Az EGSZB már most figyelmeztet az EU közelgő bővítésének a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira. A bővítésre jelentős globális kihívások, többek között a geopolitikai változások, az éghajlatváltozás, valamint az energia- és környezetvédelmi politikák átalakulása mellett kerülne sor. Az EGSZB az új tagok csatlakozása kapcsán hangsúlyozza az alapos felkészülés és az uniós értékek melletti elkötelezettség fontosságát. 

Az EGSZB a júliusi plenáris ülésén véleményt fogadott el, amelyben kiemelte a bővítési folyamat összetettségét, és hangsúlyozta, hogy mind az uniós tagállamok, mind a tagjelölt országok mezőgazdasági ágazatainak készen kell állniuk a bővítésre, fenntarthatónak kell lenniük, és kiegyensúlyozott támogatásban kell részesülniük. A bővítés az EU stratégiai autonómiájának megerősítését és a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentését célozza. A korábbi bővítések azonban vegyes eredményekkel jártak, és gyakran a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak kedveztek a kisebb vidéki gazdaságokkal szemben. 

Erre a vélemény előadója, Stoyan Tchoukanov is rámutatott, aki megjegyezte, hogy bár a korábbi bővítések általában sikeresek voltak, nem egyformán kedveztek a vidéki térségeknek és a kistermelőknek. Kiemelte, hogy a fennakadások elkerülése érdekében elengedhetetlen a mezőgazdasági rendszer gondos irányítása. 

Az esetleges félretájékoztatás elkerülése és a zökkenőmentes integráció biztosítása érdekében az EGSZB átfogó adatgyűjtést és a mezőgazdasági reformok nyomon követését szorgalmazza. A tagjelölt országoknak alkalmazkodniuk kell a közös agrárpolitika (KAP) fejlődéséhez, amely a hagyományos támogatásokkal szemben most már az ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A bővítés várhatóan jelentősen megnöveli az EU mezőgazdasági területét, különösen Ukrajna csatlakozásával, amely önmagában negyedével növelné azt. 

Az EGSZB a fokozatos integráció megközelítését ajánlja, külön költségvetést biztosítva a leginkább érintett mezőgazdasági alágazatok, és különösen a kkv-k támogatására. A KAP jövőbeli reformjainak a fenntarthatóságra kellene összpontosítaniuk, a hektáralapú támogatások helyett a környezeti és társadalmi előnyökön alapuló ösztönzőket nyújtva. 

Összességében az EGSZB gondos, kellően támogatott bővítési folyamatot sürget annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam részesüljön ennek előnyeiből, és hogy az uniós mezőgazdasági gyakorlatok a növekvő geopolitikai feszültségek közepette is fenntarthatóak és méltányosak maradjanak.

Az EGSZB hiányolja az Európai Bizottság fejlett anyagokra vonatkozó jelenlegi tervéből a finanszírozást, a számszerűsíthető célokat és a fenntarthatósági mutatókat. A vonatkozó európai bizottsági közleményről szóló véleményében olyan átfogó stratégiát szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be ebben a létfontosságú ágazatban. 

„A fejlett anyagok kulcsfontosságúak az EU ipara, gazdasági növekedése és fenntarthatósága szempontjából. Minden termelési folyamatban fenntarthatósági mutatókra van szükségünk, és biztosítanunk kell a megfelelő készségeket és a képzett munkaerőt” – szögezte le Anastasis Yiapanis, a vélemény előadója. 

Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy az Európai Bizottság terve nem rendelkezik az EU ipari vezető szerepének biztosításához szükséges ambíciókkal és konkrét célokkal. Gerardo Luis Arroyo Herranz társelőadó felhívta a figyelmet arra, hogy hiányoznak a számszerűsíthető célok, a határidők és a fő teljesítménymutatók. Az EGSZB bátor, stratégiai megközelítést szorgalmaz az EU fejlett anyagokkal kapcsolatos képességeinek javítása érdekében, és azt javasolja, hogy – jelentős ipari hatása miatt – az egészségügyet is tekintsék stratégiai területnek. 

Az egyik legfontosabb ajánlás szerint át kell térni a körforgásos gazdaságra, hogy ezzel is csökkentsük a nyersanyagoktól való függést. Ehhez fokozott együttműködésre van szükség az ipar, a tudományos élet és a politikai döntéshozók között, és jelentős beruházások kellenek a kutatásba és fejlesztésbe, valamint a készségfejlesztésbe. „Megfelelően képzett emberek nélkül minden intézkedés kudarcot vallhat. Az EU-nak továbbképzési és átképzési programokat és szakképzési kezdeményezéseket kell indítania” – mondta Arroyo Herranz. 

Az EGSZB úgy véli, hogy a Horizont Európa keretében a fejlett anyagokra javasolt 250 millió EUR nem elegendő, és jelentősebb finanszírozást, adóalapú ösztönzőket és egyszerűsített bürokratikus folyamatokat szorgalmaz a beruházások és az innováció ösztönzése érdekében. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való stabil ellátás biztosítása szintén aggodalomra ad okot. 

Az EGSZB támogatja az EU belső kapacitásának megerősítését és a források diverzifikálását, ideértve a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal kialakított partnerségeket, valamint a kisebb országokkal kötött hosszú távú szerződéseket, melyek célja az ellátási zavarok enyhítése. (gb)

Az európai választások bebizonyították, hogy még mindig többségben vannak az Európa-pártiak, de arra is rávilágítottak, hogy a szavazók Unió-szerte sürgős politikai és jogalkotási válaszokat szorgalmaznak azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyek a választási kampány során felmerültek. Amennyiben ez nem történik meg, az Európa-párti többség könnyen elveszítheti támogatottságát, hiszen a polgárok egyre inkább elfordulnak a fősodorba tartozó politikai erőktől. 

Júliusi plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) vitát tartott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével és az újonnan megválasztott Európai Parlament képviselőcsoportjainak képviselőivel a demokrácia európai helyzetéről. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök kijelentette, hogy „a júniusi európai parlamenti választások komoly figyelmeztetést jelentenek, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezek után a választási eredmények után átgondoljuk, hogy milyen helyzetben is van manapság a demokrácia. Egyetértünk abban, hogy ebből a szempontból az Európai Unió jelenti az egyetlen választ, hiszen az a demokráciának egy olyan formáját biztosítja, amely Európa-szerte jól láthatóan jobbá teszi az emberek életét.” 

Roberta Metsola rámutatott, hogy az európai demokrácia támogatásának megszilárdítása érdekében az EU-nak bizonyítania kell, hogy továbbra is a politika a legjobb eszköz a pozitív társadalmi és közösségi változások előmozdítására. „A munkáltatók, a munkavállalók és a civil társadalom alapvető szerepet játszanak Európa építésében – minden európai városban és régióban, hiszen ott kezdődik Európa, és ott érhető leginkább tetten a demokrácia.”

A politikai csoportok képviselőivel tartott vita során Željana Zovko, az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportját adó Európai Néppárt (EPP) alelnöke elmondta, hogy reményeik szerint folytatni tudják majd az előző mandátumidőszak alatt megkezdett szakpolitikai munkát. Ana Catarina Mendes, a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának alelnöke szerint nagyon fontos a szociális jogok európai pillérének megvalósítása és a szegénység elleni küzdelem. Dan Barna, a RENEW képviselőcsoport alelnöke arra kérte az új Európai Bizottságot, hogy a meglévő eszközök felhasználásával hatékonyabban védje meg a jogállamiságot. Kira-Marie Peter-Hansen, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke arról beszélt, hogy mennyire fontos, hogy a zöld megállapodás továbbra is kulcsfontosságú uniós politika maradjon. Martin Schirdewan, a Baloldal képviselőcsoport társelnöke pedig egyértelművé tette, hogy fel fogják szólítani az új Európai Bizottságot a lakhatási válság kezelésére. (mt)