You are here

Továbbra is aggasztó a romák helyzete az egészségügy és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén – derült ki az EGSZB meghallgatásán

Európai szintű szervezetek érdekelt felei és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagjai gyűltek össze 2018. október 29-én Brüsszelben, hogy elemezzék a romák egészségi állapotával és az egészségügyhöz való hozzáférésükkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet, külön kitérve a nők és a gyermekek helyzetére. A résztvevők számos témát kiemeltek, köztük az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén megvalósuló diszkriminációt, a romák és a nem romák várható élettartama közötti különbséget, a szegénységet és annak az egészségre gyakorolt hatását, továbbá a nőket és gyermekeket illetően a kényszersterilizációt, a terhességet, a csecsemőhalandóságot és az anyai halálozást, valamint a gyermekek oltását.

„A romák helyzete az egészségi állapotukat és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket tekintve megdöbbentő és botrányos” – mondta Koller Erika, az EGSZB „A romák integrációja” állandó tanulmányozócsoportjának elnöke. „Szégyenletesnek tartom, hogy ez történik a világban a 21. században. Még mindig széles körben elterjedt a diszkrimináció és a cigányellenesség” – tette hozzá.

Romeo Franz európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy egész Európában létezik cigányellenesség, mivel ezek az előítéletek évszázadok óta beleivódtak az európai kultúrába. „Egyetlen olyan európai ország sem létezik, ahol a romák ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a nem romák” – mondta. „A romákat soha nem vonják be egyenrangúként a helyzetük javítását célzó szakpolitikák kidolgozásába. Magát a problémát látják bennük, nem pedig a partnereket.” Ezenkívül a romák ritkán kapják meg a pénzügyi támogatási programok keretében nekik szánt forrásokat. „Küzdenünk kell a korrupció ellen, hogy a roma közösség megkapja azt a pénzt, amelyet az integráció növelésére szántak” – tette hozzá.

Egyetértett vele az Európai Közegészségügyi Szövetség képviselője, Marius Tudor is, aki hangsúlyozta, hogy az EU-nak és a tagállami kormányoknak többet kellene tenniük azért, hogy megpróbálják áthidalni a romák és a nem romák között tátongó egészségügyi szakadékot. „Ez európai kérdés, melyhez európai koordináció szükséges, nem pedig elszigetelt megoldások” – folytatta. „Létfontosságú, hogy a helyi szinttől kezdve mindig bevonják a romákat, valamint más kisebbségi és kiszolgáltatott helyzetű csoportokat is” – tette hozzá. „A romák számára az élet a túlélésért folytatott küzdelem. A roma közösség tagjai 5–20 évvel kevesebb ideig élnek, mind a népesség többi része.”

Stanislav Daniel, az International Step by Step Association munkatársa hangsúlyozta, hogy az egyenlőtlenségek legfőbb oka a cigányellenesség, ezért pedig kulcsfontosságú, hogy elkerüljük a különböző, diszkriminatív normák meghatározását. Ő is elmondta, hogy a romákat be kell vonni a szakpolitikai döntéshozatali folyamatba, és kiemelte, hogy a szociális védelemnek együtt kell járnia a társadalmi befogadással. „Más szóval: a szociális védelemre irányuló intézkedéseket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, például a közlekedési vagy étkezési költségek fedezésével, máskülönben nincs értelmük” – mutatott rá.

Az egészségügyi intézményekkel való találkozás folyamán a roma nők borzalmas problémákkal szembesülnek, például a szülészeti osztályokon elkülönítik őket, illetve elválasztják őket az újszülött gyermekeiktől. Jelena Jovanovic, az Ergo hálózat tagja, hangsúlyozta az összes lehetséges problémát, és felhívta a figyelmet arra, hogy konkrét megfogalmazást kell alkalmazni az uniós és nemzeti döntéshozóknak szóló jövőbeli ajánlások kidolgozása során. „Fel kell lépnünk a romákkal kapcsolatos sztereotípiák ellen, és kerülnünk kell az üres frázisok használatát” – javasolta. „Ehhez különféle narratívák kellenek, több ismeret, valamint az, hogy a roma nőket jobban bevonják a szakpolitikai döntéshozatalba.”

Maria Evgenieva felvázolta a Trust for Social Achievement Foundation szervezet álláspontját, és elemezte a bolgár helyzetet. Rámutatott, hogy a gyermekhalandósági ráta elfogadhatatlanul magas, valamint hogy a várandós nők és a kisgyermekek esetében biztosított házi támogató szolgáltatások hatékonynak bizonyultak. „Változás kezdődik most az életükben” – mondta. „Nemet kell mondanunk a szegregált iskolákra és a diszkriminációra. Az egész nemzet gondolkodásmódját meg kell változtatnunk, és fontos, hogy együttműködjünk a médiával az előítéletek leküzdése érdekében.”

Koller Erika szintén hangsúlyozta, hogy többet kell tenni: „Az utóbbi években nem sokat változott a romák helyzete. Az emberekre kell összpontosítanunk, gyorsan kell cselekednünk, és tényleges szociális forradalmat kell elindítanunk.”

Downloads

Roma health