A 2024. júniusi európai választások megalapozzák Európa jövőjét, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményi partnereként megszervezi az első civil társadalmi hetet, melynek címe: „Rise Up for Democracy!” (Lépj fel a demokráciért!)
A 2024. júniusi európai választások megalapozzák Európa jövőjét, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményi partnereként megszervezi az első civil társadalmi hetet, melynek címe: „Rise Up for Democracy!” (Lépj fel a demokráciért!)
Önt is szívesen látjuk!
Különböző életkorú és hátterű embereket – köztük fiatalokat, újságírókat és az uniós intézmények képviseletében érkező munkatársakat – gyűjtünk egybe, hogy élénk vitát folytassunk a mindennapi életünket és Európa jövőjét érintő kérdésekről. Foglalkozni fogunk a demokratikus értékeket fenyegető különböző kockázatokkal és kihívásokkal, valamint azzal, hogy a civil társadalom mit vár Európa jövőbeli vezetőitől. Javaslatainkat aztán beépítjük az EGSZB választásokról szóló állásfoglalásába és konkrét szakpolitikai javaslataiba.
A #CivSocWeek öt fontos EGSZB-kezdeményezést fog össze:
Civil társadalmi napok – évente megtartott kiemelt rendezvény, amely bemutatja a szervezett civil társadalom legkülönbözőbb hozzájárulásait egy olyan EU építéséhez, amely jobban megfelel a polgárok elvárásainak, ha a demokratikus társadalmaink számára kulcsfontosságú kérdésekről van szó. Cél továbbá, hogy minden szinten ösztönözzük a civil társadalom nagyobb mértékű részvételét az európai projektben.
Az európai polgári kezdeményezés napja – magas szintű éves konferencia, amely fórumot és platformot biztosít, ahol a nyilvántartásba vett és jövőbeli európai polgári kezdeményezések szervezői és érdekelt felei információkat és tapasztalatokat cserélhetnek, és bemutathatják a nagyközönségnek az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos tevékenységeiket.
Your Europe, Your Say! (A te Európád, a te szavad!) (YEYS) – az ifjúsági rendezvény összekapcsolja a tagállamokból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból érkező fiatalokat az EU-val, és arra biztatja őket, hogy éljenek demokratikus szavazati jogukkal. Dinamikus konzultációs fórumok segítségével a fiatal résztvevők vitákban vesznek részt, és együttműködnek a konszenzus elérése érdekében.
Civil társadalmi díj – éves díj, amely hatékony, innovatív és kreatív civil társadalmi vagy egyéni projekteket jutalmaz. A díjat idén olyan kezdeményezéseknek ítélik oda, amelyek egyéni vagy kollektív alapon támogatják az európai mentális jóllétet.
Újságíró-szeminárium, amelynek keretében tagállami újságírók gyűlnek össze, hogy megvitassák a demokrácia helyzetét az Unióban és a közelgő európai választásokat, emellett pedig első kézből kapjanak tájékoztatást az EGSZB tevékenységeiről.
Csatlakozzon hozzánk és hagyja, hogy megihlessék a szakértői workshopok és magas szintű viták! Mondja el véleményét az új jogalkotási ciklussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, és lépjen kapcsolatba civil társadalmi szervezetekkel és a változások előidézőivel Európa minden részéről!
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Január 24-én az európai civil társadalom nyílt levelet küldött az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökeinek, valamint az Európai Unió Tanácsa belga elnökségének. A levél aláírói sürgették az Európai Unió (EU) uniós döntéshozatalban részes három fő intézményét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének megfelelően konkrét intézkedéseken keresztül teremtsék meg a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel valamennyi szakpolitikai területen.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Január 24-én az európai civil társadalom nyílt levelet küldött az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökeinek, valamint az Európai Unió Tanácsa belga elnökségének. A levél aláírói sürgették az Európai Unió (EU) uniós döntéshozatalban részes három fő intézményét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének megfelelően konkrét intézkedéseken keresztül teremtsék meg a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel valamennyi szakpolitikai területen.
A konkrét végrehajtási javaslatokat is tartalmazó nyílt levelet az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja és a Civil Society Europe kezdeményezte, és 26 tagállamból összesen 156 aláíró csatlakozott hozzá. Az aláírók között 39 európai hálózat, 85 nemzeti szervezet és az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának 60 tagja szerepel.
A jogi rendelkezések ellenére a civil párbeszéd továbbra is foghíjas és strukturálatlan az uniós intézmények között. Ezért az #EUCivilDialogueNow nyílt levél aláírói arra kérik az uniós intézményeket, hogy:
kezdeményezzenek intézményközi megállapodást a civil párbeszédről,
hozzanak létre minden egyes intézményen belül a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős vezető pozíciókat,
ösztönözzék és mozdítsák elő a polgári és társadalmi szereplők közötti szorosabb együttműködést.
Ezeknek az erőfeszítéseknek az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásaira kell épülniük. Első lépésként az aláírók azt javasolják, hogy az Európai Bizottság adjon ki egy közleményt a civil párbeszéd uniós szintű megerősítéséről.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságuniós kék megállapodásra irányuló felhívása egyre több támogatást kap a politikai döntéshozóktól és a civil társadalomtól. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen felismerik, hogy sürgősen kezelni kell a vízhiányt, illetve azt, hogy a kék megállapodás átfogó megoldási lehetőséget kínálhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságuniós kék megállapodásra irányuló felhívása egyre több támogatást kap a politikai döntéshozóktól és a civil társadalomtól. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen felismerik, hogy sürgősen kezelni kell a vízhiányt, illetve azt, hogy a kék megállapodás átfogó megoldási lehetőséget kínálhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyik közelmúltbeli rendezvényén a legfontosabb érdekelt felek megvitatták a kék megállapodást és azt, hogy ez utóbbi milyen lehetőséget biztosít arra, hogy az egész kontinensen átalakítsák a vízgazdálkodási gyakorlatokat, különös tekintettel a vízgyűjtőkre.
„Minden eddiginél nagyobb mértékű vízválsággal nézünk szembe” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. A közelgő júniusi európai választásokra utalva megjegyezte, hogy a víz minden polgárt érintő téma. „Hogyan kezelik majd az uniós döntéshozók a víz kérdését és az előttünk álló kihívásokat? Ideje feltennünk ezeket a kérdéseket.”
Pernille Weiss európai parlamenti képviselő – az átfogó megoldásra irányuló felhívásokat követve – egy külön vízügyi átállási alap létrehozását szorgalmazta, amely támogatná a vállalkozásokat és a közösségeket a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatokra való átállásban. Pedro Arrojo-Agudo különleges ENSZ-előadó hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az éghajlatváltozás nem ismer határokat, és felszólította az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet a vízválság globális megoldásának kidolgozásában.
Az EGSZB uniós kék megállapodásra irányuló felhívása az érdekelt felek széles körében nyitott fülekre talált, ilyen például a Rhône folyót kezelő francia közhasznú vállalat, a Compagnie Nationale du Rhône (CNR). A CNR vízkészletekért felelős igazgatója, Eric Divet beszámolt arról, hogy a vállalat jó eredményeket ért el a fenntartható vízgazdálkodás terén: ezek közé tartoznak a vizes élőhelyek helyreállítására, a folyók biológiai sokféleségének javítására és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések is.
Az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban várhatóan nyilvánosságra hozza a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezését. Az EGSZB kész együttműködni az uniós intézményekkel és az érdekelt felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az uniós kék megállapodásra irányuló javaslatai a következő Európai Bizottság prioritásainak részét képezzék. (gb)
A partnerrendezvényekre március 4. és 17. között lehet pályázni, a rendezvényekre május 29. és szeptember 1. között kerül sor.
A Zöld Hetet minden évben több száz partnerrendezvény kíséri Európa-szerte és azon kívül, amelyeket többek között különböző intézmények, nem kormányzati szervezetek, vállalkozások képviselői, tudományos körök, iskolák, valamint helyi, regionális és nemzeti közigazgatási szervek szerveznek.
A 2024-es partnerrendezvények témája a vízgazdálkodás rezilienciája lesz. A cél egy egész EU-ra kiterjedő beszélgetés elindítása az uniós vizek jelenéről és jövőjéről, hangsúlyt fektetve a figyelemfelkeltésre és a pozitív, együttműködésen alapuló megoldások előmozdítására.
Mindenféle rendezvénnyel lehet pályázni, a műhelyfoglalkozásoktól és nyilvános vitáktól kezdve egészen a kiállításokig és a családoknak szóló figyelemfelkeltő rendezvényekig. A tevékenységekre helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten kerülhet sor. További információk és ütemezés itt.
Mivel az uniós kék megállapodás az EGSZB egyik kiemelt kezdeményezése, a partnerrendezvények témaválasztása jó alkalmat kínál az uniós kék megállapodással kapcsolatos 2023. októberi nyilatkozatban előterjesztett javaslatok ismertetésére, amelyek az uniós zöld megállapodással azonos módon új és ambiciózus európai vízügyi stratégiát szorgalmaznak. (gb)
Európa lemaradásban van a versenyképesség terén, és sürgősen orvosolnia kell egységes piacának hiányosságait, de oly módon, hogy az mind a vállalkozások, mind az európaiak javát szolgálja.
Európa lemaradásban van a versenyképesség terén, és sürgősen orvosolnia kell egységes piacának hiányosságait, de oly módon, hogy az mind a vállalkozások, mind az európaiak javát szolgálja.
Az EGSZB januári plenáris ülésén vitára került sor az európai versenyképességről és a belső piac jövőjéről. A vita középpontjában álló EGSZB-vélemény az EU belga elnökségének felkérésére készült, amely ígéretet tett arra, hogy hat hónapját arra használja fel, hogy a versenyképességre és az egységes piacra összpontosítson. A vélemény segíteni fog az Enrico Letta által az egységes piac jövőjéről készített magas szintű jelentés kidolgozásában is, amelyet az Európai Tanács márciusi ülése elé terjesztenek.
A véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a belső piacnak most egy teljesen más világ kihívásaival kell szembe néznie, mint amelyben az 1990-es években létrehozták. Ennek eredményeként az EU-ra többszörös nyomás nehezedik: az egyenlő versenyfeltételek fenntartása és iparának támogatása a zöld átállás finanszírozásának elősegítése érdekében, a munkahelyek megőrzése Európában, annak egyidejű biztosításával, hogy az uniós vállalkozások versenyképesek maradjanak, valamint a nyersanyagellátás biztosítása a munkaügyi és környezetvédelmi normák betartása mellett.
Sandra Parthie előadó kifejtette: „Az egységes piac segített abban, hogy az EU a világ egyik legerősebb kereskedelmi tömbjévé váljon – ez a hatalmi pozíció azonban leomlóban van. Véleményünkben azt javasoljuk, hogy egy olyan európai iparpolitika kidolgozására összpontosítsunk, amely nem a 27 nemzeti iparpolitika puszta összegzését jelenti, hanem sokkal inkább ipari potenciálunk valódi európai szemléletét testesíti meg.”
A vitában felszólalva Markus Beyrer, a Business Europe főigazgatója rámutatott: „Problémánk van a versenyképességgel. Lemaradunk globális versenytársaink mögött, és az egységes piac az egyik rendelkezésére álló eszköz ennek orvoslására. A cél az, hogy megteremtsük azt a mozgásteret, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy az általunk ismert európai modellt megőrizzük, beleértve a szociális szempontokat is.”
Ludovic Voet, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) szövetségi titkára hangsúlyozta, hogy az európai szociális szerződés az egységes piac alapja, és hogy ezt a szerződést meg kell erősíteni: „Versenyképes rendszerünkben a vállalkozásoknak tisztességes béreket kell fizetniük, jó munkahelyeket kell kínálniuk, és nem szabad károsítaniuk a környezetet. Európának meg kell őriznie az igazságos zöld átállás lendületét.”
Az EGSZB véleménye többek között javasolja, hogy a következő Európai Bizottságban egy általános gazdasági érdekű szolgáltatásokért felelős biztost nevezzenek ki, aki biztonságos, jó minőségű és fenntartható általános gazdasági érdekű szolgáltatások kidolgozására irányuló ötéves tervet dolgoz ki. E szolgáltatások az EU GDP-jének 25%-át és a teljes foglalkoztatás 20%-át teszik ki, és olyan kulcsfontosságú ágazatokat érintenek, mint a közlekedés, az energia, a kommunikáció vagy a vízhez és a megfelelő higiéniás létesítményekhez való hozzáférés. Ugyanakkor nagyon fontosak az egészségügyi és szociális szolgáltatások terén is. (dm)
A politikai döntéshozatal középpontjában mindig a polgárok és a munkavállalók gondjai és jólléte kell, hogy álljon. Ezek fontos emberi tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Csak így lehet tisztességes életkörülményekről gondoskodni. A mindenki számára tisztességes körülményeket biztosító politikákkal bizalmat építünk, elérjük, hogy széles körben elfogadják a jelenlegi és jövőbeli politikai intézkedéseket, és megelőzzük a jobboldali populizmusnak és szélsőséges nézeteknek termékeny talajt jelentő kiábrándulást az emberek körében.
Ezek az aggályok képezték a Munkavállalók csoportja 2023–2025-ös időszakra szóló prioritásainak alapját. Egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg a jövőbeli uniós vezetők felé, hogy indítsanak el egy olyan progresszív menetrendet, amelynek középpontjában egy szociálisan érzékenyebb és emberibb dimenzió áll. Évtizedes válságok után, amelyek költségeit tagadhatatlanul az európai polgárok és munkavállalók viselték, reméljük, hogy az uniós vita ismét egy valóban fontos kérdés: a társadalmi haladás felé mozdulhat el.
Prioritásaink felvázolják a Munkavállalók csoportjának jövőképét egy olyan Európáról, amely nemcsak szociálisan érzékeny és fenntartható, hanem a jogállamiságot, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget, a szolidaritást és a sokszínűséget is tiszteletben tartja. Olyan Európára van szükségünk, amely prioritásnak tekinti az egyenlőtlenség, a szegénység és az éghajlati vészhelyzet kezelését, biztosítja az igazságos zöld és digitális átállást, és mindenki számára tisztességes munkát biztosít. Ez a legjobb módja annak, hogy megerősítsük demokráciánkat, társadalmunkat és társadalmunk minden egyes tagját. Reméljük, hogy visszhangra talál ez a jövőkép.
Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás a békére, a biztonságra és a védelemre. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen reziliens megoldásokat kell kialakítani a globális kihívások kezelésére.
Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás a békére, a biztonságra és a védelemre. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen reziliens megoldásokat kell kialakítani a globális kihívások kezelésére.
Mivel az európai projekt alapvető küldetése a béke előmozdítása és megőrzése, Európának keményebben kell dolgoznia a béke megszilárdításán.
Véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a béke előmozdítása elválaszthatatlan az alapjogok és a demokrácia fenntartásától és előmozdításától. Ezért az EGSZB álláspontja szerint az EU külpolitikáiban fokozottan figyelembe kell venni az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést. Ennek érdekében proaktív kapcsolódási pontokat kell létrehozni a külkapcsolatokért és az Unió belső kohéziójáért felelős intézmények, valamint a tagállamok biztonsági és védelmi szolgálatai között. Az „éghajlat és a biztonság közötti összefüggés” kifejezés arra a hatásra utal, amelyet az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás gyakorol a békére, a biztonságra és a védelemre.
Ozlem Yildirim EGSZB-tag és a vélemény előadója kijelentette: „Az EGSZB konkrét intézkedéseket is javasol a hatékony felkészülés érdekében: be kell fektetni reziliens válaszokba, fel kell készíteni a döntéshozatali folyamatokat a jövőbeli feszültségekre, és mindenekelőtt ki kell dolgozni egy valódi uniós szintű stratégiát ezen a területen. A megelőzés szempontjából fontos az is, hogy minden fél mielőbb és hatékonyan teljesítse az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.”
Az Európai Bizottság javaslata figyelembe veszi az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a dokumentum nem határozza meg kellőképpen a kérdést földrajzi, politikai és katonai szempontból. Nem veszi ugyanis figyelembe ennek az összefüggésnek a folyamatosan változó jellegét, miközben a helyzet egyre romlik, és komoly feszültségekhez vezethet a tagállamok között. Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésnek az Európai Bizottság és a tagállamok között egyedi és állandó párbeszéd tárgyát kell képeznie. (at)
A kisvállalkozások növekedésének előmozdítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló javaslatát. Tanácsadó véleményében az EGSZB további intézkedéseket szorgalmaz, és hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás és érzékenyítés érdekében szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) képviselői között.
A kisvállalkozások növekedésének előmozdítása érdekében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló javaslatát. Tanácsadó véleményében az EGSZB további intézkedéseket szorgalmaz, és hangsúlyozza, hogy a hatékony végrehajtás és érzékenyítés érdekében szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) képviselői között.
A kkv-k, amelyek az EU-ban a nem pénzügyi vállalkozások elképesztő hányadát, 99,8%-át teszik ki, jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz (66,6%) és a hozzáadott értékhez (56,8%). Az Európai Bizottság központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló javaslata, amely a szélesebb körű kkv-segélycsomag részét képezi, a szabályozási terhek enyhítését és az e vállalatokra vonatkozó adózási eljárások egyszerűsítését célozza. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen el kell fogadni az mkkv-k növekedésének ösztönzésére irányuló HOT-javaslatot, amely a határokon átnyúló tevékenységeket folytató önálló kkv-kat célozza meg. A javasolt enyhítések összhangban vannak az EGSZB azon célkitűzésével, hogy a GDP és a foglalkoztatás hosszú távú növekedése számára kedvező környezet jöjjön létre.
Bár a javaslat fókuszában első körben – helyesen – az önálló mkkv-k állnak, az EGSZB szerint megfontolandó, hogy egy öt év után elvégzett utólagos értékelést követően a központ szerinti adórendszert terjesszék ki a leányvállalatokra is, fokozva így az inkluzivitást. Az EGSZB elismeri, hogy a HOT- és a BEFIT-javaslat kiegészíti egymást, de hangsúlyozza, hogy éberségre van szükség a jogi keretek közötti eltérések elkerülése érdekében. A tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés elengedhetetlen a HOT sikeréhez, így az EGSZB együttműködésre szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy azt megfelelően végrehajtsák, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az informatikai rendszereket a lehető leggyorsabban igazítsák ki, és hívják fel az mkkv-k figyelmét az új jogszabályra. (tk)
A belga elnökség programjának középpontjában a versenyképesség, a kkv-k és a társadalmi befogadás áll. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági kormányzás, a hosszú távú inkluzív növekedés és a fenntartható biztonság közötti kapcsolatról, valamint a szociális gazdaságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben betöltött szerepéről.
A belga elnökség programjának középpontjában a versenyképesség, a kkv-k és a társadalmi befogadás áll. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági kormányzás, a hosszú távú inkluzív növekedés és a fenntartható biztonság közötti kapcsolatról, valamint a szociális gazdaságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben betöltött szerepéről.
2024 első felében Belgium 13. alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, amelynek prioritásait az EGSZB januári plenáris ülésszakán két vita keretében vitatták meg.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatta az elnökséget, amiért munkájába bevonja a szociális partnereket. A jelenlegi uniós intézményi ciklus végéhez közeledve a belga elnökség feladata számos jogalkotási kompromisszum kezelése, valamint az EU Tanácsának irányítása az európai parlamenti választási kampány és a választások során.
David Clarinval belga miniszterelnök-helyettes ismertette az elnökség álláspontját a közös agrárpolitika reformjáról, az önálló vállalkozók védelméről és az EU iparpolitikájáról. 13 konzultatív véleményt kérve az EGSZB-től az elnökség célja, hogy hozzájáruljon a 2024–2029-es stratégiai menetrendről folytatott megbeszélésekhez. Áprilisban elfogadnak majd egy intézményközi nyilatkozatot, amelynek középpontjában az EU jövőbeli szociális menetrendje áll. Az elnökség prioritásai között szerepel a zöld és társadalmi átalakulás, valamint az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelése. Az EGSZB szociális partnerei közötti párbeszéd középpontjában a tisztességes munkaerő-mobilitás és a fenntartható szociális védelem áll. További kiemelt téma lesz az európai versenyképesség megerősítése, a kkv-k támogatása és kiegyensúlyozott kereskedelempolitika előmozdítása a Globális Európa számára. (tk)
