Májusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megvitatta a 2004-es uniós bővítés tanulságait. A jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzet a további bővítést még sürgetőbbé teszi Európa számára. 

A 2004-es nagy bővítésről szóló plenáris vitáján az EGSZB olyan felszólalókat üdvözölt, akik annak idején jelentős szerepet játszottak a tárgyalási folyamatban, köztük Jarosław Pietras uniós csatlakozásért felelős volt lengyel államtitkárt, Andor Lászlót, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának magyar főtitkárát és Štefan Füle bővítésért felelős volt cseh biztost. 

A vita során a résztvevők hangsúlyozták, hogy az EU-nak – amely csak az utóbbi időben kezdett ismét érdeklődni a további bővítés iránt – egyértelmű csatlakozási ütemtervet kell kidolgoznia a tagjelölt országok számára. Ha túl sokáig hagyjuk őket kopogtatni az ajtón, a bővítési folyamat elveszítheti hitelességét. 

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke így nyilatkozott: „A húszéves évforduló nemcsak fontos mérföldkövet jelent, hanem az uniós bővítési folyamat töretlen sikerét is, hiszen újabb és újabb országok szeretnének csatlakozni”. 

Jarosław Pietras elmondta: „A bővítés kétirányú átalakulási folyamat, amely nemcsak a tagjelölt országok, hanem az uniós tagállamok számára is előnyökkel jár.” 

Štefan Füle, aki jelenleg az Európai Politikai Központ uniós bővítéssel foglalkozó munkacsoportjának elnöke, hangsúlyozta, hogy „mind a tagjelölt országokat, mind az uniós tagállamokat fel kell készítenünk az új bővítési hullámra”. 

A 2004-es bővítés mozgatórugóiról beszélve Dr. Tinatin Akhvlediani, az Európai Politikai Tanulmányok Központja uniós külpolitikával foglalkozó osztályának tudományos munkatársa kiemelte a bővítés gazdasági vonatkozásait, tekintettel arra, hogy a tagjelölt országok akkoriban rossz pénzügyi helyzetben voltak. A jövőbeli bővítés fő indoka azonban már a biztonság. 

Andor László szerint a jogállamisági kérdések a 2004-es bővítés egyik hiányosságát képezték, mivel az EU nem hozta létre a megfelelő eszközöket azok kezelésére. Ez vezetett a jogállamisági feltételrendszer közelmúltbeli létrehozásához. 

Szeptemberben az EGSZB civil társadalmi csúcstalálkozót tart a bővítés témájában, melynek alkalmával most először minden bővítési ország tagjelöltjét meghívja a plenáris ülésére.

Unió-szerte aggasztó mértékben növekszik a rákos megbetegedések és a rákkal összefüggő halálesetek száma, ezért az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgeti az olyannyira szükséges rákmegelőzési intézkedéseket, mivel a rákos megbetegedések mintegy 40%-a megelőzhető lenne. 

Májusi plenáris ülésszakán az EGSZB véleményt fogadott el, amelyben üdvözli a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlásra irányuló európai bizottsági javaslatot, amely az európai rákellenes terv (a továbbiakban: rákellenes terv) nyomon követését célzó kezdeményezés. 

A vélemény fő témája a humán papillomavírus (HPV) és a hepatitis B-vírus (HBV) elleni védőoltás, mivel a védőoltások megelőzhetik az e vírusok által okozott daganatos betegségek különböző fajtáit. 

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és kommunikációra van szükség ahhoz, hogy védőoltásra ösztönzzük a célcsoportokat. Rámutat továbbá a háziorvosok, családorvosok, iskolaorvosok és civil társadalmi szervezetek ezzel kapcsolatos fontos szerepére. 

Milena Angelova, a Védőoltással megelőzhető rákos megbetegedések című vélemény előadója kifejtette: „Harcolnunk kell a védőoltásokkal kapcsolatos megbélyegzés és tévhitek ellen. Itt van például az a téves meggyőződés, hogy a védőoltás csak fiatal lányoknak javasolt. Ez azonban nem így van. A szóban forgó vírusok (HPV, HBV) felszámolása érdekében a fiúkat és szüleiket is meg kell szólítanunk”. A védőoltásoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. 

Rendkívül fontos, hogy „megfordítsuk a szkepticizmus tendenciáját” – tette hozzá Felszeghi Sára társelőadó. A félretájékoztatás és a dezinformáció elleni küzdelem kulcsfontosságú abban, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy beoltassák magukat. 

Az EGSZB átfogó megközelítést sürget a rák elleni küzdelemben, olyan, a megelőzési tevékenységek összes formáját felölelő, olajozottan működő és integrált rendszer életre hívásával, amely kiterjed az elsődleges megelőzésre (oltás, egészséges életmód), a másodlagos megelőzésre (szűrés) és a harmadlagos megelőzésre (ápolás és rehabilitáció) is. 

Milena Angelova újfent megerősítette, hogy „a tagállamoknak nagyobb mértékű koordinációra és legjobb gyakorlataik cseréjére van szükségük”, hogy hatékonyabban felléphessenek a rák elleni küzdelemben, és EU-szerte növelni tudják az átoltottsági arányt. Rendkívül fontos, hogy a rák megelőzését politikai prioritásnak tekintsék. (sg)

Mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ijesztő ütemben szaporodnak, a civil társadalom, a polgárok és az intézmények erőiket egyesítve egyre határozottabban lépnek fel a gyűlölet valamennyi formájával szemben, ezzel azt üzenve: az EU-ban nincs helye a gyűlöletnek. 

Az EGSZB csatlakozik az EU-ban riasztó méreteket öltő gyűlölet megfékezésére irányuló uniós erőfeszítésekhez, amely egyre intenzívebben vesz célba csoportokat és egyéneket hitük, faji vagy etnikai származásuk, nemük, szexuális irányultságuk vagy politikai meggyőződésük miatt. 

Az EGSZB a polgárokkal és az intézményekkel karöltve elkötelezett amellett, hogy többet tegyen az online és offline gyűlölködés elleni küzdelem érdekében – hangzott el a májusi plenáris ülésen tartott magas szintű vita során, ahol az EGSZB elfogadta a „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” című véleményt, amelyben elítéli a gyűlölet minden formáját, és üdvözli az Európai Bizottság témába vágó közleményét. 

„Mindenkinek küzdenie kell a gyűlölet ellen” – jelentette ki az EGSZB plenáris ülésén a vita megnyitásakor Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A hathatós fellépés érdekében pedig mindannyiunknak – politikusoknak, a civil társadalomnak és a polgároknak – együtt kell működnünk. Csak együtt és párbeszéd útján tudunk fellépni a társadalomban felizzó ellenségeskedés ellen, amely valódi fenyegetést jelent a demokráciára nézve.”

A vitában részt vettek az Európai Bizottság és a belga kormány vezető tisztviselői, valamint a polgárok és a civil társadalmi szervezetek (köztük az ILGA-Europe és a Rasszizmus Elleni Európai Hálózat (ENAR)) képviselői, akik kiemelték a gyűlölet és az erőszak térnyerését. 

A politikusok elleni közelmúltbeli támadások rávilágítottak az európai társadalomban rejlő mély megosztottságra. Az adatok azt mutatják, hogy a muszlimellenes és antiszemita megnyilvánulások 2023-ban megduplázódtak. Állandó célpontok az LMBTQIA+-személyek, az afrikai származásúak és a migránsok, a nőgyűlölet szintén jelentős. Az EU-ban az online megnyilvánulások közelmúltbeli elemzése azt mutatja, hogy 2023 eleje óta 30%-kal nőtt a gyűlölet mérgező hatása. 

A „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” című európai bizottsági közlemény felhívás a gyűlölet elleni fellépésre, egyúttal pedig a tolerancia és a tisztelet melletti kiállásra. 

„Az EU-Szerződésben meghatározott értékek egyértelműen tiltják a gyűlölet-bűncselekményeket és a gyűlöletbeszédet. Sajnálatos módon az utóbbi időben mindkettő esetében növekedést tapasztaltunk” – mondta Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke.

Véleményében az EGSZB arra kérte az EU-t, hogy fogadjon el átfogó megközelítést a védett emberi jellemzőkön alapuló gyűlölettel kapcsolatban, illetve küzdjön az ilyen gyűlölet ellen. Leszögezte továbbá, hogy a gyűlölet elleni küzdelemmel kapcsolatos megközelítésnek a gyűlölet alapját képező jellemzőtől függetlenül azonosnak kell lennie. (ll)

Május 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részt vett a 44. alkalommal megrendezett 20 kilométeres brüsszeli futóversenyen, amelyen idén rekordszámú, 45 330 résztvevő állt rajthoz. Az EGSZB tagja volt a Running for Europe futócsapat intézményközi szervezőbizottságának, amelynek célja az volt, hogy a „Szavazz te is!” szlogennel arra ösztönözze a polgárokat, hogy vegyenek részt az európai választásokon. Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőivel együtt indította el a futóversenyt. A győztes a kenyai Alex Kibet lett 59 perc 57 másodperces idővel, míg a nők között a belga Sophie Hardy volt a leggyorsabb, aki 1 óra 10 perc 56 másodperc alatt teljesítette a távot.