20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
A konferencián felszólalt Oliver Röpke elnök, akihez csatlakozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszter, Luka Mesec szlovén munkaügyi miniszter és Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára.
Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott: „A Nyugat-Balkánnak az EU-ban van a helye. Amíg ez nincs így, addig nem teljes az uniós családunk. Számíthatnak arra, hogy az EGSZB továbbra is teszi a dolgát, így például szeptemberben megszervezi a bővítésről szóló civil társadalmi csúcstalálkozót.”
Tanja Fajon szlovén külügyminiszter elmondta: „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden eddiginél nagyobb szükségünk van egymásra. Az EU-hoz való közeledés érdekében most nagyon fontos, hogy a civil társadalom nyomást gyakoroljon a politikára és az adott kormányokra.”
Luka Mesec, a szlovén munka-, család- és szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős miniszter kifejtette: „Szlovénia és a Nyugat-Balkán hosszú közös történelemre tekint vissza. Az Európai Unió a közös otthonunk, ezért együtt fogok működni a szlovén kormánnyal a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásának megkönnyítése érdekében.” (mt)
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
Az albániai fiatalok rendkívül fontos szerepet fognak játszani abban, hogy az országot közelebb hozzák az EU-hoz. Jóllehet lelkesednek az Európai Unióért és szeretnék előmozdítani a változásokat, nem állnak rendelkezésükre megfelelő források ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a programokban, a projektekben és a döntéshozatalban. Meglepetésvendégünk Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója: szerinte a fiatalokra összpontosító, minden érdekelt felet átfogó koordinációra van szükség.
Az albániai fiatalok rendkívül fontos szerepet fognak játszani abban, hogy az országot közelebb hozzák az EU-hoz. Jóllehet lelkesednek az Európai Unióért és szeretnék előmozdítani a változásokat, nem állnak rendelkezésükre megfelelő források ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a programokban, a projektekben és a döntéshozatalban. Meglepetésvendégünk Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója: szerinte a fiatalokra összpontosító, minden érdekelt felet átfogó koordinációra van szükség.
Dafina Peci 2016-ban lett az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója, miután két egymást követő éven keresztül annak elnöki tisztségét töltötte be. 2017 óta a Tiranai Egyetem politikatudományi tanszékén is oktat. Tagja volt a regionális ifjúsági együttműködési irodát (RYCO) létrehozó munkacsoportnak, majd a RYCO igazgatótanácsában Albániát képviselte, irányító testületében pedig ifjúsági képviselőként tevékenykedett. Alapfokú diplomáját politikatudományból és nemzetközi kapcsolatokból, mesterdiplomáját pedig a regionális politika és biztonság szakterületén szerezte. Posztgraduális szakirányú továbbképzésen is részt vett, amely a következő témákat érintette: konfliktust követő biztonság, békeépítés és közvetítő intézmények.
Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója
A fiatalok nemcsak jövőbeli vezetőként, de itt és most is fontos partnerek az együttműködésben. A társadalom fejlődése szempontjából létfontosságú a lendületük, képzelőerejük és akaratuk ahhoz, hogy valóra váltsanak nagyszerű ötleteket. A fiatalok aktív szerepvállalása előmozdítja a demokratikus értékeket, a társadalmi haladást és a személyes fejlődést. A döntéshozók sokat tanulhatnak tőlük a figyelmet igénylő problémákról.
Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója
A fiatalok nemcsak jövőbeli vezetőként, de itt és most is fontos partnerek az együttműködésben. A társadalom fejlődése szempontjából létfontosságú a lendületük, képzelőerejük és akaratuk ahhoz, hogy valóra váltsanak nagyszerű ötleteket. A fiatalok aktív szerepvállalása előmozdítja a demokratikus értékeket, a társadalmi haladást és a személyes fejlődést. A döntéshozók sokat tanulhatnak tőlük a figyelmet igénylő problémákról.
Az albán fiatalok rendkívül lelkesen várják az uniós integrációt, de lelkesedésükhöz nem társulnak megfelelő információk, ismeretek vagy részvételi eszközök.
Albánia sokat nyerhetne azzal, hogy lehetővé teszi a fiatalok számára az érdemi részvételt különféle programokban és projektekben, aminek segítségével a fiatal albánok kifejezhetik szükségleteiket és prioritásaikat, és lépéseket tehetnek a számukra fontos változások elindítása érdekében.
Az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus folyamatos együttműködése a fiatalokkal nagyrészt arra összpontosított, hogy megértsük, milyen mértékben változtatta meg a társadalmat a civil társadalmi aktivizmus és a fiatalok részvétele. A fiatalok tevékenységeinek és Albánia uniós integrációs folyamatában való részvételének megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy komolyan vegyük a leszűrt tanulságokat, kezdve a fiatalokat előtérbe helyező erős partnerségekkel, az ifjúságba mint értékbe való befektetéssel, valamint az összes érdekelt fél közötti szinergiák előmozdításával. Véleményem szerint ezek döntően fontos szempontok.
Partnerség a fiatalokkal és a civil társadalommal az uniós integrációs folyamat előmozdítása érdekében Albániában
A fiatalok jelentik számunkra az igazi reményt, és ők tehetnek a legtöbbet a változásért is, segítve Albániát az előrelépésben – nemcsak egy jobb jövő felé, hanem a minél szebb jelen felé is. Vannnak eszméik, van bátorságuk és akaratuk is ahhoz, hogy még a leghihetetlenebb, legnehezebb elképzeléseket is életre keltsék. Azok a serdülők, akik aktívan részt vesznek a társadalomban, nemcsak személyes és társadalmi fejlődésüket erősítik, hanem demokratikusabb társadalmat is építenek, és értékes perspektívákat kínálnak a döntéshozóknak számos megoldandó kérdéshez és tendenciához. A fiatalok felvértezése és szerepvállalása a szükségleteikkel és céljaikkal foglalkozó tevékenységekben és programokban való érdemi részvételük révén rendkívül előnyös lenne Albánia számára.
A részvétel nemcsak egy alapvető emberi jogi koncepció, hanem gyakorlati eszköz is arra, hogy mindenki számára előmozdítsuk az aktív polgári szerepvállalást. Még ha a szavazólap leadása és a jelöltként való indulás a demokratikus szerepvállalás alapvető eleme is, a fiatalok mindennapi életben való részvétele többet jelent ezeknél a tevékenységeknél. Az aktív polgári szerepvállalás előfeltételei közé tartozik a részvételhez való jog és a részvételi lehetőség, de az is, hogy rendelkezzünk eszközökkel, mozgástérrel és szükség esetén pénzügyi támogatással is ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a döntéshozatalt, és részt tudjunk venni olyan fellépésekben és tevékenységekben, amelyek erősítik, megtartják és reziliensebbé teszik a társadalmat.
Ebben az értelemben a civil társadalmi szervezetek hálózatainak bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy további helyszíneket biztosítsunk a fiatalok bevonására és szerepvállalására. A civil társadalmi szervezetek az együttműködés, a hálózatépítés és a szinergiák megteremtése révén bevált gyakorlatokat gyűjthetnek, tanulhatnak egymástól, információkat oszthatnak meg egymással és új ötletekre bukkanhatnak. Emellett arra is lehetőségük nyílik, hogy közösen végzett munkájuk pillérei között többletforrásokat osszanak fel, és összehangolják az intézkedéseket és programokat. A civil társadalmi szervezetek által végzett munka előmozdítja a fiatalok szerepvállalását, ami az ifjúsági csoportok társadalmi képviseletének és részvételének megerősítését is segíti.
Remélem, hogy annak a potenciálnak és innovációnak a hasznosítása érdekében, amellyel a fiatalok a társadalmi, kulturális és gazdasági növekedés útjának kijelölése révén az albán társadalmat szolgálhatják, megvalósul ez a terjeszkedés, aktív szerepvállalásra buzdítva a fiatalokat és a civil társadalmat.
Még hosszú az út előttünk és több erőfeszítést kell tennünk, ha fokozni akarjuk a fiatalok társadalomban való érdemi, aktív részvételét, képviseletét és vezető szerepét. A fiatalok bevonásához az is fontos, hogy kialakítsunk és prioritásként kezeljünk olyan tereket, ahol a fiatalok hozzáférhetnek információkhoz, és lehetőséget kapnak a párbeszédre és az ismeretátadásra társaikkal, illetve különféle érdekelt felekkel és döntéshozókkal.
Az uniós ifjúsági teszt azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban. Az EGSZB-nél zajló uniós ifjúsági tesztre való jelentkezés nemrég zárult le. Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke elárulta nekünk, hogy mire számíthatnak azok az ifjúsági szervezetek, amelyeket kiválasztottak az EGSZB-s munkákban való részvételre.
Az uniós ifjúsági teszt azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban. Az EGSZB-nél zajló uniós ifjúsági tesztre való jelentkezés nemrég zárult le. Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke elárulta nekünk, hogy mire számíthatnak azok az ifjúsági szervezetek, amelyeket kiválasztottak az EGSZB-s munkákban való részvételre.
Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke
A fiatalok szempontjai világszerte alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban, pedig az ifjúság hajlandó, képes és kész is részt venni ezekben a folyamatokban. Azzal, hogy a fiatalok szempontjait is beépítjük az EGSZB-s munkába, reprezentatívabb és reziliensebb uniós szakpolitikákat kapunk. Az európai civil társadalom képviselőjeként az EGSZB-nek kell lennie annak a fő uniós intézménynek, amely megjeleníti a fiatalok érdekeit is.
Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke
A fiatalok szempontjai világszerte alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban, pedig az ifjúság hajlandó, képes és kész is részt venni ezekben a folyamatokban. Azzal, hogy a fiatalok szempontjait is beépítjük az EGSZB-s munkába, reprezentatívabb és reziliensebb uniós szakpolitikákat kapunk. Az európai civil társadalom képviselőjeként az EGSZB-nek kell lennie annak a fő uniós intézménynek, amely megjeleníti a fiatalok érdekeit is.
Az EGSZB már néhány éve dolgozik azon, hogy miként integrálhatná jobban az európai fiatalok véleményét saját munkájába és az uniós döntéshozatali folyamatba. Az EGSZB ifjúsági csoportja egy évvel ezelőtt jött létre, hogy hivatalossá tegye a fiatalok részvételét. Az uniós ifjúsági tesztről szóló, 2022 szeptemberében közzétett véleménye révén az EGSZB lett az első olyan uniós intézmény, amely valóban elkötelezte magát az uniós ifjúsági teszt végrehajtása mellett. 2024 áprilisában az EGSZB újabb nagy előrelépést tett, amikor jóváhagyott egy módszertant azzal kapcsolatban, hogy miként kell alkalmazni az uniós ifjúsági tesztet az EGSZB-nél.
Az uniós ifjúsági teszt olyan eszköz, amelynek célja, hogy erősítse a fiatalok részvételét és a fiatalok szempontjainak általános érvényesülését a szakpolitikai döntéshozatalban. Konzultációt, hatásvizsgálatot és kockázatcsökkentő intézkedéseket is magában foglal. Az EGSZB-nél mindez azt jelenti, hogy bizonyos vélemények kidolgozása során ifjúsági képviselők fognak együttműködni az EGSZB tagjaival. Konkrétan arról van szó, hogy ifjúsági képviselők részt vesznek az üléseken és meghallgatásokon, írásbeli észrevételeket tesznek, és adott esetben nyomon követik a vélemények utóéletét. Az összes érdekelt ifjúsági szervezet nevében véleményenként egy ifjúsági képviselő fog így dolgozni.
A kezdeményezés jelenleg végrehajtási szakaszban van. Ez év júniusában nyílt pályázati felhívást tettünk közzé ifjúsági szervezetek számára, és több mint 100 pályázat érkezett intézményünkhöz. A kiválasztott ifjúsági szervezeteket rendszeresen tájékoztatjuk majd az újonnan készülő véleményekről, és megkérdezzük őket, hogy szeretnének-e ők is bármelyik jövőbeli véleményen dolgozni. Végül a szekciók, illetve a CCMI elnökségei döntenek arról, hogy mely vélemények esetében alkalmazzuk majd az EGSZB-nél az uniós ifjúsági tesztet.
Egy nagyon sikeres kísérleti projekt tapasztalatai segítették az ifjúsági csoportot ennek a módszertannak a kidolgozásában. Az EGSZB minden szekciója, illetve a CCMI kiválasztott egy-egy véleményt, amelynek kidolgozásába sikeresen bevonta a fiatalok képviselőjét – összesen 20 főt. A szóban forgó vélemények témái eltérőek voltak: az európai szemesztertől a demokrácia védelméig sok kérdést felöleltek.
Az EGSZB ifjúsági csoportja most azon dolgozik, hogy megtalálja az ifjúsági szervezetek érdemi bevonásának legjobb módját. A következő lépés, hogy elkezdjük alkalmazni a kezdeményezést, és a folyamat során rendszeresen felülvizsgáljuk és javítsuk azt.
Jelenleg több mint 1200 európai üzemi tanács működik a nagy multinacionális vállalatoknál. Ezek a testületek fontos eszközei a munkahelyi demokrácia biztosításának, mivel jogukban áll, hogy a vállalat központi vezetésétől tájékoztatást kapjanak a transznacionális kérdésekről, és elmondhassák véleményüket. Ezek a kérdések magukban foglalják a gazdasági és pénzügyi helyzetet, valamint a foglalkoztatás, a beruházások vagy az új munkamódszerek várható alakulását. Az európai üzemi tanácsoknak nincs joguk megállapodásokról tárgyalni.
Jelenleg több mint 1200 európai üzemi tanács működik a nagy multinacionális vállalatoknál. Ezek a testületek fontos eszközei a munkahelyi demokrácia biztosításának, mivel jogukban áll, hogy a vállalat központi vezetésétől tájékoztatást kapjanak a transznacionális kérdésekről, és elmondhassák véleményüket. Ezek a kérdések magukban foglalják a gazdasági és pénzügyi helyzetet, valamint a foglalkoztatás, a beruházások vagy az új munkamódszerek várható alakulását. Az európai üzemi tanácsoknak nincs joguk megállapodásokról tárgyalni.
Mivel a vállalati döntéseket elsősorban a központban hozzák, de a vállalat minden területén végrehajtják, e testületek jelentősége egyre nő. Az európai üzemi tanácsok segítenek a munkavállalók képviselőinek abban, hogy jobban megértsék a vállalati döntéseket. Ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás és konzultáció segíthet a vezetőségnek abban, hogy döntéseit úgy alakítsa ki, hogy azok minden országban zökkenőmentesen végrehajthatók legyenek.
Számos jel utal azonban arra, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló jelenlegi (2009-ben elfogadott) irányelv és annak végrehajtása súlyos hiányosságokat mutat. Az egyik legfontosabb az, hogy számos európai üzemi tanácsnak nincs lehetősége arra, hogy jogainak megsértése esetén bírósághoz forduljon. A korábbi bírósági eljárások és ítéletek elemzése jogbizonytalanságot állapított meg, különösen a „tájékoztatás”, a „konzultáció”, a „transznacionális” és a „titoktartás” fogalommeghatározását, valamint az európai üzemi tanácsok szakértő kinevezésére vonatkozó jogát illetően (például jogi segítségnyújtás vagy szakszervezeti képviselők esetében). Ezenkívül számos elavult szabályozást a jelenlegi globális helyzethez kell igazítani.
A vállalatok és munkavállalóik sokrétű kihívásokkal néznek szembe: digitalizáció, éghajlatváltozás elleni küzdelem, demográfiai változások és készségek. Az ilyen változások zavart okozhatnak, és hatással lehetnek a vállalat versenyképességére, valamint a társadalombiztosításra és a munkavállalók termelékenységére. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a hatékony tájékoztatás és konzultáció, illetve a munkavállalók részvételi jogai erősítik a vállalati döntések fenntarthatóságát és versenyképességét, ami viszont arra utal, hogy az európai üzemi tanácsok döntő szerepet játszhatnak az igazságos átmenet megvalósításában.
Ezért a jogbiztonság és az európai üzemi tanácsok megfelelő működésének biztosítása érdekében szükség van az irányelv felülvizsgálatára. Az irányelv felülvizsgálatának gyors és zökkenőmentes végrehajtása orvosolja a meglévő hiányosságokat, és felkészíti az európai üzemi tanácsokat a jövő kihívásaira. Az EGSZB véleménye értékeli az Európai Bizottság javaslatát, és számos konkrét javaslatot tesz a jogalkotóknak az irányelv további javítására.
Az EGSZB új programot indított, hogy továbbfejlessze kapcsolatait a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok (nemzeti gszt-k) közösségével. A kezdeményezés célja, hogy rendszeresebb eszmecserét tegyen lehetővé kiemelt témákról, tervezett véleményekről és jelentésekről, valamint bevált gyakorlatokról.
Az EGSZB új programot indított, hogy továbbfejlessze kapcsolatait a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok (nemzeti gszt-k) közösségével. A kezdeményezés célja, hogy rendszeresebb eszmecserét tegyen lehetővé kiemelt témákról, tervezett véleményekről és jelentésekről, valamint bevált gyakorlatokról.
Az első ilyen eszmecserére márciusban került sor Franciaországban, amikor Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke kétnapos látogatást tett a Francia Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanácsnál, hogy eszmecserét folytasson az ifjúságpolitikáról. Az eredmény? Új ötletek az ifjúsági menetrend uniós és nemzeti szintű népszerűsítésére, a fiatalok elvárásainak általános megjelenítésére az EGSZB tevékenységeiben, valamint találkozókra olyan új kollégákkal, akik ugyanazon a területen dolgoznak egy tagállamban.
Ebben a videóban Katrīna Leitāne ismerteti a Francia Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanácsnál tett munkalátogatásával és gyümölcsöző eszmecseréivel kapcsolatos benyomásait.
A csereprogramra vonatkozó további információkért látogasson el honlapunkra.
További tájékoztatásért kérjük, keresse a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal és a civil társadalommal ápolt kapcsolatokért felelős osztályunkat (EESC-ESCS-relations@eesc.europa.eu).
