A mentális egészség megőrzése időskorban: a társas kapcsolatok ereje

A Third Age Foundation ír jótékonysági szervezet az AgeWell elnevezésű társadalmi szerepvállalási hálózatán keresztül küzd az időskori magány ellen. Az ún. „AgeWell-társak”, akik maguk is 50 felettiek, hetente egyszer felkeresnek időseket az otthonukban. Nemcsak társaságot nyújtanak, hanem egy telefonos alkalmazásból elérhető kérdéssor segítségével figyelemmel kísérik az ügyfelek egészségét és jóllétét is. Alison Branigan, a Third Age Foundation egyik vezetője elmondta, hogy szervezetük eddig több mint 500 embernek nyújtott támogatást Írország Meath megyéjében. A szolgáltatás egyesek szerint olyan, mint egy „biztosítókötél”, sőt: „fény egy sötét, hosszú alagút végén”.

Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet?

Az AgeWellt Meath megyében az egyre gyarapodó, és sajátos szociális, érzelmi, lelki és fizikai gondozási szükségletekkel rendelkező idősebb népesség támogatására indítottuk el. Az ír egészségügyi szolgálatra hatalmas nyomás nehezedik, a népesség gyarapszik és öregszik, és a különféle szolgáltatások, köztük az otthoni segítségnyújtás esetében is hosszúak a várólisták. Az AgeWell jól időzített, gyakorlati megoldást kínál, amely kiegészíti és javítja a meglévő egészségügyi szolgáltatásokat azzal, hogy támogatást nyújt az elszigetelt, magányos, gyenge, otthonát elhagyni nem tudó, veszélyeztetett idősek számára, hogy jobb állapotban, hosszabb ideig ott élhessenek, ahol ők szeretnének. Ennek érdekében társas kapcsolatokat kínálunk nekik, folyamatosan figyelemmel kísérjük egészségi és lelkiállapotukat, és a kezdődő problémákat igyekszünk időben észrevenni és kezelni, még mielőtt súlyossá válnának. Az AgeWell jól illeszkedik szervezetünk szellemiségébe: általános célunk, hogy innovatív szolgáltatások és programok révén közvetlenül támogassuk az időseket, és egyedülálló önkéntességi lehetőségeket teremtsünk, ahol az idősek támogathatják társaikat és más helyi közösségeket. 

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiken segítettek?  (Ha igen, mondana egy példát?)

Az AgeWell eddig több mint 500 idős embernek nyújtott támogatást Meath megyében. Sokan nagyra értékelik a program társas részét: szoros bizalmi kapcsolatot alakítottak ki AgeWell-társukkal, ami nekünk is segít abban, hogy megértsük igényeiket, félelmeiket, és így jobban tudjuk támogatni őket.

Ügyfeleink ilyeneket mondtak rólunk: „ez a szolgáltatás az egyetlen kapcsolatom a külvilággal”, „amíg nem kaptam támogatást, nem is tudtam, hogy szükségem van rá”, „igen hálás vagyok a szolgáltatásért, és a társam bearanyozza a hetemet”, „nagyon magányos voltam, sokszor napokig egy lelket sem láttam... nagyon várom a látogatásokat.” Egyik ügyfelünk, aki igen mély gödörben volt, és beismerte, hogy már többször fontolgatta az öngyilkosságot, azt mondta: „Az AgeWell pont időben jött! Nekik köszönhetem, hogy megláttam a fényt a hosszú, sötét alagút végén”, és hogy „mindenki számára elérhetővé kellene tenni ezt a szolgáltatást”.

A társaságot nyújtó önkénteseink, akik maguk is idősek, ezt mondták: „Egyszerűen imádok önkénteskedni!”, „Nagyon jó érzés, hogy fontos, amit teszek.”, és hogy „Munkám során rengeteget tanultam az emberekről és saját magamról is.”

Statisztikailag bizonyítható, hogy az AgeWell javítja a jóllétet, valamint a szociális, érzelmi és információs támogatást, csökkenti az elszigeteltséget és a magányt, javítja a saját egészségi állapot megítélését és növeli a testmozgás szintjét.

Olyan visszajelzéseket is kaptunk, hogy ügyfeleink családtagjai nyugodtabbak, hogy nem kell aggódniuk szerettükért, és munkánk elismerését jelenti, hogy vannak egészségügyi szolgáltatók, akik rendszeresen közvetlenül hozzánk irányítják a betegeiket.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Ismerni kell a célközönséget, a résztvevőket be kell vonni a folyamatba, és meg kell hallgatni a javaslataikat és az igényeiket. Hinni kell a saját tudásunkban és abban, hogy mit tudunk elérni, bátornak, kreatívnak és kitartónak kell lennünk: ha az ötlet jó, valahogyan biztosan meg lehet valósítani. Nyitottnak kell lennünk a másokkal való együttműködésre, és ha finanszírozás és/vagy támogatás/promóció formájában segítség kérhető az államtól vagy az egészségügyi szolgálattól, az nagymértékben növelheti a program hitelét, hatását és sikerét.

Véleménye szerint az élettani tényezőkön kívül mi a mentális egészség időskori hanyatlásának fő kiváltó oka? Javíthatja-e a társadalom az idősek mentális egészségét?

A magány és az elszigeteltség mindig is olyan tényező volt, amely hozzájárult a mentális egészség időskori romlásához. És ez nemcsak Írország vidéki területein probléma: a zsúfolt városokban is ugyanolyan gyakori. Az elmúlt években a világjárvány hatásai, a kényszerű elszigeteltség, a begubózás és az elkülönítés, valamint a társas kapcsolatok, a tevékenységekhez való hozzáférés és a szabadság elvesztése újabb járványhoz: a félelem, a szorongás, a depresszió és a mentális egészségi problémák futótűzszerű terjedéséhez vezetett. Ebben a hazai és nemzetközi fejlemények: a megélhetési költségek emelkedése, a háború és egyéb konfliktusok is szerepet játszottak. Ahogy az emberek öregszenek, szociális kapcsolataik csökkenhetnek, betegségek akadályozhatják őket a szabad mozgásukban, esetleg a saját lakásukat sem tudják elhagyni, vagy teljesen mások segítségére szorulhatnak. Mindezek hatással vannak az önértékelésre, az önbecsülésre, a hangulatra és az életszemléletre. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg az idősekről pusztán azért, mert nincsenek szem előtt. Nem feledkezhetünk meg a közösség és a közösségi fellépés fontosságáról, ahogy a társas kapcsolatok és az egészségügyi javallatra történő közösségi segítségnyújtási kezdeményezések erejéről sem.