További kohézió nélkül az EU-nak nincs jövője

A kohéziós politika hatékony módja lehet az EU-nak jelenleg gondot okozó társadalmi tendenciák (pl. euroszkepticizmus) kezelésének, amennyiben a kohéziós finanszírozás továbbra is a beruházások jelentős forrása marad, és ezzel kézzelfoghatóbbá teszi Európát a polgárok számára, előmozdítja az érintettek erősebb összefogását és javítja a hatásával kapcsolatos kommunikációt. Ez volt az érintettek üzenete az EGSZB-nek a 2020 utáni kohéziós politikáról tartott meghallgatásán.

A meghallgatáson az volt az általános nézet, hogy az érintetteknek ambiciózus és időtálló 2020 utáni kohéziós politikáért kell kiállniuk, amely fenntartható és inkluzív gazdaságra, társadalmi növekedésre, versenyképességre és foglalkoztatásra irányul az egész EU területén. A legtöbb résztvevő számára elfogadhatatlan lenne a politika költségvetésének 10%-os csökkentése, amit az Európai Bizottság javasolt a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretre (TPK).

Az EU jövője elképzelhetetlen lenne folyamatos kohézió nélkül. A kohéziós finanszírozásnak legalább a jelenlegi szinten kell maradnia, hiszen az egy főre jutó GDP-ben kifejezett regionális egyenlőtlenségek várt növekedése, az elnéptelenedett területek jelentette veszély, valamint a vidéki területek fejlesztése miatt erősebb politikára van szükség.

Egy olyan kohéziós politika, amely biztosítja a hosszú távú beruházásokat és a fenntarthatóságot, amely helyi alapú megközelítésen nyugszik és típusuktól függetlenül rugalmasabban kezeli a kihívásokat és az igényeket, hatékonyabban is tud fellépni.

A résztvevők általában támogatták a politika és az európai szemeszter közötti kapcsolat erősítését, ugyanakkor előfeltételként szabták az európai partnerségi magatartási kódex teljes körű végrehajtását. Arra is figyelmeztettek, hogy az éves növekedési jelentést, az országjelentéseket és a szociális eredménytáblát komolyabban figyelembe kell venni, és hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a régiókra.

A felszólalók emellett arra ösztönözték a tárgyaló feleket, hogy tegyenek több erőfeszítést a jövőbeli TPK-ra és kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló, folyamatban lévő tárgyalások során.

A meghallgatás következtetéseit felhasználja majd a témáról szóló EGSZB-vélemény, amelyet a márciusi plenáris ülésen bocsátanak majd szavazásra.