Az EU-nak fenn kell tartania a cukorilletékeket

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jobban támogassa az EU cukoriparát

A répacukor-gyártási kvóták ez év októberi megszűnésével az európai cukoripar egy teljesen új helyzetben találja majd magát. Az, hogy ebből az új kihívásból sikertörténet lesz-e a cukoripar számára, illetve hogy előny kovácsolható-e az exportra és élelmiszeripari felhasználásra történő korlátlan cukortermelésből, nagymértékben függ attól, hogy az EU hogyan támogatja az európai répacukor-feldolgozókat és cukorrépa-termelőket.

Közvetlenül a cukorrépa-termelésre vonatkozó kvóták 2017. október 1-jei eltörlését megelőzően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) saját kezdeményezésű véleményt fogadott el Ipari szerkezetváltás az uniós cukorrépaiparban címmel (link).

A cukor korlátlan kivitelében rejlő lehetőségek

A répacukor-gyártási kvóták megszüntetése lehetővé teszi majd az EU cukoripara számára a cukor korlátlan kivitelét. „Ez óriási lehetőség az európai cukortermelők számára, akiknek azonban ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák ezt a liberalizációt, szükségük van az Európai Bizottság maradéktalan támogatására” — jelenti ki José Manuel Roche Ramo, az EGSZB véleményének előadója.

„Ezért az Európai Bizottságnak még aktívabban kell támogatnia az európai cukoripart” – teszi hozzá José Manuel Roche Ramo. „Szabadkereskedelmi tárgyalásai során az Európai Bizottságnak arra kell törekednie, hogy a nettó cukorimportáló országok megnyissák cukorpiacaikat, illetve fel kell számolnia a magas cukortartalmú termékek exportjára kivetett vámokat. Ugyanakkor szigorú származási szabályokat kell szorgalmaznia az ilyen termékekhez, hogy az uniós cukortermelők profitálhassanak a megnövekedett exportból.”

Cukorrépa — munkahelyet teremt, kedvezően hat a környezetre és a talajra

„Az uniós cukorrépaipar döntő módon járul hozzá a munkahelyteremtéshez és a gazdasági tevékenységhez, különösen a vidéki területeken, ahol kevés a munkahely. Ezért javasoljuk, hogy a közös agrárpolitikába (KAP) olyan piaci eszközöket építsenek be, amelyek támogatják a cukortermelés fenntartását az EU tagállamaiban” — fűzi hozzá Estelle Brentnall társelőadó. Termeléstől függő támogatásra lehet szükség a répacukorgyártás visszaesése vagy megszűnése kockázatának csökkentése érdekében, a gazdálkodóknak nyújtott közvetlen támogatás mellett pedig jobb hozzáférést kell számukra biztosítani a kockázatkezelési eszközökhöz. Fontos a magántárolás támogatásának pontosabb meghatározása, valamint a cukorrépa más felhasználási lehetőségeinek előmozdítása.

Ráadásul a répacukorgyártás környezetvédelmi szempontból fenntartható: a cukorrépát mindig más szántóföldi növényekkel vetésforgóban termesztik. A vetésforgó segít megőrizni a talaj termékenységét, valamint csökkenti a talajban lévő kórokozók és kártevők szintjét, ennek köszönhetően kevesebb növényvédő szer használatára van szükség. A szállítási költségek csökkentése érdekében a cukorrépa-termelők általában a feldolgozóüzemek közvetlen közelében helyezkednek el, ami szintén előnyös a szén-dioxid-mérleg szempontjából.

Az EGSZB óvatosságra int a kereskedelemnek a szabadkereskedelmi megállapodások keretében történő liberalizációjával kapcsolatban

Az EU szabadkereskedelmi megállapodásokban részt vevő partnereitől – Közép-Amerika, Kolumbia, Peru, Ecuador és Dél-Afrika – érkező finomításra szánt nádcukorból már 420 000 tonna elérhető az uniós piacon. Vámmentesen és kvótamentesen importálható az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból és a legkevésbé fejlett országokból származó nyers- és fehércukor. Ezen túlmenően a finomításra éves szinten rendelkezésre álló, a csökkentett vámtételű CXL kvóta alá tartozó nyerscukor mennyisége több mint 700 000 tonna, mely 2017/2018-ra 800 000 tonnára emelkedhet.

Az EGSZB megítélése szerint az EU-nak az új szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások során érdemes elővigyázatosabbnak lennie a kereskedelem liberalizációjával kapcsolatban. „Az Európai Bizottságnak a szabadkereskedelmi tárgyalások során érzékeny témaként kell kezelnie a cukrot, és fenn kell tartania az uniós cukorilletékeket.”

Az EGSZB különösen arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ellenezze a piacvédelmi eszközöknek a harmadik országbeli importőrök általi önkényes bevezetését, illetve határozottabban lépjen fel a világ nagy cukorgyártóit célzó kereskedelemtorzító támogatási politikákkal szemben.

Háttér

Összesen mintegy 17,2 millió tonnányi éves termelésével az EU a világ vezető répacukorgyártója. A cukorgyártó vállalatok minden évben körülbelül 107 millió tonna cukorrépát vásárolnak fel mintegy 137 000 európai termelőtől. A répacukorgyárak rendszerint olyan vidéki területeken találhatók, ahol alacsony szintű az ipari tevékenység. Az uniós cukoriparhoz közvetlenül 28 000 munkahely, közvetett módon pedig 150 000 munkahely kötődik, ennélfogva a regionális foglalkoztatás fontos pillérét képezi.

Az utóbbi évtizedben az európai cukoripar fájdalmas konszolidáción ment keresztül. A cukorgyáraknak közel felét bezárták, ami 4,5 millió tonna termelési kapacitás és 24 000 közvetlen munkahely elvesztését és 165 000 mezőgazdasági termelő mint beszállító kiesését eredményezte.

 

További információért kérjük, forduljon munkatársunkhoz:

Silvia Aumair

E-mail

Tel.:+32 2 546 8141

@EESC_PRESS

VIDEÓ: Mit tud az EGSZB elérni