A demokrácia világszerte hanyatlik, a növekvő infláció és a háború fenyegető veszélye közepette a dezinformáció térnyerése és egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható. Nagy tehát a tétje az új Európai Parlament összetételét meghatározó választásoknak.
A civil társadalom arra törekszik, hogy megfékezze a mentális egészségügyi zavarok csendes járványát az EU-ban. Annak érdekében, hogy rávilágítson ezekre az erőfeszítésekre, az EGSZB közzétett egy brosúrát, amely számos, a mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjra benyújtott pályázatot mutat be. A kiadvány itt olvasható.
A civil társadalom arra törekszik, hogy megfékezze a mentális egészségügyi zavarok csendes járványát az EU-ban. Annak érdekében, hogy rávilágítson ezekre az erőfeszítésekre, az EGSZB közzétett egy brosúrát, amely számos, a mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjra benyújtott p&a...Bővebben
A civil társadalom arra törekszik, hogy megfékezze a mentális egészségügyi zavarok csendes járványát az EU-ban. Annak érdekében, hogy rávilágítson ezekre az erőfeszítésekre, az EGSZB közzétett egy brosúrát, amely számos, a mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjra benyújtott pályázatot mutat be. A kiadvány itt olvasható.
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választ&aacut...Bővebben
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
segítse a polgárok szerepvállalását az EU-ban, csakúgy mint demokratikus jogaik gyakorlását,
feltárja a demokratikus értékekre leselkedő veszélyeket, amilyen például a dezinformáció és a szavazói fásultság, és foglalkozzon ezekkel a jelenségekkel,
összegyűjtse a civil társadalom ajánlásait, hogy azok beépülhessenek a jövőbeli uniós tervekbe.
A civil társadalmi szervezetek által az új uniós vezetőknek megfogalmazott üzenetek első áttekintésre főként a reagálóképes kormányzásra, az inkluzív politikákra és a minden európait megillető fenntartható jövőre összpontosítanak.
A félretájékoztatás elleni küzdelem
Az európai választásokra való tekintettel a fiatalok képviselői és az újságírók aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás elburjánzása és az online polarizáció elmélyülése miatt, hangsúlyozva, hogy szilárd jogi keretekre van szükség. A civil társadalom együttműködésre szólított fel a kormányok, az iskolák és a technológiai cégek között a digitális jártasság ösztönzése, valamint a tudásgazdag és befogadó online környezet előmozdítása érdekében.
Emberközpontú és bolygóbarát gazdaság
A civil társadalom áttérést sürgetett a növekedésközpontú modellekről olyan holisztikus megközelítésekre, amelyek a jóllétet, a jólétet és a környezeti korlátokat helyezik előtérbe. Ezzel összhangban az ifjúsági szervezetek egy, a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv mellett érveltek, és különadókat javasoltak a környezeti szempontból káros termékekre.
A résztvevők hangsúlyozták továbbá az EU digitális átalakulásban betöltött szerepét, és szorgalmazták a mesterséges intelligencia etikus irányítását, valamint a polgárok oktatását. Az ilyen intézkedések célja a felelős gazdasági növekedés biztosítása, valamint az, hogy a polgárok megtanuljanak tájékozódni a változó technológiai környezetben.
A fiatalok felvértezése
A civil társadalom rendkívül fontosnak tartja, hogy a fiatalokat felvértezzék az Európa jövőjének alakításához szükséges tudással. Szorgalmazták, hogy valamennyi uniós szakpolitikát vessék alá „ifjúsági tesztnek”, amivel felmérik a fiatalabb generációkra gyakorolt hatásokat. Az ifjúsági csoportok különösen azt javasolták, hogy az európai parlamenti választásokon alkalmazzanak ifjúsági kvótákat a képviselet erősítésére.
A demokrácia megerősítése
A résztvevők reziliensebb és inkluzívabb demokráciát szorgalmaztak, hangsúlyozva a strukturált civil párbeszédet valamennyi kormányzati szinten. A kapacitásépítéssel együtt a párbeszéd célja, hogy megerősítse a civil társadalmat az uniós tagjelölt országokban, biztonságos és támogató környezetet teremtve a civil társadalom számára Európában.
Több mint ötletbörze
A hét rávilágított az európai polgári kezdeményezés erősségeire és gyengeségeire. Elismerést kaptak a sikerek, de frusztrációk is kifejezésre jutottak az uniós intézmények elégtelen reakciókészsége miatt. Az a kérés fogalmazódott meg, hogy az európai polgári kezdeményezésekre érdemi válaszok érkezzenek, mivel ez megerősítené a partnerségeket és elősegítené a polgárok részvételét a bevált gyakorlatok megosztása révén.
Előretekintés
Ezek az ajánlások beépülnek egy hamarosan kidolgozandó EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja a civil társadalom elvárásait a következő Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal szemben. (gb)
Én szavazok! És Ön? című, 2024 júniusáig megjelenő új rovatunkban meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. E számunkban vendégünk Konstantina Manoli 19 éves görög diák, az idei „Your Europe, Your Say!” című rendezvény egyik résztvevője.
Én szavazok! És Ön? című, 2024 júniusáig megjelenő új rovatunkban meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. E számunkban vendégünk Konstantina Manoli 19 éves görög diák, az idei „Your Europe, Your Say!” című rendezvény egyik résztvevője. ...Bővebben
Én szavazok! És Ön? című, 2024 júniusáig megjelenő új rovatunkban meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. E számunkban vendégünk Konstantina Manoli 19 éves görög diák, az idei „Your Europe, Your Say!” című rendezvény egyik résztvevője.
Az EGSZB kiemelt ifjúsági rendezvényén, amelyre most első alkalommal a Civil Társadalmi Hét keretében került sor, több mint 100 fiatal vett részt a különböző uniós tagállamokból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból, hogy élénk vitákat folytassanak a demokráciáról és Európa jövőjéről.
Konstantina Manoli idegen nyelveket, fordítást és tolmácsolást tanul a görögországi Jón Egyetemen. Elhivatott nyelvész, aki szenvedélyesen érdeklődik a politikai viták és a globális ügyek iránt.
Ebben a számban szeretném felhívni figyelmüket a Civil Társadalmi Hétre, a házigazda EGSZB által március elején szervezett kiemelt rendezvényre.
Tisztelt Olvasóink!
Ebben a számban szeretném felhívni figyelmüket a Civil Társadalmi Hétre, a házigazda EGSZB által március elején szervezett kiemelt rendezvényre.
Az európai választásokig kevesebb mint 100 nappal a Civil Társadalmi Hét egyedülálló lehetőséget kínált az EGSZB számára, hogy helyet adjon az &e...Bővebben
Tisztelt Olvasóink!
Ebben a számban szeretném felhívni figyelmüket a Civil Társadalmi Hétre, a házigazda EGSZB által március elején szervezett kiemelt rendezvényre.
Az európai választásokig kevesebb mint 100 nappal a Civil Társadalmi Hét egyedülálló lehetőséget kínált az EGSZB számára, hogy helyet adjon az élet minden területéről érkező résztvevők találkozójához, hogy megvitassák, mi az, ami fontos számukra és milyen európai jövőt képzelnek el. A hét során civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok több mint 800 képviselője tartott ötletbörzét, hogy megfogalmazzák legfontosabb üzeneteiket és elvárásaikat a következő ciklus uniós vezetői számára. Az üzenet, melyet mindenképp szeretnék széles körben terjeszteni, egyértelmű: az emberek több demokráciát és ifjúsági részvételt, kevesebb álhírt és egy mindenki javát szolgáló gazdaságot szeretnének látni. Európa nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a civil társadalom hangját, amely demokráciáink valódi őre.
A Civil Társadalmi Hét eredményei beépülnek majd az európai választásokról szóló EGSZB-állásfoglalásba, de már most betekinthet azokba az EGSZB honlapján.
A választásokra való felkészülésünk része az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatok megerősítése is. Február 27-én egyetértési megállapodást írtam alá az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával a két intézmény közötti együttműködés elmélyítéséről az európai választások előmozdítása, a részvételi arány növelése – különösen a nem szavazók és az első alkalommal szavazók körében –, valamint az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében. Az EGSZB teljes mértékben mozgósítani fogja az egész EU-ra kiterjedő, a munkáltatókat, a munkavállalókat és a civil társadalmi szervezeteket képviselő széles hálózatát, hogy az teljes mértékben betölthesse szerepét. A megállapodás kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy megteremtsük a 2024-es európai választások előtt szükséges lendületet.
Az EGSZB-ben arra törekszünk, hogy a civil társadalmi szervezeteket ne csak az Európai Unióban, hanem annak határain kívül is megerősítsük. Februárban hivatalosan elindítottuk a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezést, ami fordulópontot jelent az EGSZB történetében. A beiktatáson részt vevő Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök és Edi Rama albán miniszterelnök melegen üdvözölte a tagjelölt országok képviselőinek az EGSZB munkájába való bevonására irányuló kezdeményezést. Összesen 131 bővítési tagjelöltet választottunk ki, hogy csatlakozzon azon civil társadalmi szakértők csoportjához, akik az elkövetkező hónapokban részt vesznek majd az EGSZB munkájában. Közös célunk az, hogy valamennyi tagjelölt ország fokozatosan közelebb kerüljön az EU-hoz, és a tárgyalások előrehaladtával egyre inkább integrálódjon az EU-ba.
Az élénk civil társadalom és az erős szociális párbeszéd elengedhetetlen egy jól működő demokráciához. A tagjelölt országok fogadása pozitív és logikus lépés az európai demokrácia érdekében.
„Megkérdeztük...” rovatunkban ezúttal Florian Marin EGSZB-tagot, az „Uniós erdők – az erdészeti monitoringra és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keret” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, hogy milyen igényeket támaszt az EGSZB a kerettel szemben, hiszen az erdők jelentős szerepet töltenek be az EU éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljainak elérésében.
„Megkérdeztük...” rovatunkban ezúttal Florian Marin EGSZB-tagot, az „Uniós erdők – az erdészeti monitoringra és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keret” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, hogy milyen igényeket támaszt az EGSZB a kerettel szemben, hiszen az erdők jelentős szerepet tölte...Bővebben
„Megkérdeztük...” rovatunkban ezúttal Florian Marin EGSZB-tagot, az „Uniós erdők – az erdészeti monitoringra és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keret” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, hogy milyen igényeket támaszt az EGSZB a kerettel szemben, hiszen az erdők jelentős szerepet töltenek be az EU éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljainak elérésében.
Vendégírónk az EGSZB tagja és a demokráciavédelmi csomagról szóló vélemény előadója, Christian Moos. Felsorolta az okokat, amelyek miatt az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagra vonatkozó javaslatát, amely nagy port kavart, amikor tavaly decemberben végre nyilvánosságra került.
Vendégírónk az EGSZB tagja és a demokráciavédelmi csomagról szóló vélemény előadója, Christian Moos. Felsorolta az okokat, amelyek miatt az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagra vonatkozó javaslatát, amely nagy port kavart, amikor tavaly decemberben végre nyilvánosságra került.
Vendégírónk az EGSZB tagja és a demokráciavédelmi csomagról szóló vélemény előadója, Christian Moos. Felsorolta az okokat, amelyek miatt az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagra vonatkozó javaslatát, amely nagy port kavart, amikor tavaly decemberben végre nyilvánosságra került.
