Globális versenytársaihoz, például az Egyesült Államokhoz képest az euroövezetnek olyan sürgető kihívásokkal kell szembenéznie, mint az alacsony munkatermelékenység, a gyengülő versenyképesség és a gazdasági lendület megtorpanása. E tendencia megfordítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgős és összehangolt stratégiát szorgalmaz.

Az euroövezet gazdaságpolitikája (2025) című véleményében az EGSZB olyan tervet vázol fel, amely a belső piac elmélyítése, a szabályozási terhek csökkentése és a költségvetési fenntarthatóság biztosítása révén ösztönzi a növekedést. A szakpolitikáknak egyúttal foglalkozniuk kell az olyan transzformatív tendenciákkal, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a népesség öregedése okozta nyomással.

Az olyan külső sokkhatásokat követően, mint a Covid19-világjárvány és az energiaválság, az euroövezet jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Bár történtek stabilizációs erőfeszítések, az olyan kérdések, mint a belső bizonytalanság, a demográfiai változások és a növekvő költségvetési nyomás merész reformokat tesznek szükségessé.

Az EGSZB háromlépcsős megközelítést javasol a termelékenység és a versenyképesség fokozására: a belső piac elmélyítése, az iparpolitika összehangolása és a bürokrácia csökkentése. A költségvetés fenntarthatósága alapvető fontosságú, mivel kiegyensúlyozott keretet, szorosabb uniós együttműködést és a kiaknázatlan bevételek felhasználására irányuló erőfeszítéseket igényel. A beruházások továbbra is gyenge pontnak számítanak, és kibővített kockázati tőkére és innovációbarát szakpolitikákra van szükség.

A munkaerőpiac rezilienciája szintén kulcsfontosságú, ahol rugalmasságra, méltányos bérekre, szociális biztonsági reformokra és mesterséges intelligencián alapuló készségfejlesztésre van szükség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU és a tagállamok között közös elszámoltathatóságra van szükség, és szorgalmazza a fokozott szakpolitikai koordinációt. Határozott fellépéssel és stratégiai beruházásokkal az euroövezet reziliens, versenyképes és fenntartható gazdaságot építhet ki a jövőre nézve (tk). 

Ahogy a tél vonakodva átadja helyét a tavasznak, az EGSZB dinamikus rendezvénysorozattal köszönti a márciust, a fiatalok és a civil társadalom hangját helyezve előtérbe.

A programsorozatot a 2025. március 13-án és 14-én, 16. alkalommal megrendezésre kerülő A Te Európád, a Te szavad! – ismertebb nevén YEYS – rendezvény nyitja, amelyen közel 100 fiatal vesz részt ifjúsági szervezetek, nemzeti ifjúsági tanácsok és középiskolák képviseletében, valamint 37 tanár az EU tagállamaiból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból. Mindannyian egyedülálló tapasztalatokat szereznek majd, és együtt járulnak hozzá annak az Európának a kialakításához, amelyben élni szeretnének.

Ajánlásaik beépülhetnek az EGSZB néhány nappal később megrendezésre kerülő második Civil Társadalmi Hetébe, és alapul szolgálhatnak az ifjúság témájára összpontosító megbeszélésekhez, sőt, akár az európai intézmények magas szintű képviselőihez is eljuttathatják őket.

A 2024-es ígéretes kezdetet követően az idei Civil Társadalmi Hét március 17–21. között kerül megrendezésre, fő témája A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. A társadalmi instabilitás, a gazdasági recesszió és a széles körű elégedetlenség – különösen azok körében, akik úgy érzik, hogy nem hallják meg őket és lemaradnak – tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot.

E sürgető problémák kezelése érdekében a Civil Társadalmi Hét 2025 a civil társadalom szereplőinek sokszínűségét fogja össze Európából és Európán kívülről, egyedülálló platformot biztosítva a kritikus vitákhoz, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a társadalmi kohéziót elősegítő és a demokratikus elkötelezettséget erősítő megoldások közös kidolgozásához.

Az idei program három fontos kezdeményezést fog össze: az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok (az EGSZB kapcsolattartó csoportjának panelbeszélgetései) arról folytatott vitáját, hogy egy európai civil társadalmi stratégia hogyan segíthetné elő a nagyobb kohéziót; az európai polgári kezdeményezés napját és szerepét a polarizáció elleni küzdelemben; valamint a civil társadalmi díj díjátadó ünnepségét. A civil társadalmi kezdeményezések kiválóságát jutalmazó 15. civil társadalmi díj témája az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelem. A díjazottak: Belgiumból a „Diversity” civil társadalmi szervezet, Franciaországból a „Reporters of Hope” és Szlovákiából a „Slovak Debate Association”. A sorrendet a díjátadó ünnepségen hirdetjük ki!

A Civil Társadalmi Hét időszerű platformként szolgál a civil társadalom és a polgárok számára, hogy kifejthessék véleményüket a legfontosabb kérdésekben – az éghajlatváltozás fokozódó kihívásaitól, a megélhetési költségek emelkedésétől és a jövedelmi különbségek növekedésétől kezdve a 2024-es választások kimeneteléig világszerte –, amelyek mind termékeny talajt teremtettek az elterjedt polarizációnak.

Arra kérem Önöket, hogy vegyenek részt ebben a tartalmas eszmecserében, és ragadják meg a lehetőséget, hogy a szavakat tettekre váltsák. Számít a hangunk és meghallgatásra találhat, ha közösen cselekszünk, proaktív hozzáállással és azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljunk egy összetartóbb és részvételi Európa megteremtéséhez. A regisztráció megkezdődött. Ne hagyják ki ezt a lehetőséget!

Laurentiu Plosceanu

kommunikációért felelős alelnök 

Február 11-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bejelentette, hogy, immár negyedik alkalommal, megnyílt a jelentkezési lehetőség az uniós ökológiai díjakra, amelyekre 2025. április 27-ig nyújthatók be a pályázatok.

Ezek a díjak az ökológiai értékláncban elért kiváló teljesítményt díjazzák, és olyan kategóriákban ismerik el a kiemelkedő eredményeket, mint a legjobb ökológiai termelő, város és régió, a legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv, a legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és a legjobb bioétterem/vendéglátóipari szolgáltató. Az EGSZB a következő három kategóriáért felelős:

• Legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv
• Legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő
• Legjobb bioétterem/vendéglátóipari szolgáltató

A nyerteseket 2025. szeptember 23-án (uniós ökológiai nap) hirdetik ki. Pályázásra buzdítjuk az ökológiai termelésben érdekelt feleket – köztük a mezőgazdasági termelőket, a feldolgozókat, a kiskereskedőket és a hatóságokat.

A pályázati feltételekért és részletekért látogasson el az Európai Bizottság honlapjára. Az EGSZB által kezelt kategóriákkal kapcsolatos kérdéseket a következő e-mail-címre lehet küldeni: EUorganicawardsEESC@eesc.europa.eu.

Ez a kezdeményezés támogatja az ökológiai termelést és a fogyasztói tudatosságot előmozdító uniós ökológiai cselekvési tervet. (ks) 

Az EGSZB 2025. március 17. és március 20. között, immáron második alkalommal megrendezésre kerülő Civil Társadalmi Hetének témája a kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. Biztosítsa helyét itt!

Még van idő jelentkezni az EGSZB második alkalommal megrendezésre kerülő Civil Társadalmi Hetére, ahol az európai civil társadalom, uniós döntéshozók, szakértők, újságírók és mások vitatják meg napjaink egyik legégetőbb kihívását, vagyis azt, hogyan lehet ellensúlyozni társadalmaink polarizációját.

Az egymással átfedésben jelentkező válságok – a világjárványtól és az éghajlatváltozástól kezdve az emelkedő megélhetési költségeken át a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásáig – által generált polarizáció az egész EU-ban és a világ más részein is terjed, a társadalmi megosztottság elmélyítésével, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csökkenésével és a közösség egységének nyomás alá kerülésével.

Ebben az összefüggésben a 2025. évi Civil Társadalmi Hét merész felhívás a társadalmi kohézió előmozdítására és a demokratikus részvétel erősítésére. A négynapos rendezvény élénk vitákkal és együttműködésen alapuló munkaértekezletekkel egyedülálló fórumot kínál minden résztvevőnek a kritikai vitákhoz, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a gyakorlati megoldások közös kidolgozásához. 

Miről lesz szó?

A 2025. évi Civil Társadalmi Hét keretében az EGSZB kapcsolattartó csoportja által vezetett panelbeszélgetésekre, valamint az európai polgári kezdeményezés napjára és az EGSZB civil társadalmi díja díjátadó ünnepségére kerül sor.

A rendezvény Albena Azmanova professzor, író és politikai kommentátor gondolatébresztő beszédével kezdődik, amely megadja az alaphangot a következő vitákhoz.

Az ezt követő magas szintű panelbeszélgetésen a „Még mindig egyesülve vagyunk a sokféleségben?” kérdést vitatjuk meg. A pódiumbeszélgetés résztvevői: Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke, Adriana Porowska, civil társadalomért felelős miniszter a lengyel elnökség képviseletében, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke, Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke, Petros Fassoulas, az Európa Mozgalom főtitkára, valamint Mădălina-Mihaela Antoci, a Moldovai Nemzeti Ifjúsági Tanács tagja.

A Civil Társadalmi Hét során elemezni fogjuk, hogyan segíthet az állampolgári nevelés áthidalni a szakadékokat, hogyan vállalhat Európa vezető szerepet az innovációban anélkül, hogy feladná értékeit, és hogyan lehet megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá tenni a lakhatást, miközben küzdünk az energiaszegénység ellen és támogatjuk a többgenerációs együttélést. Azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet a civil társadalmat állami és emberbaráti támogatással megerősíteni, hogyan biztosíthatjuk, hogy az uniós politikák tükrözzék a helyi igényeket a zöld és kék átmenet során, és hogyan ismerhetjük el, védhetjük meg és dolgozhatunk együtt hatékonyabban a civil társadalommal Európa-szerte.

Az Európai Parlamenttel közösen rendezett külön ülés kifejezetten a többéves pénzügyi keretről és annak a civil társadalomra gyakorolt hatásairól fog szólni.

Az európai polgári kezdeményezés napja 2025

A március 18-i európai polgári kezdeményezés napján a reflektorfény a részvételi demokrácia hatékony eszközére, az európai polgári kezdeményezésre irányul. A Lisszaboni Szerződés által bevezetett kezdeményezés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy felkérjék az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő új uniós jogszabály elfogadására irányuló javaslatot egy adott témában. Ahhoz, hogy a kezdeményezést az Európai Bizottság figyelembe vegye, a szervezőknek egymillió aláírást kell gyűjteniük ügyük támogatására.

A résztvevők magas szintű megbeszélések és interaktív workshopok keretében olyan kulcsfontosságú témákat fognak megvizsgálni, mint például az európai polgári kezdeményezés szerepe a polarizáció elleni küzdelemben, valamint a tagállamok közötti támogatás erősítésének módja. Különös hangsúlyt kap, hogy a civil társadalmi szervezetek hogyan vehetnek részt aktívan az európai polgári kezdeményezés folyamatában, hogy a polgárok hangját hallassák az uniós politikai döntéshozatalban.

A résztvevőknek egyedülálló lehetőségük lesz arra is, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a korábbi, jelenlegi és jövőbeli európai polgári kezdeményezések szervezőivel, hogy megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, és tanulságokat vonjanak le, amelyeket saját kampányaikban felhasználhatnak.

A rendezvény rávilágít továbbá az európai polgári kezdeményezések és a polgári vitacsoportok hatékonyabbá tételére irányuló stratégiák fontosságára, hogy nőjön annak az esélye, hogy az uniós intézmények jogalkotással követik azokat.

2025. évi civil társadalmi díj

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét utolsó napján kerül sor többek között az EGSZB 15. civil társadalmi díjának átadására.

A civil társadalmi díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához. A díjat évente ítélik oda magánszemélyeknek és civil társadalmi szervezeteknek különböző, az EU szempontjából fontos témákban megvalósított innovatív és kreatív nonprofit projektjeikért.

Idén a díjat három olyan projekt kapja, amelyek az Európai Unió társadalmára káros hatással lévő polarizáció ellen küzdenek.

A hét dinamikus záróüléssel zárul. Felszólal többek között az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke (megerősítésre vár), Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Nataša Vučković, a szerbiai Demokrácia Központ Alapítvány főtitkára.

Csatlakozzon a párbeszédhez!

A 2025. évi Civil Társadalmi Hét négy napon át tartalmas vitákkal, prominens előadók inspiráló felszólalásaival és nagyszerű kapcsolatépítési lehetőségekkel olyan eseménynek ígérkezik, amelyet nem szabad kihagyni. A mai regisztrációval biztosítsa helyét, és csatlakozzon hozzánk, hogy ezek a viták változást eredményezzenek. Az Ön hangja is számít egy összetartóbb és részvételen alapuló Európa építésében!

A teljes program itt érhető el.

Regisztráljon itt március 12-ig. (ma)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Az EGSZB Munkavállalók csoportja figyelmeztet arra, hogy az EU nem söpörheti félre a nehezen kiharcolt szociális és munkavállalói jogokat, miközben igyekszik versenyképes maradni a globális gazdaságban. Noha egyre többen a szabályok lebontását szorgalmazzák, az EU-nak nem szabad visszalépnie az olyan kulcsfontosságú jogszabályok terén, mint a szociális jogok európai pillére.

A Draghi- és a Letta-jelentés ajánlásai nyomán az Európai Bizottság közleményt adott ki a versenyképességi iránytűről, amely – az általa előterjesztett horizontális kezdeményezésekkel kiegészítve – a vállalkozások tevékenységeinek fellendítését célozza. A cél végső soron Európa versenyelőnyének növelése.

A Munkavállalók csoportja komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ennek a szociális és munkavállalói jogok láthatják kárát, mivel úgy tűnik, hogy az EU úgy döntött, hogy bármi áron lépést akar tartani más versenyképes gazdaságokkal.

A Munkavállalók csoportja ezért javaslatot tett egy sor saját kezdeményezésű véleményre, amelyek a humán tőke hozzáadott értéke szempontjából foglalkoznak a versenyképesség kérdésével.  Ezek egyike „A szakszervezetek szerepe a termelékenység javításában” című vélemény, amely azt akarja bemutatni, hogy az EU-ban a (versenyképességre is kiható) termelékenység hajtóereje elsősorban a humántőkébe (a munkavállalókba), valamint a technológiába és az innovációba való beruházás.

Ennek kapcsán hangsúlyozzuk a szakszervezetek kulcsfontosságú szerepét, mivel kollektív tárgyalások és fellépések révén egyesítik a munkavállalókat, úgy alakítva a munkaerőpiaci dinamikát, hogy az segítse a versenyképes gazdaság ígéretének teljesítését.

Emellett a Munkavállalók csoportja egy olyan tanulmány elkészítésére is megbízást adott, amely áttekinti és értékeli a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos uniós jogszabályok aktuális helyzetét. A tanulmány a szociálpolitikák nyomon követésének fontos eszköze lesz, mivel a versenyképességhez vezető tökéletes út keresése során Európa várhatóan elsősorban a gazdaságára fog összpontosítani.   

Végezetül a „Munkavállalók hangja a demokratikusabb részvételért” kategória áprilisi ülésén a Munkavállalók csoportja meg fogja vizsgálni a vállalkozásokra nehezedő – az Európa versenyképességét lassító tényezőnek tekintett – szabályozási terhek csökkentésére irányuló javasolt fellépéseket, valamint ezeknek a munkavállalókat és a környezetet védő uniós jogszabályokra gyakorolt hatását, különösen a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás összefüggésében.

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

2010 és 2022 között 47%-kal nőttek a lakásárak az EU-ban. Ugyanebben az időszakban a bérleti díjak 18%-kal emelkedtek. Az Eurostat szerint 2023-ban a városi háztartások több mint 10%-a és a vidéki háztartások 7%-a a rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra költötte. Az EGSZB alaposan körül akarta járni, hogy miként tehetjük megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá a lakhatást minden európai polgár számára, ezért egy olyan tanulmány elkészítésére adott megbízást, amely az ehhez szükséges szakpolitikai megoldásokat vizsgálja. Interjúnkban a tanulmány társszerzői, Agnieszka Maj közgazdász és Karolina Zubel, a Társadalmi és Gazdasági Kutatóközpont (CASE) környezetvédelemmel, energiaügyekkel és éghajlatváltozással foglalkozó igazgatója beszélnek a tanulmány főbb megállapításairól.

Miről szól ez az EGSZB-tanulmány, és miért releváns?

A megfizethető, fenntartható EU-beli lakhatásról szóló tanulmány azt vizsgálja, hogy az EU-ban miért van szükség megfizethető, fenntartható lakhatásra, és felhívja a figyelmet a digitalizáció (MI, digitális építési engedélyek, releváns adatbázisok) és a szociális gazdasági struktúrák szerepére. Esettanulmányok segítségével kiemeli azokat az innovatív törekvéseket, amelyek javítják a lakhatás megfizethetőségét, hozzáférhetőségét és fenntarthatóságát. A tanulmány megvalósítható ajánlásokat fogalmaz meg 2030-ra és 2050-re, összhangban az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára, a társadalmi igazságosságra és a gazdasági növekedésre vonatkozó uniós célokkal. Stratégiai meglátásokkal segíti a lakhatási politikáknak a változó kihívásokhoz való hozzáigazítását és a közösség jóllétének előmozdítását.

Melyek a tanulmány főbb megállapításai?

A digitalizáció fontos lehetőséget kínál az ingatlantervezés, -építés és -kezelés hatékonyságának javítására, potenciálisan csökkentve a költségeket és erősítve a fenntarthatóságot. A költségmegtakarításra gyakorolt jelenlegi hatása azonban korlátozott. A digitális fejlődés elfogadásának fő akadályát az jelenti, hogy az érdekelt felek hagyományosan gondolkodnak, alacsonynak tartják a beruházások megtérülését, ugyanakkor magasak a végrehajtási költségek és nincs elegendő ösztönzés, képzés és szabályozás. A digitalizációban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához elengedhetetlenek a digitális infrastruktúrába történő további beruházások, például a digitális platformok interoperábilissá tétele révén.

A szociális gazdaság szervezeteinek (korlátozott nyereségű lakásszövetkezetek, közhasznú szervezetek, szövetkezetek) bevonása ígéretes szakpolitikai innovációt jelent a jelenlegi lakhatási kihívások kezelésére. Ezek a szervezetek költséghatékony, jól megtervezett lakhatási megoldásokat kínálnak, amelyek elősegítik a közösségi kohéziót és előmozdítják a lakhatás hosszú távú stabilitását. Például a bécsi nonprofit és korlátozottan nyereségorientált lakások, amelyek a város összes lakásépítésének 30%-át teszik ki, döntő szerepet játszanak a lakáspiac stabilizálásában azáltal, hogy árleszorító hatást fejtenek ki. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a bérleti díjak megfizethetőek maradjanak, és megakadályozza a piaci torzulásokat.

Ezekből a megállapításokból kiindulva milyen intézkedéseket és további kutatásokat ajánlottak?

Középtávon az uniós lakhatási politikákban prioritásként kell kezelni azt, hogy szülessen egy „új európai megállapodás a megfizethető, fenntartható szociális lakhatásról”, illetve készüljön egy „lakhatási irányelv” a tagállami szinten egységes megközelítés érdekében. Az országoknak elő kell mozdítaniuk olyan innovatív modelleket, mint például a szövetkezetek és a korlátozottan nyereségorientált lakhatás, rugalmas pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a lakhatási projektekhez, és digitális eszközöket kell alkalmazniuk a minél hatékonyabb lakhatási megoldások érdekében.

Hosszú távon a lakhatási politikáknak stratégiai, fenntartható megközelítést kell alkalmazniuk, hangsúlyozva a helyi megoldásokat és a folyamatos nyomon követést. A digitalizációt jogszabályok révén szabványosítani kell, de szükség van különböző körforgásos gazdasági gyakorlatokra (például a körforgás kiépítéséhez kötött bankhitelekre), energiahatékonyságon alapuló bérleti ösztönzőkre és alulról szerveződő finanszírozási kezdeményezésekre is. Emellett a „szociális lakhatás” koncepciójának ki kell terjednie a közepes jövedelmű családokra is, hasonlóan a bécsi „társadalmi lakhatási” modellhez, mivel ez előmozdítja a társadalmi keveredést és megelőzi a dzsentrifikációt. Rendkívül fontos továbbá, hogy a lakásigények hatékony kielégítése érdekében az új építkezésekre, a felújításokra és a használaton kívüli épületek átalakítására egyaránt összpontosítsunk.

A jövőbeli kutatásoknak inkluzív megközelítésekre kell fókuszálniuk a várostervezésben, az építőiparban és a lakhatásban, hogy valamennyi polgár számára javuljon a hozzáférhetőség. Azt is vizsgálniuk kell, hogy a kialakulóban lévő technológiák – például a mesterséges intelligencia és az automatizálás – milyen hatást gyakorolnak a költségmegtakarításra és az ingatlanfejlesztés és -kezelés hatékonyságára. Végül az innovatív lakhatási modelleket is kutatni kell az uniós tagállamokban, feltárva azokat a stratégiákat, amelyek mind a megfizethetőséget, mind a fenntarthatóságot javítani tudják.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást.

A villamosenergia-piacot úgy kell megreformálni, hogy az ne csak a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céloknak feleljen meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint kiemelten fontos az ellátás biztonságának, a stabil és megfizethető áraknak, valamint az energiához való jognak a biztosítása a kiszolgáltatott csoportok védelme érdekében.

A villamosenergia-ellátás és -árazás jövője az EU-ban címmel januárban kiadott, Jan Dirx és Thomas Kattnig által kidolgozott véleményben az EGSZB egy olyan modellt szorgalmaz, amely szükség esetén kormányzati szabályozással, és lehetőség szerint magánvállalkozások bevonásával működik. Javasolja egy e-eszköz létrehozását,

mely a kormány által létrehozott vállalat formáját öltheti, és amely árjegyzői szerepet lát el a villamosenergia-piacon a klímasemlegesség, az ellátásbiztonság, valamint a stabil és megfizethető árak elérésére törekedve.

Az EGSZB szerint a villamosenergia-piacon szükséges változtatásokat három szakaszban kell végrehajtani:

• 1. szakasz – mostantól 2030-ig

  Az e-eszköz a (szén-dioxid-kibocsátással nem járó) villamosenergia-termelés szerkezetével fogja bővíteni a portfólióját. Ebben az időszakban az áramkereskedésre másnapi kereskedési alapon fog sor kerülni, ugyanakkor növekedni fog az e-eszköz piaci befolyása.

• 2. szakasz – 2030–2040

  Az e-eszköz árjegyzői pozícióba fog kerülni, és ellátási szerződések révén a piac kínálati oldalának megfelelő részét ellenőrizni fogja. A másnapi kereskedés ennek megfelelően kiigazításra kerül ebben az időszakban.

• 3. szakasz – 2040–2050

  Az e-eszköz optimalizálni fogja a villamos energia kínálati oldalát annak érdekében, hogy 2050-től stabil és kiszámítható árakon biztosítsa a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó, fenntartható, hosszú távú áramellátást. (mp)

Európában jelentősen lelassult a fenntartható fejlődési célok teljesítésének üteme, ami kétségessé teszi a 2030-as célok elérését. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózata (SDSN) által közzétett, Európa fenntartható fejlődéséről szóló 2025. évi jelentés feltárta, hogy a fenntartható fejlődési célok 2020 és 2023 közötti teljesítésének üteme több mint a felére lassult az előző időszakhoz képest.

2016 és 2019 között a teljesítés 1,9 százalékponttal nőtt, a következő években viszont mindössze 0,8 százalékpontra csökkent. A lassulás olyan időszakban következik be, melyet növekvő környezeti, társadalmi és geopolitikai kihívások jellemeznek. A 2. fenntartható fejlődési cél (az éhezés megszüntetése) továbbra is komoly probléma, mivel még mindig Európa-szerte gondok vannak az élelmezésbiztonsággal és a fenntarthatósággal.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) külön tanulmánya hangsúlyozza, hogy a fenntartható mezőgazdaság és közegészségügy támogatása érdekében változtatnunk kell az étrendünkön.

Most, hogy új vezetése van az EU-nak, a szakértők határozottabb szakpolitikákat és beruházásokat szorgalmaznak a fenntartható fejlődési célok teljesítésének felgyorsítása érdekében. Kulcsfontosságúnak tekinthető a globális együttműködés és finanszírozás: a 2025 júniusában Spanyolországban megrendezésre kerülő, 4. nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia várhatóan a fenntarthatóságot célzó pénzügyi támogatás növelésére fog összpontosítani.

Guillaume Lafortune, az SDSN alelnöke és a jelentés vezető szerzője arra figyelmeztet, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek megnehezítik a fenntarthatósági erőfeszítéseket, de továbbra is optimista.

„A világ egyre veszélyesebb, instabilabb és bizonytalanabb” – mondta. „Ugyanakkor az emberek, különösen a fiatalok, fenntartható fejlődést szeretnének. Tekintettel a világgazdaság méretére és a rendelkezésre álló technológiákra, a világ képes maradéktalanul megvalósítani a fenntartható fejlődést.”

„A fenntartható élelmiszerrendszerek a fenntartható fejlődési célok teljesítésének nélkülözhetetlen mozgatórugói. A fellépés felgyorsítása érdekében ambiciózusabb mechanizmusokra van szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk a mezőgazdasági termelők, a kisüzemi élelmiszer-termelők és az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő egyéb érdekelt felek megélhetését. Ugyanakkor foglalkoznunk kell a tisztességtelen elosztással is, és igazságos átmenetről kell gondoskodnunk” – szögezte le Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke, aki egyben a civil társadalom nagyobb mértékű szerepvállalására is felszólított.

Mivel már csak öt év van hátra, az EU-nak kritikus döntést kell hoznia: határozottan fellép, vagy azt kockáztatja, hogy kudarcot vallanak a fenntartható és méltányos jövőre vonatkozó vállalásai. (ks)

Az EU-nak az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos jogos érdekeit közösen kell megvédeni. Ennek legjobb eszköze egy olyan, az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós stratégia, amely megerősíti a civil társadalom részvételét valamennyi releváns döntésben. A Grönlanddal való szoros együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidékre irányuló fenntartható beruházások szempontjából is, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.

Az EGSZB a januári plenáris ülésszakon elfogadta Az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégia kidolgozása a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretében című saját kezdeményezésű véleményt. A szöveg kiemeli, hogy az Északi-sarkvidék fontos szerepet játszik Európa stratégiai autonómiájának, rezilienciájának és versenyképességének biztosításában.

Anders Ladefoged EGSZB-tag, a vélemény előadója így nyilatkozott: „Az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós politikáról szóló, új véleményünkkel közvetítjük a civil társadalom meglátásait arról, hogy az EU miként fejleszthetné tovább az erre a régióra vonatkozó szakpolitikáját. A cél egyszerre az EU saját érdekeinek védelme, valamint az, hogy reziliens és virágzó régiót biztosítsunk az ott élő emberek számára.”

Az EGSZB továbbá támogatja és ösztönzi az Északi-sarkvidék őslakos népeivel való teljes körű konzultációt és együttműködést. Ezzel összefüggésben Christian Moos EGSZB-tag, a vélemény társelőadója elmondta: „Az európai északi-sarkvidéki országok érdekeit a legjobban közös fellépéssel lehet megvédeni. Ehhez ugyanúgy szükség van az északi EU-tagállamok közötti együttműködésre, mint egy az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégiára. Ez utóbbinak biztosítania kell a civil társadalom részvételét és garantálnia kell a helyi és őslakos népek jogait.”

A vélemény Grönland témáját is tárgyalja. A sziget a régió gyors átalakulásához kapcsolódó lehetőségeket és kihívásokat tekintve az Északi-sarkvidék európai részéhez hasonló helyzettel szembesül.

Grönlandot illetően Christian Moos kijelentette: „A Grönlandra is kiterjedő fokozott európai együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidék európai részébe irányuló fenntartható beruházásokhoz, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.”

A grönlandiak számára a „velünk kapcsolatban nélkülünk semmit” jelmondat értelmében a nemzetként való önrendelkezés megerősítése az egyik legfontosabb téma. Az EU-t azonban szoros szövetségesnek tekintik, olyan közös értékek alapján, mint az emberi jogok és a szociális párbeszéd. (at)

Az EU-nak jobban kell összpontosítania a versenypolitikára, hogy megerősítse globális versenyképességét, növelje termelékenységét, és biztosítsa, hogy az egységes piac továbbra is a gazdasági erő egyik pillére maradjon.

Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elfogadta a Versenypolitika az EU versenyképességének középpontjában című véleményt. A vélemény szerint el kell mélyíteni a nemzetgazdaságok integrációját és intelligensebb állami támogatási stratégiákra van szükség, hogy fel lehessen szabadítani Európa gazdasági potenciálját, és hogy kezelni lehessen a legfontosabb globális kihívásokat – többek között a digitalizáció, az éghajlatváltozás és a reziliencia terén.

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a versenypolitika az innováció, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés előmozdítása szempontjából. „A verseny és a versenyképesség nem állnak szemben egymással” – jelentette ki Isabel Yglesias előadó. „Egyszerűsített eljárásokkal, rugalmas eszközökkel és megfelelő források segítségével a versenypolitika előmozdíthatja az uniós vállalkozások és polgárok jólétét.”

Az új uniós versenyszabályok, például a digitális piacokról szóló jogszabály és a külföldi támogatásokról szóló rendelet már most is kezelik a piaci torzulásokat, és erősítik a tömb globális helyzetét. Az EGSZB azonban további intézkedéseket szorgalmaz az összefonódások értékelésének korszerűsítésére és az innovációvezérelt összefonódások hatékony ellenőrzésére, még akkor is, ha azok nem érik el a jelenlegi uniós küszöbértékeket.

A vélemény kiemeli, hogy az állami támogatások rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld és digitális átállás támogatásában. A rosszul koordinált támogatások azonban alááshatják a termelékenységet és a növekedést. Tanulmányok azt mutatják, hogy az EU-n belüli jobb koordináció több mint 30%-kal növelheti a termelékenységet. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai értékláncok megerősítése és a hatékonysági problémák megelőzése érdekében hangolják össze a támogatásokat a tagállamok között.

Páneurópai szemléletmóddal kell kialakítani a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket és a javasolt Európai Versenyképességi Alapot, hogy nagyszabású ipari innovációt lehessen ösztönözni. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az előnyök méltányosan legyenek elosztva az egész Unióban, ezzel is segítve a fenntarthatóságot és a rezilienciát.

Az EGSZB szerint a következőkre van szükség ahhoz, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be:

• nagyobb fokú integráció a nem allokált támogatások csökkentése és a termelékenység növelése érdekében;
• szigorúbb szabályok, hogy jobban védjék az európai innovációt a külföldi felvásárlások során;
• egyszerűsített és gyorsabb versenyjogi, illetve állami támogatási eljárások a hatékonyság növelése érdekében; valamint
• olyan kiegyensúlyozott politika az összefonódásokkal kapcsolatban, amely elősegíti az innovációt, a fenntarthatóságot és az infrastrukturális beruházásokat. (ll)