Május 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részt vett a 44. alkalommal megrendezett 20 kilométeres brüsszeli futóversenyen, amelyen idén rekordszámú, 45 330 résztvevő állt rajthoz. Az EGSZB tagja volt a Running for Europe futócsapat intézményközi szervezőbizottságának, amelynek célja az volt, hogy a „Szavazz te is!” szlogennel arra ösztönözze a polgárokat, hogy vegyenek részt az európai választásokon. Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőivel együtt indította el a futóversenyt. A győztes a kenyai Alex Kibet lett 59 perc 57 másodperces idővel, míg a nők között a belga Sophie Hardy volt a leggyorsabb, aki 1 óra 10 perc 56 másodperc alatt teljesítette a távot.
Május 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részt vett a 44. alkalommal megrendezett 20 kilométeres brüsszeli futóversenyen, amelyen idén rekordszámú, 45 330 résztvevő állt rajthoz. Az EGSZB tagja volt a Running for Europe futócsapat intézményközi szervezőbizottságának, amelynek célja az volt, hogy a „Szavazz te is!” szlogennel arra ösztönözze a polgárokat, hogy vegyenek részt az európai választásokon. Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőivel együtt indította el a futóversenyt. A győztes a kenyai Alex Kibet lett 59 perc 57 másodperces idővel, míg a nők között a belga Sophie Hardy volt a leggyorsabb, aki 1 óra 10 perc 56 másodperc alatt teljesítette a távot.
Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen
Ebben a hónapban ünnepeljük a nagy uniós bővítés 20. évfordulóját. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai 2004 májusában lettek uniós polgárok. A folyamat nem volt egyszerű, hiszen az uniós csatlakozás köztudottan küzdelmes és időigényes. Húsz év elteltével azonban kijelenthetjük, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetnek tekinthető.
Ebben a hónapban ünnepeljük a nagy uniós bővítés 20. évfordulóját. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai 2004 májusában lettek uniós polgárok. A folyamat nem volt egyszerű, hiszen az uniós csatlakozás köztudottan küzdelmes és időigényes. Húsz év elteltével azonban kijelenthetjük, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetnek tekinthető.
Amellett, hogy az EU a világ egyik legnagyobb egységes piaca lett, a bővítés eredményeként 26 millió új munkahely jött létre. A sikert azonban nem lehet kizárólag gazdasági előnyökben mérni. A bővítés végre a határok megnyitásához vezetett, és emberek milliói utazhatnak, dolgozhatnak és élhetnek szabadon bárhol az EU-ban. Ami korábban egyesek kiváltsága volt, immár mindenki joga lett. A tíz új országból eddig több mint 2,7 millió diák vett részt Erasmus+ csereprogramban. A kibővített EU mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít a boldoguláshoz.
A siker azonban nem jelenti azt, hogy nem voltak levonható tanulságok. Ez volt az első ilyen jellegű és nagyságrendű bővítés, és bizonyára számos olyan terület van, ahol az EU javíthatná a teljesítményét és ezt meg is kell tennie. Először is, az EU-nak a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a tagjelölt országok bevonását a munkába. A fokozatos integráció nem helyettesíti a tényleges csatlakozást, hanem mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy a másiktól való tanulás, a tapasztalatcsere és a vélemények megosztása révén szilárd alapokat teremtsenek. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az emberek közötti kapcsolatteremtésre is és arra, hogy kialakuljon egy valódi európai szellemiség.
Másodszor, a demokrácia, a jogállamiság uniós alapelvei, valamint az alapvető jogok és szabadságok nem képezhetik alku tárgyát, és nem hagyhatók figyelmen kívül. Bár az EU csatlakozási kézikönyve egyértelmű kritériumokat tartalmaz az „alapkérdésekre” vonatkozóan, bizonyos szempontok túlmutatnak a kézikönyveken. Az EGSZB a civil társadalom házaként úgy véli, hogy az élénk civil társadalom és a meggyökeresedett szociális párbeszéd a jól működő demokráciák kulcsfontosságú elemei. A tagjelölt országok civil társadalmának az EU-ba történő fokozatos integrálása lehetővé teszi számukra, hogy készen álljanak, mire eljön a csatlakozás időpontja. Az EGSZB ezért indította el az uniós tagjelölt országok bevonására irányuló kezdeményezését. A „bővítési országok tagjelöltjei” immár együtt dolgoznak az EGSZB tagjaival, és részt vesznek a következő bővítési fordulók szempontjából különösen fontos témákban készülő vélemények megfogalmazásában.
Ez az oka annak is, hogy az EGSZB tagjai a májusi plenáris ülésszakon vitát tartanak az EU bővítésének 20. évfordulójáról – számba véve a múltat, és várakozással tekintve egy reziliensebb, demokratikusabb és egységesebb EU közös jövője elé.
Cillian Lohannal, az „Ifjúsági szerepvállalás – EU–Egyesült Királyság” című EGSZB-vélemény előadójával ültünk le beszélgetni, és arról faggattuk őt, hogy melyek a lehetséges előnyei az Európai Bizottság által javasolt és az EGSZB által támogatott ifjúsági mobilitási programnak. A program megkönnyítené az Egyesült Királyság és az Európai Unió fiatal állampolgárai számára, hogy az EU-ban, illetve az Egyesült Királyságban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Most, hogy az Egyesült Királyság elutasította a fiatalok szabad mozgásáról szóló, az egész EU-ra kiterjedő megállapodásjavaslatot, milyen más lehetséges megközelítésekkel lehetne helyreállítani a brexit által megszakított kapcsolatokat?
Cillian Lohannal, az „Ifjúsági szerepvállalás – EU–Egyesült Királyság” című EGSZB-vélemény előadójával ültünk le beszélgetni, és arról faggattuk őt, hogy melyek a lehetséges előnyei az Európai Bizottság által javasolt és az EGSZB által támogatott ifjúsági mobilitási programnak. A program megkönnyítené az Egyesült Királyság és az Európai Unió fiatal állampolgárai számára, hogy az EU-ban, illetve az Egyesült Királyságban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Most, hogy az Egyesült Királyság elutasította a fiatalok szabad mozgásáról szóló, az egész EU-ra kiterjedő megállapodásjavaslatot, milyen más lehetséges megközelítésekkel lehetne helyreállítani a brexit által megszakított kapcsolatokat?
