Az európai ipar számos különböző kihívással néz szembe, többek között a rendkívül magas energiaárakkal, a szakképzett munkaerő vonzásának nehézségeivel és a finanszírozáshoz való hozzáférés problémáival. 2023-ban az EU előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amely a karbonsemlegesség elérését helyezi előtérbe.Az Ursula von der Leyen elnök által tavaly ősszel előterjesztett politikai iránymutatások egy tisztaipar-megállapodást is előírnak, amely a Draghi-jelentéssel összhangban a versenyképes ipar és a minőségi munkahelyek előmozdítását célozza.
Az európai ipar számos különböző kihívással néz szembe, többek között a rendkívül magas energiaárakkal, a szakképzett munkaerő vonzásának nehézségeivel és a finanszírozáshoz való hozzáférés problémáival. 2023-ban az EU előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amely a karbonsemlegesség elérését helyezi előtérbe.Az Ursula von der Leyen elnök által tavaly ősszel előterjesztett politikai iránymutatások egy tisztaipar-megállapodást is előírnak, amely a Draghi-jelentéssel összhangban a versenyképes ipar és a minőségi munkahelyek előmozdítását célozza.
Az ipar a zöld és digitális átállás, valamint gazdasági rendszerünk alapvető részét képezi. De mit jelent ez az új megállapodás a munkavállalók számára? Az erős, szakszervezeti összetételű, jól fizetett és jó munkakörülményekkel rendelkező munkaerő nemcsak a szakszervezetek, hanem a társadalom egésze, a demokrácia, a társadalmi stabilitás és a vállalatok termelékenysége szempontjából is fontos.
Megfelelő iránymutatás és megfelelő állami finanszírozás nélkül a Draghi-jelentésnek és a versenyképességi menetrendnek csak a deregulációt jelentő részei maradhatnak meg végül ebből a tervből. Ennek következtében az európai szociális modell sérülhet, mivel a bérek és a munkakörülmények lefelé ívelő spiráljával romboló verseny indulna meg.
E probléma kezelése érdekében az EGSZB Munkavállalók csoportja és az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) február 14-én közös konferenciát szervez a minőségi munkahelyeket szolgáló európai iparpolitikáról az EGSZB épületében. Kérünk minden érdeklődőt, hogy jelöljék meg az eseményt a naptárukban, és vegyenek részt a vitában.
Decemberben az EGSZB-nél filmvetítés keretében volt látható az Under the Grey Sky [Felettünk a szürkeség] című film. Az alkotás belarusz újságírókról szól, akik szörnyű árat fizettek azért, mert beszámoltak az országukban tapasztalható politikai zavarokról.
Decemberben az EGSZB-nél filmvetítés keretében volt látható az Under the Grey Sky [Felettünk a szürkeség] című film. Az alkotás belarusz újságírókról szól, akik szörnyű árat fizettek azért, mert beszámoltak az országukban tapasztalható politikai zavarokról.
Az Under the Grey Sky a Lengyelországban élő belarusz filmrendező, Mara Tamkovics első nagyjátékfilmje. A szívszorító történet középpontjában egy belarusz újságíró, Léna áll, akit börtönbe vetnek azért, mert élőben közvetítette a minszki Változások terén tartott békés tüntetés elleni erélyes kormányzati fellépést. 2020-ban vagyunk, és soha nem látott mértékű tüntetéshullám söpör végig Belaruszon az elcsalt választásokat követően, amelyek eredményeként Alekszandr Lukasenkót hatodik alkalommal is újraválasztották.
Lénát és operatőrét, Olját letartóztatják, mivel még azután is közvetítenek a tüntetésekről, hogy egy rendőrségi drón beazonosítja őket. A cselekmény kafkai abszurditású fordulatai során Lénát először lázadások szervezésével és a tömegközlekedés rendjének megzavarásával vádolják, amit később hazaárulásra módosítanak. A hétnapos őrizetből egy titkos tárgyalást követően nyolc év börtönbüntetés lesz. Kolléganőjét két évre ítélik. Léna férje, Ilja, aki maga is ki van téve a rendszert védő rendőrség zaklatásának, kétségbeesetten próbálja elérni szabadlábra helyezését. Ennek érdekében igyekszik meggyőzni Lénát, hogy a szabadságért cserébe vallja magát bűnösnek. Ám Léna erre nem képes.
A filmet a belarusz Belsat TV újságírói, Kacjarina Andrejeva és férje, Ihar Iljas, valamint kollégája, Darja Csulcova igaz története ihlette. Darja letöltötte kétéves börtönbüntetését, Kacjarina és Ihar azonban jelenleg is börtönben van. Az újságírónő meghosszabbított, nyolc év három hónapos börtönbüntetését tölti. Ám közel sem ők az egyetlenek: a Fehérorosz Újságírószövetség szerint 2024 végén még mindig 45, a médiában dolgozó személy van rács mögött. Sokan még azt követően is nyomás alatt állnak, hogy elhagyták az országot.
A film világpremierje a New York-i Tribeca fesztiválon volt, 2024 júniusában.
December 13-án az Under the Grey Sky című filmet Mara Tamkovics jelenlétében vetítették le az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB). Az eseményre egy szeminárium keretében került sor, amelynek témája az volt, hogy milyen szerepet tölt be a belarusz független média a reziliens és demokratizálódó társadalom előmozdításában.
Az EGSZB Mara Tamkoviccsal beszélgetett a filmről:
Mennyire hűen mutatja be a film Kacjarina Andrejeva életének valódi történéseit és sorsát? A 2020-as tüntetéseken és Kacjarina tárgyalásán készült eredeti felvételeket láthatjuk benne?
A filmben többször is a valódi felvételeket láthatjuk. A tüntetés, amelyről a főszereplők a film elején közvetítenek, ugyanaz, amelyet Kacjarina Andrejeva és Darja Csulcova is filmre vett. Az ő felvételeiket építettük be a színészekkel felvett jelenetbe. Raman Bandarenka fogva tartásának képei, amelyeket a szereplők a laptopjukon néznek, szintén valódi felvételek (szerk. megj.: Raman Bandarenka aktivistát maszkot viselő huligánok halálra ütlegeltek, miután megpróbálta megakadályozni, hogy levágjanak néhány piros és fehér, a szovjet megszállás előtti belarusz zászlót szimbolizáló szalagot). A film végén egyfajta epilógusként bemutatok egy montázst azokból az élő közvetítésekből, amelyeket Kacjarina a tüntetéseken készített.
Az alapcselekmény szorosan kapcsolódik a valósághoz: például az, ahogyan az újságírókat letartóztatják és büntetőeljárás alá vonják, vagy a meghozott ítélet. De a célom nem az volt, hogy pontosan beszámoljak az eseményekről. Ehelyett az érzelmi oldalát kívántam bemutatni azoknak a döntéseknek, amiket meg kellett hozniuk, valamint azt, hogy milyen fájdalmas választások előtt álltak. A szereplők nevét megváltoztattuk, hogy valamennyire elkülönüljenek az ihletül szolgáló valódi személyektől, de azért is, hogy a nézők érezzék, hogy ez a történet csak egy a sok közül, metaforája annak, amin egy egész nemzet keresztülment.
Belaruszban tudja a nagyközönség, hogy mi történt Kacjarina Andrejevával és más, hozzá hasonló újságírókkal? Lehet tudni, hogy hányan szenvedtek el ugyanilyen vagy hasonló sorsot?
A politikai letartóztatások és elnyomó intézkedések annyira elterjedtek Belaruszban, hogy nehéz nem tudni arról, hogy mi történik. Az elnyomás különböző formái legalább 13 000 embert sújtottak eddig, és 2020 óta legalább félmillióan hagyták el az országot. Ez egyszerűen túlságosan nagy tömeg ahhoz, hogy el lehessen tussolni.
Belaruszban a politikai foglyok (büntetőjogi eljárás során vádlottak vagy elítéltek) számra több éve tartósan 1300 körül van. Ugyanakkor tudni kell, hogy több százan, vagy akár több ezren már letöltötték büntetésüket, néhányan korábban szabadultak, sok újonnan elítélt pedig fél attól, hogy kérje a politikai fogoly státuszt. Az elnyomás folyamatosan, mintegy futószalagon szállítja az új rabokat a szabadon bocsátottak helyére.
Mi volt a fő motivációja ennek a filmnek az elkészítésére? Mit szeretne elérni vele?
Amikor a belarusz rezsim brutálisan leverte a 2020-es tüntetést, belaruszként úgy éreztem, hogy sürgősen tenni kell valamit. Mivel korábban újságíróként dolgoztam, nagyon át tudom érezni a szereplőim helyzetét és kilátásait. Filmesként pedig egy erős, megindító történetet láttam, amit mindenképpen el kell mesélnem.
Reményei szerint milyen üzenetet vagy érzelmet visz majd magával a néző a film megtekintése nyomán?
Nagyon remélem, hogy az emberek elgondolkodnak majd arról, hogy mit is jelent valójában a szabadság; mibe kerül és vajon értékelik-e a meglétét. Szeretném, ha gondolnának Kacjarinára, Iharra és mindenkire, aki börtönben van. A szabadságot ugyanis Európában nagyon sokan magától értetődőnek tartják.
Mit tehet segítségképpen az EU – az intézmények, a civil társadalom, az újságírói és az emberi jogi szervezetek, valamint a nemzeti kormányok?
Azt kérem az EU-tól, hogy ne feledkezzen meg Belaruszról és ne mondjon le róla veszett ügyként. Kultúránk, médiánk és civil társadalmunk az EU támogatásának köszönhetően képes túlélni ezt a hatalmas nyomást. Talán hosszú távú beruházásnak tűnik, de meg fog térülni.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil társadalom intézményi partnereként örömmel szervezi meg második alkalommal a civil társadalom hetét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil társadalom intézményi partnereként örömmel szervezi meg második alkalommal a civil társadalom hetét.
A regisztráció 2025 februárjában kezdődik. További részletek hamarosan a #CivSocWeek weboldalon és a közösségi médiában. Addig is kövesse figyelemmel a munkánkat!
Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása
„A versenyképességben rejlő lehetőségek kiaknázása a közös jólét érdekében” kezdeményezés a csoportunk által újonnan elfogadott prioritások fő célkitűzése.
Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása
„A versenyképességben rejlő lehetőségek kiaknázása a közös jólét érdekében” kezdeményezés a csoportunk által újonnan elfogadott prioritások fő célkitűzése.
A jelenlegi globális kihívásokra tekintettel a politikai fellépésnek elsősorban a versenyképesség előmozdítására és a vállalkozásbarát környezet biztosítására kell összpontosítania, és e tekintetben konkrét szakpolitikai intézkedéseket kell hozni.
A vállalkozásbarát EU-ban a versenyképesség a támogatások vagy protekcionizmus helyett a kiválóságon és a stabil versenyen alapul, és a vállalkozások versenyképes hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi szükséges termelési erőforráshoz.A vállalkozásbarát Európa olyan szabályokat is jelent, amelyek elősegítik a vállalkozást és a termelékenységet, ahol az adminisztratív terhek a lehető legkisebbek és az egységes piac teljes mértékben működőképes. Emellett a vállalkozások és a politikai döntéshozók közötti erős bizalom kulcsfontosságú a beruházások vonzásához, csakúgy, mint az uniós vállalkozások érdekeinek védelme is szükséges a nemzetközi versenytársakkal szemben.
Ezért 10 vállalkozásbarát szakpolitikai intézkedés elfogadását szorgalmazzuk, amelyeknek a végrehajtása abszolút prioritást élvez:
A szabályozási megközelítés radikális reformja
A beruházásra és az innovációra összpontosító produktív innovációs rendszerek
Magas szintű technológiai kapacitás a védelem, a biztonság és a zöld átállás terén, valamint a technológiai induló vállalkozások támogatása
Erős ipari bázis
Integrált pénzügyi piacok a tőkepiaci unió és a bankunió fejlesztésével
A munkához való megfelelő hozzáférés
Hatékony energia- és közlekedési rendszerek
Egyenlő kereskedelmi feltételek
Vállalkozásorientált zöld átállás
Hatékony államháztartás
Ezeket az intézkedéseket sürgősen életbe kell léptetni, ha azt akarjuk, hogy a versenyképes vállalkozások pozitív hatást gyakoroljanak a gazdaság prosperitására és egy globális befolyással bíró EU-ra.
A Letta- és Draghi-jelentések figyelmeztető jelzésként szolgálnak: az EU vagy helyreállítja versenyképességét, vagy nehéz kompromisszumokkal szembesülhet a jólét, a környezetvédelmi normák és az alapvető szabadságjogok terén.
Az EGSZB több száz pályázatot kapott az idei „Your Europe, Your Say” (YEYS), azaz A te Európád, a te szavad! kezdeményezésre EU-ban, tagjelölt országokban és az Egyesült Királyságban működő középiskoláktól.
Az EGSZB több száz pályázatot kapott az idei „Your Europe, Your Say” (YEYS), azaz A te Európád, a te szavad! kezdeményezésre EU-ban, tagjelölt országokban és az Egyesült Királyságban működő középiskoláktól.
A YEYS szervezői alaposan átnézték és kiértékelték az összes pályázatot, és kiválasztottak 36 középiskolát, amely március 13–14-én részt vesz a 2025-ös YEYS rendezvényen.
A YEYS-en, amely az EGSZB kiemelt éves ifjúsági rendezvénye, idén közel 100 diák és 37 tanár vesz részt. A másfél napos rendezvény mottója: „Adjunk megszólalási lehetőséget a fiataloknak”. Idén az lesz a fő téma, hogy milyen szerepet játszhatnak a fiatalok egy reziliens jövő kialakításában. A cél pedig a fiatalok felvértezése, hogy részt tudjanak venni polgári fellépésekben, és aktívan hozzájáruljanak a részvételi demokráciával kapcsolatos tevékenységekhez saját közösségeikben és azokon túl is.
Mivel a tervek szerint az EGSZB üdvözli majd a YEYS valamennyi résztvevőjét, az EGSZB tagjai 2025 elején ellátogatnak a kiválasztott iskolákba, hogy a fő rendezvény előtt találkozzanak és eszmecserét folytassanak velük.
A 2025. március 14-i nyitó- és záróüléseket élőben közvetítjük. Az élő közvetítés linkje megtalálható lesz majd az EGSZB honlapján, a YEYS 2025 hivatalos weboldalán, a Your Europe, Your Say! oldalon. 2025 | EGSZB, ahol további naprakész információkat is találhat a rendezvényről.
Gints Zilbalodis lett filmrendező kritikusok által méltatott animációs filmje lett-francia-belga koprodukcióban készült. Az egész világon elismerik, megkapta a legjobb animációs filmnek járó Golden Globe-díjat, és több fesztivál díját is elnyerte már, többek között az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díját, a New York-i Filmkritikusok Körének díját és az Európai Filmdíjat.
Kövesse Cat, egy posztapokaliptikus áradás egyetlen túlélőjének útját, melynek során új valóságot fedez fel és megtanulja, hogy miként működjön együtt egy mentőcsónakon állattársaival.
A rendezvény az EGSZB folyamatban lévő filmvetítési sorozatának része, amelyet az Európai Parlament LUX közönségdíjával partnerségben szervez azzal a céllal, hogy előmozdítsa a kulturális sokszínűséget és párbeszédet kezdeményezzen a sürgető társadalmi kérdésekről.
Az EGSZB népszerűbrosúrájának, az európai demokrácia útlevelének legfrissebb változatát több ezer példányban terjesztik Európa-szerte. Felmerülhet a kérdés, hogy elektronikus formában is elérhető-e az útlevél. A válasz pedig: igen.
Az EGSZB népszerűbrosúrájának, az európai demokrácia útlevelének legfrissebb változatát több ezer példányban terjesztik Európa-szerte. Felmerülhet a kérdés, hogy elektronikus formában is elérhető-e az útlevél. A válasz pedig: igen.
Az interaktív online változat, amely videókat, kvízeket, térképeket és sok más anyagot tartalmaz, már 13 nyelven elérhető, és további nyelvi változatok is várhatók. Nézzen bele és tudja meg, hogyan érhet el tényleges hatást!
Az EGSZB kapcsolattartó csoportjának 20. évfordulója alkalmából a csoport alapítói és jelenlegi tagjai aktív lépéseket sürgettek az európai demokrácia, a nyilvános tér és az igazságos Európa védelme érdekében.
Az EGSZB kapcsolattartó csoportjának 20. évfordulója alkalmából a csoport alapítói és jelenlegi tagjai aktív lépéseket sürgettek az európai demokrácia, a nyilvános tér és az igazságos Európa védelme érdekében.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) december 11-én ünnepelte az európai civil társadalmi hálózatokkal kapcsolatot tartó csoport 20. évfordulóját, amely a civil társadalmi szervezetek és az uniós intézmények közötti politikai párbeszéd és strukturált együttműködés egyetlen állandó szerve. Két évtizedes fennállása alatt a kapcsolattartó csoport jelentős szerepet játszott a szervezett civil társadalom hangjának felerősítésében, és abban, hogy az őket foglalkoztató kérdések az európai napirendre kerüljenek. A csoportot 45 európai szinten működő civil társadalmi hálózat alkotja, így teljes mértékben megfelel a Szerződés 11. cikkében meghatározott elveknek.
„Az EGSZB kapcsolattartó csoportjának 20 éves fennállását ünnepelve nemcsak a csoport figyelemre méltó eredményei előtt tisztelgünk, hanem az európai részvételi demokráciát alakító tartós partnerségek előtt is. Két évtized alatt a kapcsolattartó csoport dinamikus platformmá nőtte ki magát, amely felerősíti a civil társadalom hangját, és elősegíti a különböző érdekelt felek közötti együttműködést. A jövőre nézve továbbra is össze kell fognunk a demokratikus értékek megerősítése, a civil társadalmi tér bővítése és egy olyan Európa megteremtése érdekében, amely valóban minden polgárát szolgálja” – emelte ki nyitóbeszédében Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.
„Az utunk nem volt könnyű – magyarázta Brikena Xhomaqi, a kapcsolattartó csoport társelnöke –, de megtanultunk bízni egymásban. És remélem, hogy megerősítjük együttműködésünket, hogy együtt küzdhessünk egy koherens európai civil társadalmi stratégiáért.”
Katarina Barley, az Európai Parlament civil társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős alelnöke ünnepi beszédében kijelentette, hogy „az Európai Parlament kész megerősíteni együttműködését a kapcsolattartó csoporttal. Egyre strukturáltabb együttműködésre van szükségünk a civil társadalmi szervezetekkel. Együtt még határozottabban kell fellépnünk az Európai Unióban a demokráciát fenyegető veszélyekkel szemben, amelyek nagyobbak, mint bármikor az EU történetében”. A kapcsolattartó csoporttal kapcsolatban pedig hozzátette: „Ha még nem létezne, akkor ki kellene találni”.
A kapcsolattartó csoport 20. évfordulóját ünneplő, pezsgő hangulatú eseményen több mint száz meghívott vendég vett részt, köztük a civil társadalom számos kiemelkedő személyisége. Ezek között voltak szerbiai és moldovai civil társadalmi szervezetek képviselői is, összhangban az EGSZB azon politikájával, hogy az uniós tagjelölt országok képviselőit is meghívja a munkájában való részvételre. Az EGSZB négy korábbi elnöke, Staffan Nilsson, Henri Malosse, Luca Jahier és George Dassis is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Luca Jahier hangsúlyozta, hogy az EGSZB felelőssége a civil párbeszéd platformjának létrehozása és fenntartása, George Dassis pedig kiemelte: „A legfontosabb dolog a béke, és a béke eléréséhez erősnek kell lennünk és össze kell tartanunk”.
Nem tudott részt venni az ünnepségen? Az esemény oldalán megtekintheti az eseményről készült felvételt, a kapcsolattartó csoport elnökségének közös nyilatkozatát, a video-összefoglalót a legfontosabb pillanatokkal, a fényképeket és a sajtóközleményt. (lm)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság legutóbbi kiadványa 11 történetet ismertet a közelmúltban elért eredményeiről.
E történetek bemutatják, hogyan dolgozott az EGSZB annak biztosításán, hogy a szociális partnerek és a civil társadalom által azonosított kulcsfontosságú gazdasági és szociális kérdéseket európai szinten megvitassák és kezeljék.
Szemléltetik azt is, hogy konzultatív munkája révén az EGSZB hogyan befolyásolja az uniós jogszabályokat, és hogyan ellenőrzi azok megfelelő végrehajtását.
Ha az EU fenn akar maradni, hatékonyan kell kommunikálnia – különösen manapság, a dezinformációk terjedése, a mesterséges intelligencia gyors térnyerése és az önkényuralmi tendenciák növekedése közepette. Ahhoz, hogy mindenkit elérhessen, az EU-val kapcsolatos kommunikációnak a helyi szintre kell irányulnia.
Ha az EU fenn akar maradni, hatékonyan kell kommunikálnia – különösen manapság, a dezinformációk terjedése, a mesterséges intelligencia gyors térnyerése és az önkényuralmi tendenciák növekedése közepette. Ahhoz, hogy mindenkit elérhessen, az EU-val kapcsolatos kommunikációnak a helyi szintre kell irányulnia.
Stavros Papagianneas kommunikációs stratégiai szakember és szerző „Rebranding Europe” [Európa új arculatának kialakítása] című új könyve előkészíti a terepet az EU globális színtéren betöltött szerepéről szóló kritikai vitához: a globális színtéren Európa válaszúton áll az Ukrajna elleni, immár harmadik éve zajló orosz agresszióval, a Közel-Keleten zajló háborúval és egy sor geopolitikai és gazdasági kihívással szemben.
A könyvbemutatóra december 3-án került sor a brüsszeli Residence Palace-ben. A rendezvényen jelen volt az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Laurenţiu Plosceanu, aki részt vett a vitában Európa turbulens globális színtéren elfoglalt helyéről és arról, hogy az EU-nak hatékonyan kell kommunikálnia értékeit.
„Az EU döntő jelentőségű pillanathoz érkezett. Jövőjének biztosítása érdekében Európának világos és meggyőző jövőképet kell közvetítenie polgárai és a világ felé. Nem a politikáról van szó, hanem a bizalomról, az identitásról és a közös célról” – mondta Stavros Papagianneas.
A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a hatékony kommunikáció nem csak lehetőség, hanem elengedhetetlen tényező az EU fennmaradásához, különösen ma, a dezinformáció, a mesterséges intelligencia és a növekvő tekintélyelvűség korában. Európának vezető szerepet kell vállalnia a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában. Amint azt Colin Stevens, az EU Reporter főszerkesztője, a vita moderátora is elismerte, a média alapvető szerepet játszik az európai közvélemény alakításában. „Nekünk, a médiának újra és újra el kell magyaráznunk, hogy Európa mindenkit érint. És ezt a hét minden egyes napján meg kell tennünk” – mondta.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nagyon nehéz már a forrásnál fellépni a félretájékoztatás vagy az álhírek ellen, különösen a mesterséges intelligencia megjelenésével. A leghatékonyabb ellenintézkedés a lakosság ellenálló képességének megteremtése.
Laurenţiu Plosceanu kiemelte: „Itt az ideje, hogy meg is hallgassuk az embereket ahelyett, hogy csak beszélnénk hozzájuk. Az emberek jobban részt akarnak venni az őket érintő dolgokban.” Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy együtt kell működni a regionális sajtóval, és sürgette, hogy az uniós intézmények alakítsanak ki partnerségeket a regionális médiával, és hívjanak meg regionális újságírókat Brüsszelbe. Összegzésként kijelentette, hogy Európának el kell jutnia a helyi szintre.
Mivel az európaiak túlnyomó többsége először helyi, majd regionális, majd nemzeti, és csak azután európai szinten gondolkodik, az Európáról szóló kommunikációnak igazodnia kell ehhez a helyzethez, és el kell ismernie, hogy az embereket helyi, regionális és nemzeti szintű narratívákkal lehet megszólítani. (mt)
