Vajon a fogyasztóvédelmi politika beszéli a fiatalok nyelvét? Hogyan támogathatjuk őket abban, hogy fenntartható döntéseket hozzanak? Hogyan ültethetjük át az új trendeket a fogyasztói politikákba? A március 27-én, Brüsszelben megrendezett élénk vita ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Egy diákok, fogyasztói szervezetek, üzleti vállalkozások és az e-szektor képviselői által megtöltött teremben kerestek a résztvevők olyan szerteágazó kérdésekre választ, mint a mobilitás javítása, az élelmiszer-pazarlás elkerülése, a „gyors divat” fenntarthatóvá tétele vagy az IKT szerepének megértése a változások előidézésében.

A rendezvény fő célja azoknak az új kihívásoknak a kezelése volt, amelyek a mai fiatalok életét leginkább befolyásoló két tényezőhöz, a fenntarthatósághoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódnak.

Isabel Caño EGSZB-alelnök nyitotta meg a 21. Fogyasztók Európai Napját, támogatásáról biztosítva a klímaváltozás ellen fellépő ifjúsági tömegmozgalmat, és hangsúlyozva a fogyasztás és a környezet közötti szoros kapcsolatot, valamint annak fontosságát, hogy a fogyasztóvédelmi politika összhangban álljon a fiatalok éghajlattal kapcsolatos ambícióival.

„Befolyásotoknak egyre erősebbé kell válnia a politikai szférában. A fiataloknak alapvető szerepet kellene játszaniuk a jelenlegi és a jövőbeli uniós politika kidolgozásában. A Fogyasztók Európai Napjával hangsúlyozni szeretnénk: kulcsfontosságú, hogy hangotokat meghallják Brüsszelben” – fejtette ki.

A tizenhét éves Youna Marette, az éghajlatváltozás elleni belgiumi tüntetések egyik kucsszereplője, generációja nevében szólalt fel: „A fiatalok is fogyasztók. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos kérdésekről van szó. Ezt sokan kétségbe vonják, de tévednek” – mutatott rá. „Én egy olyan rendszerben születtem, amely határtalan növekedésen és profiton alapul. Hogyan hagyhatjuk el ezt a rendszert anélkül, hogy a perifériára szorulnánk? Azt hiszem, a válasz egyszerű: mindennek meg kell változnia, és ez a változás már folyamatban van.”

A nap egyik közös témáját az a kérdés jelentette, hogy a fiatalabb nemzedék fogyasztói szokásai mennyiben térnek el az idősebb fogyasztók szokásaitól. Az Európai Bizottság és a CRÉDOC által végzett, fogyasztói magatartással foglalkozó aktuális tanulmányok új tendenciákat és kihívásokat tártak fel. Még ha az ezrefordulós generáció tagjai jobban is tudatában vannak a környezeti kérdéseknek az idősebb generációknál, akik számára a fenntarthatóság inkább egy elvont fogalom volt, mégis előnyben részesítik az ár és a kényelem szempontjait a tartóssággal szemben, bár ennek oka valószínűleg korlátozott vásárlóerejükben keresendő.

A CEPS egy másik tanulmányából az derült ki, hogy az ezredfordulós generáció eltérő módon költi el jövedelmét. A kommunikáció fontos kiadást jelent, és alapvető igénynek számít, az élelmiszerhez és a lakhatáshoz hasonlóan. E generáció tagjai közül jóformán mindenkinek van okostelefonja, és ez kihat fogyasztói szokásaikra is, mivel a vásárlások nagy része az interneten keresztül történik.

A fogyasztóvédelmi politikákra váró új kihívások jobb megértése érdekében három párhuzamos workshop három kulcsfontosságú iparágat vizsgált meg: az élelmiszerek, a mobilitás és a ruházat területét.

A közösségi média befolyásáról folytatott vita során a felszólalók egyetértettek abban, hogy a közösségi hálózatok központi szerepet töltenek be és fognak betölteni a fiatalok életében. Ezért alapvető fontosságú annak megértése, hogy kell-e szabályozni ezeket a hálózatokat, és ha igen, milyen módon. Az információs és kommunikációs technológiák kétélűek: egyrészt erős, demokratikus eszközök, amelyek emberek millióit fűzhetik össze, másrészt viszont olyan eszközök, amelyekkel magánjellegű adatokat lehet megszerezni, és az embereket célzott hirdetések révén arra ösztönözni, hogy többet fogyasszanak.

A legfontosabb eredményeket összegző jelentést itt találhatja meg. (dm/ss)