European Economic
and Social Committee
European Economic
and Social Committee
The European Economic and Social Committee (EESC) is the voice of organised civil society in Europe.
Find out more about its role and structure at http://www.eesc.europa.eu/en/about
The EESC issues between 160 and 190 opinions, evaluation and information reports a year.
It also organises several annual initiatives and events with a focus on civil society and citizens’ participation such as the Civil Society Prize, the Civil Society Days, the Your Europe, Your Say youth plenary and the ECI Day.
Find the latest EESC opinions and publications at http://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/opinions and http://www.eesc.europa.eu/en/our-work/publications-other-work/publications respectively.
The EESC is active in a wide range of areas, from social affairs to economy, energy and sustainability.
Learn more about our policy areas and policy highlights at http://www.eesc.europa.eu/en/policies
The EESC holds nine plenary sessions per year. It also organises many conferences, public hearings and high-level debates related to its work.
Find out more about our upcoming events at http://www.eesc.europa.eu/en/agenda/our-events/upcoming-events
Here you can find news and information about the EESC'swork, including its social media accounts, the EESC Info newsletter, photo galleries and videos.
Read the latest EESC news http://www.eesc.europa.eu/en/news-media/news and press releases http://www.eesc.europa.eu/en/news-media/press-releases
The EESC brings together representatives from all areas of organised civil society, who give their independent advice on EU policies and legislation. The EESC's326 Members are organised into three groups: Employers, Workers and Various Interests.
Find out more about our Members and groups at http://www.eesc.europa.eu/en/members-groups
The EESC has six sections, specialising in concrete topics of relevance to the citizens of the European Union, ranging from social to economic affairs, energy, environment, external relations or the internal market.
Find out more at http://www.eesc.europa.eu/en/sections-other-bodies
A kohéziós politika kulcsfontosságú az Európai Unió Covid19 utáni olyan új jövőképének kialakításához, amely a jólétet, a befogadást és a környezeti fenntarthatóságot helyezi a középpontba, és amelybe a szervezett civil társadalmat is teljes mértékben bevonják. Ez Christa Schweng EGSZB-elnök üzenete, amellyel Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős európai biztos is egyetértett az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén.
A Covid19-járvány okozta válság kezdete óta a kohéziós politika kulcsszerepet játszik abban, hogy megoldásokat lehessen találni erre a vészhelyzetre. A 2021–2027-es programozási időszakban is ezt a politikát kell alkalmazni a különböző kihívások, illetve a tagállamokon belüli és a tagállamok, a régiók, a városok és a polgárok közötti egyenlőtlenségek kezelésére, mivel a világjárvány tovább rontotta a helyzetet.
„A kohéziós politika kulcsszerepet játszik egy olyan kiegyensúlyozott helyreállítás biztosításában, melynek során senkit sem hagyunk magára. A civil társadalmi szervezetekkel való partnerség elve a szakpolitika szerves részét képezi, és reméljük, hogy ezt az elvet kiterjesztik a NextGenerationEU-ra és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására is. A kohéziós politikának emellett kevésbé bürokratikussá, digitalizáltabbá és hatékonyabbá kell válnia” – fejtette ki Christa Schweng.
Elisa Ferreira megjegyezte, hogy a Covid19-válság súlyosbította a meglévő egyenlőtlenségeket és új egyenlőtlenségeket hozott létre, különösen a frontvonalban dolgozók, a kockázati csoportba tartozók, például az idősek és a fogyatékossággal élők, a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréssel rendelkezők és a korlátozó intézkedések következményei által leginkább érintett személyek, például a nők és a fiatalok körében: „Uniónk csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és az egyenlőtlenségek csökkentése elengedhetetlen feltétele egy erős és virágzó Unió megteremtésének. A társadalmi igazságosságnak és a befogadásnak kell a helyreállításunk középpontjában állnia. Nem fogunk tudni megoldást találni a társadalmi problémákra, ha nem győzzük le a területi és regionális egyenlőtlenségeket. Figyelembe kell vennünk, hogy hol élnek az emberek.” (mp)