Vendégszerzőnk Pietro Vittorio Barbieri EGSZB-tag, aki megosztotta velünk nézeteit a civil párbeszéd fontosságáról és arról, hogy annak megfelelő helyet kell kapnia az európai napirenden.
Vendégszerzőnk Pietro Vittorio Barbieri EGSZB-tag, aki megosztotta velünk nézeteit a civil párbeszéd fontosságáról és arról, hogy annak megfelelő helyet kell kapnia az európai napirenden.
Megkértük Tetyana Ogarkovát – egy Kijevben élő ukrán újságírót –, hogy küldjön nekünk egy pillanatképet, amely szimbolizálja az ukrajnai helyzetet két évvel a 2022. február 24-i orosz invázió után. Fényképet küldött nekünk, amelyet az ukrán csapatokat támogató országjáró útja során készített. Íme a fénykép, amelyet Ogarkova meg szeretne osztani olvasóinkkal, és a mögötte meghúzódó történet.
Megkértük Tetyana Ogarkovát – egy Kijevben élő ukrán újságírót –, hogy küldjön nekünk egy pillanatképet, amely szimbolizálja az ukrajnai helyzetet két évvel a 2022. február 24-i orosz invázió után.Fényképet küldött nekünk, amelyet az ukrán csapatokat támogató országjáró útja során készített. Íme a fénykép, amelyet Ogarkova meg szeretne osztani olvasóinkkal, és a mögötte meghúzódó történet.
Tetyana Ogarkova a Paris XII Val-de-Marne Egyetemen szerzett PhD-fokozatot irodalomtudományból. A kijevi Mohyla Egyetem oktatója, újságíróként dolgozik, az ukrán Crisis Media Center nemzetközi osztályának vezetője. Kijevben él.
Egy lerombolt ház Vremivka faluban, Nova Novoszilka közelében, az ukrán ellentámadás epicentrumában 2023 nyarán.
Ezeket az ukrán sztyeppén, három régió (Donyeck, Dnyipro és Zaporizzsja) határán, a nagyvárosoktól távol fekvő falvakat a XVIII. század óta a Krím félszigetről áttelepült görögök lakják. 2022-ben megállították az orosz offenzívát, de nagy árat fizettek érte: az ellenség tüzérségi fegyverei teljesen elpusztították őket. Ezen a stratégiai ponton, amely kulcsfontosságú lehet az Azovi-tenger partjainak felszabadításához, Ukrajna ma, két évvel az orosz invázió után tartja a frontot.
2024. március 4-től lehet pályázni a harmadik alkalommal mghirdetett uniós ökológiai díjakra.
Az uniós ökológiai díjak minden évben elismerik az ökológiai értéklánc kiválóságait. Az idei díjátadót 2024. szeptember 23-án, azaz az uniós ökológiai napon tartják.
Összesen nyolc díjat ítélnek oda hét kategóriában. Az ökológiai értéklánc szereplőit jutalmazzák olyan kiemelkedő, innovatív, fenntartható és inspiráló projektekért, amelyek valódi hozzáadott értéket jelentenek az ökológiai termelés és fogyasztás szempontjából. Az első uniós ökológiai díjakat 2022-ben adták át. (ks)
A közelgő európai választások kulcsfontosságúak az EU számára az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pánikkeltés elleni küzdelemben. A választások alakítják majd ki az EU politikai környezetét, és megkívánják a polgárok és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét.
A közelgő európai választások kulcsfontosságúak az EU számára az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pánikkeltés elleni küzdelemben. A választások alakítják majd ki az EU politikai környezetét, és megkívánják a polgárok és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét.
Ennek fényében a szervezett civil társadalmat magába tömörítő EGSZB „Lépj fel a demokráciért!” címmel első alkalommal rendezi meg civil társadalmi hetét 2024. március 4-7. között.
A rendezvényen különböző korú és hátterű emberek vesznek részt, beleértve a fiatalokat, az uniós tagállamok újságíróit, a civil társadalmi szervezetek képviselőit, az érdekelt feleket és az uniós intézményeket, akik élénk vitákban vesznek részt, kiemelve a civil társadalom hozzájárulását a mindennapi életünket érintő társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekhez.
Mivel a demokrácia a részvétellel kezdődik, az EGSZB ezen új kiemelt rendezvénye öt fontos kezdeményezést fog ötvözni:
civil társadalmi napok, ahol az emberek hangot adnak a demokráciáink számára kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos elvárásaiknak,
az európai polgári kezdeményezés (ECI): az európai polgári kezdeményezés jövőbeli szervezőinek éves magas szintű találkozója, amely kijelöli a következő jogalkotási céljaikat,
Your Europe, Your Say! (A Te Európád, a Te szavad!, YEYS!), egy egyedülálló ifjúsági rendezvény, amely közelebb hozza az EU-t az uniós tagállamokból és azokon kívülről érkező fiatalokhoz, beleértve az uniós tagjelölt országok és az Egyesült Királyság fiatal képviselőit,
civil társadalmi díj, amely azokat a kreatív és innovatív nonprofit projekteket jutalmazza, amelyek támogatják a mentális egészségügyi problémákkal küzdő embereket,
végül, de nem utolsósorban az újságírók szemináriuma, ahová minden uniós tagállamból érkeznek újságírók, akik első kézből megtapasztalják az EGSZB-t, majd beszámolnak róla otthon.
A civil társadalmi hetünk időszerű platform lesz a szervezett civil társadalom és a polgárok számára, hogy kifejtsék véleményüket az új európai jogalkotási ciklus kulcsfontosságú kérdéseiről. Ami a legfontosabb, ösztönözni fogja a választói részvételt és az Európa-párti hozzáállást.
A civil társadalom hetének tanulságai és a résztvevők üzenetei beépülnek majd egy állásfoglalásba, amely ismerteti majd a civil társadalomnak a demokratikusabb Európával kapcsolatos főbb üzeneteit az európai választásokra való tekintettel.
Arra kérem Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a fontos törekvésben: kérem, vegyenek részt a vitákban, és bátorítsák a polgárokat és az egyesületeket, hogy szavazzanak az európai választásokon. Ne hagyják ki ezt a lehetőséget! Az EU-nak szüksége van arra, hogy a polgárai hallassák hangjukat és jelen legyenek.
Új rovatunk: Én szavazok! És Ön? 2024 júniusáig meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. Mai vendégünk Andrej Matišák, Szlovákia legnagyobb napilapja, a Pravda külügyi rovatának helyettes vezetője.
Új rovatunk: „Én szavazok! És Ön?” 2024 júniusáig meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. Mai vendégünk Andrej Matišák, Szlovákia legnagyobb napilapja, a Pravda külügyi rovatának helyettes vezetője.
Üdvözöljük Szlovákiában! Üdvözöljük az európai rekordok országában!
Nem, nem a rekord számú kastélyunkról, exkluzív fürdőinkről vagy a szép hegyeinkről van szó. A szlovák politikai rekordokról beszélek. Ugyanis sajnos a mezőny legalján vagyunk.
A szlovákok először 2004-ben szavaztak európai parlamenti választásokon. Azóta mindig nálunk volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Mindig.
Üdvözöljük Szlovákiában! Üdvözöljük az európai rekordok országában!
Nem, nem a rekord számú kastélyunkról, exkluzív fürdőinkről vagy a szép hegyeinkről van szó. A szlovák politikai rekordokról beszélek. Ugyanis sajnos a mezőny legalján vagyunk.
A szlovákok először 2004-ben szavaztak európai parlamenti választásokon. Azóta mindig nálunk volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Mindig.
2014-ben ez az arány mindössze 13,05% volt. Akkoriban annyira biztos voltam abban, hogy a részvételi arány 15% alatt lesz, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy esetleg bankhitelt veszek fel és pártot alapítok. Még most visszatekintve is úgy gondolom, hogy lett volna esélyem arra, hogy bejussak az Európai Parlamentbe.
Komolyabbra fordítva a szót: hogyan látják ma a szlovákok az Európai Uniót? Egyfajta malacperselyként, ahonnan pénzt lehet szerezni? Nagy valószínűséggel igen, de a probléma az, hogy Szlovákia még az uniós forrásokat sem tudja hatékonyan felhasználni. Ezen a területen is a legrosszabbak közé tartozunk.
Széles körben elterjedt az a narratíva, hogy Brüsszel diktál mindent. Ezzel kétségkívül mindenhol lehet találkozni. A szlovák politikusok azonban tökéletesen átvették ezt az érvelést: ha valami jó történik, akkor szerintük az nekik köszönhető, ha pedig valami rossz, akkor azt mondják, hogy „Brüsszel ismét kudarcot vallott”. Nagyon kevés politikus áll ellen ennek a narratívának.
Emellett a média is része a problémának, mivel gyakran csak teljesen sekélyesen tudósítanak uniós témákról. Az újságírók kerülik az uniós témákat, mert szerintük azok unalmasak, amikor viszont mégis tudósítanak ilyenekről, elsősorban problematikus kérdésekre összpontosítanak, függetlenül attól, hogy azok valósak-e vagy csak kitalációk.
Hadd mondjak néhány szót az üzleti szektorról. A vállalkozók ritkán beszélnek nyilvánosan az EU előnyeiről, inkább panaszkodni szeretnek a brüsszeli előírásokról és rendeletekről.
Mindezen tényezők együttesen azt eredményezték, hogy a felmérések szerint a szlovákok egyre inkább euroszkeptikusak. Ha mindehhez hozzávesszük még azt a széles körű dezinformációt – köztük az Oroszországból származót –, amelyet a jelenleg hatalmon levő politikusok szeretnek a saját céljaikra felhasználni, akkor az érdektelenség és a harag egy igen veszélyes elegyét kapjuk.
Nem, a Slovakxit egyelőre nem szerepel a napirenden. Ha azonban Szlovákia egyszer majd olyan ország lesz, amely már nem jogosult uniós forrásokra, előfordulhat, hogy aktuálissá válik ez a kérdés.
Ha el akarunk kerülni egy ilyen sötét forgatókönyvet, akkor a szlovák politikai vezetőknek el kell végre fogadniuk, hogy az EU elengedhetetlen az ország működéséhez, és ennek megfelelően kell viselkedniük. Sajnos mára egyértelművé vált, hogy a jelenlegi szlovák politikai elit jelentős része érdekei védelme érdekében inkább harcba szállna az EU-val, bármi is legyen ennek az ára.
Ezért minden választópolgárnak, akinek kicsit is fontos az EU, beszélnie kell Európa fontosságáról a rokonaival, barátaival, de akár idegenekkel is. Ez talán túl nagy kérés, és nem is világos, hogy milyen eredményre vezet, de minden más forgatókönyv csak rosszabb lehet ennél.
Az elmúlt évben a versenyképesség fontosabb szerepet kapott az EU prioritásai között az európai politikában, és nem hagyható figyelmen kívül jelentősége az EU jövője szempontjából.
Az elmúlt évben a versenyképesség fontosabb szerepet kapott az EU prioritásai között az európai politikában, és nem hagyható figyelmen kívül jelentősége az EU jövője szempontjából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben, az Európai Parlamentben tartotta éves beszédét az Unió helyzetéről, amelynek egyik fő témája a versenyképesség volt. Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy megteszi a szükséges lépéseket Európa versenyelőnyének védelme érdekében.
Az európai vállalatok nehezen tudnak szakképzett munkaerőt felvenni, a kulcsfontosságú ágazatok szabályozása szigorúbb, mint a többi konkurens országban, nevezetesen az Egyesült Államokban és Kínában, alacsonyabb a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás szintje, valamint a fizikai és digitális infrastruktúra hiányosságai gátolják a kereskedelmet és a gazdasági növekedést. Ezek a jól ismert kihívások, melyeket több tanulmány is dokumentált.
Ursula von der Leyen emellett megbízta Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi vezetőjét, hogy tegyen konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, miként lehetne javítani az EU versenyképességét. Ez üdvözlendő lépés, azonban a jó javaslatok önmagukban nem lesznek elegendőek, ha nincs meg a végrehajtásukhoz szükséges politikai akarat és képesség.
Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megerősítse rezilienciáját és befolyását a világban, azonban folyamatosan veszít az e cél eléréséhez szükséges versenyképességéből. Az előrejelzések szerint az EU részesedése a világgazdaságból 2050-re közel 15%-ról mindössze 9%-ra csökken.
Ezért elengedhetetlen az EU termelékenységének és versenyképességének javítása. Ennek érdekében az EU-nak olyan versenyképességi menetrendet kell elfogadnia, amely az egységes piac és a szociális piacgazdaság elveivel összhangban előretekintő, jól meghatározott és összehangolt, elősegíti a vállalkozások és a munkavállalók gyarapodását, továbbá a közjó érdekében javítja innovációs, beruházási és kereskedelmi képességeiket, valamint versenyképességüket a globális piacon, és előmozdítja a klímasemlegességre való átállást. Ez nemcsak a jövőbeli jólét, innováció, beruházások, kereskedelem és növekedés biztosításához elengedhetetlen, hanem a minőségi munkahelyek teremtéséhez és az életszínvonal emelkedéséhez is.
Ez az oka annak, hogy az uniós vállalatok egyértelmű elvárásokat fogalmaznak meg ebből az új lendületből kiindulva, a versenyképesség szélesebb körű, hosszú távú gazdasági és társadalmi keretbe való áthelyezését követelve.
Az EGSZB azon dolgozik, hogy azonosítsa azokat a tényezőket és szereplőket, amelyek befolyásolják a hosszú távú versenyképességet és termelékenységet, és amelyeket egy integrált jövőkép keretében figyelembe kell venni. Azzal a céllal dolgoztunk a versenyképességi ökoszisztémákon, hogy kifejtsük az Európai Bizottságnak, mely mutatókat kell továbbfejleszteniük vagy kiegészíteniük.
Így például a kérdések és megoldásuk módjának értékelése során az országalapú megközelítés alapvető szempontnak tűnik, amellyel az Európai Bizottság a hosszú távú versenyképességről szóló két közleményében nem foglalkozott kellő mértékben.
Általánosabban fogalmazva, az Európai Bizottság 17 teljesítménytényezőt tartalmazó listát állított össze, amelyeket évente értékelni kell az általa azonosított 9 versenyképességi dimenzió tekintetében. Ugyanakkor a tagállamoknak is teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk ezeket, és az Európai Bizottságnak megfelelő végrehajtási eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy erre kötelezze őket. Ez az, amit kérünk.
A legfontosabb mutatók a következők:
A finanszírozáshoz való hozzáférés észszerű költségek mellett, de a jövő nemzedékeinek büntetése nélkül.
Többet kell beruháznunk a közszolgáltatásokba és a kritikus infrastruktúrákba, és jobban kell mérnünk ezeket a beruházásokat. E tekintetben hat értékelési paramétert javasolunk.
Kutatás és innováció: az együttműködés fokozása kulcsfontosságú, legyen szó köz- vagy magánszférabeli, regionális vagy globális szintű együttműködésről.
Az adathálózatok és az energia tekintetében a kulcsszavak a biztonság, az ár és a klímasemlegesség.
Ami a körforgásos gazdaságot illeti, az EU szerepét már nem kell bizonyítani, de figyelmet kell fordítanunk a gazdasági szereplők közötti verseny egyensúlyára.
Az EU digitalizációra vonatkozó jogszabályi kerete úttörő a konnektivitás, a mesterséges intelligencia, az adatok stb. tekintetében. Ebben a kontextusban szembe kell néznünk azzal a kihívással, hogy egyensúlyt teremtsünk az emberi szempontok és a digitális technológia ígéretei között.
Az oktatásnak és a képzésnek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a demográfiai és szociológiai kihívásokra.
Végezetül pedig a stratégiai autonómia és a kereskedelem szempontjából függőségeink jelentik gyengeségeinket. A vállalkozásoknak át kell szervezniük magukat, az EU-nak pedig támogató keretet kell biztosítania e kihívás kezeléséhez.
Végül az egységes piaccal kapcsolatban ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tagállamoknak követniük kell a közösségi vívmányok szabályait és a Szerződések elveit. Az akadályok felszámolásának valódi ellenőrzés mellett kell megvalósulnia. Az uniós kormányoknak ki kell nyilvánítaniuk politikai akaratukat a Brüsszelben folytatott tárgyalások végrehajtására, és az Európai Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy szervezeti egységeken átívelően, ne pedig elszigetelten dolgozzon, mivel utóbbi további következetlenségekhez vezet. Ez az, amire szükségünk van,
és ezt nem tudjuk elégszer hangsúlyozni.
Ebben az összefüggésben támaszkodjunk Brüsszelre a versenyképességi ellenőrzések eredményei tekintetében, és használjuk a regionális ipari klasztereket nemzeti szinten. Megvannak az eszközök, alkalmazzuk is őket!
A referenciamutatók és az adatszolgáltatási követelmények javítása a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás terén
