Az élelmezés fenntarthatósága
Az élelmiszer életünk központi eleme, és az európai kultúra szerves részét képezi. Az, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk, azt miként állítjuk elő és mennyit pazarolunk el belőle, kiemelkedő hatással van az emberi egészségre, a természeti erőforrásokra és a társadalom egészére.
- Az emberek – és főként a gyermekek – egyre nagyobb mértékben szenvednek a túlsúlytól és elhízástól, amit az egészségtelen étrend okoz.
- A mezőgazdasági termelők és munkások nem kapnak tisztességes árat termékeikért.
- Az élelmiszerláncban az élelmiszer egyharmada veszteséggé vagy hulladékká válik.
- Mindennek árát a környezet fizeti meg: az élelmiszer-termelés és -fogyasztás drámai hatással van többek között az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a levegő- és vízszennyezésre és a talajromlásra.
A Covid19-válság ráébresztette a világot arra, hogy változásokra van szükség. Egyértelművé tette, hogy az élelmiszer eljutása „a termelőtől a fogyasztóig” nem magától értetődő, és azt is megmutatta, hogy a teljes élelmiszerrendszert meghatározza a szereplők és a tevékenységek összefonódása. Minden eddiginél nagyobb szükség van méltányos, erőforrás-hatékony, inkluzív és fenntartható ellátási láncokra a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazat egészében ahhoz, hogy a polgárok, a mezőgazdasági termelők, a munkavállalók és a vállalkozások egyenlő mértékben részesüljenek az előnyökből.
Az EGSZB évek óta úttörő szerepet játszik egy fenntartható és átfogó élelmezéspolitika szorgalmazásában. Egy ilyen integrált és rendszerszintű megközelítés elengedhetetlen ahhoz, hogy kezeljük az élelmiszerrendszereket érintő sokféle, egymással összefonódó kihívásokat, hogy megvalósítsuk a gazdasági, környezeti és társadalmi-kulturális fenntarthatóságot, garantáljuk az egyes szakpolitikai területek (például a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a gazdaság és a technológia) közötti integrációt és koherenciát, valamint előmozdítsuk az egyes kormányzati szintek közötti együttműködést.
Pages
The SUD can play a central role in the European Green Deal framework, being crucial to the Commission's Farm-to-Fork strategy for shifting to a fair, healthy and environmentally friendly food system, and complementary to both the EU Biodiversity Strategy for 2030 and the Zero Pollution Strategy.
The own-initiative opinion aims to analyse the link between current food systems and diet-related diseases; identify policies, tools and instruments that are needed to foster healthier diets both on the supply and demand side.
The Commission is proposing a targeted revision of the General Food Law Regulation coupled with the revision of eight pieces of sectoral legislation, to bring them in line with the general rules and strengthen transparency in the area of GMOs, feed additives, smoke flavourings, food contact materials, food additives, food enzymes and flavourings, plant protection products and novel foods.
The Commission's initiative follows one of the recommendations of the Agricultural Markets Task Force that the EU should legislate in the areas of UTPs for agricultural products, and responds to some of the conclusions of the 2016 EESC opinion on "A fairer food supply chain".
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - The Future of Food and Farming
The own-initiative opinion, prepared by the EESC Permanent Study Group on Sustainable Food Systems, will aim to identify existing challenges, policy inconsistencies and obstacles to a more coherent food policy approach at EU level; to provide examples of ongoing transitions to more sustainable food policies at local/regional/national level; to highlight the role of civil society in building partnerships among stakeholders across the food supply chain; and to define how a comprehensive food policy for the EU should look, including an indicative roadmap.