Február 27-én Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egyetértési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy együttműködjenek az európai választások előkészítése során.
Február 27-én Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egyetértési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy együttműködjenek az európai választások előkészítése során.
A partnerség célja, hogy elmélyítse a két intézmény közötti együttműködést az európai választások előmozdítása, a részvételi arány növelése – különösen a nem szavazók és az első alkalommal szavazók körében –, valamint az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében.
Az intézmények több intézkedésről is megállapodtak, amelyek között szerepel az, hogy fokozzák együttműködésüket a választásokkal kapcsolatos kommunikáció terén, összehangolják rendezvényeiket (például a nyílt nap vagy a civil társadalmi hét), és információkat osztanak meg egymással a together.eu és az „Európának köszönhetjük” platformokon.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke elmondta: „Az európai választások az európai demokrácia lakmuszpapírja lesz. Az EGSZB platformként szolgálhat a civil társadalom számára, hogy az kiállhasson a demokrácia mellett. Üdvözlöm az Európai Parlamenttel kötött mai egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi számunkra, hogy aktívabb szerepet játszhassunk a választások előkészítésében, és megszólítsuk a szavazókat a részvételi arány növelése érdekében. Az EGSZB és az Európai Parlament egymás partnerei és szövetségesei.”
A memorandum ismerteti azokat a konkrét területeket, amelyeken az EGSZB és az Európai Parlament közötti együttműködést folytatni és erősíteni kell a 2024-es európai választások előtt. (kn/ll)
Régis Genté grúz-francia újságíróval beszélgettünk az európai választásokkal kapcsolatos fő aggodalmakról: a szélsőjobboldal erősödéséről, a motiválatlan fiatal szavazókról és a dezinformációról. Régis Genté a posztszovjet terület politikai szakértője. A Radio France Internationale, a France 24 TV és a Le Figaro fősodorbeli médiumoknak tudósít.
Régis Genté grúz-francia újságíróval beszélgettünk az európai választásokkal kapcsolatos fő aggodalmakról: a szélsőjobboldal erősödéséről, a motiválatlan fiatal szavazókról és a dezinformációról. Régis Genté a posztszovjet terület politikai szakértője. A Radio France Internationale, a France 24 TV és a Le Figaro fősodorbeli médiumoknak tudósít.
EGSZB info: Ön szerint a szélsőjobboldali pártok európai térnyerése hatással lesz az európai választások kimenetelére?
Egyáltalán nem vagyok szakértője az európai szélsőjobboldalnak, de a hazámban (Franciaországban) végzett jelenlegi felméréseket elnézve el kell ismernem, hogy a szélsőjobboldal áll élen. Az európai választások politikai eszközt jelentenek az európai polgárok számára ahhoz, hogy kifejezzék vagy közvetítsék a saját országukkal kapcsolatos üzeneteiket a politikusaik felé. Az európai polgárok először saját országuk politikai helyzetére gondolnak, és csak azután az európai helyzetre. Tehát igen, a szélsőjobboldali pártok valószínűleg hatással lesznek ezekre a választásokra, egy olyan kontextusban, ahol a szuverenitás kontra európai integráció kérdései egyre fontosabbá válnak.
Ön szerint a fiatalok motiváltak az európai választásokon való részvételre?
Úgy fogok válaszolni, mint egy átlagpolgár, aki 22 éve él egy posztszovjet térségben, és mint valaki, aki gyakran beszélget fiatalokkal Európában. Úgy látom, hogy a fiatalok nem nagyon motiváltak a választásokon való részvételre. Ugyanezt tapasztalom Grúziában is, ahol élek. Az ottani fiatalok politizálnak, de nem támogatják sem a kormánypártot, sem az ellenzéket. Szeretnének részt venni az országuk politikai életében, de nem hajlandók szavazni, mert egyik párt vagy pártvezető sem képviseli őket igazán. Ez egy érdekes álláspont, amelyet tiszteletben tartok, mert lehetőséget kínál a politikára más alapokon, a képviseleti demokrácián, a pártokon kívül. Mindeközben a politikai terepet a politikusokra és a különböző politikai erőkre hagyja... a fiatalok nélkül.
Milyen mértékben befolyásolhatja a dezinformáció a választókat a közelgő európai választásokon?
A dezinformáció akkor lesz sikeres, ha a célpontja gyenge, és ebben az esetben mi, európaiak vagyunk a célpont. Az orosz dezinformáció nem teremti a problémákat, hanem kihasználja a már meglévőket. És mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy társadalmaink jelenleg mély politikai és erkölcsi válságon mennek keresztül. Ez sajnos termékeny talajt jelent a dezinformáció számára. Mégis az a benyomásom, hogy európaiként és világpolgárokként ma már jobban képzettek és tapasztaltabbak vagyunk a közösségi médiában megjelenő hírek értelmezésében. Sokat tanultunk az elmúlt tíz évben. Kicsit jobban tudjuk, hogyan kell szűrni a közösségimédia-platformokon megjelenő híreket, mivel felismertük, hogy ezek a platformok a manipuláció és az álhírek terjesztésének terepéül szolgálnak. Nem szabad túl pesszimistának lennünk, mert már csak ezért is a dezinformáció áldozatai leszünk. A társadalmak már nem ilyen naivak, és az emberek tisztában vannak azzal, hogy az országok és más politikai szereplők a közösségi hálózatokat a közvélemény manipulálására használhatják. Nekem úgy tűnik, hogy az embereknek csak egy kis része aktív a közösségi médiában, és az átlagnépesség nagy többsége, a művelt emberek gyakran csendben maradnak. És ez a nem kevés ember nem esz meg minden ostobaságot, amit a közösségi médiában összehordanak.
Március 20-án az EGSZB elfogadott egy állásfoglalást, amelyben arra biztatja az európai polgárokat, hogy a küszöbön álló európai választásokon éljenek demokratikus szavazati jogukkal, és adják le voksaikat.
Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elfogadott egy állásfoglalást, amelyben arra biztatja az európai polgárokat, hogy a küszöbön álló európai választásokon éljenek demokratikus szavazati jogukkal, és adják le voksaikat.
„Nehéz időket éltünk át, de senki sem tagadhatja, hogy az Európai Unió garantálja a békét, a demokráciát, a gazdasági jólétet és a társadalmi fejlődést tagállamai és polgárai számára. Az Uniónak köszönhetően szabadon dolgozhatunk, tanulhatunk és folytathatunk üzleti tevékenységet minden uniós országban” – emlékeztet az EGSZB az állásfoglalásban.
„A nacionalizmus, a populizmus és az egyes államok által alkalmazott különmegoldások nem adnak választ a kihívásokra. A válasz az összefogásban, az együttműködésben és az egységre való törekvésben keresendő” – fejti ki az EGSZB, hangsúlyozva, hogy egyetlen uniós ország sem képes egyedül megbirkózni az olyan kihívásokkal, mint a növekvő infláció, a háborúk, a migráció vagy az éghajlati vészhelyzet.
Az állásfoglalást az EGSZB márciusi plenáris ülésén fogadták el „A 2024. évi európai választások a civil társadalom szemszögéből” című vitát követően, amelyben civil társadalmi aktivisták, valamint Franciaország és Bulgária nemzeti gazdasági és szociális tanácsainak képviselői is részt vettek.
Az EGSZB mozgósítani szeretné az EU-szerte legalább 90 millió emberből álló hálózatát, és biztosítani kívánja, hogy az európaiak a szavazóurnákhoz járuljanak, és döntsenek arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben az elkövetkező öt évben.
Az EGSZB elnöke, Oliver Röpke a plenáris ülésen elmondta, hogy az EGSZB-tagok által képviselt szervezetek mélyen gyökereznek a tagállami civil társadalmakban: „Mindenkit meg tudunk szólítani, rá tudjuk beszélni az embereket a szavazásra, és így is kell tennünk. Erkölcsi kötelességünk.”
Az EGSZB az Európai Parlamenttel együttműködve is igyekszik növelni a részvételi arányt, amely általában jóval alacsonyabb, mint a nemzeti választásokon, különösen egyes tagállamok esetében.
Az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy a 2024-es választások tétje különösen nagy, hiszen a demokrácia világszerte és néhány tagállamban is visszaszorulóban van.
„A választások nem vetnek egy csapásra véget a gondjainknak, nem oszlatják el félelmeinket és nem enyhítik polgáraink aggodalmait, ám jogszerű módját jelentik annak, hogy kifejezésre juttassuk kívánságainkat, jobb jövőt követeljünk és felelősségre vonjuk a hatalmon levőket” – fejtette ki az elnök.
Az állásfoglalás három előadója, az EGSZB Munkáltatók, Munkavállalók, illetve Civil társadalmi szervezetek csoportjait képviselő Christa Schweng, Cinzia del Rio és Ioannis Vardakastanis EGSZB-tagok a plenáris ülésen felszólalva egységesen azt kérték az európaiaktól, hogy éljenek szavazati jogukkal, és válasszanak olyan képviselőket, akik kiállnak az egységes, demokratikus, fenntartható és szociális Európa mellett.
Júliusban az EGSZB újabb állásfoglalást fogad el, amely a civil társadalomnak az újonnan megválasztott Európai Parlamenthez és Európai Bizottsághoz intézett kéréseit foglalja össze. (ll)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB), az Európai Parlament (EP) vízügyi csoportjának és a Régiók Európai Bizottságának (RB) a képviselői közösen nyílt levelet küldtek Maroš Šefčovič ügyvezető alelnöknek, válaszul arra, hogy az Európai Bizottság elhalasztotta a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezést. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a vízzel kapcsolatos kérdéseket átfogóan közelítse meg, és ismételten szorgalmazták egy uniós kék megállapodás létrehozását.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB), az Európai Parlament (EP) vízügyi csoportjának és a Régiók Európai Bizottságának (RB) a képviselői közösen nyílt levelet küldtek Maroš Šefčovič ügyvezető alelnöknek, válaszul arra, hogy az Európai Bizottság elhalasztotta a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezést. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a vízzel kapcsolatos kérdéseket átfogóan közelítse meg, és ismételten szorgalmazták egy uniós kék megállapodás létrehozását.
A levél a három intézmény közös aggodalmát tükrözi a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezés elhalasztásáról szóló döntéssel kapcsolatban, amely rossz fényt vet az EU elkötelezettségére Európa egyre súlyosbodó vízügyi kihívásainak kezelése iránt. A három intézmény a civil társadalmat, a polgárokat, illetve a helyi önkormányzatokat képviseli az Unióban.
Olyan átfogó és együttműködésen alapuló megközelítést javasolnak, amely a vízzel kapcsolatos kérdéseket minden szakpolitikában érvényesítené, és ezzel biztosítaná, hogy a társadalom egésze, a mezőgazdasági termelők, az ipar és az infrastruktúra méltányos módon hozzáférjen a vízhez, és figyelmet kapjanak a víz társadalmi, gazdasági és környezeti vonatkozásai.
Ennek a lépésnek az a célja, hogy túllépjünk a jelenlegi széttagolt megközelítéseken egy átfogóbb és hatékonyabb, önálló vízügyi stratégia javára. Az intézményközi felhívás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezéssel kapcsolatos munkáját, és a következő mandátumidőszakban (2024–2029) a vízügyet tegye az EU egyik legfontosabb prioritásává.
A civil társadalom arra törekszik, hogy megfékezze a mentális egészségügyi zavarok csendes járványát az EU-ban. Annak érdekében, hogy rávilágítson ezekre az erőfeszítésekre, az EGSZB közzétett egy brosúrát, amely számos, a mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjra benyújtott pályázatot mutat be. A kiadvány itt olvasható.
A civil társadalom arra törekszik, hogy megfékezze a mentális egészségügyi zavarok csendes járványát az EU-ban. Annak érdekében, hogy rávilágítson ezekre az erőfeszítésekre, az EGSZB közzétett egy brosúrát, amely számos, a mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjra benyújtott pályázatot mutat be. A kiadvány itt olvasható.
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
segítse a polgárok szerepvállalását az EU-ban, csakúgy mint demokratikus jogaik gyakorlását,
feltárja a demokratikus értékekre leselkedő veszélyeket, amilyen például a dezinformáció és a szavazói fásultság, és foglalkozzon ezekkel a jelenségekkel,
összegyűjtse a civil társadalom ajánlásait, hogy azok beépülhessenek a jövőbeli uniós tervekbe.
A civil társadalmi szervezetek által az új uniós vezetőknek megfogalmazott üzenetek első áttekintésre főként a reagálóképes kormányzásra, az inkluzív politikákra és a minden európait megillető fenntartható jövőre összpontosítanak.
A félretájékoztatás elleni küzdelem
Az európai választásokra való tekintettel a fiatalok képviselői és az újságírók aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás elburjánzása és az online polarizáció elmélyülése miatt, hangsúlyozva, hogy szilárd jogi keretekre van szükség. A civil társadalom együttműködésre szólított fel a kormányok, az iskolák és a technológiai cégek között a digitális jártasság ösztönzése, valamint a tudásgazdag és befogadó online környezet előmozdítása érdekében.
Emberközpontú és bolygóbarát gazdaság
A civil társadalom áttérést sürgetett a növekedésközpontú modellekről olyan holisztikus megközelítésekre, amelyek a jóllétet, a jólétet és a környezeti korlátokat helyezik előtérbe. Ezzel összhangban az ifjúsági szervezetek egy, a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv mellett érveltek, és különadókat javasoltak a környezeti szempontból káros termékekre.
A résztvevők hangsúlyozták továbbá az EU digitális átalakulásban betöltött szerepét, és szorgalmazták a mesterséges intelligencia etikus irányítását, valamint a polgárok oktatását. Az ilyen intézkedések célja a felelős gazdasági növekedés biztosítása, valamint az, hogy a polgárok megtanuljanak tájékozódni a változó technológiai környezetben.
A fiatalok felvértezése
A civil társadalom rendkívül fontosnak tartja, hogy a fiatalokat felvértezzék az Európa jövőjének alakításához szükséges tudással. Szorgalmazták, hogy valamennyi uniós szakpolitikát vessék alá „ifjúsági tesztnek”, amivel felmérik a fiatalabb generációkra gyakorolt hatásokat. Az ifjúsági csoportok különösen azt javasolták, hogy az európai parlamenti választásokon alkalmazzanak ifjúsági kvótákat a képviselet erősítésére.
A demokrácia megerősítése
A résztvevők reziliensebb és inkluzívabb demokráciát szorgalmaztak, hangsúlyozva a strukturált civil párbeszédet valamennyi kormányzati szinten. A kapacitásépítéssel együtt a párbeszéd célja, hogy megerősítse a civil társadalmat az uniós tagjelölt országokban, biztonságos és támogató környezetet teremtve a civil társadalom számára Európában.
Több mint ötletbörze
A hét rávilágított az európai polgári kezdeményezés erősségeire és gyengeségeire. Elismerést kaptak a sikerek, de frusztrációk is kifejezésre jutottak az uniós intézmények elégtelen reakciókészsége miatt. Az a kérés fogalmazódott meg, hogy az európai polgári kezdeményezésekre érdemi válaszok érkezzenek, mivel ez megerősítené a partnerségeket és elősegítené a polgárok részvételét a bevált gyakorlatok megosztása révén.
Előretekintés
Ezek az ajánlások beépülnek egy hamarosan kidolgozandó EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja a civil társadalom elvárásait a következő Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal szemben. (gb)
