Bemutatkozás

„Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság (...) segíti, tanácsadói minőségben.”

1957, az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke

329 tag

5 évre megválasztva



  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     


  •  
     

Kik az EGSZB tagjai?

Munkáltatók, szakszervezeti tagok, valamint társadalmi, szakmai, gazdasági és kulturális szervezetek képviselői. A tagokat a Tanács nevezi ki a tagállamok javaslatára – megbízatásuk öt évre szól és megújítható.

3 Csoport

  • Munkáltatók I. Csoport
  • Munkavállalók II. Csoport
  • Civil társadalmi szervezetek III. Csoport
Elnök 2 alelnök 2 és fél évre megválasztva

Az EGSZB-s munka: a vélemények

Európai Bizottság, Parlament vagy Tanács > FELKÉRÉS
EGSZB > SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉS
Elnökség > ENGEDÉLYEZÉS
előadó és tanulmányozócsoport a csoportok által kinevezett tagok
előadó > VÉLEMÉNYTERVEZET (gyakran a tanulmányozócsoport támogatásával)
Szekciók> VITA > KONSZENZUS
  • Munkáltatók I. Csoport
  • Munkavállalók II. Csoport
  • Civil társadalmi
    szervezetek
    III. Csoport
PLENÁRIS ÜLÉS > SZAVAZÁS A VÉLEMÉNYEKRŐL
Az ELFOGADOTT VÉLEMÉNY elküldése az uniós intézményeknek és adott esetben közzététele

EGSZB-s szervek

  • ECO
  • INT DSMO
  • TEN
  • SOC LMO
  • NAT SDO
  • REX
  • CCMI
  • ESG
  • LG
  • FFRL

6 szekció

ECO
Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
INT
Egységes piac, termelés és fogyasztás
TEN
Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom
SOC
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
NAT
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem
REX
Külkapcsolatok

1 bizottság

CCMI
Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága

3 megfigyelőközpont

DSMO
A digitális átállás és az egységes piac megfigyelőközpontja
SDO
A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja
LMO
A munkaerőpiac megfigyelőközpontja

3 egyéb szerv

ESG
„Európai szemeszter” ad hoc csoport
LG
Kapcsolattartó csoport
FRRL
„Alapvető jogok és jogállamiság” ad hoc csoport


Az EGSZB küldetési nyilatkozata

Az EGSZB elkötelezett az európai integráció mellett, és segít fokozni az Európai Unió demokratikus legitimitását és hatékonyságát azáltal, hogy a tagállamok civil társadalmi szervezetei számára lehetővé teszi, hogy európai szinten kifejezésre juttathassák nézeteiket.

Az EGSZB három alapvető feladatot teljesít:

  • hozzájárul ahhoz, hogy az európai politika és jogalkotás jobban alkalmazkodjon a gazdasági, szociális és társadalmi jellegzetességekhez azáltal, hogy tagjainak tapasztalatával és reprezentativitásával, párbeszéddel és az általános érdekeket szolgáló konszenzus megkeresése révén segíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Európai Bizottságot,
  • a szervezett civil társadalom képviseletének és tájékoztatásának, véleménye kifejezésének és a vele folytatott párbeszédnek az intézményi fórumaként segíti a nagyobb részvételen alapuló és polgárközelibb Európai Unió fejlődését,
  • előmozdítja az európai integráció alapjául szolgáló értékeket, és erősíti – Európában és szerte a világon – a demokráciát, a részvételen alapuló demokráciát és a civil társadalmi szervezetek szerepét.

Az EGSZB működése

Az EGSZB konzultatív testület, amely hivatalos platformot biztosít az európai társadalmi-szakmai érdekcsoportok és mások számára, hogy kifejtsék álláspontjukat uniós kérdésekről. Az EGSZB-s vélemények a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek szólnak, így az intézménynek kulcsfontosságú szerepe van az Unió döntéshozatali folyamatában.

Elnökség

A kezdetek

A Gazdasági és Szociális Bizottságot az 1957-es Római Szerződések hozták létre azzal a céllal, hogy a gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat bevonják a közös piac létrehozásába, és intézményi struktúrát biztosítsanak ahhoz, hogy ezek tanácsot tudjanak adni az Európai Bizottságnak és a Miniszterek Tanácsának az Európai Közösséggel kapcsolatos kérdésekről.

Az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997) és a Nizzai Szerződés (2000) mind-mind megerősítette az EGSZB szerepét.

Tagság

Az EGSZB-nek 329 tagja van, akik európai gazdasági és szociális érdekcsoportokból kerülnek ki.

A tagállamok jelölése alapján az Európai Unió Tanácsa nevezi ki őket ötéves időtartamra, megújítható mandátummal. A legutóbbi tisztújításra 2020 októberében került sor, ekkor kezdődött a 2020–2025-ös hivatali időszak.

A tagok az alábbi három csoport egyikébe tartoznak:

A tagok száma tagállamonként a következő:

  • Franciaország, Németország, Olaszország: 24
  • Lengyelország, Spanyolország: 21
  • Románia: 15
  • Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Görögország,
  • Hollandia, Magyarország, Portugália és Svédország: 12
  • Horvátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: 9
  • Lettország, Szlovénia és Észtország: 7
  • Ciprus és Luxemburg: 6
  • Málta: 5

A tagok megbízatása

A tagok feladata, hogy véleményeket dolgozzanak ki a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára különböző európai kérdésekről.

Konzultatív szerep

Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak bizonyos kérdésekben kötelező konzultálnia az EGSZB-vel; más esetekben ez fakultatív. Az EGSZB azonban saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményeket. Az Egységes Európai Okmány (1986. 02. 17.) és a Maastrichti Szerződés (1992. 02. 07.) kibővítette azoknak a kérdéseknek a körét, amelyek kapcsán kötelező konzultálni az EGSZB-vel. Az Amszterdami Szerződés tovább bővítette ezt a kört, és lehetővé tette, hogy az Európai Parlament is konzultáljon az intézménnyel. Az EGSZB átlagosan évi 170 konzultatív dokumentumot és véleményt dolgoz ki (ezek mintegy 15%-a saját kezdeményezésre készül). Az összes véleményt továbbítják az EU döntéshozó szerveinek, majd közzéteszik őket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Tájékoztatási és integrációs szerep

Az elmúlt években az EGSZB-nek sikerült megerősítenie szerepét az Európai Unión belül, így feladatai ma már túlmutatnak a Szerződésekben eredetileg előirányzottakon. Az egységes piac fórumaként működik, és más uniós szervek támogatásával számos olyan rendezvénynek ad otthont, amelyek célja, hogy közelebb hozzák az EU-t az emberekhez.

Szervezeti felépítés

1. Elnöki testület és Elnökség

Az EGSZB két és félévente megválasztja az Elnökséget, amely – a három csoportból rotációs alapon választva – az elnökből és a két alelnökből áll.

Az elnök felel az EGSZB megfelelő működéséért. Munkáját az alelnökök segítik, akik közül az egyik a kommunikációért, a másik pedig a költségvetésért felel.

Az elnök képviseli az EGSZB-t a külső szervekkel fenntartott kapcsolatokban.

Az együttműködés (az EFTA-val, a közép- és kelet-európai országokkal, az AMU-val, az AKCS-országokkal, Latin-Amerikával és más harmadik országokkal, valamint a polgárok Európájával fenntartott kapcsolatok) az EGSZB Elnökségének és elnökének hatáskörébe tartozik.

Az Elnökség fő feladata az EGSZB különböző szervei között folyó munka megszervezése és összehangolása, illetve tevékenységük politikai irányvonalainak meghatározása.

2. Szekciók

Az EGSZB hat szekcióból áll:

  • „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO)
  • „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT)
  • „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN)
  • „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC)
  • „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT)
  • „Külkapcsolatok” (REX)

Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) az ESZAK-Szerződés 2002. júliusi lejártát követően beépült az EGSZB struktúrájába.

3. Tanulmányozócsoportok

A szekcióvéleményeket tanulmányozócsoportok dolgozzák ki. Ezek általában 12 tagból, köztük egy előadóból állnak. A tanulmányozócsoport tagjait tanácsadók segíthetik munkájukban.

4. Albizottságok

Az EGSZB-nek jogában áll ideiglenes albizottságokat felállítani konkrét kérdésekkel kapcsolatban. Ezek az albizottságok a szekciókhoz hasonlóan működnek.

5. Plenáris ülés

Az EGSZB teljes létszámában általában évente kilenc alkalommal ülésezik, plenáris ülések formájában. A plenáris üléseken a véleményeket egyszerű többséggel fogadják el a szekcióvélemények alapján. Az elfogadott véleményeket aztán továbbítják az uniós intézményeknek, és közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6. Főtitkárság

Az EGSZB munkáját egy főtitkárság segíti, amelyet a főtitkár vezet, aki az Elnökséget képviselő elnöknek tesz jelentést.

Az EGSZB-nél mintegy 700 alkalmazott dolgozik. 1995. január 1-je óta az EGSZB és a Régiók Bizottsága közösen működtet bizonyos szolgálatokat, például a logisztikát, az informatikát és a fordítást.

Downloads

Discover what the EESC can do for you - 2023 Edition
2022 – A Year in Review
The PowerPoint presentation of the Committee 2021
The EESC in the interinstitutional framework
EESC meetings calendar 2023
Annual activity report 2022
Annual activity report 2021
Annual activity report 2020
Annual activity report 2019
Annual Activity Report 2018
Annual Activity Report 2017