Az EGSZB áprilisi plenáris ülésén Maive Rute, az Európai Bizottság belső piacért felelős főigazgató-helyettese és Oliver Röpke, az EGSZB elnöke kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét fokozásához kulcsfontosságú az EU versenyképességének megerősítése.

Maive Rute szerint nincs vesztegetni való időnk. Az EU-nak sürgősen lépnie kell, ha fel akar zárkózni és életben akar maradni a világ gazdasági óriásainak túlhatalmával szemben.

Az EU versenyképességének jelenlegi helyzetét értékelve leszögezte: „Radikális változásra van szükségünk. Az egységes piac megvalósításához nem elég a jó szándék – valódi érdekérvényesítésre van szükségünk. Termékeinket és technológiáinkat exportálnunk kell, de a munkahelyeinket nem. Fontos, hogy iparágaink versenyképesek legyenek, és a beruházások itt valósuljanak meg.”

Oliver Röpke hangsúlyozta, hogy a versenyképesség az EU gazdasági sikerének egyik sarokköve, amely ösztönzőleg hat a növekedésre, az innovációra és a jólétre, miközben növeli az EU globális befolyását és rezilienciáját. Hozzátette: „Amikor az európai versenyképességről beszélünk, az embereket kell a vita középpontjába helyeznünk, és biztosítanunk kell, hogy senkit nem hagyunk hátra. A versenyképesség jelentősége végső soron abban mutatkozik meg, hogy miként befolyásolja az emberek és a közösségek jóllétét, lehetőségeit és jólétét. Ezért a versenyképességről szóló viták során prioritásként kell kezelnünk az emberek szükségleteit, jogait és törekvéseit.”

A plenáris ülésen elfogadták a Hosszú távú versenyképességi stratégia című, Emilie Prouzet előadó és Stefano Palmieri társelőadó által kidolgozott véleményt is. (mp)

Minden tizedik nő súlyos szegénységben él. Minden harmadik szembesül erőszakkal. Világszerte, többek között az EU-ban is azt látjuk, hogy egyre nagyobb a visszaesés a nők jogai terén. Miközben gyors ütemben közelegnek az európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság megalakulása, a folyamatos intézményi és civil társadalmi támogatás kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy előrelépés történjen a nők társadalmi szerepének megerősítése terén.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az április 25-i plenáris ülésén vitát tartott néhány, a nemek közötti egyenlőség ügyét felkaroló fontosabb uniós szervezet részvételével, hogy egyértelművé tegye, hogy az EU következő hivatali időszakában is mindenképpen törekedni kell a nők jogainak érvényesítésére.

A vitán – amelyre egy nappal azután került sor, hogy az Európai Parlament zöld utat adott a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről szóló első uniós irányelvnek – az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 68. ülésszakának (UNCSW68) következtetéseit tárgyalták meg. A Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság a legjelentősebb, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása terén elért eredmények értékelésére létrehozott nemzetközi fórum a világon. Az idei ülésszak a nők körében tapasztalható szegénységre összpontosított.

A márciusban New Yorkban tartott UNCSW68 munkájához az EGSZB egy nyilatkozattal járult hozzá. Az A gender lens on poverty [A szegénység a nemek szempontjából] című dokumentum 10 olyan területet sorol fel, amelyen fellépésre van szükség a nők gazdasági szerepvállalásának és szociális védelmének biztosítása érdekében.

„Mivel a szegénység nem egyformán érinti az egyes nemek képviselőit, a válaszlépéseink sem lehetnek nemi szempontból semlegesek. A nők ellen elkövetett erőszak hatással van a nőknek a szegénység kockázatával szembeni kitettségére és azon képességükre, hogy egyenlő alapon vegyenek részt a munkaerőpiacon. Ezért csak üdvözölni tudom az Európai Parlamentben a nők nemi alapú erőszakkal és kapcsolati erőszakkal szembeni európai szintű védelméről szóló első irányelvről tartott zárószavazást” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Lanfranco Fanti, az egyenlőségért felelős biztos, Helena Dalli kabinetjének tagja szerint a különböző szinteken végzett összehangolt fellépés az Európai Bizottság hivatali ideje alatt számos mérföldkövet ért el; ilyen például a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelv és a gondozási stratégia.

A vita résztvevői szorgalmazták egy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó uniós tanácsi formáció megalakítását, a nők elleni erőszakkal foglalkozó uniós koordinátori pozíció létrehozását, valamint az egyenlőségért felelős biztos megbízatásának megújítását.

„Szükségünk van az EU politikai támogatására” – mondta el Florence Raes, a UN Women Brussels igazgatója. Az egyenlőség terén tett valódi előrelépés ellenére a nők jogai példátlan mértékben sérülnek, és egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a nemek közötti egyenlőség lekerülhet a prioritások listájáról.

„Ha nő vagy és ráadásul egy kisebbségi csoport tagja, az azt jelenti, hogy küzdened kell. Nem feledhetjük el, hogy az egyenlőség már nem elég: az egyenlőség interszekcionalitást feltételez” – figyelmeztetett Ilaria Todde, a Eurocentralasian Lesbian Community érdekvédelmi igazgatója.

„A nők elleni erőszak világszerte mélyen a patriarchális rendszerekben gyökerezik. Ma végre üdvözölhetjük a nők elleni erőszakról és a kapcsolati erőszakról szóló első uniós irányelv elfogadását” – nyilatkozta Mary Collins, a European Women's Lobby főtitkára. (ll)

Áprilisi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megvitatta a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagot. Ez a kezdeményezés egy sor új intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy vonzóbbá tegyék az Uniót az EU-n kívülről érkező tehetségek számára, és megkönnyítsék az Unión belüli mobilitást.

A meghívott előadó, Ylva Johansson belügyi biztos az EGSZB támogatását kérte annak érdekében, hogy a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek egyesítsék erőiket ezen innováció felkarolása és a hatékony munkaerő-migrációs politikák bevezetése érdekében.

A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag egyik alapintézkedése a „tehetségbázis” elnevezésű kezdeményezés. Ez az első olyan uniós szintű önkéntes egyeztető eszköz, amelyen keresztül az érdekelt tagállamok biztosíthatják, hogy az uniós munkáltatók és a harmadik országokból érkező álláskeresők kapcsolatba kerüljenek egymással.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a demográfiai kihívások miatt komoly munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd. A tehetségek mobilitásával foglalkozó csomag olyan eszköz lehet, amely segít ezeknek a kihívásoknak a kezelésében.”

Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős európai biztos a munkaerő-migrációval kapcsolatban egy szélesebb európai dimenzióval rendelkező „Európa együtt” megközelítést sürgetett. „A munkaerő-migráció alapvetően nemzeti hatáskör, és ez így is marad. Ki kell azonban alakítanunk egy olyan „Európa együtt” megközelítést, amelyben az uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek együttműködnek az új kezdeményezések megvalósítása és a munkavállalói mobilitási politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében.”

Tatjana Babrauskienė EGSZB-tag, az ülésen elfogadott, a tehetségek mobilitásával foglalkozó csomagról szóló vélemény előadója kiemelte, hogy „az uniós tehetségbázisnak gyakorlatias, felhasználóbarát és megbízható eszköznek kell lennie, amely vonzó a munkavállalók és a munkáltatók számára. Ugyanakkor támogatnia kell a méltányos és etikus legális munkaerő-migrációt.” (at) 

Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója két ülést tartott szerb és montenegrói partnereivel az érintett konzultatív vegyes bizottságok (kvb-k) keretében. Ezek a közös testületek lehetővé teszik a felek civil társadalmi szervezetei számára, hogy figyelemmel kísérjék az ország csatlakozási tárgyalásait, megvitassák a közös érdekű kérdéseket, és felhívják a figyelmet az uniós csatlakozás felé vezető úton megoldandó problémákra.

2024. április 5-én az EGSZB Brüsszelben üdvözölte a konzultatív vegyes bizottság szerb tagjait, hogy megvitassák az EU és Szerbia közötti kapcsolatok és az uniós csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. Megvizsgálták többek között, hogy az új növekedési terv és a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz milyen lehetőségeket kínál Szerbia számára, és hogy az országban milyen a helyzet a választásokat követően, valamint áttekintették a demokrácia és a jogállamiság helyzetét.

Az eseményen Danijel Apostolović, a Szerb Köztársaság EU melletti képviseletének újonnan kinevezett vezetője is részt vett, és hangsúlyozta az EU és Szerbia egyetértését arról, hogy a Szerbia csatlakozási tárgyalásai szempontjából releváns kérdések tekintetében szorosabb együttműködésre van szükség.

Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke hangsúlyozta ezeknek az üléseknek a fontosságát, mivel garantálják a civil társadalom képviselőinek jelenlétét, ezzel is erősítve Szerbiában az európai csatlakozás narratíváját. 

Az ülés közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyet továbbítani fognak az uniós intézményeknek, valamint a szerbiai kormánynak és helyi önkormányzatoknak.

Az ülésről beszámoló videót itt tekintheti meg.

Május 13-án Nataša Vučkovićot, az EU–Szerbia konzultatív vegyes bizottság tagját választották meg az Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért (ALDA) új elnökévé. Az ALDA barcelonai közgyűlésén az EGSZB-t Aurel Laurențiu Plosceanu képviselte, aki gratulált Nataša Vučkovićnak a kinevezéshez. 

******

Az EU–Montenegró konzultatív vegyes bizottság (kvb) 18. ülésére április 16-án került sor Podgoricában, és egyértelmű üzenetet küldött az uniós intézményeknek arról, hogy Montenegró szilárdan elkötelezett amellett, hogy 2028-ra az EU 28. tagállamává váljon.

A kvb tagjai arra ösztönözték szervezeteiket, a nemzeti hatóságokat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítése érdekében. Ha júniusra kedvező jelentés készül e kritériumokra vonatkozóan, az fordulópontot jelent majd az uniós csatlakozási folyamatban, lehetővé téve más fejezetek ideiglenes lezárását.

Decebal-Ștefăniță Padure EGSZB-tag, a kvb társelnöke így nyilatkozott: „A montenegrói hatóságoknak teljesíteniük kell ambiciózus céljaikat, a civil társadalmi szervezeteket pedig be kell vonni a csatlakozási tárgyalások valamennyi szakaszába”. A montenegrói társelnök, Gordana Đurović az összes érdekelt felet arra kérte, hogy támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy júniusig az Európai Bizottság kedvező jelentést adjon.

A főtárgyaló, Dr. Predrag Zenović rámutatott arra, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik és konkrét segítséget nyújt a tárgyalási folyamatban, és a közvélemény 80%-a támogatja Montenegró uniós tagságát.

Oana Cristina Popa, az EU montenegrói delegációjának vezetője megjegyezte, hogy úgy tűnik, Montenegró végre elérte a kellő stabilitást ahhoz, hogy az uniós csatlakozásra mint stratégiai prioritásra koncentráljon, hozzátéve: „Mindannyian törekedni fogunk annak biztosítására, hogy ezt a lehetőséget ne szalasszuk el.”

Az ülés végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a stabilizációs és társulási bizottság, a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Bizottság és Montenegró kormánya elé terjesztenek. (at)