European Economic
and Social Committee
Az energiaszegénység elleni küzdelemnek kiemelt helyen kell szerepelnie az uniós országok szakpolitikai napirendjén
Az energiaszegénység elleni küzdelemnek kiemelt helyen kell szerepelnie az uniós országok szakpolitikai napirendjén
A jövőben valószínűleg egyre több olyan háztartás lesz, amely nem képes megfelelően fűteni otthonát, és az éves energiaár-infláció meg fogja haladni a 40%-ot. Az EGSZB ezért egy közelmúltbeli véleményében sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre azonnali intézkedéseket az energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében.
Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Unió és a tagállamok abszolút prioritásként kezeljék az energiához való egyenlő hozzáférést és az elérhető árú energiaellátás biztonságát.
A szeptemberi plenáris ülésszakon elfogadott, „Az energiaszegénység kezelése és az EU rezilienciája” című véleményében az EGSZB üdvözölte, hogy az Európai Bizottság közelmúltbeli kezdeményezéseiben – például az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban, az európai zöld megállapodás végrehajtásában és az épületkorszerűsítési programban – fontos szerepet kap az energia kérdése. Az EGSZB azonban figyelmeztetett arra is, hogy gyors végrehajtás, a tagállamok határozott kötelezettségvállalásai és konkrét intézkedései nélkül az eddigi kezdeményezések nem lesznek elegendőek a jelenlegi válság kezelésére.
„Közös megközelítésre van szükség az energiaszegénység uniós szintű egységes felfogása és kezelése érdekében – fejtette ki a vélemény előadója, Ioannis Vardakastanis –, ami közös fogalommeghatározáshoz vezethet. Ugyanakkor a tagállamokra kell bízni, hogy testreszabott megoldásokat találjanak: biztosítaniuk kell, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők ne maradjanak támogatás nélkül.”
Azoknak a nemzeti szintű intézkedéseknek, amelyek célja, hogy enyhítsék az emelkedő áraknak a legkiszolgáltatottabb csoportokra gyakorolt negatív hatásait, magukban kell foglalniuk közvetlen pénzügyi támogatást és szociálpolitikákat, illetve az energiafogyasztás csökkentését ösztönző és támogató intézkedéseket – a konkrét nemzeti és helyi sajátosságok függvényében.
Egy valóban holisztikus megközelítés biztosítása érdekében az EGSZB egy széles körű és ambiciózus politikai koalíció létrehozását szorgalmazta az energiaszegénység kezelése céljával. A koalíció fellépéseit egy uniós stratégiában kellene részletesebben kidolgozni, célja pedig az lenne, hogy 2030-ra minimális szintre csökkentse, hosszú távon pedig teljesen felszámolja az energiaszegénységet.
Az uniós intézmények mellett a koalícióban részt vennének civil társadalmi szervezetek, köztük az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett lakosságot képviselő szervezetek is. Be kell vonni a helyi és települési önkormányzatokat is.
Az EGSZB hangsúlyozta még a megújuló energiába és az energiahatékonyságba, valamint az épületek nagyszabású felújításába történő beruházások jelentőségét. A tagállamoknak a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve előnyben kell részesíteniük a mélyfelújítást, amely több mint 60%-os energiamegtakarítást eredményezne. Ehhez nyilvánvalóan jelentős mennyiségű magánberuházásra van szükség. (ll)