Áprilisi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megvitatta a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagot. Ez a kezdeményezés egy sor új intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy vonzóbbá tegyék az Uniót az EU-n kívülről érkező tehetségek számára, és megkönnyítsék az Unión belüli mobilitást.

A meghívott előadó, Ylva Johansson belügyi biztos az EGSZB támogatását kérte annak érdekében, hogy a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek egyesítsék erőiket ezen innováció felkarolása és a hatékony munkaerő-migrációs politikák bevezetése érdekében.

A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag egyik alapintézkedése a „tehetségbázis” elnevezésű kezdeményezés. Ez az első olyan uniós szintű önkéntes egyeztető eszköz, amelyen keresztül az érdekelt tagállamok biztosíthatják, hogy az uniós munkáltatók és a harmadik országokból érkező álláskeresők kapcsolatba kerüljenek egymással.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a demográfiai kihívások miatt komoly munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd. A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag olyan eszköz lehet, amely segít ezeknek a kihívásoknak a kezelésében.”

Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős európai biztos a munkaerő-migrációval kapcsolatban egy szélesebb európai dimenzióval rendelkező „Európa együtt” megközelítést sürgetett. „A munkaerő-migráció alapvetően nemzeti hatáskör, és ez így is marad. Ki kell azonban alakítanunk egy olyan „Európa együtt” megközelítést, amelyben az uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek együttműködnek az új kezdeményezések megvalósítása és a munkavállalói mobilitási politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében.”

Tatjana Babrauskienė EGSZB-tag, az ülésen elfogadott, a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagról szóló vélemény előadója kiemelte, hogy „az uniós tehetségbázisnak gyakorlatias, felhasználóbarát és megbízható eszköznek kell lennie, amely vonzó a munkavállalók és a munkáltatók számára. Ugyanakkor támogatnia kell a méltányos és etikus legális munkaerő-migrációt.” (at) 

Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója két ülést tartott szerb és montenegrói partnereivel az érintett konzultatív vegyes bizottságok (kvb-k) keretében. Ezek a közös testületek lehetővé teszik a felek civil társadalmi szervezetei számára, hogy figyelemmel kísérjék az ország csatlakozási tárgyalásait, megvitassák a közös érdekű kérdéseket, és felhívják a figyelmet az uniós csatlakozás felé vezető úton megoldandó problémákra.

2024. április 5-én az EGSZB Brüsszelben üdvözölte a konzultatív vegyes bizottság szerb tagjait, hogy megvitassák az EU és Szerbia közötti kapcsolatok és az uniós csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. Megvizsgálták többek között, hogy az új növekedési terv és a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz milyen lehetőségeket kínál Szerbia számára, és hogy az országban milyen a helyzet a választásokat követően, valamint áttekintették a demokrácia és a jogállamiság helyzetét.

Az eseményen Danijel Apostolović, a Szerb Köztársaság EU melletti képviseletének újonnan kinevezett vezetője is részt vett, és hangsúlyozta az EU és Szerbia egyetértését arról, hogy a Szerbia csatlakozási tárgyalásai szempontjából releváns kérdések tekintetében szorosabb együttműködésre van szükség.

Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke hangsúlyozta ezeknek az üléseknek a fontosságát, mivel garantálják a civil társadalom képviselőinek jelenlétét, ezzel is erősítve Szerbiában az európai csatlakozás narratíváját. 

Az ülés közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyet továbbítani fognak az uniós intézményeknek, valamint a szerbiai kormánynak és helyi önkormányzatoknak.

Az ülésről beszámoló videót itt tekintheti meg.

Május 13-án Nataša Vučkovićot, az EU–Szerbia konzultatív vegyes bizottság tagját választották meg az Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért (ALDA) új elnökévé. Az ALDA barcelonai közgyűlésén az EGSZB-t Aurel Laurențiu Plosceanu képviselte, aki gratulált Nataša Vučkovićnak a kinevezéshez. 

******

Az EU–Montenegró konzultatív vegyes bizottság (kvb) 18. ülésére április 16-án került sor Podgoricában, és egyértelmű üzenetet küldött az uniós intézményeknek arról, hogy Montenegró szilárdan elkötelezett amellett, hogy 2028-ra az EU 28. tagállamává váljon.

A kvb tagjai arra ösztönözték szervezeteiket, a nemzeti hatóságokat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítése érdekében. Ha júniusra kedvező jelentés készül e kritériumokra vonatkozóan, az fordulópontot jelent majd az uniós csatlakozási folyamatban, lehetővé téve más fejezetek ideiglenes lezárását.

Decebal-Ștefăniță Padure EGSZB-tag, a kvb társelnöke így nyilatkozott: „A montenegrói hatóságoknak teljesíteniük kell ambiciózus céljaikat, a civil társadalmi szervezeteket pedig be kell vonni a csatlakozási tárgyalások valamennyi szakaszába”. A montenegrói társelnök, Gordana Đurović az összes érdekelt felet arra kérte, hogy támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy júniusig az Európai Bizottság kedvező jelentést adjon.

A főtárgyaló, Dr. Predrag Zenović rámutatott arra, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik és konkrét segítséget nyújt a tárgyalási folyamatban, és a közvélemény 80%-a támogatja Montenegró uniós tagságát.

Oana Cristina Popa, az EU montenegrói delegációjának vezetője megjegyezte, hogy úgy tűnik, Montenegró végre elérte a kellő stabilitást ahhoz, hogy az uniós csatlakozásra mint stratégiai prioritásra koncentráljon, hozzátéve: „Mindannyian törekedni fogunk annak biztosítására, hogy ezt a lehetőséget ne szalasszuk el.”

Az ülés végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a stabilizációs és társulási bizottság, a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Bizottság és Montenegró kormánya elé terjesztenek. (at)