Tisztelt Olvasóink!

2024 a változások éve lesz, nemcsak Európában, hanem a világon másutt is. Miközben a kontinens a legjelentősebb demokratikus eseményre, a júniusi európai parlamenti választásokra készül, világszerte több mint 50 országban (köztük az Egyesült Államokban) is lesznek parlamenti vagy elnökválasztások. A politikai felállások megváltoznak, ami új utakat fog kijelölni

Az EU számára az európai parlamenti választások a polgárok bizalmának igazi próbáját jelentik. Az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznünk, és most az európai polgárokon a sor, hogy megmondják, az EU kiállta-e a próbát. Tekintettel arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kiemelt prioritás az uniós polgárok számára, a választások megítélésem szerint nem lesznek zökkenőmentesek az Unió számára. Az infláció, a munkahelyek bizonytalansága és a gazdasági stabilitás általános hiánya termékeny talajt teremt a félelemnek, ami táplálja a populista és szélsőséges narratívákat.

Bár nem lesz könnyű feladat, az EU megállíthatja ezt a tendenciát. El kell kezdenünk megszólítani a szavazókat, és meg is kell hallgatnunk őket. Mindezek után örömmel jelentem be az EGSZB március 4. és 8. között első alkalommal megrendezésre kerülő civil társadalmi hetét, ahová egész Európából érkeznek majd mind fiatalok, mind idősek, hogy eszmét cseréljenek és üzeneteket fogalmaznak meg az új Európai Bizottság és Parlament eljövendő vezetői számára.

Az EU-nak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Az Európai Tanács decemberi történelmi jelentőségű döntése, mely szerint csatlakozási tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, Grúziának pedig tagjelölti státuszt ad, a bővítés kulcsfontosságú szakaszát fémjelzi. Most a tagjelölteken áll, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat, de az EU vezetői is kötelezettséget vállaltak a belső reformok iránt. Ennek kapcsán konkrét következtetések 2024 nyarára várhatóak. Az EGSZB ebből a folyamatból a „bővítési tagjelöltek” EGSZB-munkákba történő fokozatos bevonásán keresztül veszi ki a részét, akik majd hozzá fognak járulni véleményeink kidolgozásához és részt vesznek a plenáris üléseken. Pályázatunk lezárult, immár folyamatban van az új tagok kiválasztása, akik az EGSZB jövő havi plenáris ülésszakán kezdik meg a munkájukat.

Mindez az EU belga elnökségének védnöksége alatt történik majd, amelynek úgy kell az EP-választásokra készülődnie, hogy közben a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokat is lezárja. Akik lemaradtak a belga elnökség prioritásairól, azoknak javasoljuk, hogy tekintsék meg a januári plenáris ülésszakunkat.

Miközben elindulunk 2024 rögös útján, ne feledjük, hogy a változás nem akadály, hanem lehetőség a fejlődésre. Lehetőség lesz a narratívák alakítására és arra, hogy Európa újra erősebbé és egységesebbé váljon.

Oliver Röpke

az EGSZB elnöke

Számunk tartalmából:

• Megemlékezés Jacques Delors-ról, az Európai Bizottság korábbi elnökéről – Sébastien Maillard, a Jacques Delors Intézet volt igazgatója és Lorenzo Consoli, uniós tudósító
• COP28: A civil társadalom több intézkedést szorgalmaz az éghajlatváltozás megelőzése érdekében
• Európai fogyatékossági kártya: egy lépéssel közelebb a fogyatékossággal élők szabad mozgásának megvalósításához az EU-ban
• Az EGSZB kéri, hogy fokozzák a hajléktalanság felszámolására irányuló politikai erőfeszítéseket