Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az európai óceánügyi paktumot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent, hogy az ne csupán szándéknyilatkozat, hanem szilárd cselekvési keret legyen.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az európai óceánügyi paktumot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent, hogy az ne csupán szándéknyilatkozat, hanem szilárd cselekvési keret legyen.
A paktumnak összhangban kell állnia hatályos uniós szakpolitikákkal, például a zöld megállapodással, a kék gazdaságra vonatkozó stratégiával és a fenntartható fejlődési célokkal, egyensúlyt teremtve a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság között.
Az éghajlatváltozás, a szennyezés és a túlhalászás veszélyezteti az óceánokat és a part menti közösségeket. A paktum célja az irányítás javítása, az innováció fellendítése és egy fenntartható kék gazdaság előmozdítása. A közelmúltban lefolytatott nyilvános konzultáció, valamint a civil társadalom észrevételei azt mutatják, hogy egyre nagyobb támogatás övezi a merész, inkluzív intézkedéseket.
Javier Garat Pérez, a vélemény előadója szerint „az európai part menti közösségek számos, egymással összefüggő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívással néznek szembe. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése érdekében elő kell mozdítanunk, hogy létrejöjjön egy fenntartható és versenyképes kék gazdaság (beleértve a halászatot és az akvakultúrát), biztosítanunk kell, hogy az óceánok egészségesek, ellenállóak és termelékenyek maradjanak, és ki kell dolgoznunk egy átfogó menetrendet a tengerekkel kapcsolatos ismeretekhez, kutatáshoz, innovációhoz és beruházásokhoz.”
Az EGSZB szorgalmazza, hogy egyszerűsítsék az uniós ügynökségek irányítását, javítsák a tengeri tervezést és a Horizont Európához hasonló programokon keresztül hajtsanak végre több beruházást a kutatás terén. Kéri továbbá, hogy dolgozzanak ki egy „kék” élelmezési cselekvési tervet, illetve fenntartható hajógyártást szorgalmaz és igazságos átmenetet sürget a tengerészeti dolgozók számára. Nagyon fontos a part menti örökség és a fiatalok szerepvállalásának támogatása is.
A paktum sikeréhez erős politikai akaratra, finanszírozásra és elszámoltathatóságra van szükség. Jó úton haladva Európa globális vezető szerepet tölthet be az óceánok fenntarthatósága terén, ami nemcsak ökológiai ellenálló képességet szavatol, hanem gazdasági lehetőségeket is nyújt. (ks)
„Hazudni csak akkor lehet, ha valaki azt gondolja, ismeri az igazságot. A hadováláshoz erre nincs szükség.” Harry G. Frankfurt filozófus az On Bullshit [A hadoválásról] című műve különösen aktuálisnak tűnik az után, hogy tegnap Washingtonban bejelejtették a „felszabadulás napját”
„Hazudni csak akkor lehet, ha valaki azt gondolja, ismeri az igazságot. A hadováláshoz erre nincs szükség.” Harry G. Frankfurt filozófus az On Bullshit [A hadoválásról] című műve különösen aktuálisnak tűnik az után, hogy tegnap Washingtonban bejelejtették a „felszabadulás napját”
Egy új, nonszenszre alapozott kereskedelmi háború küszöbén mit várhatnak az emberek? Magasabb inflációt, piaci bizonytalanságot és az európai iparágakra mért csapást. Az, hogy ez legalább az amerikai munkavállalók számára előnyös lesz-e, még a jövő kérdése.
A vámok nem az egyetlen problémát jelentik. Az EU-nak meg kell védenie a hazai munkavállalókat és munkahelyeket, enyhítve a kezdeti hatásokat, melyek nemcsak a vámokból, hanem az önkényességük által okozott bizonytalanságból is erednek. Ez azt jelenti, hogy Európában újra fel kell pörgetni a belső keresletet, és biztosítani kell a vagyon hatékony újraelosztását és felhasználását.
Szintén fontos a kulcsfontosságú iparágak és ágazatok védelme és az azokba való beruházás, az energiaforrások diverzifikálása, a megélhetési válság kezelése, valamint az EU megreformálása, hogy hatékonyabban tudjon döntéseket hozni. Csak erős és reziliens társadalmakban akadályozható meg, hogy Európa-szerte újabb Trumpok üssék fel a fejüket. A szociális partnereknek pedig kulcsszerepe van az ilyen társadalmakban. A Musk–Trump duó egyik esküdt ellenségét a szakszervezetek jelentik – nem hiába.
Május 10-én szeretettel várjuk az európai szervezett civil társadalom szívébe és otthonába, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épületébe (1040 Brüsszel, rue Belliard 99).
Május 10-én szeretettel várjuk az európai szervezett civil társadalom szívébe és otthonába, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épületébe (1040 Brüsszel, rue Belliard 99).
Az idei Európa-nap rendkívül különleges, ugyanis az európai egység és együttműködés történelmi alapját jelentő Schuman-nyilatkozat 75. évfordulóját ünnepeljük. Erre a nevezetes alkalomra az EGSZB megnyitja kapuit, és egész nap interaktív, informatív és szórakoztató tevékenységekkel, valamint egy felfedező látogatással várja a látogatókat. A politika iránt érdeklődőktől a kíváncsi fiatalokig mindenki számára tartogat majd valamit.
Gyűjtse össze a pecséteket az EGSZB felfedezőútján:
Szórakoztató feladatokat teljesíthet a tematikus standok mindegyikén.
A teljesítők az erre szolgáló útlevelükbe pecséteket kapnak.
Ha megtelt az útlevél, azt különleges ajándékra cserélheti be.
Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy találkozzon és beszélgessen Oliver Röpke EGSZB-elnökkel egy külön ennek szentelt standnál! Az elnök szívesen fogadja a látogatókat, válaszol a kérdésekre, és megosztja elképzeléseit az európai civil társadalomról – egyedülálló lehetőség nyílik tehát arra, hogy az érdeklődők közvetlen kapcsolatba kerüljenek az EGSZB vezetőségével.
További szórakozási lehetőségek:
portrérajzoló karikaturista,
játékokkal teli gyermeksarok,
menő fényképautomata;
meglepetésekkel teli Szerencsekerék,
valamint valós idejű szavazásszimuláció, amelynek révén belebújhat egy EGSZB-tag bőrébe!
Ráadásul azt is megtudhatja, hogyan segítik szekcióink és csoportjaink az uniós szakpolitikák és értékek alakítását.
Ünnepeljük együtt az Európát egyesítő eszméket! Hozhatja barátait, családját, vagy jöhet egyedül – de NE HAGYJA KI ezt a napot!
Több, mint egy látogatás – érkezzen kíváncsian, távozzon lelkesülten!
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.
A jelentés, amely most első alkalommal az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjával közösen szervezett brüsszeli rendezvényen került bemutatásra, azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyeket le kell győznünk, ha erős és reziliens szociális védelmi rendszerekről akarunk gondoskodni. Ez különösen fontos a jelenlegi helyzetben, mivel az EU jóléti államai egyre nagyobb pénzügyi megszorításokkal küzdenek, amelyeket a nemzeti kiadások korlátai, valamint a növekvő védelmi és biztonsági kiadások okoznak.
A 19 nemzeti EAPN-tagszervezet megállapításaira épülő jelentésből kiderül, hogy az átfogó és hatékony szociális védelem rendszerszintű megközelítéséhez integrált, hosszú távú stratégiákba ágyazott szakpolitikákra van szükség, amelyek összehangolják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat. Ezeknek a szakpolitikáknak megbízható bizonyítékokon, adatokon és a szegénységben élők érdemi részvételén kell alapulniuk.
Az EAPN nemzeti hálózatai aggodalmukat fejezték ki a szociális kiadások csökkentése miatt. Emellett az olyan mutatók, mint például a szociális ellátások igénybe nem vételének magas szintje, továbbra is kérdéseket vetnek fel azoknak a szakpolitikáknak a hatékonyságával kapcsolatban, amelyek képtelenek elérni a szociális ellátásokra szorulókat és jogosultakat.
A jelentés szerint a digitalizáció, a háború, a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás jellemezte, gyorsan változó világra adott válasz nem volt megfelelő, ami rávilágít arra, hogy vissza kell állítani a szociális politikák rendszerszintű megközelítését.
Juliana Wahlgren, az EAPN igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgős kérdésről van szó: „Az EU-nak meg kell védenie a jóléti államot, és prioritásként kell kezelnie a szociális kiadásokat. E célból a szegénységfigyelő jelentés ajánlásokat fogalmaz meg többek között a minimumjövedelemre, a lakhatási válságra és az energetikai átállásra vonatkozóan. A hatékonyság és a megfelelőség alapvető fontosságú. Az Európai Bizottság jövőre elindítja a szegénység elleni uniós stratégiát, de ez csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok valóban rendszerszintű megközelítést alkalmaznak a szociális védelem terén. Mivel az EU lakosságának több mint 20%-át fenyegeti a szegénység, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is szétaprózott szakpolitikákat alkalmazzunk – a szociális védelemnek erősnek, összehangoltnak és hatékonynak kell lennie.”
Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke így nyilatkozott: „A szegénység felszámolása valamennyi tagállam részéről haladéktalan fellépést igényel. Az EU-ban a szegénység jórészt nemzedékről nemzedékre száll, és különösen kemény, ha a gyermekek és az idősek életéről van szó. Az oktatás, a lakhatás és a drága energia területén olyan különleges intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a rendszer gyenge pontjait célozzák. Különben az EU mint politikai entitás nehezen tudja megőrizni polgárai bizalmát.”
Krzysztof Balon, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának alelnöke és a 2024–2029-es Európai Bizottság számára készített politikai iránymutatásban beharangozott, legelső szegénység elleni uniós stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója így fogalmazott: „A szegénység elleni hatékony uniós stratégiának a szegénységgel küzdő emberek tapasztalataira kell épülnie, és foglalkoznia kell szükségleteikkel. Támogatnia kell a civil társadalmi szervezeteket is, és be kell vonnia őket a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló megfelelő projektek és intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.”
Az EGSZB-véleményt az EGSZB július 16–17-i plenáris ülésszakán terjesztik elő.
A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen
Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.
A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen
Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.
Március valóban intenzív és inspiráló hónap volt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál. Megtartottuk „Your Europe, Your Say” című éves ifjúsági rendezvényünket, melynek során Európa jövőjének adjuk át a szót: a fiataloknak – sokuk még csak középiskolás –, akik az egész kontinensről, többek között az Egyesült Királyságból és az uniós tagjelölt országokból érkeztek.
Megrendeztük a második Civil Társadalmi Hetünket is, amelyen szerte Európából több mint 800 civil társadalmi képviselő vett részt, hogy élénk megbeszéléseket folytassanak, megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a demokratikus részvétel megerősítésére. Az idei rendezvény címe „A kohézió és a részvétel megerősítése a polarizált társadalmakban” volt.
A mai viharos időkben nincs hiány sürgető problémákból. Miért kell tehát a polarizációra összpontosítani?
A polarizáció – az ellentétes nézetek kiéleződése – a demokratikus párbeszéd szokásos része lehet, amely gyakran valamely ideológiában gyökerezik. Valójában az élénk vita és a sokszínű, egymással esetleg ütköző vélemények kifejezése létfontosságú minden olyan nyitott és plurális társadalom számára, mint a miénk. Amint azt az EGSZB gyakran hangsúlyozza, a nyílt és korlátoktól mentes vita „a részvételen alapuló társadalom alapja, amely nélkül nincs megfelelően működő demokrácia”.
Az a fajta polarizáció azonban, amelyet manapság tapasztalhatunk, különbözik ettől. A negatív polarizáció és populizmus térnyerésének vagyunk tanúi, amely elutasítja a párbeszédet, rombolja a bizalmat és aláássa a demokratikus értékeket. A politikában és a közéletben egyre szűkül a kompromisszumok lehetősége. Amikor a polarizáció ellenségessé válik – amikor gyűlöletet táplál vagy sérelmeket kelt –, tönkreteszi a társadalmi kohéziót, táplálja a megosztottságot, és a legrosszabb esetekben erőszakhoz is vezet.
Azzal, hogy rendezvényünket a polarizációnak szenteltük, arra akartunk rámutatni, hogy aggasztó mértékben növekednek toxikus vonásai, amelyek lassan beszivárognak az európai társadalmak összes pórusába.
Ezt az aggasztó tendenciát számos fenyegetés súlyosbítja: a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás, a dezinformáció terjedése, valamint a közösségi média manipulálása az ellentétes hangok elhallgattatása és a szélsőséges nézetek előmozdítása érdekében. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a média szabadságára – monopolizáció, kormányzati beavatkozás vagy újságírók elleni támadások révén –, most, amikor a szabad és pluralista média fontosabb, mint valaha.
Az EGSZB-nél mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy Európa-szerte egyre gyakoribbak a gyűlöleten alapuló bűncselekmények, többek között a vallás, a biológiai és a társadalmi nem ellen irányuló bűncselekmények. A gyűlölet aláássa a demokráciát, gyengíti intézményeinket, és bizalmatlanságot eredményez a polgárok körében.
Pontosan itt játszik alapvető szerepet a civil társadalom. A civil társadalmi szervezetek kellő lendülettel és bátorsággal rendelkeznek a demokratikus terek megvédése, az alapvető jogok védelme és közösségeink szerkezetének megerősítése terén. Ez magában foglalja a negatív polarizáció toxikus hatásai elleni fellépést is.
Mi a Civil Társadalmi Hét révén támogattuk ezeket az erőfeszítéseket. A rendezvény teret biztosított az érdemi párbeszédnek, az új ötleteknek és az együttműködésen alapuló problémamegoldásnak, amelynek célja a részvétel és a társadalmi kohézió előmozdítása. A kapcsolattartó csoportban különböző témákkal foglalkozó panelbeszélgetésekre került sor, és egy napot az európai polgári kezdeményezésnek szenteltünk, amely a közvetlen demokrácia legfontosabb uniós eszköze.
A hét részeként az EGSZB kiosztotta a 15. civil társadalmi díját is három kiemelkedő kezdeményezésnek, melyek az Európa-szerte tapasztalható polarizáció ellen küzdenek. A 15 tagállamból beérkezett több mint 50 pályázat közül kiválasztott projektek megmutatják a kihívás nagyságrendjét, valamint a civil társadalmi szereplők e kihívással való szembenézés iránti mély elkötelezettségét is.
Remélem, hogy az idei Civil Társadalmi Hét és díjazottjaink megújult optimizmust eredményeznek, és hitet abban, hogy a civil társadalom szerepet játszhat az európai demokratikus értékek védelmében és előmozdításában.
És miközben még mindig márciusi rendezvényeink ötleteit, javaslatait és tanulságait gondoljuk át, úgy döntöttünk, hogy április számunkban átadjuk a szót a Civil Társadalmi Hét és a „Your Europe, Your Say” néhány résztvevőjének. Örömteli olvasást kívánok!
Az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen Ukrajnát Tatjana Povaljaeva és diákjai képviselték. A harkivi középiskolai tanár utoljára 2022 februárjában állt az osztálya előtt, azóta online tanít. Elmondja, milyen nehézségekkel küzd egy oktató az orosz határtól mindössze 40 km-re fekvő városban, amely a háború kezdete óta könyörtelen támadásoknak van kitéve.
Az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen Ukrajnát Tatjana Povaljaeva és diákjai képviselték. A harkivi középiskolai tanár utoljára 2022 februárjában állt az osztálya előtt, azóta online tanít. Elmondja, milyen nehézségekkel küzd egy oktató az orosz határtól mindössze 40 km-re fekvő városban, amely a háború kezdete óta könyörtelen támadásoknak van kitéve.
Nevelőként, tanárként hogyan befolyásolta a háború az Ön tanítási lehetőségeit és általában az ukrán oktatási rendszert?
Harkivban mára szinte minden iskola átállt az online oktatásra, mivel nincs elegendő menedékhely ahhoz, hogy a tantermi órák során garantálni tudjuk diákjaink biztonságát. Már három éve így tanítunk, én utoljára 2022. február 23-án láttam a gyerekeket az osztályban. Sok diák el is hagyta az országot. Nem volt más választásuk. Most különböző európai országokban élnek, és tanárként ez mélyen elszomorít. Hiányoznak a tanítványaim, és tudom, hogy sok mindennek meg kell küzdeniük. Van, hogy európai és ukrán iskolában is tanulniuk kell. Ez óriási terhet jelent számukra. Eközben azok, akik Ukrajnában maradtak, állandó veszélyben élnek. Senki sem érdemel ilyen sorsot.
Még soha nem kellett háború idején tanítanunk és támogatnunk a diákokat. Az egyik legnagyobb kihívás számomra a tehetetlenség érzése, hogy vannak gyerekek, akiknek nem tudok segíteni. A tudásom és a tapasztalatom nem mindig elegendő a stressz és annak hatásai által okozott egészségi problémáik kezeléséhez. Egyes diákoknál komoly személyiségváltozást tapasztaltam poszttraumás stressz zavar miatt. Ilyen esetekben nagyobb szükség lenne orvosi segítségre, mint egy tanáréra. Szörnyű érzés, amikor az ember rájön, hogy nem tudja őket megvédeni az ilyen viszontagságoktól. Ennek ellenére továbbra is szoros kapcsolatban állunk a tanítványainkkal, készen arra, hogy segítséget és támogatást nyújtsunk nekik, és gondoskodjunk róluk.
Ráadásul mindehhez nekem magamnak is ellenállóképesnek kell maradnom, hogy biztos erőforrást jelentsek a diákjaim számára, nemcsak az adott tantárgyból, hanem az élet más területein is. Ez sem könnyű! Egy erős, reziliens tanár jobb támasza lehet a diákoknak, de ott a kérdés: hogyan maradjunk erősek? A háborús körülmények között élő és dolgozó tanároknak ugyanolyan támogatásra van szükségük, mint bárki másnak, mivel mi támogatjuk a jövőnket jelentő gyermekeket. Minél derűlátóbb egy tanár, annál több támogatást és gondoskodást kapnak a diákok.
Ön szerint miért fontos arra ösztönözni diákjait, hogy érdeklődjenek a politika vagy a polgári szerepvállalás iránt, vagy hogy részt vegyenek az ehhez hasonló nemzetközi rendezvényeken?
A tanárok egyik alapvető feladata, hogy tanítványaikat aktív szerepvállalásra ösztönözzék. Talán még fontosabb, hogy a politikai életben való részvételre buzdítsuk őket, mivel a politika jelentős hatással van az emberek életére. Kiváló lehetőséget kínál arra, hogy ötleteket és megoldásokat találjunk a ma előttünk álló számos problémára.
A Your Europe, Your Say!-hez hasonló nemzetközi rendezvényeken való részvétel révén a diákok társakra és támogatókra lelhetnek, megoszthatják ötleteiket, közösen kereshetik a legjobb megoldásokat, és értékes tapasztalatcserét folytathatnak. Nyilvánvaló, hogy a kortársaikkal való találkozásoknak köszönhetően a diákok elgondolkodhatnak arról, hogy mennyire progresszívek, milyen terveik, céljaik és kilátásaik vannak, és milyen téren kellene még fejlődniük.
Ukrajnai tanárként van-e valami üzenete más tanárok vagy iskolák számára?
Csak három dolgot szeretnék megosztani kollégáimmal és diákjaikkal. Először is, ha valóban tudni akarják, mi az a háború, kérdezzék azokat, akik benne élnek.
Másodszor, ismerjék fel, milyen fontos az egység ahhoz, hogy segítséget tudjanak nyújtani másoknak, és készen álljanak a katasztrofális események megelőzésére. És értsék meg, mennyire fontos, hogy egy olyan erős közösséghez tartozzanak, amely közös erkölcsi értékekkel, érdekekkel és jövőbeli kilátásokkal rendelkezik.
A harmadik, és talán a legéletigenlőbb dolog az, hogy életben vagyunk. Éljük az életünket, küzdünk és eredményeket érünk el. Törekszünk a fejlődésre, reméljük, hogy a dolgok majd jobbra fordulnak, és igyekszünk bizonyítani, hogy még a legnehezebb időkben is van remény és élni akarás. Nagyra becsüljük azokat, akik életüket áldozzák független jövőnkért, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsük őket. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít.
Az ukrán iskolások számos belföldi és nemzetközi rendezvényen, versenyen és a diákolimpián is részt vesznek, ahol komoly eredményeket érnek el és világszerte elismerést vívnak ki. Mindeközben megtanulunk fizikailag, intellektuálisan és érzelmileg is túlélni a legnehezebb életkörülmények között, melyek most Európa közepén meghatározzák élettapasztalatainkat.
Tatjana Povaljaeva csaknem 26 éve tanít angolt a harkivi 99-es számú gimnáziumban. Kísérő tanárként vett részt az idei „Your Europe, Your Say!” (YEYS) rendezvényen.
Az egységes piac működési zavarai közvetlen hatással vannak a megélhetési költségekre, és az EGSZB sajnálattal látja, hogy a helyzet egyre súlyosbodik. A megélhetési költségek minden eddiginél fontosabbak polgártársaink, különösen a fiatalok számára. Ez a probléma a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 94,6 millió európai polgárt érinti a leginkább.
Az egységes piac működési zavarai közvetlen hatással vannak a megélhetési költségekre, és az EGSZB sajnálattal látja, hogy a helyzet egyre súlyosbodik. A megélhetési költségek minden eddiginél fontosabbak polgártársaink, különösen a fiatalok számára. Ez a probléma a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 94,6 millió európai polgárt érinti a leginkább.
Az IMF becslései szerint az EU-n belüli nem vámjellegű akadályok az áruk esetében mintegy 44%-os vámmal egyenértékűek, ami háromszor annyi, mint az amerikai államok közötti akadályok, hogy egy mostanában szokványos összehasonlítást alkalmazzunk. A szolgáltatások piacán ez az arány 110%!
Élelmiszer, lakhatás, energia, egészségügy, oktatás: számos terület érintett, és léteznek európai kezdeményezések. Mindnyájunk erőfeszítésére szükség van: a tagállamokéra, a magánszektorbeli gazdasági szereplőkére és a Szerződések őreként az Európai Bizottságéra is. A jelentésünkben megfogalmazott legfontosabb ajánlások közül az alábbiakban hármat fogok megemlíteni.
Először is sürgősen foglalkoznunk kell a területi ellátási korlátokkal és a magánszereplők általi nemzeti szegmentációval, amelyek korlátozzák a versenyt, és magasabb árakat eredményeznek a fogyasztók számára. Tizennégy milliárd dollár: ennyi többletköltség hárul a fogyasztókra minden évben a Közös Kutatóközpont 2020-as tanulmánya szerint. Az inflációt figyelembe véve nem meglepő, hogy fő céljuk most az egységes piac javítása. Az Európai Bizottság elsősorban az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoporton keresztül dolgozik ezen. Bár a probléma összetett, már terjesztettek elő javaslatokat. Mérjük fel hatásukat, és érjünk el gyors előrelépést a kérdésben.
Javasoljuk továbbá az uniós jogot sértő nemzeti szabályok elleni eljárások felgyorsítását. Meg kell vizsgálnunk az uniós szabályok egyértelmű megsértése elleni ideiglenes intézkedések lehetőségét. Nem engedhetjük meg, hogy akadályok képződjenek. Egyes tagállamok protekcionizmusa közvetlen következményekkel jár. Mit gondoljunk például arról, hogy bizonyos gyógyszerek lejárhatnak, mielőtt azokat oda irányítanák át, ahol szükség van rájuk?
Végezetül kötelességünk kiegyensúlyozott megközelítést kialakítani a fenntarthatóságra, a jóllétre és a munkavállalók védelmére vonatkozó magas szintű normák gyengítésének megelőzése, a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése és a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése között a tisztességes és versenyképes egységes piac előmozdítása érdekében.
Az egységes piac széttöredezettsége közvetlenül befolyásolja a megélhetési költségeket az EU-ban, és sok európait a szegénység szélére sodor. Megkérdeztük Emilie Prouzetet-t, az e témáról szóló vélemény előadóját, hogy az EGSZB mit javasol e kérdés kezelését, valamint egy tisztességes és versenyképes egységes piac létrehozását illetően.
Az egységes piac széttöredezettsége közvetlenül befolyásolja a megélhetési költségeket az EU-ban, és sok európait a szegénység szélére sodor. Megkérdeztük Emilie Prouzetet-t, az e témáról szóló vélemény előadóját, hogy az EGSZB mit javasol e kérdés kezelését, valamint egy tisztességes és versenyképes egységes piac létrehozását illetően.
A június 3. és 5. között megrendezésre kerülő Zöld Hét reflektorfénybe helyezi a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaságot
A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (ECESP), amely az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, büszke arra, hogy társszervezője lehet a 2025. évi Zöld Hétnek, amely a versenyképes EU-t szolgáló körforgásos megoldásokra fókuszál. Az idei konferencia azzal foglalkozik majd, hogy a körforgásos gazdaság miként tudja fokozni a fenntartható versenyképességet, csökkenteni a hulladék mennyiségét és ösztönözni az innovációt. Június 3-án és 4-én magas szintű viták keretében megvizsgáljuk a körforgás szakpolitikai szempontjait, majd június 5-én az érdekelt felekkel mélyreható megbeszéléseket folytatunk arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a körforgás az erőforrás-hatékony és versenyképes Európa számára.
A rendezvény arra is jó alkalom lesz, hogy ismertessük az EGSZB székházában április 10-én, az érdekelt felekkel folytatott párbeszédről készült jelentést. A konferencia felvezető rendezvénye lehetőséget adott az érdekelt feleknek arra, hogy élénk viták keretében áttekintsék a tisztaipar-megállapodást, a bioökönómiai stratégiát és a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabályt.
Itt regisztrálhat a Zöld Héten tartandó konferenciára. (ac)
