Az új uniós kiberbiztonsági stratégia előrelépést jelent

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözölte az uniós kiberbiztonsági intézkedések javasolt új csomagját, de rámutatott az európai kiberkészségek terén mutatkozó óriási hiányosságok kezelésének gyenge pontjaira. Az EGSZB véleménye szerint a kritikus fontosságú szervezetek esetében is egyszerűsítésre és egyértelműbb alkalmazási iránymutatásokra van szükség.

Az áprilisi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB méltatta az uniós kiberbiztonsági stratégiát, amely kedvező előrelépést jelent a kormányzatok, a lakosság és a vállalkozások kibertámadások elleni védelme terén, így a gazdasági növekedést is védi – e tekintetben az EU igen sebezhetőnek tűnik, mivel a kiberbűnözés gazdasági hatása a becslések szerint a GDP 0,84%-ára rúg, miközben Észak-Amerikában ez csak 0,78%.

Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonsági készségek szintje Európában kritikusan alacsony, és hogy a stratégia önmagában nem fogja tudni kezelni azokat. A kiberbiztonsági szakemberek iránti igény az elmúlt években eleve fokozódott, a világjárvánnyal azonban robbanásszerűen emelkedett.

Álláshely azonban jóval több van, mint szakember: az EU-szerte betöltendő kiberbiztonsági posztok száma 2022-re várhatóan legalább 200 000-re emelkedik.

„Nyilvánvaló, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások biztonsága érdekében az EU-ban mind a magán- mind a közszférában sürgősen szükség van a kiberbiztonság területén dolgozó, képzett szakemberekre” – mondta Philip von Brockdorff, a stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója. „Ezért az EGSZB határozottan ajánlja egy összehangolt kiberbiztonsági pályafutási eszköz létrehozását, amely segítene orvosolni az Unió-szerte egyre növekvő készséghiányt.”

Az Egyesült Államok kidolgozott egy kiberbiztonsági pályafutási eszközt, hogy segítse a kiberbiztonsági pályával kacérkodókat abban, hogy megtervezzék, felépítsék és sikeresen végigjárják a megfelelő szakmai pályát. Az EGSZB szerint Európa is kidolgozhatná a saját kiberbiztonsági pályafutási eszközét, segítve ezzel egy olyan, közel azonos készségekkel rendelkező kiberbiztonsági munkaerő kiképzését, akik bármely tagállamban szabadon vállalhatnának munkát és az egész EU-ban kielégítenék a munkaerőigényt e gyorsan növekvő ágazatban.

Az áprilisi plenáris ülésen elfogadott másik, Maurizio Mensi által kidolgozott véleményében az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság két azt célzó javaslatát, hogy a köz- és magánszervezetek reziliensebbé váljanak a kibertámadások és fizikai támadások által okozott fenyegetésekkel szemben. Rámutatott továbbá, hogy inkluzív módon meg kell erősíteni az ipari és innovációs kapacitást egy négy pilléren alapuló stratégia keretében, amelynek elemei az adatvédelem, az alapvető jogok, a biztonság és a kiberbiztonság.

Az egyszerűsítés és a racionalizálás érdekében azonban az EGSZB kéri, hogy a két javaslatot egyetlen szövegben foglalják össze, mivel azok szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást (az egyik elsősorban a kiberbiztonságra, a másik pedig a fizikai biztonságra összpontosít), és egyes rendelkezéseik fedik egymást.

Az alkalmazási kört illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy konkrét, egyértelműbb iránymutatásokra van szükség azoknak a „kritikus fontosságú” szervezeteknek a pontos meghatározásához, amelyekre nézve a javasolt irányelv kötelező. Ennek kapcsán Maurizio Mensi megjegyezte: „Pontosabban meg kell határozni, hogy a gazdaság és a társadalom szempontjából kritikusnak ítélt ágazatokban mi alapján különböztetjük meg a „létfontosságú” és a „fontos” szervezeteket. Biztosítanunk kell, hogy az eltérő nemzeti szintű megközelítések végül ne akadályozzák a kereskedelmet és az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, az ugyanis veszélyeztetheti a vállalkozásokat, és alááshatja a kereskedelmet.” (dm/mp)