A gazdasági fejlődés és a társadalmi stabilitás az euroszkepticizmus elleni küzdelem két kulcsfontosságú eleme, önmagukban azonban nem elegendőek: be kell vonni a civil társadalmat is!

A Világvárosokon kívüli társadalmak: a civil társadalmi szervezetek szerepe a populizmus elleni küzdelemben című tanulmány bemutatóján, amelyre 2019. február 20-án, Brüsszelben került sor, az EGSZB Sokféleség Európája csoportja áttekintette a populizmus európai térnyerésének okait, elemezve, hogy hogyan és miért alakult ki, és rámutatva arra a kulcsfontosságú szerepre, amelyet a civil társadalom tölthet be a populizmus elleni fellépésben.

Bár a gazdasági fejlődés és a szociális stabilitás kulcsfontosságú szerepet játszanak azoknak az aggályoknak a kezelésében, amelyek az euroszkepticizmus kialakulásához vezetnek, ezek a tényezők önmagukban nem elegendők. A civil szervezeteknek lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy pozitív üzenetet közvetítsenek Európa értékéről és jelentőségéről, és közelebb hozzák Európát a polgárokhoz. „A liberális demokrácia megőrzése mindnyájunk ügye” – fejtette ki az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának elnöke, Arno Metzler. „Úgy vélem, hogy csak demokratikus rendszerünk keretében vehetjük fel a küzdelmet a populizmus ellen, éppen azon a rendszeren keresztül, amelyet a populisták aláásni igyekeznek: az EU-nak nemcsak beszélnie kell az emberekhez, hanem aktívan figyelnie is rájuk, és párbeszédre késztetnie őket. Az európai civil társadalomnak segítenie kellene az Uniót abban, hogy megszólítsa a polgárokat, így ellensúlyozva és korlátozva a populista pártok vonzerejét.”

Kutatások szerint a gazdaság hanyatlása, a szociális instabilitás és az alacsony iskolázottság a legjelentősebb tényezők a populisták EU-szerte növekvő támogatottságának indokai között. Ugyanakkor más, összetettebb és egymással összefüggő kérdéseket is figyelembe kell venni, mint például a status quo megőrzésének vágya és a hagyományos értékek, a monokultúrák vagy különleges identitások védelmének igénye. (mp)