik a természeti katasztrófákra kötött állami biztosítás, az anticiklikus támogatás és a közvetlen kifizetések. Az egyes uniós tagállamokban már alkalmazott kölcsönös kockázatkezelési alapok további biztonsági hálót jelenthetnének, amelyet a mezőgazdasági termelők, az ipar, a regionális kormányok és az EU közösen finanszíroznának.

Mivel 2027 után sor kerül a KAP felülvizsgálatára, az EGSZB azt javasolta, hogy a KAP költségvetését állítsák vissza az EU GDP-jének legalább 0,5%-ára. Szigorúbb kereskedelmi szabályozásokra van szükség annak érdekében, hogy az importált termékek megfeleljenek az uniós környezetvédelmi és munkaügyi előírásoknak.

A másik fő probléma az önköltség alatti értékesítés, amely gyakorlat rendkívüli pénzügyi nyomás alá helyezi a gazdákat. Az EGSZB sürgeti az EU döntéshozóit, hogy komolyan fontolják meg az önköltség alatti áron történő felvásárlások betiltását, hogy a spanyol élelmiszerlánc-törvények mintájára megakadályozzák, hogy a nagyobb kiskereskedők kiszorítsák a gazdákat a piacról.

Az átláthatóság és a mezőgazdasági termelők piaci erejének növelése érdekében az EGSZB egy uniós digitális központ létrehozását javasolta az árak, a költségek és a nyereség nyomon követésére. Emellett kollektív ártárgyalásokat és a szövetkezetek és termelői szervezetek fokozott támogatását szorgalmazta. Az EU mezőgazdaságában nagyobb gazdasági függetlenségre és versenyképességre van szükség.

Bár az éghajlati célok alapvető fontosságúak, a gazdák nem viselhetik egyedül annak költségeit. Egy fenntarthatósági alap segíthetné őket a zöldebb gyakorlatokra való áttérésben. A vélemény figyelmeztetett a kibocsátásáthelyezés kockázatára, ahol a szigorú uniós szabályok hátrányos helyzetbe hozzák a helyi mezőgazdasági termelőket a nem uniós versenytársakkal szemben.

Az EGSZB kiemelte a vidékfejlesztésbe, az innovációba és a KAP-szabályok egyszerűsítésébe történő beruházások fontosságát. Mivel a gazdákra egyre nagyobb nyomás nehezedik, egyértelműen sürgős a helyzet: az uniós vezetőknek cselekedniük kell, mielőtt még több gazdaság eltűnik. (ks)

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az EGSZB-t kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozására irányuló európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja szerint a hamarosan elkészülő, A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós iintézményekben című EGSZB-tanulmány értékes hozzájárulást nyújthat.

Miután elindult az EU új politikai ciklusa, és az Európai Bizottság munkaprogramjában 2025 harmadik negyedévére beharangoztak egy, a civil társadalom támogatására, védelmére és megerősítésére irányuló uniós stratégiát, a Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát szervezett, hogy kiemelje a 2024–2029-es időszakban szükséges legfontosabb intézkedéseket. A március 3-i rendezvényen a nemzeti és európai civil társadalmi szervezetek és a polgárok képviseletében mintegy 100 fő vett részt.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke elmondta, hogy a civil társadalmi szervezeteknek szerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy a politikai döntéshozatal megalapozott legyen, és megfeleljen az emberek igényeinek. Megismételte a csoport és az EGSZB arra irányuló kérését, hogy az EGSZB-t vonják be az Európai Bizottság által tervezett civil társadalmi platformba.

„Az EGSZB-t – tekintettel a tapasztalatára és az általa kínált platformra – kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozását célzó európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB-nek részt kell vennie az irányításban, és kulcsszerepet kell játszania a civil társadalmi platform létrehozására irányuló kezdeményezésben” – hangsúlyozta Boland.

Úgy vélte, hogy a strukturált, rendszeres, átlátható és inkluzív civil párbeszédnek a meglévő struktúrákra kell épülnie, és össze kell fognia az összes érdekelt felet. Következésképpen az európai intézményeknek létre kell hozniuk egy, a civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoportot, amelynek munkáját az EGSZB segítené.

„A civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoport tervet dolgozhatna ki arra, hogy a politikaformálási folyamatban miként alakíthatunk ki kedvezőbb környezetet a civil társadalmi szervezetek számára” – vetette fel Séamus Boland.  Ez lehetne az első lépés egy strukturáltabb civil párbeszéd felé, megválaszolva a következő kérdéseket: kivel, milyen témákban, milyen ütemezésben, milyen eredményekkel kerül sor konzultációra?

A javasolt munkacsoport emellett támaszkodhatna a párbeszéd jelenlegi gyakorlatairól szóló, hamarosan közzétételre kerülő EGSZB-tanulmányra, melynek címe: A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós intézményekben.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást. Az eredmények várhatóan 2025 júliusától állnak rendelkezésre. A tanulmány az uniós intézményeken belüli civil párbeszéd gyakorlatainak átfogó feltérképezésére vállalkozik: milyen eljárásokkal vonják be jelenleg a civil társadalmi szervezeteket, és milyen módszertant alkalmaznak? A meglévő gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek tartalommal gazdagíthatják és támogathatják a strukturáltabb civil párbeszédre törekvő munkát az új jogalkotási ciklusban. A tanulmány előzetes eredményeit Mizsei Berta, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa már ismertette a konferencián.

A konferencia arra is rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitása előfeltétele a párbeszédnek és annak, hogy a politikai döntéshozókat összekapcsoljuk az emberek szükségleteivel. Garantálni kell a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitását és függetlenségét.

A konferencia következtetései és ajánlásai az EGSZB honlapján találhatók.

Az EU fontos válaszúthoz érkezett a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. Míg a generatív MI piacát – a globális magánberuházások 80%-ával – egyesült államokbeli vállalatok uralják, Kína gyors ütemben fejlődik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) közreműködésével új tanulmányt tett közzé, amely feltárja, hogy mire van szükség Európa versenyképességének megőrzéséhez.

Az EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekciójának irányításával készített, a digitális átállás és az egységes piac EGSZB-beli megfigyelőközpontjában többszörösen megvitatott tanulmány feltárja az európai MI-környezet bővítésének legfontosabb lehetőségeit, kihívásait és a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Főbb ajánlások az EU számára:

• Növeljük az MI-beruházásokat és a számítási teljesítményt – Az innováció előmozdítása érdekében Európának növelnie kell az MI-infrastruktúrába történő beruházásokat.
• Összpontosítsunk három nagy potenciállal rendelkező ágazatra – Az MI ösztönözheti a növekedést az autóiparban, a tisztaenergia-iparban és az oktatásban.
• Mozdítsuk elő a nyílt forráskódú MI-t – A nyílt MI-modellek ösztönzése fokozza a hozzáférhetőséget és a versenyt.
• Jobban integráljuk a K+F-erőfeszítéseket EU-szerte.

A civil társadalom szerepének megerősítése az MI irányításában
A tanulmány kiemeli a civil társadalmi szervezetek jelentőségét az MI-politikák alakításában és az MI irányításában. Az inkluzivitásnak és az MI etikus alkalmazásának fokozása érdekében a jelentés az alábbiakat ajánlja:

• MI-jártassági programok – Képzést és társadalmi párbeszédet szolgáló kezdeményezések a munkavállalók és a nyilvánosság felkészítése érdekében.
• „Szociális tervezésen” alapuló megközelítés – Emberközpontú és a társadalom szükségleteihez igazodó MI-fejlesztés.
• Több finanszírozás a civil társadalmi szervezetek számára – Azoknak a nonprofit szervezeteknek a támogatása, amelyek áthidalják az MI-technológia és a nagyközönség közötti szakadékot.
• Az MI etikus alkalmazása – Az európai értékekhez igazodó, megbízható MI-rendszerek előtérbe helyezése.

Az EGSZB potenciáljának kiaknázása az MI-politikákban
Az EGSZB jó helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse a civil társadalmi szervezetek strukturált bevonását az MI-politikákba. A tanulmány azt ajánlja, hogy közbeszerzések és finanszírozási mechanizmusok segítségével támogassuk a nyílt forráskódú MI-t és az etikus innovációt. Az EGSZB e tekintetben központi platformként szolgálhatna a civil társadalmi szervezetekkel és a nyílt forráskódú közösségekkel való együttműködéshez, és felhívhatná a figyelmet a mesterséges intelligencia társadalmi hatására.

A tanulmány egy egységes MI-glosszáriumot is bevezet a közös nyelv létrehozása érdekében, biztosítva a hatékony kommunikációt a politikai döntéshozók, a fejlesztők és a felhasználók között. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát minden ágazatban felelős módon fejlesszék, irányítsák és alkalmazzák.

A tanulmány, amelyet megosztunk a legfontosabb uniós intézményekkel is, várhatóan beépül a jövőbeli MI-politikákba. A teljes jelentés ITT olvasható. (vk)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A védelmi és a szociális kiadásoknak kéz a kézben kell járniuk – a jóléti államot nem szabad feláldozni a védelmi kiadások növelése érdekében. Az erős jóléti állam továbbra is nélkülözhetetlen a szélsőjobboldali pártok azon törekvésének megállításához, hogy az EU-ban a Kreml mintájára autokráciákat építsenek.

Az ukrajnai háború immár a negyedik évébe lépett. Sokan a védelmi kiadások növelését követelik, különösen az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai változások után. Úgy tűnik, hogy az európai országok védelme már nem garantált. Időközben számos tabu ledőlt, nemcsak a katonai kérdések uniós szintű megvitatását illetően, hanem a fokozott eladósodással kapcsolatban is.

Egyesek azonban ezt zéró összegű játéknak tekintik, ha a jóléti állammal kötendő kompromisszumról van szó – mintha az amerikai hadsereg ereje annak lenne köszönhető, hogy az ország nem rendelkezik megfelelő szociális védelemmel, vagy mintha a meggyengült hadseregünk a nyugdíjak és a szociális biztonság következménye lenne.

A Munkavállalók csoportja két kérdést szeretne kiemelni:

• Az EU egésze rendelkezik a világon a második legnagyobb katonai költségvetéssel. Bár bizonyos esetekben közös vagy kiegészítő kiadásokra lehet szükség, a stratégiai autonómia biztosítása érdekében leginkább koordináció és közös projektek szükségesek. Meg kell védenünk magunkat ahelyett, hogy globális versenyt folytatnánk az USA-val.
• A jól működő jóléti állam, együtt a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekkel, fontos eszköz ahhoz, hogy megelőzzük a szélsőjobboldali hatalomátvételt számos tagállamban. Ezek a szélsőjobboldali pártok, amelyek egyre erősebbek, kevéssé kedvelik a demokráciát, nyíltan ellenségesek a legtöbb értékünkkel szemben, a Kreml autokráciájának lemásolására törekszenek tagállamainkban, és ha hatalomra kerülnek, gondoskodni fognak arról, hogy ne alakuljon ki összehangolt védelmi politika.

Ezért a tagállamoknak úgy kell tekinteniük a védelmi és a szociális beruházásokra, hogy azok egymást kölcsönösen erősítik és lehetővé teszik.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magas szintű fórumot tartott a nők jogairól, ahol vezető szakértők vitatták meg a nők jogait érintő fontos kérdéseket, és meghatározták a prioritásokat az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő ülésszakára.

A nők jogairól szóló magas szintű fórum üzenete világos volt: történt ugyan előrelépés, de még nem elegendő. Bár az EU már tett lépéseket a nők és lányok védelmében, a strukturális egyenlőtlenségek, a nemi sztereotípiák és a nők jogainak csorbítása továbbra is veszélyeztetik a nehezen elért eredményeket Európában. Amíg a strukturális akadályok fennállnak, a nők teljes körű társadalmi részvétele korlátozott marad.

Az EGSZB plenáris ülésszaka alatt, február 26-án tartott magas szintű fórumon részt vett Sif Holst, az EGSZB egyenlőséggel foglalkozó ad hoc csoportjának elnöke, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Hadja Lahbib, az egyenlőségért, valamint a felkészültségért és a válságkezelésért felelős európai biztos, valamint Carlien Scheele (a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója), Florence Raes (az ENSZ nőjogi szervezete brüsszeli irodájának igazgatója), Ayşe Yürekli (a törökországi KAGIDER – női vállalkozók uniós képviselője), Mary Collins (az Európai Női Lobbi főtitkára) és Cianán Russell (az ILGA Europe vezető szakreferense).

A fórum két dinamikus kerekasztal-beszélgetésből állt, amelyek a nemek közötti egyenlőség sürgető kihívásainak voltak szentelve, és amelyek mindegyike az EGSZB által az ülésszak során elfogadott fontos vélemények valamelyikéhez kapcsolódott. Szakértők, szószólók és politikai döntéshozók gyűltek össze, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, megoldásokat javasoljanak és megerősítsék a nők jogainak előmozdítása iránti elkötelezettségüket Európában és a világ többi részén.

Az első panelbeszélgetés az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő 69. ülésszakát (UNCSW69), míg a második a nők és lányok elleni erőszakot mint emberi jogi kérdést állította a középpontba. A fórumot követően a plenáris ülésen két véleményt is elfogadtak a témában, Az EGSZB hozzájárulása az EU prioritásaihoz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 69. ülésszakán és A nők elleni erőszak mint emberi jogi kérdés címmel. (lm)

Március 6-án, mindössze néhány nappal a Tanács március 12-i ülése előtt az EGSZB vitát tartott az Európai Bizottság tisztaipar-megállapodásáról. A részt vevő politikai döntéshozók, ipari vezetők és a civil társadalom képviselői megvizsgálták, hogy a terv valóban támogatni tudja-e Európa tisztatechnológiai ágazatát, energiaigényes iparágait és stratégiai autonómiáját.

A geopolitikai instabilitás és a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése miatt Európának sürgetőbb szüksége van stratégiai autonómiára, mint valaha. A tisztaipar-megállapodás célja, hogy felgyorsítsa a dekarbonizációt és a körforgásos jelleget, ugyanakkor fokozza az ipari versenyképességet, az energiaárak csökkentésével kezdve. A terv megvalósíthatóságával és finanszírozásával kapcsolatban azonban továbbra sem minden világos.

„Nem arról van szó, hogy választani kell a stratégiai autonómia, a versenyképesség vagy a kettős átállás között. Valamennyi ipari ágazat érintett, és saját tempójában, de egyértelmű kötelezettségvállalásokkal mindenkinek alkalmazkodnia kell” – jelentette ki Pietro de Lotto, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) elnöke, aki szerint erre a kihívásra egyensúlyteremtésként kell tekinteni.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszországtól való energiafüggetlenedés geopolitikai szükségesség, de Európa ipari hanyatlása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az elmúlt két évben az ipari termelés és a közvetlen külföldi befektetések beáramlása is jelentősen csökkent.

A finanszírozás nagy kihívást jelent majd. A terv célkitűzéseinek eléréséhez együttműködésre van szükség az uniós intézmények, a tagállamok és az ipar között. Bár az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós viszontgaranciát és 1,5 milliárd eurót ígért az energiahálózatok fejlesztésére, a nemzeti kormányoknak is további forrásokat kell mozgósítaniuk.

Az átállás társadalmi hatása szintén kulcsfontosságú kérdés, különösen az energiaigényes iparágakban, ahol már eddig is jelentős számú munkahely szűnt meg. A civil társadalom képviselőiben felmerült a kérdés, hogy az energiaadók csökkentésének – ami a megállapodás egyik kulcsfontosságú javaslata – nem az oktatás és az egészségügyi ellátás finanszírozása láthatja-e a kárát.

A tisztaipar-megállapodás hosszú távú céljait övező optimizmus ellenére a szakértők már nem annyira biztosak abban, hogy a megállapodás a rövid távú kihívásokat is képes-e kezelni. A gyorsaság és az egyszerűsítés kulcsfontosságú, mivel a magas energiaköltségek és a szabályozási akadályok lassíthatják a haladást. A nemzeti szakpolitikák széttagoltsága továbbra is kihívást jelent, és fennáll a veszélye, hogy a tisztaipar-megállapodás a benne rejlő lehetőségek ellenére nem fogja tudni összehangolni a különböző európai iparpolitikákat.

Vannak, akik a technológiasemlegesség miatt aggódnak, és vita folyik a megújuló energiaforrások, a hidrogén és a bioüzemanyagok megfelelő egyensúlyáról. Bár a megújuló energiaforrásokra helyezett hangsúly üdvözlendő, az energiahatékonyság terén is határozott kötelezettségvállalásokra van szükség. A megújuló energiaforrásokkal az európai fogyasztók 2021 és 2023 között már 100 milliárd eurót takarítottak meg, és az EU-nak építenie kellene erre a sikerre. (jh)

Az EGSZB rangos civil társadalmi díja a civil társadalomnak az európai identitás és polgárság megőrzéséhez és megerősítéséhez való kimagasló hozzájárulását emeli ki. A díj minden évben más-más, az EGSZB munkájához kapcsolódó, sürgető társadalmi jelentőségű témát karol fel.

Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három szlovákiai, belga és francia civil társadalmi szervezetet díjazott úttörő projektjeikért, amelyek az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben megfigyelhető káros polarizáció ellen küzdenek.

A 32 000 eurós pénzdíjat a három első helyezett között osztották el.

Az EGSZB a 14 000 eurós fődíjat a „Slovenská debatná asociácia“ szlovák vitafórumnak ítélte oda a The Critical Thinking Olympiad” (A kritikus gondolkodás olimpiája) című úttörő kezdeményezésért, amely a félretájékoztatással szembeni rezilienciát fejleszti a szlovák fiatalok körében. A projekt három korcsoportban diákversenyt szervez, amelynek keretében a diákok valós médiakihívásokon vesznek részt, és értékelik a tartalmak megbízhatóságát.

A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

A franciaországi Reporters d'Espoirs a második helyen végzett a „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” elnevezésű, francia nyelvű képzési programjával, amely a megoldásközpontú újságírásra összpontosít.

A harmadik díjat a belgiumi FEC Diversité asbl kapta az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektjéért, amely egy a szélsőjobboldali ideológiák ellen irányuló, magával ragadó játék.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díjáról

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja olyan magánszemélyek, magánvállalkozások és civil társadalmi szervezetek által vezetett nonprofit projektekre összpontosított, amelyek hozzájárultak a káros polarizáció elleni küzdelemhez az Európai Unióban.

Az elmúlt években Európát több válság is sújtotta, Oroszország ukrajnai agresszív háborújától kezdve az emelkedő energiaárakon és megélhetési költségeken át a Covid19-világjárvány tartós gazdasági és társadalmi utóhatásaiig. Az ilyen válságok alááshatják a közintézményekbe vetett bizalmat, és káros polarizációhoz vezethetnek a társadalom egészében.

Bár a polarizáció része lehet egy nyitott, pluralista társadalomnak, a növekvő populizmus és a negatív polarizáció jelentős kihívást jelent az európai demokráciák számára. Európa a hagyományos médiatér folyamatos széttöredezésével, a félretájékoztatás növekedésével és a médiaszabadság elleni támadásokkal is szembesül, amelyek mind további veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre.

Az idei győzteseket 15 tagállam több mint 50 pályázatának erős és változatos kínálatából választották ki. A nyertes projekteket az európai társadalomban tapasztalható káros polarizáció elleni küzdelem során tanúsított rendkívüli kreativitásuk, lelkesedésük és elkötelezettségük alapján választották ki.

„A szervezett civil társadalom alapvető szerepet játszik az európai demokrácia védelmében, amint azt az idei figyelemre méltó és változatos tematikájú projektek ismét bebizonyították” - mondta Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.