Lorenza Campagnolo kutatási koordinátor és a tanulmány készítésében részt vevő CMCC csoport cikke
„Az éghajlatváltozásnak a háztartásokra és a családokra háruló költségei az EU-ban” című tanulmány nagyszerű lehetőséget kínált annak megvilágítására, hogy az éghajlatváltozás hatásaival, az alkalmazkodást célzó intézkedésekkel és a hatásmérséklési politikákkal kapcsolatos költségek hogyan érintik az uniós háztartásokat, attól függően, hogy azok melyik régióban vannak, és milyen társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. A tanulmány elismeri, hogy a szakirodalom hiányos, és nem áll rendelkezésre olyan széles körű értékelés az éghajlatváltozás költségeiről, amely az uniós háztartásokra összpontosít.
Lorenza Campagnolo kutatási koordinátor és a tanulmány készítésében részt vevő CMCC csoport cikke
„Az éghajlatváltozásnak a háztartásokra és a családokra háruló költségei az EU-ban” című tanulmány nagyszerű lehetőséget kínált annak megvilágítására, hogy az éghajlatváltozás hatásaival, az alkalmazkodást célzó intézkedésekkel és a hatásmérséklési politikákkal kapcsolatos költségek hogyan érintik az uniós háztartásokat, attól függően, hogy azok melyik régióban vannak, és milyen társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. A tanulmány elismeri, hogy a szakirodalom hiányos, és nem áll rendelkezésre olyan széles körű értékelés az éghajlatváltozás költségeiről, amely az uniós háztartásokra összpontosít.
A tanulmány emellett új módszertant javasol és új eredményeket ismertet, amelyek az Eurostat háztartások jövedelmére és kiadásaira vonatkozó információin, valamint az éghajlattal kapcsolatos veszélyeken és modellezési eszközökön alapulnak. Tanulmányunk megállapításai szerint mind a háztartások jövedelemkiesése, mind az éghajlatváltozás okozta kiadások az éghajlatváltozás vagy az alkalmazkodási szükségletek közvetlen következményei.
2050-re az éghajlatváltozás eltérő hatást fog gyakorolni a különböző uniós régiókra és társadalmi-gazdasági csoportokra. Egy mérsékelt éghajlatváltozást előrevetítő forgatókönyv szerint az EU északi és déli részein valószínűleg növekedni fognak a háztartások egészségügyi kiadásai, a keleti, nyugati és déli területeken pedig az élelmezési kiadások; minden régióban megnövekednek a villamosenergia-költségek, a biztosítási költségek pedig különösen északon. A kiadások növekedése súlyos terhet ró a szegényebb háztartásokra, amelyek kevésbé lesznek képesek diverzifikálni a fogyasztást és korlátozottan tudnak majd alkalmazkodni. Ugyanakkor az EU déli részén csökkenni fognak a munkából származó jövedelmek, és valamennyi régióban széles körben általános jövedelemkiesés lesz tapasztalható.
Negatív és regresszív hatások érvényesülnek majd az árukra/szolgáltatásokra fordított kiadások széles köre és a jövedelemforrások esetében (mindez pedig jobban sújtja a szegényebb háztartásokat, mint a gazdagabbakat), különösen az EU déli részén (egészségügyi, villamosenergia- és biztosítási kiadások, valamint a munkából származó összjövedelem), de kis mértékben a keleti (élelmiszer-kiadások) és az északi régiókban (villamosenergia- és biztosítási kiadások) is. Az éghajlatváltozás Unió-szerte vélhetően növelni fogja a szegénység kockázatának kitett emberek számát; az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos forgatókönyvek valószínűleg csökkentik ezt, elősegítve az alacsony képzettségű munkaerő béreinek gyorsabb növekedését a magasan képzett munkaerőhöz képest.
A politikai döntéshozóknak szóló fő ajánlás az, hogy kezeljék prioritásként azokat a régiókat – például az EU déli részén fekvőket –, amelyek a háztartásokra gyakorolt negatív hatást és ugyanakkor regresszivitást is tapasztalnak, valamint erősítsék meg a jövedelemtámogatási intézkedéseket, és igazítsák azokat e régiók lakosságának legkiszolgáltatottabb rétegeihez. Ezen túlmenően az éghajlatváltozás költségeinek multiszektorális jellege miatt horizontális szakpolitikai integrációra van szükség a szakpolitikai döntéshozatal hatékonyabbá tétele érdekében.
A CMCC által az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére készített tanulmány és annak összefoglalója letölthető az EGSZB honlapjáról.
Az EU mindig is határozottan törekedett arra, hogy megvalósuljon a gazdasági integráció a világ többi részével. A szabályokon alapuló rendszer által irányított békés világunkban ez a stratégia Európát a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hatalmává és az egyik leggazdagabb régióvá tette.
Az EU mindig is határozottan törekedett arra, hogy megvalósuljon a gazdasági integráció a világ többi részével. A szabályokon alapuló rendszer által irányított békés világunkban ez a stratégia Európát a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hatalmává és az egyik leggazdagabb régióvá tette.
A Covid19-világjárvány, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója követett, alapvetően megváltoztatta a nyitottság és a gazdasági integráció dinamikáját, és az EU jólétének megőrzése érdekében hosszan tartó, felfelé irányuló küzdelmet vetített előre. E zavaró események megmutatták, mennyire fontos, hogy az EU reziliensebbé váljon, és képes legyen stratégiai érdekeinek hatékony védelmére.
Az EU egyrészt felkészül arra, hogy megválaszolja azokat a kihívásokat, amelyek azt vetíthetik előre, hogy elfordulunk attól a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszertől, amely a második világháborút követő időszakot fémjelezte, másrészt pedig nem engedheti meg magának, hogy ne határozza meg pontosan a stratégiai autonómia fogalmát.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által végzett tanulmány ezeket a bonyolult kérdéseket veszi górcső alá, feltárja Európa sérülékenységeit, és egy sor ajánlást dolgoz ki a stratégiai autonómia megvalósításával kapcsolatban. A tanulmányt – az EGSZB megbízásából, az EGSZB Munkáltatók csoportjának felkérésére – a CEPS készítette.
„Megkérdeztük...” című rovatunkban Stoyan Tchoukanov EGSZB-tag válaszolt a januári plenáris ülésen elfogadandó véleményével kapcsolatos kérdésünkre. Az EGSZB info kérdése: „Ön Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák című vélemény előadója. Mit javasol az EGSZB ebben a véleményben a 2027 utáni KAP-ra vonatkozóan a fenntartható élelmiszer-termelés tekintetében?”
„Megkérdeztük...” című rovatunkban Stoyan Tchoukanov EGSZB-tag válaszolt a januári plenáris ülésen elfogadandó véleményével kapcsolatos kérdésünkre.
Az EGSZB info kérdése: „Ön Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák című vélemény előadója. Mit javasol az EGSZB ebben a véleményben a 2027 utáni KAP-ra vonatkozóan a fenntartható élelmiszer-termelés tekintetében?”
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2023-as beszámolója nem volt különösebben biztató: az EU 2030-ra valószínűleg nem fogja teljesíteni a célok többségét. A fogyasztási lábnyom, a felhasznált energiamennyiség, a körforgásos termelés és a biogazdálkodás tekintetében különösen borúsak a kilátások, de a többi célkitűzés – úgymint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – esetében sem lehet sok jóra számítani.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2023-as beszámolója nem volt különösebben biztató: az EU 2030-ra valószínűleg nem fogja teljesíteni a célok többségét. A fogyasztási lábnyom, a felhasznált energiamennyiség, a körforgásos termelés és a biogazdálkodás tekintetében különösen borúsak a kilátások, de a többi célkitűzés – úgymint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – esetében sem lehet sok jóra számítani.
Ettől a szörnyű helyzettől nem szabad elbátortalanodni, hanem még inkább cselekvésre kell, hogy sarkalljon minket. A jószándékú, bátortalan hozzáállásnak most nincs helye: ezekből volt már bőven elég korábban, meg is nézhetjük, hol tartunk most, ugyanakkor a megszorító intézkedésekhez való visszatérés sem opció. Az igazságos átmenet elveinek – a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kéz a kézben – át kell járniuk valamennyi uniós szakpolitikát. Ennek pedig magában kell foglalnia – az EGSZB legutóbbi véleményének megfelelően – a munka világára vonatkozó igazságos átmenetről szóló uniós szintű irányelv elfogadását: az előttünk álló gigantikus feladat csak akkor lesz teljesíthető, ha mindenki segít. Ha ennek költségeit áthárítják a legkiszolgáltatottabbakra, ahogy az már most is igen gyakran előfordul, a szélsőjobboldali populizmus erősödni fog. Amikor már ők sem tudják letagadni az éghajlatváltozás katasztrofális hatásait, addigra már túl késő lesz.
