Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jobban hangolja össze ipari és energiaügyi jogszabályait az éghajlat-politikájával

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) felkéri az Európai Bizottságot, hogy alaposabban vizsgáljon meg olyan szakpolitikai lehetőségeket, amelyek egyszerre segítik az üvegházhatást okozó gázok csökkentését és ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a versenyképesség fenntartását. A cél az EU erőforrás- és energiaigényes iparágainak jobb védelme és támogatása kell hogy legyen, máskülönben fennáll a veszélye, hogy Európában munkahelyek szűnnek meg és helyeződnek át kevésbé tiszta gazdaságokba, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illető uniós célokat sem sikerül teljesíteni.

„A beruházások ösztönzésére irányuló jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) nem tudja elérni a célját, mivel világszintű alkalmazása egyelőre nem reális. Ha csak Európában alkalmazzák, fennáll a kibocsátásáthelyezés és így a beruházásáthelyezés kockázata” – figyelmeztetett Aurel Laurenţiu Plosceanu, „Az éghajlat- és energiapolitikák összehangolása ipari-ágazati szempontból” című, július 17-én elfogadott EGSZB-vélemény előadója. „Az EU-nak és a tagállamoknak jövőbeli beruházásaikat a K+F+I-re, valamint arra kell összpontosítaniuk, hogy alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat vezessenek be mind az erőforrás- és energiaigényes iparágakban, mind pedig a szükséges villamos energia előállításában. Emellett a munkaerő oktatását és képzését is kiemelten kell kezelniük” – tette hozzá Enrico Gibellieri társelőadó.

Mivel például az acél-, alumínium- és üvegiparban az energiaköltségek az összes költség mintegy 25%-át teszik ki, az ÜHG-kibocsátások költsége is magas. A kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazása mellett az európai termékek drágulni fognak, és fennáll a veszélye, hogy a nemzetközi piacon olcsóbb termékek kiszorítják őket. (sma)