Az EGSZB egy európai kiemelt egészségügyi kezdeményezést szorgalmaz, javaslatot tesz az európai egészségügyi unió létrehozására, és sürgeti, hogy az Európai Bizottság tegyen közzé egy, a ritka betegségekre vonatkozó cselekvési tervet, amely egyértelműen megvalósítható célokat tűz ki.

Októberi plenáris ülésén az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés megvitatása során az EGSZB szorgalmazta, hogy az EU indítson el egy ambiciózus kezdeményezést, amelynek célja egy átfogó egészségügyi architektúra kiépítése az Unión belül. A napirenden szerepelt a ritka betegségekre vonatkozó európai cselekvési terv kidolgozása is.

Az EGSZB elnöke, Oliver Röpke a vita megnyitása során elmondta: „Kulcsfontosságú, hogy az EU összes lakosa hozzáférjen egy jó minőségű, megfizethető és akadálymentes egészségügyi ellátáshoz. Be kell ruháznunk az innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekbe, és határozott lépéseket kell tennünk az EU-n belüli és a globális egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. A ritka betegségek még láthatóbbá teszik a továbbra is fennálló egyenlőtlenségeket és sebezhetőségeket. Ezért átfogó európai fellépésre van szükség a ritka betegségekkel kapcsolatban.”

Alain Coheur, az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezésről szóló vélemény előadója így nyilatkozott: „Ma egy, a jövőbeli európai biztosoknak szóló ütemtervet szeretnénk elfogadni, amely előmozdítja a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást, és védi az embereket a jövőbeli válságoktól.” Cser Ágnes, a ritka betegségekről szóló vélemény előadója hozzátette: „Ki kell dolgoznunk egy cselekvési tervet. Ugyanakkor nemcsak a ritka betegségekre vonatkozó cselekvési tervre kell összpontosítanunk, hanem az egészségre is – az egészség a versenyképesség kulcsa. Az egészségügyi unió nem maradhat üres frázis.”

Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezésről szóló vélemény stratégiai pilléreket határoz meg a tagállamok közötti egészségügyi szolidaritás és együttműködés megerősítése érdekében. E pillérek egyike az európai ellátási és egészségügyi garancia létrehozása, amely többéves egészségügyi célkitűzéseket határozna meg uniós szinten. Ez egy jogilag kötelező erejű szöveg (például irányelv) létrejöttéhez vezethet.

Egy további pillér az „egy egészség” megközelítés megvalósítása, amely összekapcsolja a humán-, illetve az állat- és a növényegészségügyi, valamint a környezet egészségére irányuló politikákat. A ritka betegségek kezeléséről szóló vélemény arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé egy közleményt, amely átfogó uniós cselekvési tervet tartalmaz a ritka betegségekről, 2030-ig megvalósítható SMART célokkal. (lm) 

Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása

Donald Trump megnyerte az amerikai választásokat, és másodszor is elnök lesz. A szavazás eredménye egyértelmű, és azt tiszteletben kell tartani. De mi lesz most?

Az EU és az USA továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnerek, hiszen kapcsolatunk a viszonosság elvén alapul. Napjaink összekapcsolt világában nincs lehetőség az elszigetelődésre vagy a protekcionizmusra, mivel az ilyen megközelítések aláássák kölcsönös és globális együttműködésünket és gazdasági jólétünket.

Az EU és az USA egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei. Az EU és az USA közötti kétoldalú kereskedelem történelmi csúcsot ért el: 2023-ban több mint 1,6 billió EUR-t, a kétoldalú beruházási állomány pedig 5 billió EUR-t meghaladó összeget tett ki. Az Egyesült Államok a közvetlen külföldi befektetések egyik fő forrása az EU-ban: a becslések szerint Európában mintegy 3,6 billió USD-ra rúg a közvetlen amerikai befektetések értéke, míg az USA-ba irányuló uniós befektetések körülbelül 3 billió USD-t tesznek ki. Ezek a mindkét oldalon jelentkező beruházások erősítik a kölcsönös gazdasági függőséget, és több millió munkahelyet teremtenek az Atlanti-óceán mindkét partján.

Ezért is fontos, hogy továbbra is dolgozzunk a kapcsolatunkon. Zsákutcát jelentenek az uniós árukra Trump által korábban bejelentett vámok, illetve az, hogy minden importra – így az EU-ból származóra is – 10–20%-os vámtarifákat akarnak bevezetni. Ezért szorgalmazzuk, hogy kezdjünk nyíltabb párbeszédbe és jövőbe mutató együttműködésbe.

Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) elősegíti a párbeszédet olyan kritikus kérdésekről, mint a mesterséges intelligencia és a félvezetők. Ha azt akarjuk, hogy megerősödjön és fejlődjön a párbeszéd, akkor az EU-nak fel kell gyorsítania szakpolitikai reformjait, egységesen kell fellépnie, és meg kell találnia a legjobb módot az Egyesült Államokkal való együttműködésre.

Fel kell készülnünk arra a forgatókönyvre is, hogy egyedül kell cselekednünk olyan fontos kérdésekben, mint az éghajlatváltozás és Ukrajna kérdése. Ez nagyon is valós lehetőség, ezért egyre inkább ebből az új realitásból kell kiindulnunk.

A következő Európai Bizottságnak a bővítés Bizottságának kell lennie. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bővítéssel foglalkozó magas szintű fórumot szervezett, amely arra jutott, hogy nem maga a bővítés a kérdés, hanem az, hogy miként kell azt helyesen végrehajtani. A fórumon Oliver Röpke EGSZB-elnök, Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos, valamint uniós tagállamok és tagjelölt országok miniszterei vettek részt.

Az EGSZB az Európai Bizottsággal közösen magas szintű fórumot szervezett a bővítésről, amelyet az októberi plenáris üléshez kapcsolódóan tartottak. A rendezvényen tagjelölt országok több mint 140 civil társadalmi képviselője vett részt, akik első alkalommal találkoztak. A résztvevők egyértelműen egyetértettek abban, hogy az uniós bővítési folyamat során központi szerepet kell szánni a civil társadalmi szereplőknek és a szociális partnereknek, akiket egyébként gyakran figyelmen kívül hagynak a csatlakozási folyamatban.

Oliver Röpke hangsúlyozta: „Nem csupán az EU bővítéséről van szó, hanem arról is, hogy fel kell készíteni a jövőbeli tagállamokat arra, hogy aktívan részt vegyenek az EU alakításában, ehhez pedig biztosítani kell, hogy teljes mértékben felkészültek legyenek az előttük álló kihívások kezelésére. A civil társadalommal, a munkáltatói szövetségekkel és a szakszervezetekkel való együttműködés révén megteremtjük az ahhoz szükséges alapokat, hogy Európa befogadóbb és erősebb legyen.”

A vita rávilágított arra, hogy fenn kell tartani a bővítést övező közelmúltbeli lendületet, mivel a 2024–2029-es mandátumidőszakban működő Európai Bizottság döntő szerepet fog játszani a bővítési folyamat lezárásában.

A vita másik kiemelt üzenete az volt, hogy fontos a fokozatos, kiszámítható és érdemeken alapuló integráció, ahol az elért eredményeket a csatlakozás valós kilátásával ismerik el és jutalmazzák.

Nicolas Schmit kiemelte, hogy nagyon fontos szerep hárul a civil társadalomra, és elmondta, hogy „a jól működő kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása nélkülözhetetlen az uniós csatlakozás kapcsán, hiszen ezek a szereplők az európai szociális piacgazdaság megkerülhetetlen részét jelentik”.

Rolf Schmachtenberg német államtitkár szerint „a munkaügyi és szociális szempontok kulcsfontosságúak a sikeres uniós csatlakozás szempontjából. Azoknak, akik javítani akarják valamennyi polgár életét, lehetőségeket akarnak teremteni és fel akarják számolni a társadalmi egyenlőtlenségeket, hatékony foglalkoztatáspolitikákra, jó munkafeltételekre és működő szociális biztonsági rendszerekre van szükségük, erős szociális partnerekkel”.

A vita során Naida Nišić montenegrói munkaügyi, foglalkoztatási és szociális párbeszédért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a magas szintű fórum fontos platformot jelent a párbeszédhez, lehetővé téve Montenegró számára, hogy értékelje az eddig elért eredményeit.

Niki Kerameus görög munkaügyi és szociális biztonságért felelős miniszter így fogalmazott: „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem ezen a fontos rendezvényen, ahol megvitattuk az EU-bővítés kérdését és azt, hogy milyen fontos szerepet játszanak a szociális partnerek az európai munkaügyi és szociális jogok jövőbeli kialakításában”.

Olta Manjani albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterhelyettes pedig így nyilatkozott: „Albánia egyre nagyobb mértékben képviselteti magát az uniós intézményekben, bizottságokban és munkacsoportokban. E törekvésünk egyik példája az a konzultatív vegyes bizottság, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal hoztunk létre”.

Az EGSZB következetesen támogatja az EU bővítését. 2024-ben elindított egy kísérleti projektet, a „bővítési országok tagjelöltjei” kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagjelölt országok civil társadalma számára, hogy részt vegyenek az EGSZB munkájában. A kezdeményezés jól rávilágít arra, hogy a tagjelölt országok civil társadalmának aktív bevonása hogyan erősíti a bővítési folyamatot.  (mt)

Európában a geotermikus energia jelentős mértékű kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, az Európai Uniónak tehát sürgősen lépéseket kell tennie a geotermikus energiára vonatkozó európai stratégia elfogadása érdekében, amelynek célja a geotermikus energia előnyeinek kihasználása.

Októberi plenáris ülésén az EGSZB egyhangú álláspontot képviselt az energiával kapcsolatban. A Kükedi Zsolt és Thomas Kattnig által kidolgozott véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a geotermikus energiatermelés rendkívül alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, és kulcsszerepet játszhat az EU zöld átállásában azáltal, hogy csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és megkönnyíti dekarbonizációját.

„A geotermikus energia hasznos lehet az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljainak eléréséhez” – jelentette ki Kükedi Zsolt. „A benne rejlő lehetőségek nincsenek kiaknázva, és az Európai Bizottságnak haladéktalanul ki kell dolgoznia egy átfogó stratégiát a geotermikus energiaforrások felhasználására” – tette hozzá Thomas Kattnig.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a geotermikus erőművekbe történő beruházások nemzeti szintű pénzügyi támogatás nélkül nem lesznek elegendőek. Konkrétabban: kormányzati finanszírozásra és ösztönzőkre lesz szükség a kezdeti beruházások vonzásához és kockázatmentesítéséhez.

Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy az energiapolitika vagy -finanszírozás változásai hatással lehetnek a geotermikus projektek gazdasági vonzerejére.

A geotermikus erőművek építése kockázatokkal jár, melyeket pontosan fel kell mérni, különösen a környezeti hatások tekintetében. Ezért alapvetően fontos, hogy ezt a folyamatot a társadalmi elfogadottság növelése érdekében a helyi közösségek bevonásával hajtsák végre.

Mindazonáltal a geotermikus energia környezeti és éghajlati előnyei meghaladják a kockázatokat, mivel a földhasználat, az erőforrás-felhasználás és az importfüggőség szempontjából ez az egyik legjobb megújuló energiaforrás. (mp)