Egy hónappal Bassár el-Aszad brutális uralmának vége után az EU hivatalos reakciója továbbra is nagyrészt arra korlátozódik, hogy bejelentette, hogy támogatást nyújt majd a fejlesztéshez és a gazdasági stabilizációhoz. Továbbra sem világos, hogy feloldják-e a Szíriával szembeni szankciókat, és ha igen, mikor. Az európai támogatás a kisebbségek védelmétől és olyan egyéb garanciáktól függ, amelyeket továbbra is bizonytalanság övez. Szíriában nagyon összetett a politikai, a biztonsági és a humanitárius helyzet, ami arra enged következtetni, hogy a demokratikus konszolidáció hosszú időt vesz majd igénybe és sok kihívással fog járni. Mindez arra is jó lesz, hogy kiderüljön, hogy az EU képes-e egységesen fellépni és intézkedni az ország jövőjével kapcsolatban. Mindenesetre több európai ország rögtön jelezte, hogy azonnali és közös prioritást jelent a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szírek visszaküldése. Decemberben, mindössze néhány nappal azután, hogy az Aszad-rezsim elvesztette Damaszkuszt, Ausztria – ahol az FPÖ vezetője, Herbert Kickl kapott most megbízást kormányalakításra – „visszatérési bónuszt”, illetve kitoloncolási programot jelentett be a bűnügyi nyilvántartásban szereplők számára. Hollandiában a jobboldali nacionalista Geert Wilders vezette koalíciós kormány azt tervezi, hogy biztonságos területeket jelöl ki a visszatéréshez. Németország is bejelentette, hogy „felülvizsgálják és visszavonják” a szíreknek nyújtott védelmet, ha az ország stabilizálódik. Más európai országok is hasonló nyilatkozatokat tettek, illetve szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Ennek fényében még a szankciók megszüntetéséről szóló döntést is az a cél vezérelheti, hogy megvalósuljanak a visszatérések, azaz nem az áll a háttérben, hogy időközben máshogy tekintenek Szíria új vezetésére.
Európa-szerte egyre nő a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes pártok támogatottsága, ami a német parlamenti választások közeledtével egyértelműen abba az irányba mutat, hogy inkább a nemzeti prioritások és a rövid távú választási matematika határozzák meg a tagállamok Szíriával kapcsolatos elképzeléseit. 2015 és 2024 között az uniós tagállamok több mint egymillió szírnek nyújtottak védelmet, a legtöbbnek Németországban. A szír menekültek jelenléte vitákkal terhelt politikai és társadalmi kérdéssé vált. A széles körben ismertté vált biztonsági incidensek, a magas infláció és a növekvő energiaköltségek közepette számos menekülteket befogadó országban egyre kevésbé befogadó a közvélemény. Ennek a változásnak a nyomán egyre elfogadottabb az ellenséges retorika és a gyűlölködő politika. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság és az UNHCR is óvatosságra int a visszatérésekkel kapcsolatban, ez a dinamika afelé viheti az európai kormányokat, hogy akár egyoldalúan is felgyorsítsák azokat.
Az Aszad-rezsim decemberi bukása óta már több mint 125 000 menekült tért vissza Szíriába, legtöbbjük a szomszédos országokból. Azonban borúsak a kilátásaik. A szíriai lakosság több mint fele már a közelmúlt eseményei előtt is attól szenvedett, hogy bizonytalan az élelmiszer-ellátás, hárommillióan pedig súlyos éhínségnek voltak kitéve. Mivel a konfliktusban sok épület megsemmisült, a befogadó létesítmények már most is kapacitásuk határán vannak. Az UNHCR szerint közel 300 millió EUR-ra van szükség a hazatérők megsegítéséhez, illetve menedékhelyek, élelem és víz biztosításához. Az EU-nak és a tagállamoknak összehangolt megközelítéseket kell kidolgozniuk a szírek biztonságos és önkéntes hazatelepülésének hosszú távú elősegítésére, de az azonnali prioritás most az lenne, hogy kezeljük az ország humanitárius szükségleteit. Ha arra kényszerítjük a menekülteket, hogy gyorsan térjenek vissza egy háború sújtotta, instabil országba, az visszafelé sülhet el, hiszen ez tovább korlátozza az élelmiszerhez, az energiához és a menedékhez való hozzáférést. A nagyarányú visszatérések megzavarhatják a már egyébként is sérülékeny régiók etnikai és társadalmi-gazdasági szerkezetét is. Az is egy kiegyensúlyozott és fenntartható megközelítés mellett szól, hogy a szír diaszpóra potenciálisan hozzájárulhat az újjáépítési erőfeszítésekhez. Az országnak mérnökökre, orvosokra, közigazgatásban dolgozókra, tanárokra és fizikai munkásokra lesz szüksége. A szírek értékes tudást és tapasztalatokat szereztek Európában az érintett ágazatokban, többek között az oktatásban, az építőiparban és az egészségügyben, de még így sem lesz könnyű megtalálni a megfelelő szakembereket. A végső visszatérés nem feltétlenül segít az újjáépítésben sem, hiszen az Európából érkező hazautalások döntő szerepet játszhatnak a szegénység csökkentésében és a fenntartható fejlődésben. A diaszpóra szerepvállalása révén az Európában élő szírek segíthetnek az EU és az Aszad utáni Szíria közötti diplomáciai és kulturális kapcsolatok megerősítésében is.
Előfordulhat azonban, hogy a tagállamok nehezen tudnak kiegyensúlyozott megközelítést elfogadni, és nem sikerül összehangolt menetrendet követni. Egyes országok számára prioritást jelenthet a hosszú távú stabilitás és Szíria újjáépítése, ami lehetővé teszi, hogy a visszatérésekre spontán kerüljön sor, mások viszont elhamarkodottan arra juthatnak, hogy pénzügyi ösztönzőket kínálnak az önkéntes hazatelepüléshez, vagy akár szisztematikusan felülvizsgálják a szírek jogállását, amint – akár kissé is – javul a humanitárius helyzet. A menekültstátusz szisztematikus felülvizsgálata azonban komoly jogi akadályokba fog ütközni, és jelentős pénzügyi és adminisztratív költségekkel fog járni. Eközben a visszatérésre irányuló ösztönzőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az Európába menekült szírek többsége mostanra beilleszkedett itt, és több mint 300 ezren megszerezték az uniós polgárságot is. Ráadásul az ország kedvezőtlen gazdasági és munkaerőpiaci kilátásai még a leginkább motiváltakat is visszatarthatják a visszatéréstől. Alapvető kérdés lesz, hogy lehetővé válik-e a szírek számára az úgynevezett „időszakos mozgás”, azaz a korlátozott időre történő visszatérés úgy, hogy az európai fogadó országok továbbra is fenntartható lehetőségeket kínálnak a tartósabb visszatérésre.Ezek a kérdések elkerülhetetlenül összefonódnak az uniós migrációs politikáról folytatott szélesebb körű vitákkal. A visszatérést szabályozó uniós irányelv reformjáról szóló jövőbeli tárgyalások – amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság hamarosan javaslatot fog előterjeszteni – döntő lendületet kaphatnak attól függően, hogy hogyan alakulnak a szírek visszatéréséről folytatott megbeszélések. Mindenesetre az irányelv reformja során is kialakulhat majd további megosztottság az uniós tagállamok között. Alapvetően újra kell gondolni a migrációs politikákat ahhoz, hogy hatékonyan kezelni lehessen velük napjaink kihívásait, így a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szírekkel kapcsolatos uniós megközelítés valószínűleg az új ciklus első kritikus fordulópontját fogja jelenteni.
Január 1-jén Lengyelország vette át a stafétát Magyarországtól az EU élén, és az év első hat hónapjában ő vezeti az EU Tanácsának elnökségét. A lengyel elnökség Európa számára sorsfordító pillanatban kezdődik meg, hiszen vele egy időben lép hivatalba az új Európai Bizottság.
Január 1-jén Lengyelország vette át a stafétát Magyarországtól az EU élén, és az év első hat hónapjában ő vezeti az EU Tanácsának elnökségét. A lengyel elnökség Európa számára sorsfordító pillanatban kezdődik meg, hiszen vele egy időben lép hivatalba az új Európai Bizottság.
Mivel az Ukrajna elleni orosz háború továbbra is szakadatlanul tart, a geopolitikai feszültségek pedig Európa közelmúltbeli történelmében tetőpontra hágtak, a lengyel prioritások fókuszában a biztonság mindenek felett álló témája áll. Ez magában foglalja a külső, belső, gazdasági, energia-, élelmezés- és egészségbiztonságot, valamint a jogállamiság biztosítását.
Ezek a prioritások összecsengenek azzal, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elkötelezett a kohézió előmozdítása, a demokratikus értékek megőrzése és a stabil jólét biztosítása mellett. „Az EGSZB a lengyel elnökség megbízható és elkötelezett partnere lesz, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy aktív szerepet játsszunk az új európai ciklust meghatározó politikai prioritások kialakításában” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.
A lengyel elnökség felkérésére az EGSZB 14 feltáró véleményt dolgoz ki. Tekintse meg új brosúránkat, és tudjon meg többet ezekről és az EGSZB egyéb, 2025 első felében esedékes munkájáról. Az kiadvány révén megismerheti az EGSZB lengyel tagjait, illetve az általuk képviselt szervezeteket. A kiadvány csak online formában, angol, lengyel, francia és német nyelven jelent meg. (ll)
Az európai ipar számos különböző kihívással néz szembe, többek között a rendkívül magas energiaárakkal, a szakképzett munkaerő vonzásának nehézségeivel és a finanszírozáshoz való hozzáférés problémáival. 2023-ban az EU előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amely a karbonsemlegesség elérését helyezi előtérbe.Az Ursula von der Leyen elnök által tavaly ősszel előterjesztett politikai iránymutatások egy tisztaipar-megállapodást is előírnak, amely a Draghi-jelentéssel összhangban a versenyképes ipar és a minőségi munkahelyek előmozdítását célozza.
Az európai ipar számos különböző kihívással néz szembe, többek között a rendkívül magas energiaárakkal, a szakképzett munkaerő vonzásának nehézségeivel és a finanszírozáshoz való hozzáférés problémáival. 2023-ban az EU előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amely a karbonsemlegesség elérését helyezi előtérbe.Az Ursula von der Leyen elnök által tavaly ősszel előterjesztett politikai iránymutatások egy tisztaipar-megállapodást is előírnak, amely a Draghi-jelentéssel összhangban a versenyképes ipar és a minőségi munkahelyek előmozdítását célozza.
Az ipar a zöld és digitális átállás, valamint gazdasági rendszerünk alapvető részét képezi. De mit jelent ez az új megállapodás a munkavállalók számára? Az erős, szakszervezeti összetételű, jól fizetett és jó munkakörülményekkel rendelkező munkaerő nemcsak a szakszervezetek, hanem a társadalom egésze, a demokrácia, a társadalmi stabilitás és a vállalatok termelékenysége szempontjából is fontos.
Megfelelő iránymutatás és megfelelő állami finanszírozás nélkül a Draghi-jelentésnek és a versenyképességi menetrendnek csak a deregulációt jelentő részei maradhatnak meg végül ebből a tervből. Ennek következtében az európai szociális modell sérülhet, mivel a bérek és a munkakörülmények lefelé ívelő spiráljával romboló verseny indulna meg.
E probléma kezelése érdekében az EGSZB Munkavállalók csoportja és az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) február 14-én közös konferenciát szervez a minőségi munkahelyeket szolgáló európai iparpolitikáról az EGSZB épületében. Kérünk minden érdeklődőt, hogy jelöljék meg az eseményt a naptárukban, és vegyenek részt a vitában.
Decemberben az EGSZB-nél filmvetítés keretében volt látható az Under the Grey Sky [Felettünk a szürkeség] című film. Az alkotás belarusz újságírókról szól, akik szörnyű árat fizettek azért, mert beszámoltak az országukban tapasztalható politikai zavarokról.
Decemberben az EGSZB-nél filmvetítés keretében volt látható az Under the Grey Sky [Felettünk a szürkeség] című film. Az alkotás belarusz újságírókról szól, akik szörnyű árat fizettek azért, mert beszámoltak az országukban tapasztalható politikai zavarokról.
Az Under the Grey Sky a Lengyelországban élő belarusz filmrendező, Mara Tamkovics első nagyjátékfilmje. A szívszorító történet középpontjában egy belarusz újságíró, Léna áll, akit börtönbe vetnek azért, mert élőben közvetítette a minszki Változások terén tartott békés tüntetés elleni erélyes kormányzati fellépést. 2020-ban vagyunk, és soha nem látott mértékű tüntetéshullám söpör végig Belaruszon az elcsalt választásokat követően, amelyek eredményeként Alekszandr Lukasenkót hatodik alkalommal is újraválasztották.
Lénát és operatőrét, Olját letartóztatják, mivel még azután is közvetítenek a tüntetésekről, hogy egy rendőrségi drón beazonosítja őket. A cselekmény kafkai abszurditású fordulatai során Lénát először lázadások szervezésével és a tömegközlekedés rendjének megzavarásával vádolják, amit később hazaárulásra módosítanak. A hétnapos őrizetből egy titkos tárgyalást követően nyolc év börtönbüntetés lesz. Kolléganőjét két évre ítélik. Léna férje, Ilja, aki maga is ki van téve a rendszert védő rendőrség zaklatásának, kétségbeesetten próbálja elérni szabadlábra helyezését. Ennek érdekében igyekszik meggyőzni Lénát, hogy a szabadságért cserébe vallja magát bűnösnek. Ám Léna erre nem képes.
A filmet a belarusz Belsat TV újságírói, Kacjarina Andrejeva és férje, Ihar Iljas, valamint kollégája, Darja Csulcova igaz története ihlette. Darja letöltötte kétéves börtönbüntetését, Kacjarina és Ihar azonban jelenleg is börtönben van. Az újságírónő meghosszabbított, nyolc év három hónapos börtönbüntetését tölti. Ám közel sem ők az egyetlenek: a Fehérorosz Újságírószövetség szerint 2024 végén még mindig 45, a médiában dolgozó személy van rács mögött. Sokan még azt követően is nyomás alatt állnak, hogy elhagyták az országot.
A film világpremierje a New York-i Tribeca fesztiválon volt, 2024 júniusában.
December 13-án az Under the Grey Sky című filmet Mara Tamkovics jelenlétében vetítették le az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB). Az eseményre egy szeminárium keretében került sor, amelynek témája az volt, hogy milyen szerepet tölt be a belarusz független média a reziliens és demokratizálódó társadalom előmozdításában.
Az EGSZB Mara Tamkoviccsal beszélgetett a filmről:
Mennyire hűen mutatja be a film Kacjarina Andrejeva életének valódi történéseit és sorsát? A 2020-as tüntetéseken és Kacjarina tárgyalásán készült eredeti felvételeket láthatjuk benne?
A filmben többször is a valódi felvételeket láthatjuk. A tüntetés, amelyről a főszereplők a film elején közvetítenek, ugyanaz, amelyet Kacjarina Andrejeva és Darja Csulcova is filmre vett. Az ő felvételeiket építettük be a színészekkel felvett jelenetbe. Raman Bandarenka fogva tartásának képei, amelyeket a szereplők a laptopjukon néznek, szintén valódi felvételek (szerk. megj.: Raman Bandarenka aktivistát maszkot viselő huligánok halálra ütlegeltek, miután megpróbálta megakadályozni, hogy levágjanak néhány piros és fehér, a szovjet megszállás előtti belarusz zászlót szimbolizáló szalagot). A film végén egyfajta epilógusként bemutatok egy montázst azokból az élő közvetítésekből, amelyeket Kacjarina a tüntetéseken készített.
Az alapcselekmény szorosan kapcsolódik a valósághoz: például az, ahogyan az újságírókat letartóztatják és büntetőeljárás alá vonják, vagy a meghozott ítélet. De a célom nem az volt, hogy pontosan beszámoljak az eseményekről. Ehelyett az érzelmi oldalát kívántam bemutatni azoknak a döntéseknek, amiket meg kellett hozniuk, valamint azt, hogy milyen fájdalmas választások előtt álltak. A szereplők nevét megváltoztattuk, hogy valamennyire elkülönüljenek az ihletül szolgáló valódi személyektől, de azért is, hogy a nézők érezzék, hogy ez a történet csak egy a sok közül, metaforája annak, amin egy egész nemzet keresztülment.
Belaruszban tudja a nagyközönség, hogy mi történt Kacjarina Andrejevával és más, hozzá hasonló újságírókkal? Lehet tudni, hogy hányan szenvedtek el ugyanilyen vagy hasonló sorsot?
A politikai letartóztatások és elnyomó intézkedések annyira elterjedtek Belaruszban, hogy nehéz nem tudni arról, hogy mi történik. Az elnyomás különböző formái legalább 13 000 embert sújtottak eddig, és 2020 óta legalább félmillióan hagyták el az országot. Ez egyszerűen túlságosan nagy tömeg ahhoz, hogy el lehessen tussolni.
Belaruszban a politikai foglyok (büntetőjogi eljárás során vádlottak vagy elítéltek) számra több éve tartósan 1300 körül van. Ugyanakkor tudni kell, hogy több százan, vagy akár több ezren már letöltötték büntetésüket, néhányan korábban szabadultak, sok újonnan elítélt pedig fél attól, hogy kérje a politikai fogoly státuszt. Az elnyomás folyamatosan, mintegy futószalagon szállítja az új rabokat a szabadon bocsátottak helyére.
Mi volt a fő motivációja ennek a filmnek az elkészítésére? Mit szeretne elérni vele?
Amikor a belarusz rezsim brutálisan leverte a 2020-es tüntetést, belaruszként úgy éreztem, hogy sürgősen tenni kell valamit. Mivel korábban újságíróként dolgoztam, nagyon át tudom érezni a szereplőim helyzetét és kilátásait. Filmesként pedig egy erős, megindító történetet láttam, amit mindenképpen el kell mesélnem.
Reményei szerint milyen üzenetet vagy érzelmet visz majd magával a néző a film megtekintése nyomán?
Nagyon remélem, hogy az emberek elgondolkodnak majd arról, hogy mit is jelent valójában a szabadság; mibe kerül és vajon értékelik-e a meglétét. Szeretném, ha gondolnának Kacjarinára, Iharra és mindenkire, aki börtönben van. A szabadságot ugyanis Európában nagyon sokan magától értetődőnek tartják.
Mit tehet segítségképpen az EU – az intézmények, a civil társadalom, az újságírói és az emberi jogi szervezetek, valamint a nemzeti kormányok?
Azt kérem az EU-tól, hogy ne feledkezzen meg Belaruszról és ne mondjon le róla veszett ügyként. Kultúránk, médiánk és civil társadalmunk az EU támogatásának köszönhetően képes túlélni ezt a hatalmas nyomást. Talán hosszú távú beruházásnak tűnik, de meg fog térülni.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil társadalom intézményi partnereként örömmel szervezi meg második alkalommal a civil társadalom hetét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a civil társadalom intézményi partnereként örömmel szervezi meg második alkalommal a civil társadalom hetét.
A regisztráció 2025 februárjában kezdődik. További részletek hamarosan a #CivSocWeek weboldalon és a közösségi médiában. Addig is kövesse figyelemmel a munkánkat!
Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása
„A versenyképességben rejlő lehetőségek kiaknázása a közös jólét érdekében” kezdeményezés a csoportunk által újonnan elfogadott prioritások fő célkitűzése.
Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása
„A versenyképességben rejlő lehetőségek kiaknázása a közös jólét érdekében” kezdeményezés a csoportunk által újonnan elfogadott prioritások fő célkitűzése.
A jelenlegi globális kihívásokra tekintettel a politikai fellépésnek elsősorban a versenyképesség előmozdítására és a vállalkozásbarát környezet biztosítására kell összpontosítania, és e tekintetben konkrét szakpolitikai intézkedéseket kell hozni.
A vállalkozásbarát EU-ban a versenyképesség a támogatások vagy protekcionizmus helyett a kiválóságon és a stabil versenyen alapul, és a vállalkozások versenyképes hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi szükséges termelési erőforráshoz.A vállalkozásbarát Európa olyan szabályokat is jelent, amelyek elősegítik a vállalkozást és a termelékenységet, ahol az adminisztratív terhek a lehető legkisebbek és az egységes piac teljes mértékben működőképes. Emellett a vállalkozások és a politikai döntéshozók közötti erős bizalom kulcsfontosságú a beruházások vonzásához, csakúgy, mint az uniós vállalkozások érdekeinek védelme is szükséges a nemzetközi versenytársakkal szemben.
Ezért 10 vállalkozásbarát szakpolitikai intézkedés elfogadását szorgalmazzuk, amelyeknek a végrehajtása abszolút prioritást élvez:
A szabályozási megközelítés radikális reformja
A beruházásra és az innovációra összpontosító produktív innovációs rendszerek
Magas szintű technológiai kapacitás a védelem, a biztonság és a zöld átállás terén, valamint a technológiai induló vállalkozások támogatása
Erős ipari bázis
Integrált pénzügyi piacok a tőkepiaci unió és a bankunió fejlesztésével
A munkához való megfelelő hozzáférés
Hatékony energia- és közlekedési rendszerek
Egyenlő kereskedelmi feltételek
Vállalkozásorientált zöld átállás
Hatékony államháztartás
Ezeket az intézkedéseket sürgősen életbe kell léptetni, ha azt akarjuk, hogy a versenyképes vállalkozások pozitív hatást gyakoroljanak a gazdaság prosperitására és egy globális befolyással bíró EU-ra.
A Letta- és Draghi-jelentések figyelmeztető jelzésként szolgálnak: az EU vagy helyreállítja versenyképességét, vagy nehéz kompromisszumokkal szembesülhet a jólét, a környezetvédelmi normák és az alapvető szabadságjogok terén.
Az EGSZB több száz pályázatot kapott az idei „Your Europe, Your Say” (YEYS), azaz A te Európád, a te szavad! kezdeményezésre EU-ban, tagjelölt országokban és az Egyesült Királyságban működő középiskoláktól.
Az EGSZB több száz pályázatot kapott az idei „Your Europe, Your Say” (YEYS), azaz A te Európád, a te szavad! kezdeményezésre EU-ban, tagjelölt országokban és az Egyesült Királyságban működő középiskoláktól.
A YEYS szervezői alaposan átnézték és kiértékelték az összes pályázatot, és kiválasztottak 36 középiskolát, amely március 13–14-én részt vesz a 2025-ös YEYS rendezvényen.
A YEYS-en, amely az EGSZB kiemelt éves ifjúsági rendezvénye, idén közel 100 diák és 37 tanár vesz részt. A másfél napos rendezvény mottója: „Adjunk megszólalási lehetőséget a fiataloknak”. Idén az lesz a fő téma, hogy milyen szerepet játszhatnak a fiatalok egy reziliens jövő kialakításában. A cél pedig a fiatalok felvértezése, hogy részt tudjanak venni polgári fellépésekben, és aktívan hozzájáruljanak a részvételi demokráciával kapcsolatos tevékenységekhez saját közösségeikben és azokon túl is.
Mivel a tervek szerint az EGSZB üdvözli majd a YEYS valamennyi résztvevőjét, az EGSZB tagjai 2025 elején ellátogatnak a kiválasztott iskolákba, hogy a fő rendezvény előtt találkozzanak és eszmecserét folytassanak velük.
A 2025. március 14-i nyitó- és záróüléseket élőben közvetítjük. Az élő közvetítés linkje megtalálható lesz majd az EGSZB honlapján, a YEYS 2025 hivatalos weboldalán, a Your Europe, Your Say! oldalon. 2025 | EGSZB, ahol további naprakész információkat is találhat a rendezvényről.
Gints Zilbalodis lett filmrendező kritikusok által méltatott animációs filmje lett-francia-belga koprodukcióban készült. Az egész világon elismerik, megkapta a legjobb animációs filmnek járó Golden Globe-díjat, és több fesztivál díját is elnyerte már, többek között az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díját, a New York-i Filmkritikusok Körének díját és az Európai Filmdíjat.
Kövesse Cat, egy posztapokaliptikus áradás egyetlen túlélőjének útját, melynek során új valóságot fedez fel és megtanulja, hogy miként működjön együtt egy mentőcsónakon állattársaival.
A rendezvény az EGSZB folyamatban lévő filmvetítési sorozatának része, amelyet az Európai Parlament LUX közönségdíjával partnerségben szervez azzal a céllal, hogy előmozdítsa a kulturális sokszínűséget és párbeszédet kezdeményezzen a sürgető társadalmi kérdésekről.
