Külső fellépéseiben az EU-nak kiemelt szakpolitikaként kell támogatnia a klímadiplomáciát – hangsúlyozta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a decemberi plenáris ülésén elfogadott véleményében. Szilárd és hiteles stratégiai tervre van szükség ahhoz, hogy klímadiplomáciáját hozzáigazítsa a jelenlegi geopolitikai helyzethez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz.

Az EGSZB úgy véli, hogy a továbblépéshez az EU kiemelt külkapcsolati intézkedésévé kell tenni a klímadiplomáciát.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke és a vélemény előadója hangsúlyozta: „Nincs vesztegetni való időnk, ha el akarjuk kerülni a helyrehozhatatlan károkat. A klímadiplomácia megelőző jellegű diplomácia. Ezért sürgősen magasabb szintre kell emelni a klímadiplomáciai tevékenységeket, hogy azok az EU külügyi és külpolitikai fellépésének legfontosabb elemévé váljanak.”

Az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy fogadjon el átfogó klímadiplomáciai stratégiát, amely rövid és hosszú távú prioritásokat tartalmaz, és a külkapcsolatok valamennyi területébe beépítené az éghajlat-politikai intézkedéseket, beleértve a biztonságot és védelmet, a kereskedelmet, a beruházásokat, a közlekedést, a migrációt, a fejlesztési együttműködést, a pénzügyi és technikai segítségnyújtást, a kultúrát és az egészségügyet.

Az európai zöld megállapodás hatékony belső végrehajtásával az Unió hitelessé válik ahhoz, hogy befolyásolhasson másokat, illetve ösztönözheti őket, hogy ők is fenntarthatóbbá váljanak. Ezért az EGSZB arra kéri a tagállamokat és az intézményeket, hogy biztosítsanak jobb koordinációt az uniós szereplők között, hogy összehangolják politikáikat az éghajlati célkitűzésekkel, és felgyorsítsák a zöld megállapodás végrehajtását célzó hazai fellépéseiket.

Ahogy Stefano Mallia, a vélemény előadója fogalmazott: „Körül kell néznünk a saját házunk táján, hogy képesek vagyunk-e elérni a zöld megállapodás keretében kitűzött célokat. Ha a saját portánk rendben van, akkor együtt kell működnünk a szomszédos országokkal, elő kell mozdítanunk azok gazdasági diverzifikációját, igazságos átmeneti terveket kell kialakítanunk, valamint támogatnunk kell az alkalmazkodási és kockázatkezelési projekteket, hogy megelőzhessük és csökkenthessük az instabilitási kockázatokat.” (mt)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben elfogadott véleményében arra figyelmeztet, hogy veszélyezteti az európai polgárok egészségét és jólétét az, hogy az EU túlzott mértékben függ az Ázsiából származó gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek behozatalától. Az EGSZB ezért javasolja egy kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály kidolgozását.

Egyre nehezebbé válik az Európai Unió alapvető gyógyszerekkel való ellátása, mivel a legtöbb gyógyszerhatóanyagot és kész gyógyszert jelenleg Ázsiából importálják. A külső beszállítóktól való függőség aggodalomra ad okot: vajon milyen az EU ellenállóképessége az ellátási lánc megszakadásaival, az áringadozásokkal és a potenciális geopolitikai kockázatokkal szemben?

„Azzal, hogy az alapvető gyógyszerek tekintetében külső beszállítókra támaszkodunk, veszélyeztetjük polgáraink egészségét. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy az európai polgárok hozzájuthassanak a szükséges gyógyszerekhez” – jelentette ki Lech Pilawski, az EGSZB véleményének előadója.

Ezért az EGSZB egy új uniós mechanizmus bevezetését javasolja az európai gyógyszerhatóanyag- és készgyógyszergyártás támogatására. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló javasolt jogszabály olyan átfogó uniós mechanizmus, amely rendelet formájában kerül előterjesztésre, hogy aktívan támogassa a gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek Európai Unión belüli előállítását. Ez a mechanizmus a kutatás és fejlesztés, az infrastruktúrakiépítés és a működési költségek finanszírozását biztosítaná.

Ezen ajánlások végrehajtása jelentős beruházást és együttműködést igényel az uniós tagállamok között. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet ezen erőfeszítések koordinálásában, és dolgozzon ki olyan átfogó stratégiát, amely garantálni tudja Európa egészségügyi biztonságát, előmozdítja a gazdasági jólétet, és biztosítja a gyógyszerek megfizethetőségét az uniós polgárok számára. (gb)

Gazdaság és pénzügyek, digitalizáció, versenyképesség, vállalkozások és kereskedelem. Ez az a négy terület, ahol az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége 2023 júliusa és decembere között eredményeket ért el.

A decemberi plenáris ülésen felszólalva Nadia Calviño, Spanyolország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági és digitalizációért felelős minisztere összefoglalta az EU soros elnökségének következtetéseit, megemlítve többek között a gazdasági és monetáris unió elmélyítését, az azonnali banki fizetéseket, a villamosenergia-piac reformját és a Chilével kötött előrehaladott kereskedelmi megállapodás aláírását.

Nadia Calviño, aki várhatóan 2024. január 1-jén lép hivatalba az Európai Beruházási Bank (EBB) következő elnökeként, kiemelte azokat a pontokat is, amelyeket az Európai Uniónak hamarosan napirendre kell tűznie, különös tekintettel a közelgő európai választásokra. „A világ jelentős változásokon megy keresztül, és a második világháború után létrehozott tektonikus lemezek eltolódnak” – mutatott rá. „Biztosítanunk kell, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be a világ legfontosabb vitáiban, kezelje a fő kihívásokat, és védje meg európai értékeit ebben az új világban.”

A hamarosan véget érő, zsúfolt napirendű félévre utalva hozzátette, hogy „a többi európai intézménnyel és különösen az EGSZB-vel való együttműködés fontos szerepet játszott e hat hónap sikerében. Jelenlétem ma itt azt mutatja, hogy a spanyol kormány szilárdan elkötelezett a szociális partnerek, a szociális párbeszéd és a civil társadalom iránt. Arra törekszünk, hogy a civil társadalom véleményét figyelmesen meghallgassuk, és beépítsük a munkánkba.” (mp)

Tisztelt Olvasóink!

2024 a változások éve lesz, nemcsak Európában, hanem a világon másutt is. Miközben a kontinens a legjelentősebb demokratikus eseményre, a júniusi európai parlamenti választásokra készül, világszerte több mint 50 országban (köztük az Egyesült Államokban) is lesznek parlamenti vagy elnökválasztások. A politikai felállások megváltoznak, ami új utakat fog kijelölni

Az EU számára az európai parlamenti választások a polgárok bizalmának igazi próbáját jelentik. Az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznünk, és most az európai polgárokon a sor, hogy megmondják, az EU kiállta-e a próbát. Tekintettel arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kiemelt prioritás az uniós polgárok számára, a választások megítélésem szerint nem lesznek zökkenőmentesek az Unió számára. Az infláció, a munkahelyek bizonytalansága és a gazdasági stabilitás általános hiánya termékeny talajt teremt a félelemnek, ami táplálja a populista és szélsőséges narratívákat.

Bár nem lesz könnyű feladat, az EU megállíthatja ezt a tendenciát. El kell kezdenünk megszólítani a szavazókat, és meg is kell hallgatnunk őket. Mindezek után örömmel jelentem be az EGSZB március 4. és 8. között első alkalommal megrendezésre kerülő civil társadalmi hetét, ahová egész Európából érkeznek majd mind fiatalok, mind idősek, hogy eszmét cseréljenek és üzeneteket fogalmaznak meg az új Európai Bizottság és Parlament eljövendő vezetői számára.

Az EU-nak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Az Európai Tanács decemberi történelmi jelentőségű döntése, mely szerint csatlakozási tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, Grúziának pedig tagjelölti státuszt ad, a bővítés kulcsfontosságú szakaszát fémjelzi. Most a tagjelölteken áll, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat, de az EU vezetői is kötelezettséget vállaltak a belső reformok iránt. Ennek kapcsán konkrét következtetések 2024 nyarára várhatóak. Az EGSZB ebből a folyamatból a „bővítési tagjelöltek” EGSZB-munkákba történő fokozatos bevonásán keresztül veszi ki a részét, akik majd hozzá fognak járulni véleményeink kidolgozásához és részt vesznek a plenáris üléseken. Pályázatunk lezárult, immár folyamatban van az új tagok kiválasztása, akik az EGSZB jövő havi plenáris ülésszakán kezdik meg a munkájukat.

Mindez az EU belga elnökségének védnöksége alatt történik majd, amelynek úgy kell az EP-választásokra készülődnie, hogy közben a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokat is lezárja. Akik lemaradtak a belga elnökség prioritásairól, azoknak javasoljuk, hogy tekintsék meg a januári plenáris ülésszakunkat.

Miközben elindulunk 2024 rögös útján, ne feledjük, hogy a változás nem akadály, hanem lehetőség a fejlődésre. Lehetőség lesz a narratívák alakítására és arra, hogy Európa újra erősebbé és egységesebbé váljon.

Oliver Röpke

az EGSZB elnöke

Számunk tartalmából:

• Megemlékezés Jacques Delors-ról, az Európai Bizottság korábbi elnökéről – Sébastien Maillard, a Jacques Delors Intézet volt igazgatója és Lorenzo Consoli, uniós tudósító
• COP28: A civil társadalom több intézkedést szorgalmaz az éghajlatváltozás megelőzése érdekében
• Európai fogyatékossági kártya: egy lépéssel közelebb a fogyatékossággal élők szabad mozgásának megvalósításához az EU-ban
• Az EGSZB kéri, hogy fokozzák a hajléktalanság felszámolására irányuló politikai erőfeszítéseket