A plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) javaslatot tett egy, az EU szigetei, valamint hegyvidékei és ritkán lakott területei előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére irányuló stratégiára. Az EGSZB kéri, hogy az EU a kohéziós politika keretében lépjen fel, és hangsúlyozza, hogy testre szabott stratégiákra, megbízható adatokra és a fenntartható növekedést szolgáló konkrét mechanizmusokra van szükség.

Az EU távoli régiói – a szigetektől kezdve a hegyvidéki és a ritkán lakott területekig – gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal küszködnek, amelyek akadályozzák fejlődésüket. A távoli fekvésű szigetek izoláltságuk miatt magas költségekkel szembesülnek, míg a hegyvidéki területekre nézve az éghajlatváltozás jelent kockázatot. A gyéren lakott övezetek csökkenő népessége innovatív növekedési stratégiákat követel meg. Az EGSZB előadója, Ioannis Vardakastanis hangsúlyozza, hogy testre szabott megközelítésekre van szükség, elismerve az egyes régiók sajátosságait. Véleményében az EGSZB koherens uniós fellépést szorgalmaz, és hangsúlyozza a régiók közötti szolidaritást a marginalizálódás megelőzése érdekében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy használják fel a kohéziós politika szilárd jogalapját, és konkrét alapokat és paktumokat (pl. a szigetek paktuma, a hegyvidéki területek paktuma) javasol a régiók sajátos kihívásainak kezelése érdekében, a városi és vidéki területekre vonatkozó sikeres stratégiák mintájára. A megoldások gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat foglalnak magukban, amelyek különböző intézkedéseket tesznek szükségessé, a működési költségek csökkentésétől a munkahelyteremtés előmozdításáig és a helyi kultúra megőrzéséig. A megalapozott döntéshozatalhoz pontos adatokra és kapacitásépítésre van szükség, valamint elő kell mozdítani az uniós, nemzeti és helyi érdekelt felek közötti aktív párbeszédet az e régiók EU-n belüli egyedi körülményeit tükröző politikák kialakítása érdekében. (tk)

A 2024 júniusában sorra kerülő európai választások meghatározzák Európa jövőjének alakulását, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményes partnereként útnak indítja első civil társadalmi hetét.

Ne felejtse ezt az eseményt feljegyezni naptárába!

Ez a kiemelt rendezvény kortól és háttértől függetlenül találkozási lehetőséget nyújt mindenkinek, ideértve a fiatalokat, újságírókat és uniós intézményeket, hogy élénk vitát folytassanak azokról a kérdésekről, amelyek fontosak mindennapi életünk és Európa jövője számára.

A „Lépj fel a demokráciért!” mottót követve megvitatjuk azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, amelyek fontosak a demokratikus értékek biztosítása szempontjából, és feltárjuk, hogy mit is vár a civil társadalom Európa jövőbeli vezetőitől. Ajánlásaink beépülnek majd az EGSZB uniós választásokról szóló állásfoglalásába.

A civil társadalmi hét öt fontos EGSZB-s kezdeményezést foglal magában:

• Civil társadalmi napok: civil társadalmi szervezetek: a demokrácia pillérei és a jelenlegi kihívások leküzdésének kulcsszereplői
• Az európai polgári kezdeményezés napja: közös találkozópont az uniós és nemzeti jogalkotók, aktivisták, polgárok és civil társadalmi szereplők számára
• A Te Európád, a Te szavad!: álljunk ki a demokrácia mellett, szólaljunk fel Európáért: ifjúságpolitikai prioritások az EU következő jogalkotási ciklusára
• Az EGSZB civil társadalmi díja: az EGSZB 14. civil társadalmi díjának témája: a mentális egészség
• Újságírói szeminárium: a kihívás: az európai polgárok mozgósítása az európai választásokra

Csatlakozzon hozzánk, és inspirálódjon a szakértői workshopok és magas szintű viták kínálatából! Mondja el véleményét az új európai jogalkotási ciklussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, és lépjen kapcsolatba civil társadalmi szervezetekkel és a változások előidézőivel Európa minden részéről!

A rendezvényre 2024 januárjától lehet majd regisztrálni.

Több információt hamarosan a #CivSocWeek weboldalán találhat  (mt)

2023. december 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Elnöksége úgy határozott, hogy Isabelle Le Galo Flores-t nevezi ki az EGSZB új főtitkárának.

Isabelle Le Galo Flores mesterfokozatot szerzett mérnök-matematikus szakon, illetve kommunikáció, médiaismeretek és nemzetközi kapcsolatok szakirányon is. Pályafutása során több vezető beosztást is betöltött, legutoljára például a spanyolországi Daniel és Nina Carasso Alapítvány főigazgató-helyettese volt. Itt többek között a fenntartható élelmiszerrendszerek és a polgárság, illetve a művészet kapcsolatával foglalkozott.

Az EGSZB főtitkárának végrehajtói feladata van: segítenie kell az intézmény hivatalos szerveinek működését, akár tanácsadással is, és ő vezeti a mintegy 700 fős személyzetet. Isabelle Le Galo Flores 2024- január 16-án kezdte meg ötéves megbízatását, miután Gianluca Brunetti 2023. december 31-én távozott a főtitkári posztról. (ehp)

Belgium január 1-jén átvette az EU vezetését, hogy 2024 első felében, ebben a kritikus jelentőségű időszakban ellássa az EU Tanácsának elnökségét. A hangsúly kétségtelenül a júniusi európai választásokon lesz, amikor az európai polgárok meghatározhatják az Unió jövőbeli irányát. Aktív szerepet fogunk játszani a választásokkal kapcsolatos információk közlésében és a szavazók választásra való buzdításában. „Az EGSZB a szervezett civil társadalom otthonaként szorosan együtt fog működni a belga elnökséggel egy erősebb, reziliensebb és demokratikusabb Európa kiépítése érdekében”, jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Ez az új kiadvány tartalmazza az év első felére tervezett tevékenységeinket, a szekcióink által tárgyalt legfontosabb ügyiratokat, valamint a belga elnökség által kért feltáró véleményeket.
Szeretné tudni, kik az EGSZB belga tagjai?

Itt megtudhatja, kik ők és a civil társadalom mely szegmenseit képviselik. A tájékoztatás holland, francia, német és angol nyelven érhető el (cw).

A pénzügyi ágazat – különösen a banki ágazat – fontos szerepet játszik az EU gazdaságának versenyképesebbé tételében, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a finanszírozást és a fenntarthatóságra való, elengedhetetlen átállást. A plenáris ülésszakon elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt elemzi, hogy elsősorban milyen eszközökkel lehet megerősíteni magát az ágazatot, valamint az EU stratégiai autonómiájához és az annak elérését elősegítő célokhoz való hozzájárulását.

A pénzügyi rendszer ellenálló képessége prioritás az EU gazdasági átalakulása szempontjából, ugyanakkor továbbra is felmerülnek kihívások a versenyképességi ellenőrzések bevezetésére és a szabályozás REFIT révén történő finomhangolására irányuló erőfeszítések ellenére. Az EGSZB előadója, Antonio García del Riego rámutat, hogy a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésének elmaradása akadályozza az integrált piac kialakulását, emiatt pedig az uniós bankok lemaradnak a globális versenyben. Korrekciós intézkedésként alapos értékeléseket kell végezni, hogy garantálni tudjuk a pénzügyi ágazat versenyképességét és rezilienciáját. A tisztességes verseny döntő fontosságú a stabilitás és a növekedés szempontjából, ugyanakkor erősebb szabályozási keretet tesz szükségessé, amely ugyanakkor fenntartja a bankszektor sokszínűségét. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny fontos szerepet játszik a stabilitás biztosításában és a beruházások vonzásában, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz a felügyelet kapcsán, amely előmozdítja a digitalizációt és a piaci fenntarthatóságot. Az EGSZB üdvözli, hogy az EU a jövőbeli szakpolitikák részévé teszi a versenyképességi ellenőrzést, ugyanakkor rámutat arra, hogy a versenyképesség fokozása nem igazolhat semmilyen eltérést az olyan nemzetközi normáktól, mint a Bázel III. Létfontosságú, hogy az említett ellenőrzések összhangban legyenek a pénzügyi ágazat sajátosságaival. A tőkepiaci unió kiteljesítése a piac széttöredezettsége ellen fog hatni, fokozza a pénzügyi stabilitást és előmozdítja az integrációt. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat fejlődésének kulcsa a hatékony értékelési módszerek alkalmazása, az érdekelt felek bevonása a hatásvizsgálatokba, valamint a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges megbízható adatok biztosítása. (tk)

Az EGSZB sikertörténet, de az Európai Uniónak még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa társadalmi szerződését, a szolidaritást, a méltányos gazdaságot és az inkluzivitást. Ez ugyanis az európai értékek megőrzésének kulcsa.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) az 1957 márciusában aláírt Római Szerződés hozta létre. Az intézmény 1958 májusában tartotta első plenáris ülését. 2023. december 13-án vitát tartottak Brüsszelben „Megemlékezés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fennállásának 65. évfordulójáról: A civil társadalmi szerepvállalás megerősítése, a demokrácia védelme” címmel. Ezen az elmúlt évtizedek tapasztalatairól és a jövőre szóló tanulságokról volt szó. „Az elmúlt 65 évben az EGSZB valódi platformot hozott létre, ahol a civil társadalom szabadon kifejtheti nézeteit, és így törekedhet az uniós jogszabályok javítására. A változó geopolitikai környezetben minden eddiginél fontosabb, hogy megjelenjenek az erős és független civil társadalom nézetei. A megfigyelő-ellenőrző szerepet ellátó civil társadalom jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy senki ne iktathassa ki a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat és értékeket – azaz, hogy senki ne tudja megszüntetni a demokráciát” – fogalmazott Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Az EGSZB tagjai az európai civil társadalmi szervezetek sokféleségét képviselik, ideértve a vállalkozásokat, a szakszervezeteket és az egyéb érdekképviseleti csoportokat. Az EGSZB az EU konzultatív szerve, amely véleményeket fogalmaz meg az Európai Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, hídként szolgálva az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között. „Az EGSZB betöltötte 65. életévét, így azt gondolhatnánk, hogy ideje nyugdíjba vonulnia. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Most, amikor ilyen sok európai szembesül nehézségekkel, minden eddiginél nagyobb szükség van az EGSZB-re. Nem szabad hagynunk, hogy megpróbálják figyelmen kívül hagyni a szervezett szociális párbeszéd szerepét! A többi uniós intézménynek még inkább figyelnie kell ránk” – mondta Georges Dassis, az EGSZB volt elnöke és a volt EGSZB-tagok egyesületének elnöke.

Ahogy az a megbeszélés során is elhangzott, az elmúlt években az EGSZB vezető szerepet töltött be a szociális jogok európai pilléréről folyó vitában. Az EGSZB aktívan részt vett az Európa jövőjéről szóló konferencián is, amelynek végleges ajánlásai kifejezetten megemlítették az intézményt mint az uniós demokráciában való részvétel és átláthatóság növelésének eszközét. Az EGSZB úttörő szerepének közelmúltbeli példái közé tartozik, hogy elsőként szorgalmazta egy valódi európai egészségügyi unió létrehozását, és élen jár a „javításhoz való jog” javaslásában. Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy fontos hatása van az EGSZB munkájának. Kiemelte, hogy miként sikerült 1958 óta javítani az uniós jogszabályokat: „Az elmúlt hónapokban több kulcsfontosságú célt is elértünk, többek között a versenyképességi ellenőrzést és az uniós kék megállapodást. Folytatjuk munkánkat, hogy eljuttassuk az illetékesekhez az általunk képviselt emberek véleményét.”

Az energetikai átállás, az éghajlati válság elleni küzdelem és az Oroszország által okozott geopolitikai fenyegetés adandó válasz csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy igenis szükség van egy olyan EGSZB-re, amely segít abban, hogy a köz érdekében konszenzusra lehessen jutni, és előmozdítja az európai integrációval kapcsolatos értékeket, illetve a részvételi demokrácia és a civil társadalmi szervezetek ügyét. „Az EGSZB 65 éve platformot biztosít a szakszervezeti képviselők számára, hogy érdemi megbeszéléseket folytassanak a munkáltatókkal, a civil társadalmi szervezetekkel és az Európai Unió más intézményeivel. Az EGSZB sikere az együttműködésben rejlik. Azzal, hogy a társadalom számos különböző csoportjának képviselőit tömörítjük, sok különböző nézőpontból álló véleményeket tudunk kidolgozni. Ez az inkluzivitás biztosítja, hogy munkánk összhangban legyen a demokratikus elvekkel” – mondta Lucie Studničná, a Munkavállalók csoportjának elnöke.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke szorgalmazta, hogy az EGSZB széleskörűen mobilizálja magát az európai parlamenti választásokra. „Az EU-nak kollektív problémamegoldó megoldással kell szolgálnia a közös európai kihívásokra. Nagyban függ az európai parlamenti választások eredményeitől, hogy sikerül-e ezt elérni. Az EGSZB-nek és tagjainak feladata és felelőssége, hogy a civil társadalmi szervezetek hálózatain keresztül megszólítsa az embereket és foglalkozzon a dezinformáció, a félelmek és a bizalomhiány kérdésével. Újfent szorgalmaznunk kell, hogy hathatós intézkedések szülessenek arra, hogy valamennyi szakpolitikai területen párbeszéd létesüljön a civil társadalommal uniós szinten.”

További információ az EGSZB történetéről (ab)

A „Global Gateway” kezdeményezés célja az EU nyitott stratégiai autonómiájának garantálása, ám projektjeit hatásvizsgálatoknak kell alávetni – hangsúlyozza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy a decemberi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében. Az EGSZB felajánlja, hogy aktívabb szerepet fog játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban.

A „Global Gateway” stratégia 2021 és 2027 között 300 milliárd EUR összegű beruházást kíván mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitális, az energetikai és a közlekedési összeköttetések javítása, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási infrastruktúrák világszerte történő megerősítése céljából.

Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a „Global Gateway” kezdeményezés keretében indított beruházási programokat hatásvizsgálatoknak kell alávetni, hogy biztosítsák a partnerországokban a fejlesztési kezdeményezésekben való demokratikus részvételt és a projektek gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát is. Más uniós alapokból finanszírozott beruházási projektekkel kapcsolatban ugyanakkor fenntartásai vannak, mivel nem egyértelmű, hogy hogyan kell értékelni az egyes projektek hatását, ezért azok kapcsán esetleg nem a bevett nyomonkövetési folyamatokat alkalmazzák.

Stefano Palmieri ESGZB-tag, a vélemény előadója hangsúlyozta, hogy a „Global Gateway” projektjeinek tiszteletben kell tartaniuk különféle elveket és célkitűzéseket. Ennek kapcsán kijelentette: „Az uniós értékeknek való megfelelés és a részletes hatásvizsgálatok benyújtása fontos ahhoz, hogy garantáljuk ezeknek a projekteknek a fenntarthatóságát.”

Az EGSZB ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai helyi szereplőket nem vonják be ténylegesen a kidolgozás teljes folyamatába. Az EGSZB aktívabb szerepet kíván játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban. Készen áll például arra, hogy rendszeres találkozókat szervezzen a „Global Gateway” tanácsadó csoportja és a civil társadalmi szervezetek, valamint a szociális partnerek között. (mt)

A civil társadalmi szervezetek csalódottságuknak adnak hangot a COP28 eredményei miatt, de a konferenciát a globális színtéren való fokozott európai fellépés platformjának tekintik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) továbbra is elkötelezett az éghajlati válság kezelése mellett és hangsúlyozza, hogy több ambícióra, valamint a fiatalok bevonására van szükség.

A COP28 történelmi jelentőségű változást fémjelez, mivel az országok harminc év után először kötelezettséget vállalnak arra, hogy az energiarendszerekben leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatja ezt az előrelépést, de ragaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetéséhez, és hangsúlyozza a fiatalok bevonásának fontosságát ezekbe az erőfeszítésekbe.

Az Európai Unió tárgyalói eredményként könyvelik el, hogy sikerült életben tartaniuk a párizsi megállapodásnak a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására vonatkozó célját. A COP28 az energiaágazatra összpontosít, 2030-ig 43%-os kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig nettó zéró kibocsátást tűzött ki célul. A megállapodást azonban kritizálják annak hiányosságai miatt: bizonytalanságok övezik az 1,5 °C-os cél elérését, emellett nagy az olajtermelő országok befolyása, az átmenetre vonatkozó pénzügyi rendelkezések pedig gyengék.

Sandrine Dixson-Declève, a Római Klub társelnöke a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekre és a nem megfelelő tehermegosztásból eredő társadalmi feszültségekre figyelmeztet. Diandra Ni Bhuachalla, az EGSZB ifjúsági küldötte elmondta, hogy lesújtotta a COP28 eredménye, és hangsúlyozta, hogy a hétköznapi emberek tapasztalatának nagy jelentősége van a fosszilistüzelőanyag-lobbisták tevékenységének ellensúlyozásában.

Az aggodalmak ellenére az EGSZB tagjai elismerik a dubaji megállapodás pozitív aspektusait, és ígéretet tesznek a hiányosságok kiküszöbölésére, ugyanakkor sürgetik a többi uniós intézményt, hogy ugyanezt tegyék. Az EGSZB vitájának végső üzenete a határozott elkötelezettség: „Nem adjuk fel”, és továbbra is az éghajlati válság sürgős kezelésén dolgozunk az EU és az ENSZ folyamatos fellépésén keresztül. (ks)

Az egységes európai piac gondolatának 1980-as években való megszületése, 1990-es évek eleji kialakítása és elindítása óta számos történelmi változás történt kontinensünkön és azon túl is. Azóta az Európai Unió mérete és tagállamainak száma több mint kétszeresére nőtt, és válságokkal, konfliktusokkal, természeti, gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásokkal kellett szembenéznie.

Azóta a geopolitikai helyzet is drámaian megváltozott. Ázsiában új szuperhatalom alakult ki, amely számos szinten az EU rendszerszintű riválisává vált. Az évek során a belső piac elvei, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása nagyban hozzájárult az EU gazdasági teljesítményéhez. Az egységes piac azonban messze nem tökéletes.

A közösen elfogadott szabályok végrehajtása néha hiányos, az adminisztratív követelmények megsokszorozódtak, és a piacfelügyeleti kapacitás sajnos korlátozott. Ráadásul az egységes piacot ellentmondásos célkitűzések jellemzik. Az ipar, de más nemzeti szintű szereplők támogatási kérelmei ütköznek az állami támogatások korlátozására és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartására irányuló igényekkel. A helyi termelésre vonatkozó követelmények, hogy az értékteremtés és a munkahelyek Európában maradjanak, ellentétben állnak a nyitott piacokhoz való hozzáférés iránti felhívással, hogy a globális versenytársakkal szemben a költségek szempontjából versenyképesek maradjanak, és hogy a fogyasztók megfizethető termékekhez jussanak. Feszültség van továbbá az áruk előállításához szükséges alapvető nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása (a járművektől kezdve a szélturbinákon és napelemeken át a konyhai és kerti berendezésekig) és a nyersanyagok beszerzésének módja (például a munkaügyi és környezetvédelmi előírások betartása és a versenytársakkal ugyanezen erőforrásokért folytatott verseny) között.

Az uniós piacok és határok nyitottsága, amely az egységes piac eredeti elképzelésében kulcsfontosságú volt, nem elegendő egy olyan világban, ahol a többoldalúan elfogadott nemzetközi kereskedelmi szabályokat már nem tartják tiszteletben. Valójában ez azzal a kockázattal jár, hogy az EU sebezhetővé válik, ha nem társulnak hozzá bizonyos biztosítékok, például az uniós piacra belépő termékek minőségének és biztonságának szigorú ellenőrzése, vagy a befektetők beruházásainak és a kapcsolódó célkitűzéseknek az átvilágítása. Egy olyan világban, amely a szabályokon alapuló multilaterális rendszerektől a nemzeti érdekeiknek megfelelően az erőforrásokhoz való hozzáférést behatároló vagy korlátozó államok felé mozdul el, a nemzetközileg integrált ellátási láncokon alapuló globalizációs gazdaság már nem működik.

A belső piacnak, amely eddig ezekre a szabályokra épült, ezért új stratégiára van szüksége. Ennek több szempontra kell összpontosítania: egy európai iparstratégiára, a vállalkozásoknak, a kkv-knak és a szociális gazdasági vállalkozásoknak kedvező keretre, az európai projekt számára nyújtandó köztámogatásra, jól szervezett, hatékony általános érdekű szolgáltatásokra, és a szociális modellünk megóvását és fejlesztését célzó lépésekre.

Az EGSZB véleménye szerint az uniós tőkepiac kiteljesítése kulcsfontosságú az egységes piac elmélyítéséhez. A tőkepiacnak a termékek és szolgáltatások előállításának, beszerzésének és áramlásának finanszírozására kell összpontosítania, különösen a vállalkozások K+F+I-tevékenységei és az általános érdekű szolgáltatások támogatása, valamint a vállalkozói szellem ösztönzése révén.

Ezen túlmenően prioritást kell adni az olyan politikáknak, amelyek keretet biztosítanak a magánvállalkozások innovációjának, és a kockázati tőkéhez való hozzáférés biztosításával, valamint az ipar és a tudomány világa közötti együttműködés fejlesztésével ösztönzik az innovációt. Az uniós vívmányok alkalmazásának további prioritást kell jelentenie a belső piac megerősítése érdekében. Sajnos e szabályok közül sok nem került átültetésre nemzeti szinten, vagy nagyon eltérő módon, illetve nagyon eltérő mértékben hajtják végre őket. Ez komoly és jelentős akadálya a belső piac megfelelő működésének.

Külső fellépéseiben az EU-nak kiemelt szakpolitikaként kell támogatnia a klímadiplomáciát – hangsúlyozta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a decemberi plenáris ülésén elfogadott véleményében. Szilárd és hiteles stratégiai tervre van szükség ahhoz, hogy klímadiplomáciáját hozzáigazítsa a jelenlegi geopolitikai helyzethez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz.

Az EGSZB úgy véli, hogy a továbblépéshez az EU kiemelt külkapcsolati intézkedésévé kell tenni a klímadiplomáciát.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke és a vélemény előadója hangsúlyozta: „Nincs vesztegetni való időnk, ha el akarjuk kerülni a helyrehozhatatlan károkat. A klímadiplomácia megelőző jellegű diplomácia. Ezért sürgősen magasabb szintre kell emelni a klímadiplomáciai tevékenységeket, hogy azok az EU külügyi és külpolitikai fellépésének legfontosabb elemévé váljanak.”

Az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy fogadjon el átfogó klímadiplomáciai stratégiát, amely rövid és hosszú távú prioritásokat tartalmaz, és a külkapcsolatok valamennyi területébe beépítené az éghajlat-politikai intézkedéseket, beleértve a biztonságot és védelmet, a kereskedelmet, a beruházásokat, a közlekedést, a migrációt, a fejlesztési együttműködést, a pénzügyi és technikai segítségnyújtást, a kultúrát és az egészségügyet.

Az európai zöld megállapodás hatékony belső végrehajtásával az Unió hitelessé válik ahhoz, hogy befolyásolhasson másokat, illetve ösztönözheti őket, hogy ők is fenntarthatóbbá váljanak. Ezért az EGSZB arra kéri a tagállamokat és az intézményeket, hogy biztosítsanak jobb koordinációt az uniós szereplők között, hogy összehangolják politikáikat az éghajlati célkitűzésekkel, és felgyorsítsák a zöld megállapodás végrehajtását célzó hazai fellépéseiket.

Ahogy Stefano Mallia, a vélemény előadója fogalmazott: „Körül kell néznünk a saját házunk táján, hogy képesek vagyunk-e elérni a zöld megállapodás keretében kitűzött célokat. Ha a saját portánk rendben van, akkor együtt kell működnünk a szomszédos országokkal, elő kell mozdítanunk azok gazdasági diverzifikációját, igazságos átmeneti terveket kell kialakítanunk, valamint támogatnunk kell az alkalmazkodási és kockázatkezelési projekteket, hogy megelőzhessük és csökkenthessük az instabilitási kockázatokat.” (mt)