European Economic
and Social Committee
„Az európai zöld megállapodás csak úgy jöhet létre, hogy méltányos lesz.”
„Az európai zöld megállapodás csak úgy jöhet létre, hogy méltányos lesz.”
Az EGSZB júniusi plenáris ülésén Frans Timmermans olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek védelmet nyújtanak a legkiszolgáltatottabbak számára a szén-dioxid-árazás fűtő- és üzemanyagokra való esetleges kiterjesztése ellen, és meghallgatta az EGSZB arra irányuló javaslatait, hogy szociális párbeszéd révén javítsák a zöld átállással kapcsolatos vállalati döntéshozatalt.
Christa Schweng, az EGSZB elnöke Frans Timmermanst, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét üdvözölve a következőket mondta: „A zöld megállapodás az EU ambiciózus növekedési stratégiája, melynek célja a gazdaság fellendítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése, de eközben a szociális, munkaügyi, egészségügyi dimenziókat és az egyenlőséget is erősíteni kell, hogy egyetlen embert, közösséget, munkavállalót, ágazatot vagy régiót se hagyjunk lemaradni.”
Frans Timmermans kijelentette, hogy a zöld átállás szociális dimenziója kiemelten fontos az Európai Bizottság számára, mivel a világjárvány hatalmasra nagyította a szociális különbségeket. A biztos ezután ismertette a várhatóan július 14-én közzéteendő „Irány az 55%!” intézkedéscsomag fő elemeit.
Úgy vélte, a csomag új javaslataiba „szilárdan beépítették a szociális méltányosságot”, a következők révén:
- az éghajlat-politikai fellépés terheinek méltányos megosztása az ipar, a kormányok és az egyének között, valamint
- egy szociális mechanizmus bevezetése az olyan intézkedések legkiszolgáltatottabbakra gyakorolt hatásának enyhítésére, mint például a kibocsátáskereskedelem fűtő- és üzemanyagokra való lehetséges kiterjesztése.
„Védelmet kell nyújtanunk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartások számára a fűtőanyagok és az üzemanyagok lehetséges áremelkedése ellen, különösen azokban a régiókban, ahol a »tiszta« alternatívák nem érhetők el olyan könnyen” – jelentette ki Frans Timmermans. „Ha tehát ezekre az anyagokra is bevezetnénk a kibocsátáskereskedelmet, az azt jelentené, hogy a szociális méltányosság iránti elkötelezettségünk terén is tennünk kell egy lépést előre. Minden olyan javaslatot, amely a kibocsátáskereskedelemnek ezekben az új szektorokban való bevezetésére vonatkozik, egy, a szociális hatásokat kezelő javaslatnak is kísérnie kell.”
A vita keretében Frans Timmermans meghallgatta az EGSZB elképzelését arról, hogy miként lehetne egy, a zöld megállapodás szerves részét alkotó társadalmi megállapodást kialakítani. A Norbert Kluge előadó által a Nincs zöld megállapodás társadalmi megállapodás nélkül című véleményben ismertetett javaslatok elsősorban a vállalati döntéshozatalban való hangsúlyosabb munkavállalói részvétellel és a vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkoznak.
„Úgy gondoljuk, hogy ha a munkavállalók véleményét is meghallgatják, az javíthatja azoknak a gazdasági döntéseknek a minőségét, amelyeket a vállalatok a zöld modellre való átállás során hoznak meg” – jelentette ki Norbert Kluge.
„A munkavállalók tájékoztatása, megkérdezése és vezetőtestületi szintű részvétele jellemzően támogatja a hosszabb távú szemléletet, és javítja a döntéshozatal minőségét a gazdasági reformprogramokban” – fűzte hozzá.
Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új zöld megállapodás lényeges részét képező társadalmi megállapodás nem csak a munkához kapcsolódik. Egyaránt érinti a jövedelmeket, a szociális biztonságot és a mindazok számára nyújtott adótámogatást, akiknek szükségük van rá, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem jutnak munkához. (dm)