Krzysztof Stanisław Balon, A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása Európában – egy átfogó uniós megközelítés felé című EGSZB-vélemény előadójának cikke

Az Európai Unióról szóló szerződés leszögezi, hogy „Az Unió (...) előmozdítja (...) a nemzedékek közötti szolidaritást”.

A kor alapján történő megkülönböztetés, a bizonyos korcsoportokkal szembeni negatív attitűdök és a demográfiai trendek a többszörös válságokkal párosulva megosztják az európai társadalmakat és akadályokat gördítenek a tényleges befogadás és részvétel elé. Ezek a problémák nemcsak az idősebb nemzedékeket érintik, hanem a ma még fiatalabb generációk is meg fogják érezni hatásaikat.

A generációk közötti párbeszéd és a gazdasági fejlődésre kifejtett pozitív hatás ugyanakkor fenntartható módon lefedné a különböző generációk szükségleteit, megerősítve eközben a demokráciát és a társadalmi kohéziót. A nemzedékek közötti párbeszéd a civil párbeszéd egyik formájaként működne.

Ezért új politikai megközelítésre van szükség a nemzedékek közötti szolidaritás kapcsán – itt és most!

Az EGSZB tehát azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy tegyen közzé egy a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló zöld könyvet. Ennek a zöld könyvnek tartalmaznia kellene „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása Európában” című EGSZB-vélemény ajánlásait, köztük azokat, amelyek a munka világával, a nyugdíjrendszerekkel, valamint az egészségügyi és gondozási szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A tagállamokat pedig arra ösztönözzük, hogy osszák meg egymással az ezzel a területtel kapcsolatos bevált gyakorlataikat. Ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatása érdekében a nemzedékek közötti szolidaritást kellene a 2027–2034-es időszakra szóló Európai Szociális Alapra vonatkozó rendeletek egyik célkitűzéseként meghatározni.

A civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be egyes konkrét szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. Az EGSZB-nek létre kellene hoznia a nemzedékek közötti szolidaritás fórumát, amely platformként szolgálna az információ- és tapasztalatcseréhez, valamint új koncepcióknak a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel együttműködésben történő kidolgozásához. Az Európai Bizottság részvételével ez a fórum nyomon követhetné a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatos megközelítés EU-szerte történő végrehajtását és alakulását.

Civil társadalmi szervezetek, magánszemélyek és magánvállalkozások mostantól nevezhetik be nonprofit projektjeiket az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelemnek szentelt EGSZB-díjra.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a napokban hirdette meg 15. civil társadalmi díját. Az idei díj konkrét célja, hogy olyan, az Európai Unió területén végrehajtott, hatékony, innovatív és kreatív nonprofit kezdeményezéseket és tevékenységeket jutalmazzon, amelyek az európai társadalom káros polarizációja ellen küzdenek.

A legfeljebb öt nyertest összesen 50 000 euróval díjazzuk. A nevezési határidő 2024. november 7. (brüsszeli idő szerint) 10 óra. A díjátadó ünnepségre 2025 márciusában kerül sor az EGSZB civil társadalmi hetének keretében.

Az EU-ban hivatalosan bejegyzett és helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A díjra az EU-ban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, valamint ott bejegyzett vagy működő vállalatok is pályázhatnak, feltéve, hogy projektjeik szigorúan nonprofit jellegűek.

Csak olyan kezdeményezések és projektek díjazhatók, amelyeket az EU területén hajtanak végre, és amelyek már megvalósultak, vagy még folyamatban vannak. A követelmények részletes leírása és az online pályázati űrlap az EGSZB civil társadalmi díjának weboldalán érhető el.

A díjra javasolt tevékenységek és/vagy kezdeményezések sokféle kérdéssel foglalkozhatnak. Néhány példa: a káros polarizációt meghatározó egyéni és kollektív tényezők azonosítása; a szervezetek finanszírozásával kapcsolatos átláthatóság előmozdítása; a csökkenő médiapluralizmus elleni küzdelem; a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és függetlenségének előmozdítása; a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelem.

Az EGSZB kiemelt tevékenységeként a civil társadalmi díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához. A díj minden évben más, az EU számára különösen fontos témára összpontosít. (lm) 

A demokráciáért, a jogérvényesülésért és a jogállamiságért felelős új európai biztos kinevezése nyomán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottabb uniós fellépésre szólít fel a jogállamiság és az alapvető jogok terén.

Szeptemberi plenáris ülésén az EGSZB vitát rendezett a demokráciáról, ahol ötletek merültek fel arra nézve, hogy az EU hogyan tudna jobban fellépni a jogállamiság megsértésével és a demokrácia eróziójával szemben. A vita során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a régóta várt civil társadalmi platform életre hívását is.

Az EGSZB ezt már 2016 óta szorgalmazza. A platform várhatóan nagyobb beleszólást biztosít a civil társadalomnak az uniós szakpolitikák alakításába, és biztosítja azt a már régóta igényelt színteret, ahol a szervezetek kapcsolatba léphetnek az uniós intézményekkel és segíthetik az olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalt, mint az igazságszolgáltatás függetlensége és a demokratikus szabadságok.

Joachim Herrmann, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztóügyi Főigazgatóságának munkatársa ismertette a legfrissebb jogállamisági jelentést, kiemelve annak az egységes piacra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a jelentés immáron az uniós csatlakozásra váró országokra is kitér.

Kevin Casas-Zamora a Nemzetközi Intézet a Demokráciáért és a Választási Segítségnyújtásért képviseletében méltatta az EU erőfeszítéseit, de figyelmeztetett a demokratikus visszacsúszásra, emiatt a civil társadalom erőteljesebb szerepvállalására és részletesebb jogállamisági jelentésekre szólított fel. Alexandrina Najmowicz, az Európai Polgári Fórum munkatársa egyértelműbb ajánlásokat és korai előrejelző rendszert sürgetett a demokrácia további eróziójának megelőzése érdekében.

A vita során a résztvevők óva intettek az elkényelmesedéstől, és hangsúlyozták, hogy kezelni kell azokat az egyre fokozódó aggályokat, amelyek a tekintélyelvűség, az igazságszolgáltatás függetlenségére leselkedő veszélyek és a szűkülő civil társadalmi tér kapcsán merülnek fel. Jerzy Pomianowski, a Demokráciáért Európai Alapítvány vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a demokráciát olyan közvetlenebb problémák miatt, mint a migráció és a biztonság, háttérbe szorítják, az visszaüthet, és kérte, hogy a fejlesztési segélyek 5%-át fordítsák demokráciavédelmi programokra.

Az EGSZB vitája rávilágított arra, hogy a civil társadalom nélkülözhetetlen szerepet játszik a jogállamiság védelmében, és arra szólított fel, hogy vonják be őket jobban az uniós szakpolitikai döntéshozatalba. A civil társadalmi platform elindítása, valamint az alapvető jogok iránti megújított elkötelezettség kulcsfontosságú az uniós demokrácia jövője szempontjából. (gb)

Októberi plenáris ülésszakán az EGSZB elfogadta „Az EU demokratikus fejlődésének feltérképezése: állásfoglalás a következő jogalkotási ciklushoz” című állásfoglalást, melyet Christa Schweng, Cinzia Del Rio és Ioannis Vardakastanis EGSZB-tagok dolgoztak ki.

A jelenlegi többszörös válságra tekintettel az EGSZB arra kéri az új Európai Parlamentet és Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió megerősítése érdekében használják ki az EGSZB-ben képviselt sokszínűséget.

Az új jogalkotási ciklusnak arra kell irányulnia, hogy megerősítse az EU nemzetközi pozícióját, kezelje az intézményi felépítésével kapcsolatos problémákat, szilárd alapot biztosítson Európa közös értékeihez, a gazdaságot pedig egy fejlett, inkluzív szociális modellre épülő fenntartható jövő felé terelje – mivel ez elengedhetetlen a fejlődéshez, az egységhez és a versenyképességhez.

Az állásfoglalásban az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy alakítsanak ki egy hatrétegű biztonsági koncepciót, amelynek alapja, hogy az EU:

• megvédi polgárait a külső fenyegetésekkel szemben,
• megvédi az embereket a belső – elsősorban az egészséggel, a demográfiai változásokkal és a szegénységgel kapcsolatos – kockázatoktól, és Európa-szerte hozzáférhető, egyetemes szociális védelmet és jóllétet biztosít,
• olyan versenyképes szociális piacgazdaságot garantál, amely termelékenységet, innovációt, minőségi munkahelyeket és teljes foglalkoztatást biztosító ökoszisztémákra épül,
• mindenki számára reziliens gazdaságot teremt,
• biztosítja a párbeszédet, valamint a szociális partnerek, a szervezett civil társadalom és a nyilvánosság részvételét annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni napjaink és a közeljövő kihívásaival és átalakító hatásaival,
• védelmet nyújt az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseivel szemben.

Az állásfoglalás a civil társadalmi hét eredménye, amelyet az EGSZB 2024 márciusában első alkalommal szervezett meg, azzal a céllal, hogy hathatósan képviselje minden európai korosztály, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek véleményét. (mp)

Szeptember 17-én, kedden az EGSZB-nél vetítették A tanári szoba (The Teachers’ Lounge) című játékfilmet, amely a legjobb filmnek járó LUX európai közönségdíj idei győztese.

A német filmrendező, İlker Çatak által készített film alapvetően egy tanár nehézségeiről szól, de közben az oktatási rendszer szélesebb körű kérdéseivel is foglalkozik. A filmvetítést követően a résztvevők egy beszélgetésen vettek részt, amelyet Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke vezetett. Ennek során Jan Wilker és Tatjana Babrauskienė is felszólalt, részletesen beszélve a film által érintett témákról és arról, hogy azok mennyiben fontosak aktuális társadalmi kérdések szempontjából.

A filmvetítés egy sorozat része, amelyet az EGSZB az Európai Parlament Lux közönségdíjával együttműködésben szervez, kiemelve, hogy az EGSZB elkötelezett a sürgető társadalmi témákról folytatott párbeszéd előmozdítása iránt. 

Szeptember 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsa (ECOSOCC) együttes nyilatkozatot terjesztett elő a jövőről szóló New York-i ENSZ-csúcstalálkozón, amelyben kiemelte a civil társadalom központi szerepét a globális kihívások kezelésében és a fenntartható fejlődés előmozdításában.

Ez a nyilatkozat az EGSZB és az ECOSOCC közötti egyetértési megállapodás keretében közös jövőképet fogalmaz meg egy igazságosabb, inkluzívabb és méltányosabb világról. Az EGSZB és az ECOSOCC közötti partnerség célja, hogy új szövetségeket és kezdeményezéseket inspiráljon.

„Ez a nyilatkozat sokkal több, mint egyszerű szavak. Szilárd elkötelezettséget jelent a demokrácia, az inkluzivitás és a fenntarthatóság közös értékei mellett – emelte ki Oliver Röpke elnök – A sürgető globális kihívásokkal szemben szilárdabb multilateralizmusra van szükségünk, amely valóban a civil társadalmat helyezi a középpontba.”

Az együttes nyilatkozat a következőket hangsúlyozza:

• a fenntartható fejlődési célok terén elért eredmények felgyorsítása, átfogó stratégiát sürgetve a fenntartható fejlődési célok előmozdítására,
• a klímasemlegességre való méltányos átállás, hangsúlyozva a tisztességes munkahelyek biztosításának és a szegénység felszámolásának fontosságát a klímasemleges gazdaságra való átállás során,
• a globális pénzügyi rendszer reformja a fenntartható fejlődés jobb támogatása érdekében, különösen a sérülékeny helyzetű országokban,
• a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikák az éghajlat-politikai és fejlesztési programokban,
• központi szerep biztosítása a civil társadalomnak a globális kormányzás reformjában, amelynek magában kell foglalnia az ENSZ döntéshozó szerveinek felülvizsgálatát is,
• a fiatalok bevonása és a digitális innováció előmozdítása, mint a jövőbeli globális kormányzás kulcsfontosságú mozgatórugói.

Az EGSZB és az ECOSOCC közötti partnerséget a ghánai Accrában 2024. július 17-én aláírt egyetértési megállapodással tették hivatalossá. Az egyetértési megállapodás megerősíti az együttműködést olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fenntartható fejlődés, az éghajlat-politikai fellépés és a civil társadalmi szerepvállalás. Olyan intézkedéseket határoz meg, mint a rendszeres találkozók, az EU–AU csúcstalálkozókhoz való közös hozzájárulások, valamint egy állandó civil társadalmi szerepvállalási mechanizmus létrehozása.

Az együttműködés tükrözi mindkét intézmény elkötelezettségét az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása és az inkluzív kormányzás előmozdítása iránt. A civil társadalom szerepének az EU–Afrika partnerségben való megerősítésére összpontosító egyetértési megállapodás hangsúlyozza, hogy a globális kihívásokra – többek között az éghajlatváltozásra és a demokratikus rezilienciára – közös megoldásokat kell találni.

Az EGSZB és az ECOSOCC célja, hogy Afrika-szerte megerősítse a civil társadalmat. (at)