AKCS és Afrika

This page is also available in

Az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam (az AKCS-országok, melyek nemrég felvették az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) nevet) közötti kapcsolatokat az első Loméi Egyezménytől (1975) a Cotonoui Megállapodásig (2000–2021) az EU–AKCS partnerségek határozták meg. 

Ebben az időszakban az EGSZB az AKCS-országok civil társadalmával együtt küzdött a nem állami szereplők fejlesztési folyamatban játszott nélkülözhetetlen szerepének elismeréséért egészen addig, amíg ez a Cotonoui Megállapodás révén meg nem valósult. Ez a megállapodás megbízta az EGSZB-t, hogy szervezzen tevékenységeket és konzultációkat az „AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportokkal” annak érdekében, hogy összegyűjtse a szervezett civil társadalom nézeteit, és hangot adjon véleményének. A cél a cserekapcsolatok ösztönzése és ajánlások megfogalmazása volt az AKCS–EU kapcsolatok szempontjából fontos kérdések és szakpolitikák terén. Ezeket az ajánlásokat később hivatalosan az EU és az AKCS-országok vezetőinek címezték.

A gyakorlatban az EGSZB-nek az EU–AKCSÁSZ kapcsolatokkal összefüggő tevékenységei elsősorban egy EGSZB-tagokból és az AKCS gazdasági és társadalmi érdekcsoportjainak képviselőiből álló, inkluzív EU–AKCS nyomonkövetési bizottság irányítása alatt folynak. 

Az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság az AKCS-országok civil társadalmi képviselőivel a következőkön keresztül tart fenn különböző szintű rendszeres kapcsolatokat:

  • az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság rendszeres ülései,
  • az AKCS-országokban, felváltva mindig más régióban tartott regionális szemináriumok, amelyek fórumot biztosítanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések civil társadalmi képviselőkkel történő megvitatására,
  • az AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportok háromévente megrendezett brüsszeli közgyűlése.

Az EGSZB továbbá rendszeres kapcsolatot tart fenn az Afrikai Unió reprezentatív gazdasági és társadalmi érdekcsoportjaival az Afrika–EU közös stratégia keretében, éves találkozókat tartva például az uniós és afrikai gazdasági és társadalmi szereplők hálózatával. 

Az EGSZB több éve rendszeres kapcsolatot tart fenn az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel, plenáris ülésein ismertetve a tevékenységéről készült jelentést.

Az EGSZB hasonlóan szoros kapcsolatokat ápol a nemzetközi munkáltatói, munkavállalói, gazdálkodói, szövetkezeti és fogyasztói szervezetekkel. Ezek a szervezetek jelölik az EGSZB által tartott ülésekre, köztük az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság üléseire meghívott AKCS-képviselőket.

Displaying 11 - 12 of 12

Pages

Pages