Given the EESC specific expertise, the EESC's opinion is particularly sought on the role of the private sector –taking into account its diversity from SMEs to multinational companies- in fostering smart and sustainable economic growth and creating jobs, as well as investing in training, education, research and innovation, key enabling technologies such as information and communication technologies (ICT). Corporate Social Responsibility initiatives, Public-Private Partnerships, joint innovation and inclusive business models could also be issues to be investigated. Possible mechanisms, processes allowing the involvement of the "private sector" in a global partnership for development in a post 2015 framework would also be of interest.
AKCS és Afrika
Az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam (az AKCS-országok, melyek nemrég felvették az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) nevet) közötti kapcsolatokat az első Loméi Egyezménytől (1975) a Cotonoui Megállapodásig (2000–2021) az EU–AKCS partnerségek határozták meg.
Ebben az időszakban az EGSZB az AKCS-országok civil társadalmával együtt küzdött a nem állami szereplők fejlesztési folyamatban játszott nélkülözhetetlen szerepének elismeréséért egészen addig, amíg ez a Cotonoui Megállapodás révén meg nem valósult. Ez a megállapodás megbízta az EGSZB-t, hogy szervezzen tevékenységeket és konzultációkat az „AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportokkal” annak érdekében, hogy összegyűjtse a szervezett civil társadalom nézeteit, és hangot adjon véleményének. A cél a cserekapcsolatok ösztönzése és ajánlások megfogalmazása volt az AKCS–EU kapcsolatok szempontjából fontos kérdések és szakpolitikák terén. Ezeket az ajánlásokat később hivatalosan az EU és az AKCS-országok vezetőinek címezték.
A gyakorlatban az EGSZB-nek az EU–AKCSÁSZ kapcsolatokkal összefüggő tevékenységei elsősorban egy EGSZB-tagokból és az AKCS gazdasági és társadalmi érdekcsoportjainak képviselőiből álló, inkluzív EU–AKCS nyomonkövetési bizottság irányítása alatt folynak.
Az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság az AKCS-országok civil társadalmi képviselőivel a következőkön keresztül tart fenn különböző szintű rendszeres kapcsolatokat:
- az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság rendszeres ülései,
- az AKCS-országokban, felváltva mindig más régióban tartott regionális szemináriumok, amelyek fórumot biztosítanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések civil társadalmi képviselőkkel történő megvitatására,
- az AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportok háromévente megrendezett brüsszeli közgyűlése.
Az EGSZB továbbá rendszeres kapcsolatot tart fenn az Afrikai Unió reprezentatív gazdasági és társadalmi érdekcsoportjaival az Afrika–EU közös stratégia keretében, éves találkozókat tartva például az uniós és afrikai gazdasági és társadalmi szereplők hálózatával.
Az EGSZB több éve rendszeres kapcsolatot tart fenn az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel, plenáris ülésein ismertetve a tevékenységéről készült jelentést.
Az EGSZB hasonlóan szoros kapcsolatokat ápol a nemzetközi munkáltatói, munkavállalói, gazdálkodói, szövetkezeti és fogyasztói szervezetekkel. Ezek a szervezetek jelölik az EGSZB által tartott ülésekre, köztük az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság üléseire meghívott AKCS-képviselőket.
Pages
The opinion of the EESC should consider different options and scenarios for post-2015 and develop proposals on how to involve civil society more extensively in the process.
In this opinion, the EESC will aim to adopt a stance on the role of social protection in development policy. This is likely to be one of the main topics in the debate about the new goals of development policy which are to replace the Millennium Development Goals after 2015.
The EESC considers that the EU's underlying objectives for the renewed EU-Pacific development Partnership are ambitious, but believes that the implementing arrangements, which mainly concern environmental protection and biodiversity conservation in the region, are not clear. Synergies are needed with other organisations to address the impact of climate change, which has a cross-cutting impact on national and multilateral policies as well as social and economic repercussions. Issues associated with the impact of climate change should be incorporated in the area's comprehensive environmental policies and ensure coherent behaviour and actions. To this end, the active involvement of all local stakeholders is necessary.
EU support for good governance and human rights (pillar of the agenda for change) should be aimed at promoting a human rights-based approach to development whose features are: participation in political processes, democratic ownership and empowerment of rights holders; human rights compliance systems on internationally agreed commitments; policy coherence between human rights, aid, and economic policies.